Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

1989. április 17., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 'mm Czanner kontra hentesek avagy abból a haszon, ha zarva a bolt? Hála a Népszavának és a szakmájukat tisztességgel ellátó henteseknek, ma már bizton tudom: ha valaki az ország egyik szegletében valamilyen számítási ered­ményre jut, s ugyanarra va­laki más az ország másik régiójában, szinte bizonyo­sak lehetünk abban, hogy mindketten rosszul számol­ták. Nevezetesen: amikor Czauner Péter újságíró cikkét olvastam a Népsza­va hasábjain, mellyel ar­ra akarta felhívni olvasói figyelmét, hogy a sertéste­nyésztés igazi hasznát nem a termelő, s nem is a bol­ti vásárló, azaz a fogyasz­tó, hanem egy-két jól irányzott nyisszantással, a sertést bontó hentes fölö­zi le — s ugyanerre a meg­állapításra jutok én is itt Miskolcon —, szinte bizo­nyosak lehetünk abban, nincs igazunk. Mert jönnek a hentesek, ország-világ előtt bizonyítják: ők e te­vékenységet veszteséggel végzik! (Népszava, április 12.) Czauner Péter cikke(i) mögé manapság a terme­lők sokasága sorakozik, míg ellene a hentesek. A Czauner kontra hentesek eset kapcsán a figyelmes olvasó tanúja lehet annak, amikor a macska megeszi önmagát, s továbbgondolva megértheti, mitől is lehet üres az államkassza. Néhány héttel ezelőtt Enesen jártam. Az ottani ÁFÉSZ hívta össze a kör­nyék gazdáit, hogy szak­előadás keretében bizonyít­sa az önfejű termelőknek: sertést tartani ma fölöttébb érdemes. Érdemes, mert most a megemelt felvásár­lási árak mellett a kister­melő — ha ügyes és szor­galmas, ha szerencsés és jó tápokhoz jut — napi állat­tartó munkája nyomán nyolc hónap alatt, akár 500 forint plusz jövedelemhez is juthat, ötszáz forintnyi munkabér nyolc hónap alatt, sertésenként! Két és fél kiló karajhús ára! A termelők Enesen még csak nem is vitatkoztak azon, hogy az említett tevékeny­ség valóban jó üzlet-e, vagy sem. Nem vitatkoz­tak, mert pontosan tudták, miként lehet megfejelni a hasznot. Az egyik gazda ugyan felemlítette: a ser­téstenyésztés valóban nem rossz üzlet, csak nem a te­nyésztőnek, hanem a vágó­hídnak. Igaz, e bizonyítása­ként elmondta: tőle a csu- pahús élőjószág kilóját a hivatalos felvásárlók 50 fo­rint körüli áron veszik meg, míg ő a csupacsont csülköt 76 forintért vásá­rolhatja vissza a helyi hen­tesboltban. Egyébként ' az említett problémát boncolgatta Gyulai György, a Magyar Mezőgazdaság rovatvezető­je is egy hivatalos sajtófó­rumon, amikor is megálla­pította: manapság a serté­sek kétféle árfolyamon hagyják el a háztáji por­tát. Az egyik, amikor a hi­vatalos felvásárló szervek az első osztályú portékáért ennyit, a másodosztályért annyit fizetnek. A hentesek keze nyomán ugyanakkor eltűnnek a minőségi osz­tályba sorolások, és a vá­sárlók .az üzletben már csak a karajjal, a lapocká­val, a combbal. .. talál­kozhatnak, s bizony nem olcsó áron. A termelő tehát a magasabb haszon meg­tartásáért, amíg egysze­rűen házilag levágja a ser­tést és feketén, a hivatalos árfolyam feletti áron adja tovább, daraboltan, vagy csak úgy kivérzett állapot­ban. Ám akinek továbbad­ja ily módon a portékát, az a hivatalos fogyasztói ár alatt jut friss húshoz. (Az idén a nagyvonalú — tehát vágás utáni minősí­tést nem kérő termelő az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól 50 forintot kap a 95—115 súlyhatár közötti sertés kilójáért, ám ugyan­ez „a második, fekete ár­folyam” szerint legalább 60 forintot ér. Minimum!) Gyulai György tehát ugyan­arra a megállapításra ju­tott. mint Czauner Péter, ám az ő fejtegetését a szakminisztérium állat­egészségügyi illetékese cá­folta, nevezetesen: házi ki­vágások, durvább szóval feketevágások már régóta nem léteznek Magyarorszá­gon. Nem létezhetnek, hi­szen hatósági állatorvosi bélyegző nélkül nem lehet csak úgy húst adni, venni. Szóval, ha én tudom, hogy vannak házi vágások — 1988-ban például