Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. április 17., hétfő Refoműhely-tanácskozás Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) vívódás és bizonyos mozgal­mak markáns igénybejelen­tése nyomán eljutott az MSZMP, hogy pluralista po­litikai berendezkedés lesz az országban, amelyben a politikai tagoltság verseny­helyzetet teremtő, többpárt­rendszer formájában nyil­vánul meg. Bizonyos alter­natívákat azonban kizár a politikai mozgástérből, s felfedezhető még a mono­litikus és monopolisztikus hatalomgyakorlás megnyil­vánulása is. Válságba sodró helyzettel kell számolnia a jelenleg hatalmat gyakorló MSZMP- nek, hiszen viselnie kell négy évtized gazdálkodásáért a felelősséget — hangsú­lyozta a továbbiakban. Vi­selnie kell azt a terhet is, amelyet a bizalomvesztés okozott a társadalomban, el­sősorban az utóbbi másfél­két évtized elhúzódó válsá­gának következményeként, a válság kezelésében alkal­mazott módszerek eredmény­telensége miatt. Mélyreható önvizsgálatra van szüksége ahhoz, hogy a politikai pluralizmus és a többpártrendszer kihívásai, a verseny körülményei kö­zött is esélyesen pályázhas­son az MSZMP a kormány­zati pozícióra, a végrehajtó hatalom birtoklásáért. A követelmények megfogalma­zásában az MSZMP-t, a kommunistákat nem vezet­hetik szervezeti érdekek. Ezt felülmúló érdekkörbe kell helyeznie érdeklődését, célját, elsősorban egy nem­zeti program, nemzeti fele­lősségtudat jegyében újra­gondolnia e szerepet, felada­tot. Ha mindez meggyőző és bizalmat keltő, az MSZMP-nek jó esélye van arra, hogy nemcsak elitjé­vel, hanem tagsága többsé­gével együttműködve, az átmeneti korszak vezérlésé­ben részt vegyen. A későbbiekben utalt ar­ra az előzetes híresztelésre, miszerint a tanácskozáson pártszakadás várható. E megoldás veszélyeit kifejtve hangsúlyozta: nem híve an­nak, hogy a lelkileg, politi­kailag, szellemileg a jelen­leg kialakulatlan helyzetben a párttal azonosulni nem tu­dók egyfajta erőszerveződés alapján kiváljanak vagy sza­kítsanak az MSZMP-vel. Nem elvi okokból; az or­szág helyzete és praktikus követelmények szempontjá­Nyers Rezső: ból nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és a nagy­mértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjai­val, akikben megvan a mo­rális felkészültség, tartás és megújulási szándék. Hozzá­tette : nincs megválaszolva viszont az a kérdés, hogy összetarthat-e a párt. Véle­ménye szerint igen, ha meg­találja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket. Kifejtette: ilyen szerve­zeti normák mellett mindig annak kockázatosabb a helyzete, aki valamit kigon­dol és javasol, mert ráfog­ható, hogy bomlasztó tevé­kenységet folytat, szét akar­ja zülleszteni a párt szer­vezetét, megfeledkezve ar­ról, hogy az MSZMP törté­nelmében bizonyíthatóan a ridegség okozta ‘a gondolat befogadását keletkezésekor. Ebből a helyzetből kell az MSZMP-nek új értékek, eszmék keresése jegyében kilábalni ahhoz, hogy együtt­maradva, a konkrét politi­kai felelősséget elviselni, a megújulásra felkészülni tu­dó emberek politikai erőt alkothassanak egy olyan infrastruktúra birtokában, amelyet a párt szervezete jelent. A továbbiakban arról szólva, hogy milyen legyen az MSZMP viszonya a töb­bi politikai szerveződéshez, kijelentette: folytatni kell a tárgyalásokat — nem rög­tönzésekkel —, akár egy műhely keretein belül is megtalálva a megoldást. Vé­leménye szerint ugyanis az egész nemzeti fejlődés szem­pontjából hasznos, ha létre­jönnek a még szunnyadó erőkből a szervezetek, kü­lönböző intézmények. A politikai intézmény- rendszer reformjáról szólva megismételte azt a koráb­bi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül ön­magában nem vezet ered­ményre. Végül a párttagok és pár- tonkívüliek együttműködé­séből keletkezett reformkö­rökről szólva kifejtette: nem kívánja minősíteni a kezdeti szakaszban lévő mozgalmat. Reményét fejezte ki azon­ban: ez a politikai mozga­lom segítheti az MSZMP-t és egész tagságát abban, hogy a politikai küzdelem­nek egy demokratikus, sza­bad Magyarországon részese és döntő tényezője legyen. szüntetve a közel négy év­tizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a magyar nemzetgazdaság egy­oldalúan, túlzottan a KGST- együttműködésre épült. A túlerőltetett KGST-beli kap­csolatok mára odavezettek, hogy erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen ki­használása vált jellemzővé — mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell a világpiaci exportra, s a hazai piacra való terme­lést. Az államminiszter arról szólva, hogy mit várhatnak a reformtól a dolgozó embe­rek, kifejtette: egy-két évig nem számíthatunk az élet- színvonal javulására, sőt, előfordulhat további némi csökkenése is. Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás csökkenését ál­lítsuk meg, s csak utána ke­rülhet sor a reálbérek szin­ten tartására, majd az élet- körülmények érdemi javí­tására. A pártszakadással össze­függésben leszögezte: a ki­bontakozó magyarországi gazdasági és politikai refor­mokat súlyosan visszahúzná, de rosszabb következménye is lehetne. Nem lehet abból kiindulhi, hogy a társadal­mat reformerekre és antire- formerékre metszi ketté a reform — figyelmeztetett. Értékes politikai erők van­nak párton belül és a társa­dalomban, amelyek nem eb­ben a kategóriában gondol­kodnak, számukra a reálpo­litika kategóriái jelentik .az értéket, hogy javul-e az or­szág helyzete, helye a világ­ban, ,a polgári szabadság út­ján .halad-e, s javulnak-e az életkörülmények. Nyers Rezső végezetül rá­mutatott: most az ország re­formképességét kell javíta­ni. A hosszú útkeresés után a reformok megvalósítása van napirenden, amelynek során a következő három­négy évben úgy kell beépí­teni a reformokat .a társa­dalom életébe;, hogy azok tartósan megalapozódjanák, s fejlődjenek tovább. Ezután korreferátumok hangzottak el. A vitában tizennégyen kértek szót. A többiek vi­szont az idő rövidsége miatt már nem kaphattak lehető­séget nézeteik elmondására. A felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt jövőjével, és a soron követ­kező népképviseleti, tanácsi választásokon való esélyei­vel. Ezzel kapcsolatban éle­sebb vagy mérsékeltebb ­hangnemben egyöntetűen bí­rálták a pártvezetés tevé­kenységét, és ezzel párhuza­mosan a következetlen, kap­kodó kormányintézkedéseket. Egyesek a párt reformképte­lenségéről is szóltak, és bí­rálták a különböző szintű apparátusok működését. Központi témaként került elő a vitában a reformkörök szerveződése. Elhangzott, hogy ez a párton belüli és párton kívüli reformereket tömörítő mozgalom jelenleg bizonyos mértékig a párt szervezeti szabályzatával el­lentétben működik. A sza­bályzaton mindenképpen változtatni kell, s valódi né­zetszabadságra van szükség. Olyan platformszabadságra, amely lehetőséget ad a hori­zontális szerveződésre, s ar­ra, hogy a kisebbség véle­ménye nyilvános hirdetésé­vel tömegeket nyerhessen meg, álláspontjához többsé­get toborozzon. Többen szólták arról, hogy a közelmúlt hibás gazdaság- politikája és a kormányin­tézkedések széles rétegekben váltottak ki ellenérzést a re­formmal szemben. A reform­mozgalom — mutattak rá a felszólalók — éppen azt cé­lozza meg, hogy a válságból katasztrófák nélkül, viszony­lag a legkisebb veszteséggel találjuk meg a kivezető utat, de ha az emberek széles tö­megében az tudatosul, hogy a rosszul végrehajtott rész­reformok csak hátrányokkal járnak, akkor reformellenes- sé válnak. A mozgalmat kez­deményező értelmiségnek ép­pen abban van óriási fele­lőssége, hogy ne maradjon az értelmiség szűk körű mozgalma, hanem találja meg az utat a munkások, a mezőgazdaságban és más ágazatokban dolgozók leg- vállalkozóbb szellemű tagjai­hoz. A vitában elhangzottakat Nyers Rezső és Pozsgay Im­re foglalta össze. Nyers Re­zső .az elhangzottakra rea­gálva elismerte a kormány­nak címzett bírálatok jogos­ságát, de kifejtette, hogy a fordulat szándéka vezérli a kormányt. Pozsgay Imre vitazárójá­ban csatlakozott ahhoz az egyöntetű Véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van. Rámutatott, hogy egy esetleges pártkong­resszus nem oldaná meg a politikai problémákat, s ki- kényszeríthet egy pártszaka­dást, amit a mostani tanács­kozás résztvevői mindenkép­pen igyekezték elkerülni. (MTI) A nép érdekein alapúin demokráciát Akadtak szponzorok Taroltak a zsolcaiak A Magyar Vöröskereszt Miskolc Városi Bizottsága — szép hagyományként — évente megrendezi az általá­nos és középiskolás diákok csecsemőellátási versenyét. Az „ellátás” szó sugallja, hogy a tanulóknak a pelan- kázástól