Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. március 10., péntek Az Országgyűlés elfogadta az új alkotmány szabályozási elveit (Folytatás az 1. oldalról) hogy Nyugat-Európa is üdvözli ezt a lépést, amit fontos építőkőnek tekint a közös európai ház megalapozásában. A társadalmi konszenzus megteremtéséhez az új alkotmánynak feltétlenül tartalmaznia kell: — az emberi és állampolgári jogok, valamint a^ állampolgári kötelességek részletes szabályozását és az alapvető emberi, állampolgári . jogokról szóló nemzetközi egyezmények beépítését a hazai jogrendszerbe; — az önkormányzat és az önigazgatás széles körű kiépítését és megerősítését, nemcsak területi elv szerint. hanem a szakmai, hivatásbeli önkormányzatoknál is; — az önszerveződések, közösségek, társulások, vállalkozások széles hálózatának kiépítését, amelyek a településfejlesztésben, az építészeti és környezeti értékek ápolásában, a szociális gondok megoldásában, a kulturális értékek gazdagításában működnek közre; — az állam ne legyen a társadalom gyámja, de éjjeliőrként szemlélődő mellék- szereplője sem! Legyen központi szervező erő — vagy ha úgy tetszik menedzser —. amelynek feladatai; — egyrészt: olyan gazdálkodási feltételek kialakítása. amelyben a tőke hasznot eredményez és abból a bővített újratermelés, a huAz alkotmányozás nemcsak jogi, politikai, hanem érzelmi, a .személyiségformálást befolyásoló kérdés is. Ezért ilyen nézőpontból szeretném érinteni a napirenden szereplő témát — kezdte felszólalását Földy Ferenc sárospataki képviselő. — Először arról szeretnék szólni, mennyire fontosak nemzeti jelképeink, magyarságtudatunk szempontjából. Ezeréves államiságunk során elődeink számos jelképet hagytak ránk, amelyek a közös múltra emlékeztetnek, és közös cselekvésre ösztönöznek. Vajon jól sáfárkodtunk-e a jelképeink erejéből fakadó örökséggel, megbecsültük-e az előttünk járó nemzedékek szimbólumait? Ma már világosan látjuk: vissza kell állítani a nemzeti identitástudat megerősítése érdekében a kontinuitást. Bár hallhattunk ma is más véleményeket, meggyőződésem, hogy ennek legbeszédesebb példája az lenne, ha visszatérnénk -több mint hétszáz éves ősi címerünkhöz. Ezeknek a követelményeknek — véleményem szerint — a koronás történelmi címer felel meg a legjobban. Az emigrációban maga Kossuth Lajos is a koronás változathoz tért vissza. A szent korona elmélet mai értelmezése szerint minden magyar tagja a koronának, így ez az ereklyeként tisztelt nemzeti jelvény az egész magyarságot összeköti, a népfelséget jelképezi, vagyis azt az elvet, hogy minden jognak a nép a forrása. Éppen ezért javaslom, hogy államiságunk legfőbb jelképe, a szent korona, a jelenHozzászólásomban a szabályozási koncepció jelenlegi harmadik fejezetének néhány kérdésével és az alkotmányhoz kapcsolódó népszavazással kívánok foglalkozni — mondotta beszéde elején Simon Péter leninvárosi képviselő. Az első kérdés az, hogy szabad-e a szocializmus kifejezést, vagy a szocialista jelzőt használni az alkotmányban. Az eddigi vitákmán szféra és az államapparátus költségei fedezhetők. Az állami költségvetés a nyereséget csak olyan mértékben ossza újra, hogy a társadalmi esélyegyenlőtlenséget mérsékelje és az államszervezetet fenntartsa; — másrészt: annak megszervezése, hogy a társadalom döntően saját maga elégítse ki igényeit és szükségleteit. Az állam nyisson tág teret a különböző tulajdonformák (társaságok, önkormányzatok, egyesületek, alapítványok) működése számára; — harmadrészt: a legfon- 'tosabb állami döntéseket az Országgyűlésben alkotott törvények tartalmazzák. S a törvények nemcsak az állampolgárokra, hanem az államra, annak szerveire is kötelezőek legyenek! Tisztelt Képviselők! A pártok és a különböző politikai szerveződések közötti párbeszéd, vita, a politikai harcok közegében a kormány kötelessége a kormányzati alapfunkciók rendezett működtetése központi szinten és a közigazgatós különböző szintjein is. A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyarország alkotmányának szabályozási elveire vonatkozó javaslatot — mondotta végezetül a kormány elnöke. Több hozzászólást követően Földy Ferenc kapott szót. légi őrizeti helyéről, a Nemzeti Múzeumból kerüljön át a legfőbb államhatalmi testület működési helyére, a Parlament épületébe. Javaslom, hogy a kormány állítson fel egy állandó heraldikai-történész bizottságot, amely fölülvizsgálja és véleményezi a megyék, városok és községék meglevő és tervezett címereit és zászlóit. Nem jelvény, mégis javaslom, iktassuk az alkotmányba Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát, illetve ünnepi alkalmakkor történő kötelező használatát is. Tisztelt képviselőtársaim! Az alkotmánytervezet egyik hangsúlyos részét képezi a személyiséghez fűződő jogok védelme. Az ebbe a (kategóriába tartozó jogok számát célszerűnek látnám gyarapítani, nevezetesen az új alkotmány alapján törvény mondja ki mielőbb az egyén tehetségének, tudásának, szellemi értékének védelmét is. A tehetség és a tudás hatalom, s ha jól sáfárkodunk vele, e vonatkozásban hazánk a nagyhatalmak sorába is léphet. Javaslom, hogy a törvényben a becsületes munkavégzéssel együtt a tehetségek, a szellemi értékek elismerése is kapjon helyet. Hozzászólásom témaköreit az állampolgárok érdekazonosulása szellemében kívántam megválasztani és megítélni, mert csak úgy érhető el, hogy szabályozási elveit tömegek vallják magukénak. Hat képviselő után Simon Péter hozzászólása következett. ban többen amellett érveltek, hogy a szocializmus fogalma ne szerepeljen, mert nincs jogi tartalma, a szocialista társadalmi rendszerek kompromittálódtak, az élmúlt negyven évben még nem tudtuk valóra váltani a szocializmus ígéretét. Ez utóbbi megállapítás igazsága ellenére véleményem szerint az alkotmány bevezető részében rögzíteni kell azt, hogy a magyar társadalom történelmi célkitűzése a szabad demokratikus szocialista állam megteremtése. A Sztálin, Rákosi, Ceau-. sescu nevével fémjelzett „szocialista rendszerek” valóban lejáratták magukat, de emiatt nincs okunk kidobni a több mint százéves szocialista mozgalmak eszméit, megvalósult értékeit. A koncepció harmadik fejezete rögzíti Magyarország társadalmi, politikai, gazdasági rendjének alapelveit, közte elsősorban az államformát. Én a népköztársaság mellett voksolok, bár itt is számos ellenvetés van. Ehhez az elnevezéshez nemcsak negatív érzelmek kötődnek, mert a nép nagy tömegeinek a háború után sokat jelétéit a népköztársaság megalakulása. A harmadik fejezet foglalkozik a politikai rendszerrel, ezen belül a pártok alkotmányos megjelenítésével. Egyetértek azzal, hogy nincs szükség az MSZMP alkotmányos kiemelésére, vezető szerepének deklarálására. Az MSZMP eredményes politikájával, befolyásának erősítésével kívánja vezető szereAz alkotmány bevezetőjében szükség van mindazon tényezők átfogó ismertetésére, melyek az alaptörvény egészét érintik. Erre tökintettel helyesnek tartanám, ha e részben megfogalmazódna, hogy Magyarország szabad és független, demokratikus berendezkedésű, szocialista jellegű társadalmat építő állam — mondotta Zsóka Endre szikszói képviselő. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a szabályozási elvek az egységes államhatalom elvének , feloldására, az állam hatalmi ágazatainak szétválasztására törekszik. Meggyőződésem szerint a hatalmi ágak olyan rendszerét kell létrepét megőrizni. A politikai pártoknál maradva véleményem szeriint két olyan közhatalmi funkció van, ahol a pártban betöltött vezető funkciót mindenféleképpen összeférhetetlenségi okként kell kezelni. Az első a köz- társasági elnök • személye, mivel neki a pártok fölött állva az egész népet kell képviselnie. A másik az alkotmányi bírósági tagság, mivel ké'tség merülhet fel a döntések pártatlanságát illetően, ha a bírák egyben pártvezetők. Az a véleményem, hogy népszavazás erősítse meg az alkotmány koncepcióját. Tekintsük ezt úgy. hogy ezzel a nép elfogadja a törvényt, a törvény idézőjeles végrehajtási utasításának kidolgozása, azaz a részletes szövegezés pedig alkotmányjogászok, politikusok