közel 108 ezer darab sertés ily mó­don vágódott Borsod-Aba- új-Zemlén megyében, s ez azon túl, hogy 10 százalék­kal magasabb érték, mint az 1987-es szám, az összes vágósertés minden harma­dikját jelenti —, s ha kol­légáim, valamint a terme­lők ugyanarra a megállapí­tásra jutnak, akkor a ma­gyar logika szerint nem nekünk van igazunk. Per­sze, nem is lehet igazunk, mert a Népszava cikkében a hentesek hivatalosan is bizonyították, a mai félvá­sárlási árak mellett a ser- tésbontás veszteséges. Mi­ért is ne lenne akkor vesz­teséges a házi vágásokban, hiszen annak alapja nem a hivatalos, hanem annál magasabb értékesítési ár. Kézenfekvő a kérdés: ak­kor végül is miért nő a feketevágások száma szer­te az országban? A kérdés­re egy régi vicc adja meg a választ. Nevezetesen: Khon úr elkeseredetten pa­naszkodik Grünnek, mond­ván: szörnyű a helyzete. Ha kinyitja a boltját, bár­mit is tesz, mindenre ráfi­zet. Grün csak hallgatja, hallgatja a panaszáradatot, s végül megkérdezi: Kahn, láthatóan napról napra job­ban megy sorod. Honnan a haszon? Abból —- mondja Kohn —, hogy néhanapján nem nyitom ki az üzletet. Végezetül. Lakásunkkal szemben, hosszú ideig egy nagy darab, vörös hajú hentes vezette az egysze­mélyes hentesüzletet. A bolt reggel 6-tól este 6-ig nyitva volt. Most új hente­sünk van. Ö már legtöbb­ször délután 2-kor bezár. A Népszava henteseinek logikája szerint Kőim sza­vaival élve, be is kell zár­nia, ha reggeli munkája veszteségét ki akarja iga­zítani némi haszonnal. Hi­szen élnie csak kell vala­miből ! Balogh Andrea ,,Nem a szanálóktól jöttek?" Hétköznapok Fulókércsen A telepítendő fák vannak a legnagyobb veszélyben Fotó: Fojtán L. A cserebogár zabái — az atka sző... Szaktanács a kiskertek növényvédelméhez Szép a határ! És nemcsak az őszi vetések teszik azzá, de az erdők is. Fülókércs felé vezető út jobb oldalán az erdőszélen virágos tavasz van. A kérésiek azonban nincsenek virágos hangulat­ban. Tavaly a szanálószerve­zetet kérték, segítsen -helyre­hozni (ha kell, átalakítani) öt település — Fülókércs, Fáj, Lifcka, Szemere és Szalaszend közös termelőszövetkezetét — az „Úttörőt”. Az 5100 hektár közös te­rületen gazdálkodó szövet­kezet nehéz helyzetbe ike­rült. Az okok közé sorolhat­nánk gyenge adottságú ter­mőterületeiket, melyekből alig több, mint a fele szán­tó (2800 hektár). A közös gazdaság nagy részét erdő és legelőterület teszi ki, és egy kis gyümölcsös. Nincs irigylésre méltó helyzetben sem a tagság, sem a szövet­kezet elnöke, Laczkó Sándor. Ezeken a hegyek közé zárt helyeken mind az egyéni, mind a közös gazdálkodás nehéz helyzetben van. A ta­lajok kitettsége, a lejtős táb­lák eróziója, a tápanyag le- mosodasa évroi évre érzé­keny veszteséget okoz az itt élő embereknek. De hát ho­va menjenek dolgozni, ha nem a földből akarnak meg­élni, mint őseik. Lehetősé­gük szerint foglalkoznak ke­nyérgabona-termesztéssel több mint kilencszáz hektá­ron, étkezési száraz borsó­val, mustárral, tavaszi árpá­val, lucernával, vörösheré­vel és szarvaskereppel. Fej­trágyázták a búzát, elvetet­ték a 358 hektár árpát, melynek világos zöldje már mutatja is magát. Talajelő­készítéssel végeztek a nap­raforgó (238 hektár) és a I kukorica (468 hektár) alá. I Almáskertjük hetvennégy hektárja igazán szemet gyö­nyörködtető, sőt újabb alma­telepítésnek készítik elő a talajt. A termő gyümölcsös produktumát pedig itt hely­ben a léüzemben kívánják feldolgozni, aminek fejlesz­tésére, bővítésére Fulókér­csen építettek egy üzemet. Hogy az elkövetkező évek­ben is legyen piaca az Autó­villamossági Felszerelések Gyára termékeinek, már most lépni kell a vállalat­nak. Olyan gyártmányokra lesz a jövőben is szükség, amelyek megfelelnek a kül­földi és a hazai megrende­lők igényének, ugyanakkor gazdaságosan értékesíthetők. Ezeket a gondolatokat Tóth József, az Autóvill me­zőkövesdi gyáregységének művezetője, a vállalati ta­nács tagja