a hőmérőzésig min­denben helyt kell állniuk. Mint Balog Györgyné vá­rosi előadó mondta, fontos része egy ilyen verseny a Délután a középiskolások álltak rajthoz. Sajnálatos, hogy mindössze öt csapat jelentkezett, holott Miskol­con és környékén 23 közép­iskola van ... Nos, a lényeg, hogy az ál­talános iskolások versenyé­ben első lett a felsőzsolcai 2. Sz. Általános Iskola, má­sodik az alsózsolcai 2-es, harmadik az alsózsolcai 1-es iskola. A középiskolások me­Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről tartott referátu­mában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben van az ország, amelynek következ­tében vagy lényeges lépést teszünk a gazdasági refor­mok terén, vagy vegetáló lesz a magyar nemzetgazda­ság, a kormányzás és a gaz­dasági tevékenység pedig állandó küzdelmet kell foly­tasson ilyen körülmények között a túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzé­séért. Csupán józan reálpo­litikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből, kény- szerűséggé vált a széles kö­rű reform. Alapvetően a nép, a kis­ember érdekein alapuló de­mokráciára van szükség Ma­gyarországon — húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azon­ban ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a sza­badfoglalkozású értelmiség által képviselt, nagyon fon­tos általános emberi érté­kekkel, szellemi törekvések­kel. A következő három-négy év tennivalóiról szólva ki­emelte: a piacgazdaság in­tézményrendszerét kell alap­vetően fejleszteni; kiépíté­sében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tő­ke hatékony újratermelésé­nek. A továbbiakban részlete­sen szólt arról, hogy a gaz­daságpolitika reformjának kettős célt, a pénzügyi sta­bilitás folytatását és keresz­tülvitelét, valamint a gaz­daság kitörését kell szolgál­nia. A súlypontot ezzel együtt át kell helyezni a gaz­daság kimozdítására, egy új minőségű gazdaságfejlődés elindítására. Ez jelentős kockázatot rejt magában — mutatott rá az államminisz­ter, emlékeztetve arra is, hogy egy ilyen kockázatra a magyar nemzetgazdaság az évtized közepén nagyon rá­fizetett. A továbbiakban — az ál­lamháztartás súlyos nehéz­séggel járó önfinanszírozá­sát elemezve — szólt az or­szág szolgáltatási mérlegé­nek jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a világútlévél kapko­dó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem száftiol- tak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotá­val. Külgazdasági kapcsolata­inkban a kétpiacos külike- reskedelem-politi'lca straté­giájára kell áttérnünk, meg­családi életre nevelésnek, amiben — sajnos — nem ál­lunk valami jól. A vetélkedőnek a miskol­ci Egészségügyi Szakközép- iskola adott otthont, semle­ges terepet, hiszen az isko­la diákjai — mint „profik” — nem versenyezhettek. Szombat reggel először 21, egyenként öttagú általános iskolás csapat mérte össze tudását. Kaptak egy hat hó­napos esecsemőmodellt, amely súlyában, nagyságá­ban közelítette az eredetit — a „vele” kapcsolatos kér­dések döntően gyakorlatiak voltak, az elmélet az oltá­sokat és a már említett láz­csillapítás mikéntjét kutat­ta. zőnyének élén a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Szak­középiskola diákjai végez­tek, második lett a Kossuth Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola, harmadik pedig a Kilián Gimnázium gárdája. Pénzhiányos időszakunk­ban megérdemlik a megne­vezést a szponzorok. Anyagi­lag segítette a versenyt a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, a HÓM, a Borsod Megyei Élelmiszer Kereske­delmi Vállalat, a megyei tej­ipar, a Bocsi Sörgyár és a BIK három üzlete. A ver­senyzők egyébként ajándék- csomagokat kaptak az emlí­tett cégektől, ki-ki sikere arányában. Grósz Károly vasárnap Szófiába érkezett. Az MSZMP főtitkára ma tár­gyal Todor Zsivtkovval, a Bolgár Kommunista Párt fő­titkárával. Az eszmecsere egyik elsőd­leges célja most is, mint a többi európai szocialista or­szág pártfőtitkárával már lezajlott munkatalálkozóikon volt, a tájékoztatás és tájé­kozódás. A Bolgár Kommu­nista Párt élénk érdeklődés­sel figyeli a magyar poli­tikai folyamatokat, helyze­tünk alakulását. A változá­sok gyorsasága, az alkalma­zott reformmegoldások új­szerűsége ugyanakkor aggo­dalmakat, bizonyos fenntar­tásokat