feladata legyen. Igaz, ez esetben, előfordulhat, hogy a végrehajtási utasítás néhány kérdésben esetleg torzítja majd a törvényt, de ez esetben a Parlament és a nép érvényesítheti az eredeti szándékokat. hozni, melyek képesek egymást egyensúlyban tartani. Ügy ítélem meg, hogy a tervezet az állampolgári jogokat elsőként és igen részletesen szabályozza, míg az állampolgári kötelezettségek kérdésével csak másodsorban, és meglehetősen mértéktartóan foglalkozik. A Minisztertanácsra vonatkozó elvek tökintetében véleményem nem tér el a szabályozási elvektől. Meggyőződésem, hogy a települések a helyi érdekeket és értékeket csak valóságos önállóság birtokában tudják hatékonyan bekapcsolni az országos feladatok megvalósításába. E cél érdekében alkotmányjogilag kellene biztosítani, hogy a helyi tanácsok saját vagyonnal, és pénzalappal rendelkezzenek, s hogy önállóan gazdálkodhassanak. Igazságosnak tartanám, annak rögzítését is, hogy a városi, nagyközségi és községi tanácsok önkormányzati jogállásukat tekintve egyenlőek. Tanácsi feladatok testületi hatáskörbe adásával — a hatósági feladatokat kivéve — egyetértők. A hatóság-i feladatok többsége jogi .felkészültséget igényel, ennek hiányában a tanácstagok ezt a munkát elvégezni nem lennének képesek. A bírói függetlenség tervezett garanciái közül nagyon fontosnak ítélem a személyi függetlenségre vonatkozó szabályokat, de talán még ettől is fontosabbak a szervezeti garanciák. Éppen ezért az alkotmányban rögzíteni kell, hogy a bíróságok minden szinten a többi hatalmi ágaktól független, autonóm szervezetet alkotnak. Tisztelt Országgyűlés! Választóim többsége községekben élő, ipari és mező- gazdasági munkával is foglalkozó ember. Hozzám forduló választóim igen gyakran panaszolják, hogy az ügyükben hozott bírósági határozatok nem . kellőén megalapozottak, s hogy intézzem el, hogy e határozatokat a Legfelsőbb Bíróság bírálja felül. Megítélésem szerint ez az igény azért merül fel, mert a jelenlegi bírói szervezetünk és a hatásköri szabályok csak az ’ A kétnapos vita lezárásaként Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter összegezte az elhangzottakat. Örömmel állapította meg, egyfokú fellebbezést engedik meg. Ezután Barcs Sándor, az MTI nyugalmazott vezér- igazgatója mindenekelőtt elismerését fejezte ki az igazságügyi kormányzatnak azért a lelkiismeretes munkáért, amellyel az alkotmány szabályozási koncepcióját kidolgozta. Bölcsey György, a XXI. kerületi tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy még két, egymástól eltérő alkotmánykoncepció van a birtokában, s az először köz- zétettben szerepel: új, nagy lehetőséget kap hazánk fővárosa, amikor sajátosságainak megfelelő önkormányzati szabályozást alakíthat ki. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész felszólalásában fontosnak tartotta, hogy az ügyészi struktúra eddig bevált elemeit megőrizzék, ugyanakkor korszerűsítsék is. Korom Mihály, a házszabályt előkészítő bizottság elnöke ismertette azt a javaslatot, amelyet az Ország- gyűlés ügyrendjének módosítására dolgozott ki a testület. Eszerint abban az esetben. ha a szavazás kézfelemeléssel történik, csak akkor számláltatja meg az Országgyűlés elnöke a szavazatokat. ha az eredmény- nyel kapcsolatban kétség merül fel, vagy ha bármelyik képviselő kéri ezt. Az Országgyűlés a házszabály 46. paragrafusának 2. bekezdésére vonatkozó módosítást öt ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta. hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselők számára elfogadható volt, találkozott a Tisztelt Ház egyetértésével. Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján szerkezetileg kialakultnak tekinthető az alaptörvény. Nézetkülönbség nélkül elfogadták az alkotmánybíróság intézményét, és egyértelmű megerősítést nyert a Legfőbb Állami Számvevőszék bevezetésének gondolata. Végül elfogadottá vált az is, hogy az alkotmány tartalmában, szabályozási elveiben fejezze ki társadalmunk jellegét, politikai irányultságát. Az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés kérdésében állást foglalók többsége az egykamarás változat mellett érvelt. Ennek ellenére a miniszter azt kérte, hogy az Országgyűlés járuljon hozzá: a kétkamarás megoldást is szerepeltethessék a vitára bocsátandó koncepcióban. A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követően a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „Az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek megfelelően hagyja jóvá, Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján — különös figyelemmel az állampolgárok — a különböző társadalmi szervezetek és csoportok véleményére, készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Ország- gyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára”. Az Országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés; a testület pénteken folytatja munkáját. Új politikai korszak következik? Parlamenti jegyzetek Tegnapi jegyzetemben nem szóltam az ülésszak legfontosabb témájáról, az alkotmánytervezet vitájáról. Akit érdekelt a kérdés, meghallgathatta mindenekelőtt a miniszter, Kulcsár Kálmán előterjesztését, aki tudósi alapossággal fejtette k!i véleményét a témáról. El kell mondanom, hogy legalább ilyen sikere volt Németh Miklós miniszterelnök csütörtök reggel elhangzott beszédének. Talán arra a gondolatára érdemes leginlkább odafigyelni, mely szerint a bürokratikus, túlcentralizált államszoeialista társad'alomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Érdemes ezen elgondolkodni. * A borsodi képviselők közül ketten is .szűzbeszédük elmondására készültek. Zsóka Endre szikszói és dr. Bazsó György garadnai képviselő először kér szót a Parlamentben. Zsóka Endre nevét az utóbbi hetekben megismerhették lapunk olvasói azokból a tudósításokból, amelyék a fel- sőzsolcai autóbusztarifa változása elleni tiltakozásról szóltak. Most örömmel beszélt arról, hogy protestálásuk sikerrel járt, bár pontosan ma sem tudja, hogy a megváltozott rendelet, éppen Felsőzsolca esetében pontosan mit jelent. * A borsodi képviselők közül Kiss Dezső tagja annak a jelölőbizottságnak, amelyik javaslatot tesz az új házelnök személyére. Á csütörtöki ebédszünetben elmondta, hogy .feltehetően csak egy jelöltje lesz a bizottságnak: Szűrös Mátyás. Több mint húsz javaslat érkezett még az Országgyűlés elnökének személyére, de legtöbben két-három szavazatnál többet nem kaptak. Így, ha lesz is Vita, már most valószínű, hogy Szűrös Mátyás lesz a házelnök. (Amikor e sorökat írom, még nem lehet tudni, mikor terjeszti elő javaslatát a bizottság.) * Az alkotmánytervezet vitájában — ahogy az már lenni szökött — a sok felszólalás között volt gyengébb és érdekesebb is. Talán a legnagyobb meglepetést Sarlós István nyugalmazott házelnok felszólalása okozta. Beszédébe többször is beletapsoltaik a képviselők, jelezve egyetértésüket. Talán annak a javaslatának volt legnagyobb visszhangja, hogy az alkotmányt a jelenlegi Országgyűlést egy, az újonnan szerveződő pártok, szervezetek megfelelő arányú képviselőivel kiegészített „nagygyűlés” (vagy másnak hívott testület) fogadja el. Ugyanilyen meglepetést okozott az a javaslata, hogy legnagyobb ünnepünk ezentúl március 15. és augusztus 20. legyen (ez utóbbi nem az alkotmány, hanem Szent István ünnepeként), mert április 4. fontos esemény történelmünkben, de nem speciálisan magyar ünnep. Ügy láttam, néhány 'képviselő nem feltétlenül értett egyet Sarlós Istvánnal. * Kedvező fogadtatása volt dr. Földy Ferenc sárospataki képviselő beszédének is. A pataki főiskola főigazgatója valóságos történelmi esszét olvasott fel a T. Ház előtt. Azt a javaslatát, hogy a szent koronát a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe helyezzék át, nagy taps fogadta. Ugyanígy szimpátia kísérte azt a javaslatát is, hogy az alkotmányban kapjon helyet a szellemi értékek elismerése is. (szatmári) Dr. Földy Ferenc felszólalása Simon Péter hozzászélása Zsóka Endre a koncepcióról B vitát Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter foglalta össze *