fogalmazta meg annak kapcsán, hogy a kö­zelmúltban a testület állást foglalt a fejlesztési stratégia legfontosabb kérdéseiben. Szóba került ezen az ülé­sen annak lehetősége, hogy a vállalat fokozatosan át­állna a személygépkocsi- gyártáshoz nélkülözhetetlen egyes villamossági berende­zések, alkatrészek előállítá­sára. Például berendezked­nének a generátor álló ré­szének gyártására. Ehhez viszont fejlett technológia és technika kell. A szakembe­rek számítása szerint négy­millió dollár hitelből az el­képzelés megvalósítható. * Amiről eddig szó esett, az vállalati szintű terv. Ám, nem tétlenkednek Mezőkö­vesden sem. Éppen a na­pokban futott be az a ka­Az elnök szerint már szeptembertől indul a pró­baüzem, és a feldolgozott gyümölcsöt szállítják majd a jelenlegi szerződés szerint Nyíregyházára (!). Kardos Tibor, a növény- védelem ágazatvezetője a gyümölcsöstelepítéssel kap­csolatban elmondta, hogy 20 hektár kajszit és 15 hektár meggyet is telepítenek, me­lyeknek beruházási alapok­mánya most érkezett meg, később alma- és szilvatele­pítés is a tervek között sze­repel. Az almáskertben egyébként a soros munká­kat elvégezték, kész a gyom­irtózás is a hetvennégy hek­táron, és az új telepítések talajelőkészítése, tápanyag- íeltöltése folyik. Az örege­dő falvaik láttán azonban marad kérdés bőven: ha egyébként is teljesen „spic­cen” van a szövetkezet, és mindössze hatszázezer forint „eredményt” tudott felmu­tatni a múlt évben, akkor vajon ki fogja gondozni a gyümölcsöst és ha jó ter­més lesz, ki szedi majd le a fáról? Választ az a tech­nológiai leírás adja, ami gé­pi betakarításra alapozza itt a gyümölcstermesztést. Per­sze vannak okos, erős rázó­gépek, korszerűnek mondott berendezések, a kívülálló mégis hitetlenkedik: milyen lesz az a gyümölcs, vagy lenne, amit a gép csalogat le a fáról? Milyen minősé­get biztosít majd a lóerők sokasága, amely megragad­ja csápjaival a fatörzset, megrázza, mint Krisztus a vargát, és ettől a gyümölcsös nyereséges lesz, talán maga a téesz is, amely dolgos né­pe látott már szebb napokat is valaha ... (Bekecsi) Az akusztikai és vizuális nyel­vi információkat az emberi agy másféleképpen „érti”. Ez azok­ból a kísérletekből derül ki, me­lyeket Marcus E. Raichle ame­rikai tudós (Washington Egye­tem. orvosi kar) végzett. Ezek az eredmények ellent­mondanak annak a korábbi fel­fogásnak, miszerint az agy a nyelvi információkat csak ab­ban a kódban tudja feldolgoz­mion, amely a leendő iker­hevederes szerelőszalag ré­szeit szállította a gyáregy­ségbe. — A Boosoh-licenc alap­ján a Bakony Művekben gyártott szerelőszalag a le­hető legkorszerűbb ilyen be­rendezés, amelynek üzembe helyezése lehetővé teszi az eddiginél sokkal jobb mi­nőség elérését — mondja Demeter György, a gyártás­tervezési osztály helyettes vezetője. — A szereléstech­nika fejlesztése ma olyan fontos kérdés, amely nélkül aligha lehet exportképes terméket előállítani. — A huszonnyolc méter hosszú és hat méter széles szerelősor egyrészről rendkí­vül termelékeny — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Porács Tibor, fiatal szereldei mű­vezető. — Mindössze 11 dol­gozó szükséges üzemelteté­séhez, a hat automata mun­kahelyen a legkorszerűbb módszerrel kapcsolódnak egymáshoz a munkafolya­A megye északi részén erős cserebogárrajzás kezdő­dött. Ezzel kapcsolatban ér­deklődtünk Szalma Árpád­tól, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás fő­előadójától, hogy a házi­kertekben a cserebogár mi­lyen kárt okozhat? A májusi cserebogár 3 évenként rajzik, főleg erdő közelében kell számítani kártételére. A bogarak raj­zása mintegy 2 héttel ko­rábban kezdődött el az át­lagos évek rajzásához ké­pest. Az előjövő bogarak több kilométerre elrepülnek és előszeretettel fogyasztják a gyümölcsfák, főleg a csonthéjasok fakadó levele­it. Nagy tömegben ellepve a fát. képesek tarra rágni és ekkor a bimbókat, virágokat sem kímélik. A