is kivált bolgár part­nereinkből. Ez érthető is, hi­szen a szocializmus megújí­tásának szándékát tekintve nagy a hasonlóság a két párt politikája között, ám Bul­gáriában más utakon járnák; eddig nem került sor a po­litikai intézményrendszer, az irányítási mechanizmus alapvető változtatására. Reformkor alakolt Miskolcon Miskolci értelmiségiek egy csoportja — egyetemi, közép­iskolai tanárok, közgazdászok, szociológusok stb. — meg­alakította a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi reform­korét. A reformkor tegnap eljuttatta szerkesztőségünkhöz felhívását, melyet az alábbiakban közlünk. * 1989. április 14-én meg­alakult Miskolcon a Magyar Szocialista Munkáspárt he­lyi reformkoré. Felhívással fordulunk azokhoz a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben élő -MSZMP-tagokhoz, akik egyetértenek az aláb­biakban felvázolt törekvése­inkkel és készek konstruktív támogatásukra: csatlakoz­zanak reformkörünkhöz. Azt tapasztaljuk, hogy az országban kialakult politi­kai, gazdasági, szociális, ok­tatási, egészségügyi, morális és egyéb vonatkozású válság a mi megyénkben különösen súlyos. Meggyőződésünk sze­rint a válság alapvető oka az, hogy a hatalmat gyakor­ló párt az emberi-társadal­mi lét szinte minden terüle­tét közvetlen politikai irá­nyítás alá vonta, a legkü­lönbözőbb kérdések eldönté­se politikai szinten történt. Ezáltal elvesztették önállósá­gúkat és a hatékony műkö­dés lehetőségét a társadalmi alrendszerek. Politikai szem­pontok váltak meghatározó­vá a gazdaságban a piaci ér­tékesíthetőség helyett, a tu­dományban az igazság krité­riuma helyett, a művészet­ben a művészi érték helyett, a munkakörök betöltésénél a szakmai szempontok he­lyett és így tovább. A po­litika azonban nem látta el valódi feladatait, vagyis nem volt képes a társadalomban meglevő érdekek érvényesí­tésére, a konfliktusok keze­lésére, a társadalom össze­hangolás útján történő irá­nyítására. A válság leküzdésének fel­tétele ezért a politikái re­form, melynek lényege, hogy a politika szorítkozzon sa­ját funkcióinak ellátására, ám azokat hatékonyan lás­sa el és biztosítsa a gazda­ság, valamint a többi lét- szféra autonóm működésé­nek feltételeit. Ennek esz­köze felfogásunk szerint is a valódi többpártrendszeren alapuló jogállam megterem­tése. Tekintettel arra a tény­re, -hogy a legfőbb hatalom gyakorlója a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a poli­tikai változások megvalósu­lása jelentős mértékben a párt politikájának alakulásá­tól, a párton belüli erővi­szonyok alakulásától függ. Éppen ezért kiemelkedően -fontos feladatnak tartjuk, -hogy a demokratikus szocia­lizmus megvalósítására irá­nyuló radikális reform hí­vei összefogjanak és érvénye­sítsék törekvéseiket. Bor­sod-Abaúj-Zemplén -megyé­ben kiváltképp fontos az ilyen értelemben reform-el­kötelezettek együttműködése, mert értékelésünk szerint a megyében a kinyilvánított reformszándékok és a konk­rét történések, intézkedések nincsenek összhangban. Még mindig hatnak a régi be­idegződések, módszerek. A politikai vezetés több meg­nyilvánulása nem tükrözte híven a megyei pártközvé­leményt. Reformkörünk célja: — nyilvános állásfoglalá­sainkkal elősegíteni az MSZMP-n belül kialakult radikális reformirányvonal erősödését; — terjeszteni a reform- szemléletet; — cselekvőén hozzájárulni a politikai reform -megvaló­sításához, mind megyei, mind országos szinten. Első nyilvános összejövete­lünk 1989. április 21-én 17 órától lesz a Nehézipari Mű­szaki Egyetem II-es előadó­termében. Miskolc, 1989. április 14. Erdődi István középisko­lai tanár, Korinthusz Kata­lin tanító, Zámborszky Fe­renc középiskolai tanár, Bar- ta György középiskolai tanár, dr. Tompa Sándor gépész- mérnök, egyetemi adjunktus, dr. Piskóti István közgaz­dász, egyetemi adjunktus, dr. Páczelt Istvánná szociológus, dr. Pankucsi Márta jogász- szociológus. A BÚTORKERESKEDELMI VÁLLALAT 101. SZ. ÁRUHÁZÁBAN, Miskolc, Besenyői u. 14. sz., április 19-töl AMÍG A KÉSZLET TART engedményes bútorvásárt rendezünk Nagy választékban kaphatók: szekrénysorok, hálószobák, franciaágyak Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8-tól 17 óráig, szombaton: 8-tól 12 óráig Géz Károly Szoljába érkezeit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents