Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Vetnek, mötrágyáznak megyénkben

(Folytatás az 1. oldalról) traktoros embernek, mert a tavaszt jelzi. Unták már a szerelőműhelyben, lev örülnek ők is a kitavaszodásnak.

Tavaly igen jól sikerült a borsó, így nem csoda, ha sok mezőgazdasági üzem ez évben is termeli a konzervnek valót. Gazdasági társulásokban, termelési rendszerekben foglalkoznak zöldborsó és száraz borsó termesztésével. Volt olyan szövetkezet,

ahol több. mint 4 tonna termett hektáronként.

És itt van megyénkben a Borsodi Sörgyár, ezért igen sok üzem már hagyományosan termeli a sörárpát, és ez a koratavaszi növény bizony igényli iá, hogy mihamarabb földbe kerüljön. A gyárkörnyéki tsz-ek foglalkoznak elsősorban a tavaszi árpa termesztésével, és a talajelőkészítést nyomban követi is a vetőgép.

Egy azonban biztos: a korai kitavaszodás nem kell, hogy „beidegesítse” a vezetőket, hisz’ a kapkodás a minőség rovására mehet. Megyénk legészakibb vidékein, Viszlón, Debrétén „kóstolgattuk” a nyirokföldeket, a vörös agyag nehezen engedi el a vizet, ezért az ott élő. egyéni gazdálkodók csak hétvégére jósolják a talaj- munkát és a vetés kezdetét. Ugyanilyen földeken Abod, vagy ahogy az új kiírás díszük Szendrő-Abod határában még az őszi mélyszántást fejezték be a gazdák, érdekessége csupán annyi volt, hogy két tehén szántott a hegyoldalon, nem pedig huszonöt pár ló erejét pazarló ötven lóerős traktor.

Megyénk déli csücskében pedig a borsodivánkai Kossuth Tsz határában veti az árpát Kovács László és Kápolnai István, az étkezési szárazborsó vetőmagját Oláh Kálmán és Ficzere Antal veti gépével. Kitavaszodott tehát. A türelmes gazda türelmetlenségével szervezzük a munkát a nagyüzemekben, a kiskertekben egyaránt! Erre int a helyi téesz főag- ronómusa Koncz Jakab is!

(Bckecsi)

T ulajdonforma

Kié az állami vállalat ?

ság ikátyúba került, szekerét a nyugati működőtőke közreműködése nélkül aligha sikerül kimozdítani, ám már a megvalósítás első lépései is áthághatatlannak látszó akadályokba ütköznek. A potenciális külföldi befektetők első konkrét kérdésére ugyanis, hogy kitől lehet részben, vagy egészben megvásárolni egy magyar állami vállalatot, nincs egyértelmű válasz.

Az ipari miniszter ezzel kapcsolatban egy interjúban kifejtette: amíg nincs tisztázva, hogy az állami vállalatok tulajdonosi joga konkrétan kit illet meg, minden olyan szervnek egyet kell érteni a vállalat eladásával, amelynek az ügyben valamilyen érdekeltsége, szerepe van. Tehát, a funkcionális és ágazati miniszternek, a bankoknak és magának a vállalatnak is. Az ő egyeztetett véleményük alapján, végül a Minisztertanácsnak vagy a miniszter- elnöknek kell döntenie.

A kereskedelmi miniszter, aki NSZK-beli útján a közelmúltban találkozott á befektetőkkel, arról számolt be. hogy a nyugatnémet üzletembereket sokkal kevésbé zavarja az, ha az eladásra felkínált magyar gyár jelenleg veszteséges, mint a tulajdonlás tisztázatlansága. Valószínűleg ezzel magyarázható. hogy míg a magyar ajánlatban csupán hat esetben szerepel a többségi részesedés lehetősége, az eddig érdeklődő nyugatnémet befektetők kizárólagos tulajdonként akarják . megvásárolni a magyar vállalatokat.

Az állami vállalatok tulajdonlásának jelenlegi gyakorlatát egyszerűen nem lehet megmagyarázni a valódi áruviszonyokhoz szokott külföldi vállalkozóknak. Mindenekelőtt azért, mert a mostani zűrzavaros helyzet ahhoz a számukra felfoghatatlan végeredményhez vezet. hogy a magyar állami vállalatok vezetői sok mindenben érdekeltek, ám legkevésbé a vállalati vagyon gyarapításában.

P. É.

(MTI—Press)

Bombaként robbant a hír a gazdasági életben: ötven hazai vállalatot ajánlott fel a kormányzat a külföldi tőkének részben vagy egészben eladásra. Az eladó magyar vállalatok adatait az év elején betáplálták a Deutsche Bank számítógépébe, ahol mintegy húszezer tőketársuláara ajánlkozó cég adatait őrzik. A lista máris megtette hatását, értesülések szerint, naponta 4—5 cég kér további információt a bonni magyar nagykövetségen. A meghirdetett ötven vállalatból húsz iránt már komoly érdeklődés mutatkozik.

Eközben a kezdeményezés hazai fogadtatása láttán, egyes szakértők azt a mali- ciózus megjegyzést teszik — s nem alaptalanul —, hogy ennek a vállalatkiajánlási akciónak az a legnagyobb kockázata, hogy sikeres lesz...

Nálunk ugyanis elvben teljes a nézetazonosság abban, hogy a magyar gazdaMórcius 7-i számunkban megírtuk, hogy Miskolcon, a Pesti Barnabás utca sarkán úgynevezett kombifát árulnak. Ez azt jelenti, hogy az egyik fajtán egyszerre négy - őszibarack, kajszi, csupasz barack, szilva -, a másik változaton két - cseresznye, meggy - gyümölcs terem. A rövid írásnak nagy lett a visszhangja, rengetegen keresték fel vásárlási szándékkal a kereskedőt. A kombifa sajnos közben elfogyott, így sokan hiába utaztak Miskolcra. Kérdésünkre a csemetét árusító kereskedő elmondta, hogy a máris népszerűvé vált „csodafát" feltétlenül ismét beszerzi, s a hét végén már tud adni belőle a fát ültetőknek. Lesz a favorizált csemegeszőlő fajtákból is - ígérte.

JLCpSÍM. mßfWMmwm m€m

A jövőnkért

Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetitek a hazai és kedvezőek (a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot.

A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszakai, a polgári és népi progresz- szió, a' .munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, (a reformok jegyében munkálkodik. A -gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan iszembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult, politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság .részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre.

Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk ;a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a .közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek 'a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki.

Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt.

Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel.

Az MSZMP demokratikus szervezetével, . áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősíti cselekvési egységét.

Az .MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, .haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek.

MIT AKARUNK?

1. A népakarat érvényesítését

— jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt ;

— képviseleti demokráciát;

— a népszuverenitást megtestesítő törvény- hozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot;

— önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak;

— a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket.

2. A politikai intézmények korszerű rendszerét

— alkotmányos többpártrendszert;

— szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban;

— független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket ;

— megújuló népfrontmozgalmat;

3. Az egyén és a közösség biztonságát

— alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet ;

— a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét;

— a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt;

— haladó nemzetiségi törvényt;

— a törvényesen szerzett tulajdon védelmét;

— közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet

4. Határozott kormányzással kitörést a válságból

— a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását;

— a gyenge teljesítmények visszaszorítását;

— az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását;

— a terhek igazságos megosztását.

5-, A gazdasági rendszer reformját.

— következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba;

— tulajdonreformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét;

— forgalmi értéket a földnek; %

— eredményes gazdaságon alapuló, fokozatosan megvalósuló konvertibilitást;

— a KGST reformját.

6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát

— Európába és a világba beépülő gazdaságot;

— a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt;

— a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését;

— a vállalkozások szabadságát, biztonságát;

— teljesítményt ösztönző adópolitikát:

— társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést.

7. Jobb megélhetést

— az infláció mértékénél}: csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést;

— a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot;

— a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul;

— az elmaradt térségek fejlesztését.

8. A létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát

— a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat;

— az első lakás megszerzésének állami támogatását;

— a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra;

— támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek;

— a közösségek egyént védő szerepének erősítését;

— a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget.

9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert

— törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást;

— az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagítását;

— az egészségügy reformját, szabad orvos- választást;

— igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését.

10. Környezetvédelmet.

— környezetbarát magatartást és gondolkodást;

— környezetkímélő technológiákat;

— a környezet további romlásának megállítását.

11. Tiszta közéletet

12. Szabad szellemi alkotómunkát

— a kutatás és a publikálás szabadságát;

— a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben;

— az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét.

13. Az oktatás gyökeres megújítását

— a pedagógusok megbecsülését;

— az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus .iskolarendszert;

— önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban ;

— szabadabb egyetemi felvételi rendszerű.

14. Lelkiismereti szabadságot és a vallásgyakorlás szabadságát

15. Békét, biztonságot, együttműködést

— a független külpoütika folytatását;

— katonai tömbök nélküli világot;

— közös európai otthont;

— baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel;

— a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval ;

— kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal.

HOGYAN AKARJUK?

Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva.

A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva.

Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával, és nemzeti összefogással.

Ml SZAVATOLJA PROGRAMUNKAT?

A cselekvőképes párt. A haladó erők ösz- szefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó.

Az MSZiMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg.

*

Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a ’jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait.

Budapest, 1989. március 7.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

„Mennyi is legyen hektáronként?" Helikopter fejtrágyá