lerágott fák ismét kihajtanak, de termést nem. vagy alig hoznak. A cserebogár elleni véde­kezés a házikertekben kizá­rólag vegyszerrel nehezen oldható meg. A gyümölcs­fák a több hétig tartó raj­zás alatt virágzanak. így ni. melyet az agy akusztikai je­lekből állít elő. Az olvasott nyelvi jelet az eddig elfogadott elmélet szerint előbb le kellett fordítani erre a — hallásra tá­maszkodó — kódra. Raichle a kísérleti személyek­kel különféle vizuális és akusz­tikai feladatokat oldott meg. közben pedig az egyes agyi te­rületek tevékenységét egy új el­járással, a pozitronemissziós rá­mátok. Az eddigi hagyomá­nyos módszerrel tizenöt dol­gozó egy műszak alatt 225 darab terméket tudott ösz- szeszerelni, az új berende­zésen ezzel szemben tizen­egy munkás 384 darabos tel­jesítményre lesz képes. A művezető szerint a régi szerelősor a hatvanas évek technikáját testesítette meg, az új szalag viszont a mai fejlett technikát reprezen­tálja. A dolgozók részéről egészséges várakozás előzi meg az üzembe helyezést. Az kétségtelen, hogy a be­tanítás eredményességében döntő lesz az egyéni adott­ság. az új iránti fogékony­ság ... Attól azonban sen­kinek sem kell tartania, hogy esetleg az utcára ke­rül. A beszélgetéskor rendre visszatérő téma volt a mi­nőség. Már csak azért is. mivel bizonyos minőséget a szerelőszalag automatikája eleve megkövetel. méhekre veszélyes szerrel nem kezelhetők. A már el- virágzott, vagy még nem virágzó gyümölcsfákat De- cis 2,5 EC 0,05 százalékos, Fendona 2 EC 0,05 százalé­kos, vagy Unitron 40 EC 0,2 százalékos permet levéve! permetezzük be. Eredményes eljárás a cserebogarak kora reggeli lerázása. A dermedt bogarak leesnek, könnyen összeszedhetők és baromfival feletethetők. vagy más mó­don megsemmisíthetek. Milyen aktuális probléma van még a gyümölcsfák vé­delmével kapcsolatban? Megkezdődött a piros gyü­mölcsfa takács atka kelése a téli tojásokból. Főleg az al­mát kedveli, amely még pi- rosbimbós állapotban is ke­zelhető Neoron 500 EC 0,15 százalékos, vagy Mitac 20. 0,3 százalékos permetlevével. A takácsatkák erős korai kártétele a virágok termé­kenyülését zavarja. ezért szükséges ellenük védekezni. tegröntgennel figyelte (ennek so­rán a véráramlás helyi válto­zásait mérik, és az agytevékeny­ség háromdimenziós képévé ala­kítják át). Egyértelműen kiderült, hogy a szem által befogadott szavakat egész más területen dolgozta fel az agy, mint a halott szavakat. A beszédközpont tehát mind a vizuális, mind az akusztikus kód számára párhuzamosan és egy­mástól függetlenül hozzáférhe­tő. Egyelőre tisztázatlan, milyen következményei lesznek ennek a felfedezésnek pl. a tanulás­kutatásra nézve. — Nem lehet eltérni a betáplált programtól, mert az automatika rögtön jelzi ezt — magyarázza Porács Tibor. — Ügy is mondhat­nánk. a szerelősor egyúttal a meózást is végzi, ugyanis ha pontatlanságot észlel, a berendezés nem fogadja be a különböző alkatrészeket. — De nem elegendő, ha csak a szereidében ügyel­nek a program által diktált minőségre — vette át a szót Demeter György. — A társ­üzemeknek is olyan munka­darabot. alkatrészt kell biz­tosítaniuk. hogy az megfe­leljen a műszaki, technoló­giai követelményeknek. A beszélgetőpartnerek kü­lön aláhúzták azt a fontos körülményt a szerelőszalag bemutatásakor, hogy a tech­nikát irányító és kiszolgáló dolgozóknak nem kell majd nagyobb erőt kifejteniük, ellenben pontos, precíz mun­kát követel mindenkitől egy- egy szerelési folyamat. A szalagban rejlő rugal­masságra vall. hogy kisebb létszámmal is lehet rajta dolgozni, ugyanakikor bizo­nyos módosítással más sze­relési tevékenységre is al­kalmassá lehet tenni. A mintegy tizennégy-ti­zenötmillió forint értékű berendezésnek a tervek sze­rint májusban már termel­nie kell. L. L. Az olvasás és a hallás A minőség létkérdés A technika fejlesztése fcál elodázhatatlan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents