Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
1989. március 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miben segíthet az MIT? Csaknem üt éve, 1984. júliusa óta működik, 's (fejti ki áldásos (tevékenységét a JVle- gyei Társadalombiztosítási Tanács. Tagjai társadalmi munkában (vállalták, hogy segítenek iá (hozzájuk fordulók gondjain, bajain. Elnöke, iBazsányi Györgyné dr. (Vele beszélgettünk az (MTT munkájáról, arról, kik, milyen problémákkal fordulhatnak hozzájuk. — Egyrészt jogorvoslati fórum vagyunk, hozzánk tartoznak la fellebbezési ügyek, mi döntünk másodfokon téves (vagy tévesnek vélt társadalombiztosítási kérelmekben, kérdésekben. | Feladatunk ezen kívül az úgynevezett (méltányosság gyakorlása. Ide tartozik a segélyezések, tartozáselengedések, a kivételes nyugdíjemelések, valamint a tiszta (kivételes ellátások (megállapítása. JJe javaslattételi joggal ibírunk a társadalombiztosítás (egészségügyi, (rehabilitációs tevékenységek területén is, Az ónodi Rákóczi Termelőszövetkezet fennállásának történetében ki tudja hányadszor, most újra válaszút elé érkezett. A mostani útválasztás során azonban korábban tagadott értékek felélesztéséről is szó van. S ebben a folyamatban a döntéshozatalt — az eddigiekkel ellentétben — nem gátolják külső gáncsoskodók, és nem Persze nem csupán forintra áhítoznak a termelőüzemek. Ahol csak tehetik, minden erővel a devizabevétel, a tőkés export fokozására törékednék. Ily módon az ország is jól jár, de legalább ennyire előnyös a nem rubelelszámolású kivitel bővítése a gazdálkodó szervezeteknek is, hiszen a tervezettet meghaladó export után bérpreferenciához jutnak, ,ami a mai ínséges időkben nagy segítség a dolgozók bérének, keresetének javításában. A December 4. Drótművek számos gazdálkodó szervezethez hasonlóan, ugyancsak élt azzal a lehetőséggel, amelyet a szabályozók .biztosítanák az export dinamikus növelése esetén. Tavaly például csaknem ötven százalékkal több árut szállítottak a nem rubelelszámolású piacokra, mint az ezt megelőző évben, aminek „jutalma" huszonnégymillió forint bérpreferencia volt. Balgaság lenne azonban azt gondolni, hogy a pénz könnyen hullt az emberek ölébe. Először is piacot kellett szerezni a megnövelt exportnak, azután sok-sok túlmunkát kellett vállalni annak érdekében, hogy időben a megrendelőhöz jusson a legyártott termék. Nem utolsósorban olyan minőséget kellett produkálni, ami megfelelt a legigényesebb vevő kívánalmainak js. Vagy megemlíthetjük a megye legjelentősebb konfekcióipari szövetkezetét, a segítik külső támogatók sem. De nézzük sorjában az eseményeket. A Rákóczi termelőszövetkezet az alapítólevél szerint 1954. április 1-jén jött létre. A nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek kialakulása után csendesen múltak az évek. A mind magasabb hozamok, a javuló eredmények igazolták a szövetkezés erejét. Hex-ukont, amely már hosszú évek óta a nem rubelelszámolású exportra alapozza gazdálkodását. S nem is eredmény nélkül, (hiszen félmiiliárd forintos éves árbevételéből 410 millió forint az elmúlt évben is a tőkés kivitelből származott, amely esztendőről 'esztendőre folyamatosan emelkedik, az itt dolgozó ezerkétszáz fős — főként nőkből álló — kollektíva a megmondhatója, mennyi erőfeszítést igényelt a temérdek termékfajta legyártása. Hol van már az az idő, amikor nagy szériában, több tízezer darabos tételben állítottak elő női kabátot, kosztümöt, blézert és egyéb ruházati terméket. Manapság a 200—400 darabos nagyságrend teszi tói a termelés ötven százalékát. Ám nemcsak a szériagyártás esett vissza, de módosult a termék előállításának ideje is. Maximum harminc nap a megrendeléstől a gyártásig terjedő átfutási idő, de igen jelentős azoknak a termékeknek a volumene, amelyeket 10, 15, és 25 nap alatt kell elkészíteni. Mindez arra enged következtetni, hogy a dollárelszámolású piacon a legújabb divatot követő, kis szériában rendelt tételek gyártása iránt mutatkozik kereslet. Azt talán felesleges megemlíteni, hogy a megrendelő természetesen kiváló minőséget és határidőre történő szállítást vár el minden magyar termelőtől. L, L. KIVÉTELES NYUGDÍJEMELÉST KÉRHETNEK — Az idén január 1-től mód nyílt arra, hogy a kisnyugdíjasok kivételes nyugdíjemelésben részesüljenek, maximálisan 6280 forint összeghatárig. Kik és hogyan igényelhetik ezt? — Mivel az erre a célra rendelkezésünkre álló ősz- szeg véges (havonta körülbelül 120 ezer forint), ezért a hozzánk benyújtott igényeket kérdőívek alapján bíráljuk el, amelyen a méltánylást érdemlő körülményeket ■tudakoljuk. Így előny a több évtizedes munkáiban töltött idő. de fontos a szociális helyzet, az egy főre jutó jövedelem is. Vizsgáljuk az egészségi állapotot, az életkort is. — Kik azok, akik egyelőre ne is forduljanak ilyen kérelemmel önökhöz? — Nem indokolt a kivételes nyugdíjemelés annak, aki három éven belül már részesült kivételes ellátásban, vagy aki jelenleg mint nyugdíjas dolgozik. Azok igényeit sem tudjuk most kielógiteni, akik szociális otthonban vannak. vagy akiknek nyugdíjazása óta még nem telt el öt év. De értelemszerűen azok se jelentkezzenek. akiknek nyugdíja a mindenkori határösz- szeget (jelenleg 6280 forintot) meghaladja. A határösszegbe nem számít be a házastársi pótlék, a házastársi jövedelempótlék, a lakbér-hozzájárulás, a vakok személyi járadéka, a rendszeres szociális segély, a családi pótlék és az árvaellátás. A kérelmeket havonta bíráljuk el. MIT TAKAR A „TISZTA, KIVÉTELES ELLÁTÁS”? Régi gond azoknak a lányoknak, asszonyoknak, időskori megélhetése, akiknek öt évet meghaladó megszakítás történt a munkaviszonyukban, s nincs meg a nyugdíjfolyósításhoz szükséges összefüggő bedolgozott évük. Az ő helyzetükön próbál segíteni e tiszta kivételes ellátás. — Mi ennek a lényege? — Ez a lehetőség nem veszi figyelembe azt, hogy ■ volt-e öt évnél hosszabb megszakítás vagy sem. A lényeg az. hogy a kérelmező összességében legalább 10 év munkaviszonyt igazoljon. Ebben az esetben havi járadékot ítélünk meg neki, méghozzá úgy, hogy a bedolgozott évek számát szorozzuk 100-zal. Az így kapott összeg tehát, pl. 10 éves munkaviszony mellett havi 1000 forint jövedelmet jelent az illetőnek. Természetesen. ha összesen 15 évet tud igazolni, akkor a járandóság 1500 foiúnt/hó. Ily módon nyugdíjszerű ellátást kapnak, melyet minden olyan plusz megillet, ami a nyugdíjakra is jár. NÉHÁNY SZÓ A SEGÉLYEZÉSRŐL — Sajnos, a segélyezésre nagyon kevés a pénzünk, évente mindössze 2 millió forint. Így egy évben csak egyszer tudunk ugyanannak a személynek segélyt megítélni. Kivételt képeznek ez alól azok a tbc-sek, akik kezelésükről igazolást hoznak a gondozóintézettől. Ök évente kétszer kaphatnak. — Biztosan érdekli az olvasókat ,a gyógyszeráremeléssel összefüggő, úgynevezett gyógyszersegély. Mit kell tudni erről? — Sajnos, mi ezt a fajta segélyezést nem tudjuk felvállalni. ugyanis egyetlen fillért sem kaptunk erre a célra. Ezzel a tanácsok foglalkoznak. Egészségügyi segélyezés címén azonban már kezdettől törődünk azokkal a beteg igénylőkkel, akik hosszan tartó betegségük miatt rendszeresen és sokat költenek gyógyszerekre, vagy akik méregdrága, esetleg külföldről beszerezhető gyógyszerekkel tudnak fsak létezni. Velük továbbra is érdemben tudunk foglalkozKIKET ÉRINT A TARTOZÁSELENGEDÉS? — Előfordulnak olyan esetek sajnos, hogy .többletkifizetések történnek minden jogalap nélkül a táppénzeknél. özvegyi vagy saját nyugdíjaknál. Amikor fény derül erre. a többletet tartozásként írják elő az érintettnek. Azaz felszólítják, hogy fizesse vissza a többletet. Nos. ilyenkor az illető kérheti — megfelelő indoklással — a tartozás részleges vagy teljes elengedését. Ilyen indok lehet a jóhiszeműség. az összeg nagy mértéke. vagy a szociális helyzet. Minden igényt, kérelmet írásban kell hozzánk benyújtani, legyen az nyugdíjemelési vagy segélyezési kérelem. Kovács Judit Éledezik a vállalkozás szelleme Uj, egységes piac Még egyszer a virágospavilonokról Mindenki eljött. Az érintett kiskereskedők teljes létszámban, a tanács, a Kisosz, a tervező vállalat képviselői. Mint arról már lapunkban is írtunk, a miskolci Búza téri piac virágkereskedői levélben fordultak több szervhez, intézményhez, melyben kérik: az illetékesek találjanak valamilyen megoldást, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a virágpiac áthelyezése kapcsán. Ez ügyben kérte a Kisosz megyei szervezete ezt a találkozót. A beszélgetés során kiderült (s végül is ez a summázata az egész találkozónak), hogy a tanács törvényesén jár el, amikor az új, egységes virágpiac pavilonjait pályázat formájában fogja értékesíteni. Ami ez esetben tulajdonképpen egyet jelent a licitálással, Hiszen — mint azt Kovács Gábor, a Miskolc Városi Tanács V. B. ellátásfelügyeleti osztályának vezetője mondotta — a miskolci piacokon (Búza tér, Vasgyár) csak ilyen formában lehet értékesíteni az ilyen létesítményeket. Felszólalt a tervező vállalat (iBorsodinveszt) képviselője is, aki ismertette •a terveket, ám költségekről még nem tudott tájékoztatást adni, hiszen — mondta — nem is biztos, hogy ezt a tervet fogadja el a városi tanács építési osztálya. ígérte, amennyiben ezt megkapják, az első vevőjelölteket részletesen tájékoztatja majd a továbbiakról is. A Kisosz országos központjából érkezett jogász egy javaslattal állt elő: a pavilonokat építhetné egy vállalkozó, aki a tisztességes hasznot rátéve azokat felajánlhatná a kereskedőknek. A kapott válasz szerint azonban ez nem lehetséges, mert a piaci helyek nem eladók ilyen formában, hiszen állami területről van szó. Több hozzászólás hangzott el a kereskedők részéiül, de a válasz minden esetben a már fentebb idézett volt: csak pályázat útján értékesítheted a leendő elárusító- helyek. (mé—) Hogyan tovább Ónod? Biotermék külföldre? Ám a közösbe vetett hit lassan elaltatta az egyén önmagába vetett hitét, a „mindannyiunké” kioltotta az „enyém” tulajdon érzetét, a szövetkezet biztonsága pedig az egyén vállalkozó kedvét. Horánszki István, a tsz elnöke szerint — földrajzi fekvésük, kedvezőtlen termőhelyi adottságuk okán — szerencséjükre a szigorodó közgazdasági környezet itt hamarabb hozza a felszínre a gazdasági ellentmondásokat, hiányosságokat, értéktorzulásokat, mint a megye többi gazdaságában. Már 1984-ben kiderült, az addigi gazdálkodási út tovább nem folytatható sikeresen. Sorozatosan veszteséges lett az állattenyésztés, s a széttagolt gyenge minőségű és távoli táblák miatt a növénytermesztés is. Jóllehet, a nagyüzemi gazdálkodásról időközben levált az állattartás), kiépült a biztos alapokon álló, úgynevezett melléküzemi tevékenység, a gazdaság egyensúlya