Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-28 / 99. szám
1989. április 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A BVK környezetvédelme I. * Óvják a kincset A borcikaiak gyakran szidják sokuk munkaadóját, a Borsodi Vegyi Kombinátot. Hogy szennyezi a levegőt , - sok a városban a hurutus gyerek hogy tönkrete- ' szt a Sajó vizét, hogy a nagyüzem közelében elviselhetetlen a zaj. A dolog másik oldala, hogy o BVK százmilliókat költ környezetvédelemre, s a közhittel ellentétben ennek csak kis hányada a környezetszennyezési bírság. Egyedül a zajért fizetnek. Hogy mit tesznek a gyárban és rajta kívüle az élővilág megóvásáért, az hosszabb elemzést kíván. Kezdjük legfőbb kincsünkkel, a vízzel! i kicsapja a különböző szenyMilyen lesz a putnoki városközpont? Szerények az anyagi lehetőségek A Sajóra támaszkodnak A környezetvédelem szervezeti felépítését többször módosították a BVK-nál az utóbbi évékben — mindez azt bizonyítja, hogy még a jó felállásnál is lehet jobbat, hatékonyabbat találni. A vízellátás jelenleg Bordás Zoltán energiaellátási főosztályvezetőhöz tartozik. A szákember részletes elemzést és képet ad területéről. — Vízellátásunkat a Sajóból oldjuk meg. Naponta 24—25 ezer köbmétert veszünk ki a folyóból, kis párolgási veszteségtől eltekintve. majdnem ennyit vissza is adunk — kezdd a tájékoztatást. A Sajó persze nem ad azonnal felhasználható vizeit, lágyítás, tisztítás nélkül tönkretenné a gépéket, csöveket. Ennél talán érdekesebb, milyen szennyező anyagok terhelik a gyártási folyamatok végén a vizet. Mint az üzemek jellegéből adódik, kerül bele PVC, sók, kalcium, ammónia és nitrogén. — Büszkék vagyunk rá, hogy két saját víztisztító anyagot kísérleteztünk ki, s alkalmazzuk ,is őket. A hulladékból előállított Ongro- flolk és Ongrokor megköti, nyeződéseiket, amelyek mechanikai szűrővel eltávolít- hatók a vízből — folytatja Bordás Zoilitán. Hová lesz a higany? Persze az igazán hatásos módszer, hogy már az üzemközi csatornákba a lehető legtisztábban kerüljön a víz, s folyjon tovább a fő begyűjtőbe. Sokat tettek ennék érdékében is. 1 í)88 végéig például egy liter vízben 100 milligramm nitrogén volt a megengedett érték, amit az idén le kell vinniük 30 milligrammra. A kar.bamid- üzemfoen már végrehajtották az ehhez szükséges beruházást, ami jól dolgozik. A nitrogén megfogását szolgálja az is, hogy rövidesen toronyban kötik meg és hasznosítják a nitrózusgázo- 4cat — így várhatóan elérik az év végére kívánt kétharmados csökkentést. Sók bírálatot kapott a BVK (többek között a tv Ablak című műsorában) a higany miatt. Azzal gyanúsították a nagyüzemet, hogy felelőtlenül a Sajóba enged évente több tonnányit ebből a 'közismerten veszélyes anyagból. Nos, a főosztály- vezető tagadja a vádat. Először azzal érvel, hogy folyamatosan, több ponton mérik a káros anyagok meny- nyiségét, s nemcsak maguk, hanem a környezetvédők, az ÉK ö VÍZIG szakemberei is. A higany miatti vádaskodás ókén egy másik pártatlant, ,a VITUKI-:t is megkérték; ellenőrző mérésekkel hitelesítsék a higany útját, kibocsájitását. Ígérik a BVK- ban, hogy ennék eredményeit az év harmadik negyedében tárják a nyilvánosság elé — szemléletes filmmel, valószínűleg a tv együk tudományos műsorában. És addig is állítják: miattuk sosem jutott több higany a Sajóba a megengedettnél. A technológia a döntő Hogy minél kevesebb káros anyag kerüljön az üzemi csatornákba, azt nemcsak a tisztítóanyagoik folyamatos bejuttatása, az állandó szűrés, ellenőrzés révén kívánják elérni. — Esküszünk a korszerű technológiákra, hiszen az a leghatásosabb módszer — állítja a főosztályvezető, majd hozzáteszi: — Áz ideális technológia az, aminek a végén nem marad haszno- sítatlan anyag. Ma ez még csak vágyálom, dg ennek az irányába megyünk. Szép, szép, amit mond, de mi van, ha beüt a krach, s üzemzavar miatt egyszer- csalk megugrik a szennyeződések értéke? Megnyugtató, hogy a BVK-nak erre is van saját kárelhárítási terve. A riasztó jelzésék után maximum egy órán belül megtalálják, honnan ered a baj, s azonnal megszüntetik. A nagyüzemnek egyébként hat, egyenként száz köbméteres szennyvíztárolója van — ezekből egy-egy hét állás és szigorú ellenőrzés után jut vissza a víz a Sajóba. Talán túlzásnak tűnik, de állítják: gyakran jobb minőségben, mint ahogy onnan kivették... M. Szabó Zsuzsa (Folytatjuk) Az elképzelések már megvannak, a pénz még hiányzik arra, hogy Putnok városhoz méltó központtal rendelkezzen. A jelenlegi szűk főutca jobb és bal oldalán rossz állagú, régi épületek, apró boltok, üzleték sorakoznak. Az útszakasz rendezési tervei már elkészültek, a kivitelezés azonban anyagiak hiányában még várat magára. Fokozatosan, több ütemben kívánja a helyi tanács megoldani a feladatot, első ütemben a tanáosháza oldadulóját ünnepli a Borsodi Vegyi Kombinát. Jubileumi rendezvénysorozatukra május 1—3. között több külföldi partnervállalat is felkeresi őket delegációval. így például a BVK-:ba várják a Cserepoveci Nitrogén Műtrágyagyár, a Kalusi Klórvinil Termelési Egyesülés, a Buna Ián elhelyezkedő lakások, boltok szanálása, az ott lakók ideiglenes elhelyezése szerepel a tervben. Ezeket a munkálatokat még az idén szeretnék elkezdeni, s ennek előrehaladtával ezzel egy időben az új beruházást beindítani. A szanált épülatsor helyére, egészen az új egészség- házig, olyan épületeket emelnek majd, melyekben lakások lesznek, alájuk pedig visszakerülnek azok a boltok, melyek eredetileg is itt találhatók. Kivételt csak a Werke (NDK), a Bitterfel- di Vegyi Kombinát (NDK) és a Dusla Sala Vegyi Kombinát (Csehszlovákia) küldöttségét. A delegációkat és a sajtó képviselőit május 2-án a Radnóti Miklós Művelődési Házban fogadja dr. Tolnai Lajos, a BVK vezérigazgatója. Az ünnepség keretékisvendéglő képez, melyet a majdan ott lakók kérésére nem üzemeltetnek tovább. Áz utca átellenes oldalán lévő lakások is felújításra szorulnak, jelenleg folyik az egyezkedés az itt lakókkal, kiknek saját tulajdonát képezik az említett lakások. A tanács kötelezheti őket az utcafronti homlokzat felújítására, azonban OTP-köl- csönt is igénybe vehetnek ezekhez a munkálatokhoz. A tervék szerint 1992^re kialakul ennek a szakasznak végleges, városhoz méltó képe. ben értékeli a kombinát negyvenéves tevékenységét, ismerteti jövőbeni célkitűzéseiket, fejlesztési elképzeléseiket, s szól a szocialista országok vállalataival fennálló műszaki-tudományos együttműködés eredményeiről és további lehetőségeiről. —kj— Külföldi delegációk Jubilál a Borsodi Vegyi Kombinát Fennállásának 40. évforFeneketlen zsák, vagy jámbor fejőstehén koltsegvetes reformja Az elmúlt években, hónapokban a költségvetés szó furcsa jelentésváltozáson ment át az emberek szemében. Elvesztette eredeti értelmét, és valamiféle mitikus, kétarcú szörnyeteggé növekedett: egyik arca a mindent felhabzsoló molo- ché, aki. kiszívja a társadalom utolsó garasait is, a másik pedig azé a szerencsétlen mitológiai királyé, akinek a kezében az arany és az igazgyöngy értéktelen kaviccsá változik. Ez a kép hamis. De az biztos, hogy az állami költségvetés rendszere, amely egy egészen más gazdaságipolitikai közegben alakult ki — nem tartható fenn tovább. Ezért az ország előtt álló reformfeladatok közül talán a legfontosabb és legsürgetőbb a költségvetés reformja. RADIKÁLISAN CSÖKKENTENI KELL AZ ÁLLAM JÖVEDELEMELOSZTÓ SZEREPÉT Az Országgyűlés várhatóan a májusi ülésszakon tárgyalja meg a költségvetési reform koncepcióját. Az ebben foglalt célokat röviden az alábbiakban próbáljuk meg összefoglalni: Nyilvánvaló, hogy a gazdaságban, a vállalkozási, tehát a piaci, vagy ha úgy tetszik, a versenyszférában alaposan csökkenteni kell az állam jövedelem-újraelosztó szerepét. Ezzel egyidejűleg mérsékelni kell a hagyományos — mondhatni, klasszikus — állami feladatokra, tehát az igazgatásra, a rendes jogvédelemre, valamint a védelemre fordított kiadások összegét is. Nem tartható fenn a mai rendszerű és arányú állami kötelezettségvállalás az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika és a lakásgazdálkodás területén sem. Napjainkban az állam jövedelmei, illetve a vállalt kötelezettségekből adódó kiadások túlságosan centralizáltak — az állami költség- vetésbe —, ugyanakkor rendkívül decentralizáltak — az elkülönített állami pénzalapokba. Ezt az ellentmondást a reformnak fel kell oldania. A költségvetési szervek intézményi gazdálkodása jelenleg nagymértékben a pénzügyi, illetve a „szakmai” irányítástól függ. Ezt a függőséget lazítani kell, és meg kell teremteni az egészségügy, az oktatás tényleges önállóságának. a társadalom- biztosítás és a tanácsok valós önkormányzatának gazdálkodási feltételeit. A költségvetési reformnak az egész államháztartásra ki kell terjednie: az állami költségvetés szűkebben vett területei mellett az elkülönített állami pénzalapok és egyéb állami kötelezettségek — így például, az Állami Fejlesztési Intézet által átvállalt vállalati adósságok —, a társadalombiztosítás és a tanács területét is át kell fognia. PIACI ESZKÖZÖK SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE A legfontosabb cél az, hogy kialakuljon a gazdaságnak egy olyan kifejezetten pénzügyi eszközöket alkalmazó irányítási rendszere, amely az államháztartás kívánatos egyensúlyát, a hiány csökkentését piaci finanszírozási eszközeivel biztosítja. E célok elérése érdekében a költségvetési reformnak olyan, a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyokon alapuló piacgazdaság modelljét kell megteremtenie, amelyben az árak — és az árakban foglalt jövedelmek —, a bérek és a vállalkozói nyereség valóságos gazdasági tényezők. Tehát a piacon elfogadott teljesítmény, hatékonyság alakítja, formálja és osztja el a jövedelmeket; a termelési tényezőket — a munkaerőt, a tökét, a természeti kincseket, az importot, illetve az ehhez szükséges konvertibilis devizát, és így tovább — a piacon lehet megszerezni. Értéküket a piac határozza meg. Ebben a modellben az állam szerepe a jövedelmek központosításában és újraelosztásában az értéktartó társadalmi ellátásokra: a klasz- szikus állami feladatokra — köztük az igazgatásra, a védelemre —, az infrastruktúrára és az úgynevezett mak- rostruktúra átalakításval kapcsolatos feladatokra korlátozódik. Az elosztásra — befektetésre — kerülő jövedelmek túlnyomó többsége a piac értékítélete alapján, a vállalkozásokon, illetve a lakosság, az állampolgárok személyes közreműködésével kerül be, vesz részt az újraelosztás folyamatában. Ebből következik, hogy a különböző tulajdonformák működését. a gazdaságban játszott szerepét csakis a hatékonyságon alapuló piaci ítélet szabja meg. Nem befolyásolja állami szabályozás, tehát a társadalmi-gazdasági folyamatokat — központi szervezés helyett — a társadalom önszerveződése irányítja. A FELSZABADULÓ FORRÁSOK SORSA Az állam visszavonulása, a gazdasági folyamatokba való beavatkozásának jelentős mérséklődése révén felszabaduló forrásokat az értéktartó társadalom-, illetve szociálpolitika feladatainak ellátására lehet átcsoportosítani. Egy részük pedig — a feladatok egyidejű leadásával — a lakossági, illetve a vállalkozási szférába kerül. A „felülről” diktált jövedelemszabályozást, -elosztást felváltja egy piaci alapokon álló jövedelemelosztás. Ez pedig az állam, a vállalkozások és a lakosság szabályozott együttműködése során alakulhat ki. A munkaerő újratermelésének költségeit a mainál nagyobb mértékben kell — közvetlenül, vagy közvetve — az egyénnek viselnie, de ennek megfelelően változik a jövedelmi helyzete is. A társadalmi jövedelmek — a pénzbeli, illetve a természetbeni juttatások — javára kialakult szélsőséges helyzet a jövedelemelosztásban éppen ellenkezőjére fordul. A költségvetési reform végrehajtása során az állam- háztartás bevételeit egyre növekvő mértékben szabályozzák majd a törvények, és a kiadásokat pedig a jelenleginél sokkal pontosabban körülhatárolt állami feladatok, illetve törvények határozzák meg. így aztán az úgynevezett fiskális és monetáris — a kincstári, és pénzügyi — területek között világos feladatmegosztás jön létre. Megszűnik a költség- vetés „feneketlen zsák”, illetve a másik oldalról a „jámbor fejőstehén” értelmezése. Világos, egyértelmű, «- törvényekkel körülbástyázott állami költségvetési rendszer születik, amely alapja és ösztönzője lehet a további reformfolyamatoknak. Csík István Szigorúbb árellenőrzés „Mindenárán meg kell állítanunk az árak indokolatlan emelését. Ez a feladat gazdasági reformunk egyik fő eleme”, — nyilatkozta Ivan Gorbacsov, a Szovjetunió Árhivatalának elnök- helyettese „A kialakult árképzési gyakorlat hiányosságainak megszüntetésére irányuló intézkedésről” szóló minisztertanácsi határozatot kommentálva. Ez a határozat azért született, mert sok vállalat, kihasználva azt, hogy szabadabb kezet kapott pénzügyi helyzetének javításában, nem korszerűbb, jobb minőségű áruk termelésével szeretne nagyobb nyereséghez jutni, hanem áremeléssel. A határozatban többek között szükségesnek tartják egy egységes állami áruellenőrzés tervezését. Ezt a munkát a Szovjetunió Árhivatalának kelil elvégeznie. Csak azok a termelek emelhetik az áraikat, amelyek minőségileg jobb termékkel jelentkeznek. Szigorították az indokolatlan áremelésekért kiróható büntetéseket is. Míg korábban csak a jogtalanul szerzett hasznot vették el a vállalattól, most ezt az összeget megduplázták. azaz minden egyes spekulációs úton szerzett rubel után egy rubel büntetést kell fizetni. Rendkívül fontos, hangsúlyozta Ivan Gorbacsov, hogy a gazdasági reform anyagilag ne érintse hátrányosam a lakosságot.
