Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. április 15., szombat Közlemény Városi első titkárok értekezlete az MSZMP KB 1989. április tl-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról) C A párt vezető testüle- temek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a párttagság véleményére, a pár talap szervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, .akik követhetetlenül gyorsan változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszereplést. A testületben gyenge volt a .szolidaritás, a kollektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. II. A párt vezető testü- ■ letelnék a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. O El kell végezni az el- múlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnák elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. O Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. A A Mire törékszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel .közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse apárt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvte- lenséget ‘elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervező bizottságát. C A pártiban tapasztal- ható szervezeti zavarok .megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az ailapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát; Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét; Gyuriosku Kálmánt, a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Párt- bizottság első titkárát; Kar- valits Ferencet, a Zala Megyei Pártbizottság allső titkárát; Kiss Pétert, a Budapesti KISZ-lhizottság első titkárát; Kovács László külügyminiszter-helyettest; Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét ; Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét; Mádlné Maár Ilonát, a Dunaújvárosi Pártbizottság első titkárát; Vastagh Pált, a Csöng- rád Megyei Pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványú Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt. Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják. megválasztani. (MTI) Május 10-re Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján äz Országgyűlést, 1989. május 10-én, szerdán 10 órára összehívta. Az ülésszak várható napirendje: — Törvényjavaslat az alkotmány kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével; — Törvényjavaslat a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról; — Az Országgyűlés házszabályainak kiegészítése a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival; — Törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyv módosításáról; — Az Elnöki .Tanács beszámolója az 1985. július elseje óta végzett munkájáról; — Beszámoló az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra; — Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványa az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. éVi III. törvény módosítására. (MTI) Meditáció Á bírálatról, tiltakozásról Először csak panaszkodtunk. Kezdetben a rossz időre, a túlzottan melegre, a derékfájásra, a szívbajokra. Aztán a duzzadó pénztárcák mellett is csökkenő élet- színvonalunkra. Panaszkodtunk az emelkedő árakra, s elégedetlenkedtünk béreinkre. Majd túlléptünk a csöndes panaszkodásokon. Már szidtunk. Előbb halkan, majd hangosan. Egyedül vagy közösen, embereket és személyiségeket, munkahelyeket vagy magasabb fórumokat. Mostanság leginkább a kormányt. Bírálunk. Érvekkel vagy anélkül. Bíráljuk a kormányt, a kormány tagjait ilyen, vagy Olyan intézkedéseiért. És lubickolunk a lehetőségekben, hogy mindezt megtehetjük félelem nélkül. Bátornak, szabadnak, sőt hangsúlyozottan reformernek tartjuk magunkat. Kezdetben úgy mondtuk; lám, én meg mertem mondani. S aztán folytak az események tovább, s odáig jutottunk, hogy lám, mi meg merjük mondani. Nyíltan és nyilvánosan. És szervezetek, különböző egyesületek foglalnak állást nap mint nap bizonyos dolgokban a reform jegyében, ám sajnos ma még sokszor csak a reformretorika szintjén. Kritizálni persze kell. Ám a kritika csak akkor segít, ha az konkrét, mert az egyúttal lépésre is készteti a megbíráltat. Mint történt ez mostanság a nagy felháborodást keltett új vám, valamint az autópálya-használati díj bevezetésének esetében. Tudjuk, az országban sok helyen, így a Miskolc Városi Pártbizottság testületében is többen kifejezték ellenérzésüket a kormány ezen intézkedéseivel szemben. És konkrét példával éltek, rámutatván, hogy mindez miért rossz. A konkrét bírálatra pedig a kormánytól válaszlépések várhatók. Szóval ne tagadjuk: jó szabadnak lenni. Jó, hogy lehet panaszkodni, nyíltan -szidni, bírálni, tiltakozni. Ám most tovább kell lépni, mert nem elég csak feltárni a hibákat és rávilágítani az ellentmondásokra, de végre javaslatokat is kellene tenni, hogy mit, hogyan és miként. Ajánlani, a jó gondolatokat és megvalósítani. Nekem, nekünk, mindannyiunknak ... Balogh Andrea (Folytatás az 1. oldalról) a helyzetből azonban csak. előre léhet menekülni. Hosz- szú távon a piac kiépítésére, a szerkezetváltás megvalósítására van szükség, de fontosak az olyan részintézkedések is, mint az import, a bérek szabályozásának liberalizálása. Az ország pénzügyi egyensúlya felborult, s ezért a legfontosabb célok az infláció és a bérspirál kézbentartása, s az ország fizetőképességének megőrzése. Az MSZMP helyzetéről szólva Grósz Károly rámutatott: a mozgalomban még mindig tapasztalható a befelé fordulás, erőtlen a politikai propaganda, gyenge a vitaikészség, s a tömegtájékoztatási eszközök nem .segítik kellőképpen a politika- formálást. Az érvényben lévő szervezeti szabályzat már nem alkalmas arra, hogy az átrendeződési folyamat fundamentuma legyen, éppen ezért rövid időn belül ideiglenes szervezeti szabályzatot kell készíteni. A pártszaka- dással kapcsolatos találgatásokról szólva leszögezte: egy felelősen politizáló pártnak nem érdeke a „szakadás”, de az egység minden áron. való fenntartása ugyancsak a széteséshez vezethet. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy balról és jobbról egyaránt meg kell húzni a határokat, s azoktól, akik nem fogadják el az MSZMP választási programját a tartalmi platform alapjául, meg kell válnia az MSZMP-.nek. Végezetül leszögezte: a rendkívüli párt- kongresszus összehívását és a tagrevíziót a Központi Bizottság nem tartja indokoltnak. A vitaindító előadást követően az értekezlet résztvevői hat szekcióban folytatták az eszmecseréket, majd a délutáni órákban tartott plenáris ülésen Grósz Károly összegezte az elhangzottakat. (MTI) A SZOT szóvivőjének nyilatkozata A Szakszervezetek. Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn rendkívüli ülést tart, amelyen .megvitatják az utóbbi időszak .kormányzati intézkedéseiből adódó szak- szervezeti tennivalókat — jelentette be Bálint Attila, a SZOT szóvivője pénteken. A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésével, s az ott hozott intézkedésekkel kapcsolatban a szóvivő nyilatkozott . az újságíróknak. Mint .mondta, .nem érte meglepetésként, hogy a kormány soron kívüli ülést tartott; ezt a tényt véleménye szerint eléggé indokolják az utóbbi időszak elkapkodott intézkedései, s az, hogy a kormányzat még mindig nem adott közérthető, az egyszerű munkavállalók számára is világos, magyarázatot a gazdaság állapotáról, s nem ismertette az ország valós terheit. A forint újabb, 6 százalékos leértékelésével kapcsolatban feltette a kérdést: hogyan alapozták meg az 1989-es népgazdasági tervet, amit a kormány terjesztett elő? Miiként fordulhat elő, hogy már három hónap alatt kiderült: a gazdasági folyamatok és a kormányzati elképzelések sok vonatkozásban szinte fényévnyi távolságra vannak egymástól? Kiknek hihetünk ezután? A kormány közleménye nem szól arról, hogy most mennyi is a .költségvetés hiánya, csak azt tudatja, hogy 15 milliárddal is nagyobb lehet a tervezettnél. Nem derül ki az sem, hogy a lakosságot sújtó, milyen további intézkedésekre kell a munkavállalóknak felkészülniük, s hogy mekkora az a pénzmennyiség, amit különféle csatornákon a lakosságtól szándékoznak ismét elvonni, anélkül, hogy kiderülne, eddig mire és mennyi pénz ment el. Ugyanakkor a közleményből megtudható, hogy a kormány nem szándékozik elhalasztani a már bejelentett energiaár-emeléséket. A szóvivő mindezzel ösz- szef üggésben hangsúlyozta: miközben a kormány a lakosságot a nemzetiközi pénzintézetekkel .kötött megállapodásokban foglaltakra emlékezteti, itt az ideje, hogy a szakszervezetek a kormányt az ország népével és a szakszervezeteildsel kötött megállapodásokra emlékeztessék, s arra is, hogy fogyóban a bizalom. A szóvivő szerint elgondolkoztató, hogy most a kormány tartja szükségesnek a szakszervezetekkel kötött megállapodások haladéktalan felülvizsgálatát. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a szakszervezetek ezt a követelésüket már a januári áremelések után bejelentették, s azt a tiltakozási hullám hatására a kormány kénytelen volt .már akikor tudomásul venni. A szakszervezetek azóta is több ízben szót emeltek a megállapodások felülvizsgálata érdekében. A január vége óta eltelt három hónap úgy látszik rövid volt ahhoz, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz üljön a szakszervezetekkel, arra azonban elégnek bizonyult, hogy bebizonyosodjék, mit eredményezett a jelenlegi pénzügyi politika, hová vezetett a gazdaságirányítás. A szóvivő végezetül rámutatott: azzal együtt, hogy időszerűek és szükségeseik ;a gazdaság szétesésének megelőzését célzó intézkedések, azokat csak akkor tudják az emberek elfogadni, ha nem várat magára a kialakult helyzetért felelősök megjelölése és a konzekvenciák levonása. Talán ez feltétele lehet annak is, hogy a munkavállalók bizalma kísérje a kormány tevékenységét, és a szorító intézkedések ne tömeges feiliháborodás.ra és ellenérzésre, hanem legalább tudomásulvételre találjanak. A szóvivő személyes véleménye: ez lehet a feltétele annak is, hogy a SZOT képviselői a jelenlegi helyzetiben a tárgyalóasztal mellett és ne más eszközök igénybevételével próbáljanak meg érvényt szerezni a tagság érdekeinek. (.MTI) Duplán nyerhet! TuSSl ^> S kO^ Ha az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Borsod, Heves és Nógrád megyei telepein 1989. ÁPRILIS 5-TÖL 30-IG VÁSÁROL hódfarkú betoncserepet, 30 százalékkal kevesebbet fizet Az engedményes ár darabonként 11 Ft -|- áfa. ÉS RÉSZT VESZ A VÁÉV-BRAMAC KFT. SORSOLÁSÁN, AHOL VISSZANYERHETI A VÁSÁROLT CSERÉP ÁRÁT TESSÉK SZÁMOLNI - MEGÉRI!