mégis megbillent. . Ezekben az években a megyei vezetés a továbbélés esélyét egy másik szövetkezettel történt egyesülésben látta, amitől az ónodiak érthetően mereven elzárkóztak. A gordiuszi csomó természetesen a növénytermesztés volt. Pontosabban a közel ezer hektárnyi szántó, 445 hektár rét eredményes művelésének, hasznosításának megoldása. Az, hogy kinek a fejéből pattant ki az 'a bizonyos ötlet, ma már tulajdonképpen lényegtelen. Valószínű, hogy Horánszki István volt az ötlet atyja, ám a szövetkezet vezetése egységet alkotott a gondolat megvalósítására és védelmére. Szükség is volt a védelemre. Ugyanis, amikor kiderült, hogy azj ónodiak bérbe kívánják adni földterületük meghatározott részét, bizony támadták a szövetkezet vezetését. Ma viszont számokkal bizonyított tény, hogy a 457 hektár más gazdaságnak történő bérbe adása annyit hoz a közös konyhájára, amennyivel nemcsak a növénytermesztés által megtermelt 400 ezer forintos veszteség kompenzálható, de további 1 millió forint plusz is elkönyvelhető. S ez csupán az érem egyik oldala, s a hivatalos szemlélet 1986-ban is megemésztette, hiszen nagyüzemi művelésből nagyüzemi művelésbe került át a föld. De lehetett-e lelkesedni azért, hogy a 125 hektárnyi föld ugyancsak bérleti formában, kisvállalkozókhoz került?' Az efnök érvelt: a szövetkezetnek nemcsak önmaga gazdagodását kell biztosítania, hanem tagjaiét is. A földbérlet csupán egy lehetőség,, amellyel vagy élnek, vagy nem élnek az ónodiak. S úgy tűnik, az itt élőket nem kellett buzdítani a föld egyéni művelésére. Bár kétségtelen, sokat segít, hogy kedvező a termőföld bérleti díja. A tsz tagjainak ugyanis egy hektár szántó évenként 1500 forintba kerül, ónodi, nyéki, mályi lakosoknak 3 ezer forintot, más tájakról ide- jövőknek pedig 4 ezer forintot kell hektáronként fizetni. A vállalkozó aztán földjén azt termeszt, amit akar. Tekintettel arra, hogy sokan és egyre többen vannak, valamint, hogy sok mindent termelnek, az áru értékesítésére a szövetkezet nem vállalkozik. Biztosít viszont egyéb szolgáltatást. így szánt, vet, betakarít, műtrágyáz, ha a taksa a gazdának megfelelő. Az egyik legnagyobb vállalkozó éppen a szövetkezet elnöke. Ö az elmúlt évben már 45 hektár földet bérelt. Termesztett babot, burgonyát (erre, mint mondja, ráfizetett), paradicsomot, dinnyét. Hajladozott „birtokán” a családjával (Szabad idejében napestig. Hajnalban a miskolci nagybani piacra hordta értékesíteni a portékáját, de reggel már az irodájában volt, hiszen megélhetését, ’ pi-émiumát mégiscsak a szövetkezet gazdasági javulása biztosítja. A Rákóczi Termelő- szövetkezet pedig ma biztos alapokon áll. Az elmúlt években — jóllehet, nagy nyereségekről nem adhattak számot — eredményesen gazdálkodtak, s cirka öt esztendő alatt a közös vagyona megnégyszereződött. A kérdés pedig manapság: hogyan tovább Ónod? Itt ugyanis néhány év alatt hihetetlen népszerűségre tett szert a föld bérleti rendszere. Mind több fiatalban éledezik a vállalkozás szelleme. Gazdálkodnak az ónodi földeken főállásban, vagy mellékjövedelem szerzés céljából. És egyre jobban érzik a piaci igényeket. Eddig csak piacra termeltek, ám mostanság egyre inkább a piacnak. Ennek megfelelően rendeződik át a termesztési irány. Miután pedig a szövetkezet kacsingat a külkereskedelem falé — belépett az AGRIA ÁGENT külkereskedelmi kft-be —, szó van arról, hogy7 esetleg a garantáltan biotermékeket szervezetten is értékesítik. Több kisvállalkozó szerint a jövő útja erre vezet. Balogh Andrea Ml Minden forintra szükség van...
