Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Bla az Méláról szóló törvényteniEzelffil Berend T. Ivón Miskolcon Berend T. Ivón: tudományos közösségek hozzanak döntéseket. Az Akadémiáról szóiló törvény- és alapszabály-tervezettel kapcsolatban tartott vitaindítót tegnap délelőtt Miskolcon, a helyi akadémiai bizottság székházá'ban Berend T. Iván, az MTA elnöke. Elmondta, hogy az elnökség tavaly ősszel alkalmi bizottságot állított fel a törvény tervezetének előkészítésére, valamint az alapszabály módosítására'. Ezt májusban terjesztik az Akadémia közgyűlése, később végleges formájában a parlament elé. Az 1990-es tisztújító közgyűlést már az új törvény jegyében szeretnék lefolytatnia A születendő törvény leglényegesebb eleme, hogy biztosítja a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét a kormányzattól, hogy ezentúl ne állami tisztviselők, hanem csak tudományos közösségek hozhassanak döntéseket. Elvégre egy demokratikus országban a kutatási tevékenységeket csakis a kutató közösségek irányíthatják. Ezt az 1923-ban született Akadémiáról szóló törvény már biztosította, de 1949 után gyakorlatilag érvényét vesztette. A törvénytervezet tartalmazza majd azt is, hogy az MTA' állami tulajdonban lévő kutatóintézetei, épületei felett az' autonóm testület tulajdonosként rendelkezhessen. így. az intézetek megszüntetéséről csakis az Akadémia dönthetne kifejezetten tudományos, s nem politikai szempontoktól vezérelve. Az MTA mint köztestület viszont csak akkor tudja ellátni a feladatát, ha támaszkodhat a költségvetés támogatására. A belső dolgokról szólva az Akadémia elnöke megemlítette: a tervezet célja, hogy rövid törvény — mely teret enged a mozgásoknak — és részletes alapszabályzat szülessen. Ez utóbbi pontos meghatározásokat adna a belső kérdésekkel kapcsolatban. Itt szó esett a tagválasztás formájának változtatásáról is. Felmerült az a lehetőség, hogy egy normatív rendszer alapján pályázat döntsön a felvételről, illetve, hogy a nagydoktorok maguk közül választhassák ki a jelölteket. Mindkét elképzeléssel kapcsolatban pozitív és negatív észrevételek is érkeztek. A törvénytervezet előreláthatóan még az idén a parlament elé kerül. (czoborczy) A vita résztvevői Fotó: Balogh I. Marketing reklám Mi közönséges vásárlók hajlandók vagyunk azt hiin- ni, hogy a reklámok célja: eladni az eladhatatlant, rásózni a vevőre ami fölöslegben van. A marketing pedig tényleg olyan valami, amit nem tudunk megfogni, de hangzása miatt mindenesetre, gyanús... Eloszlatom az olvasó kételyeit! A marketing azt jelenti, hogy . fel kell mérni, mit kíván a fogyasztó és erre termeltetni, a reklám pedig azt, hogy ezt a terméket célirányosan el kell adni... A reklám és marketing szakma (mert igenis: szakma!) képviselői fiatalok, diplomások, jól képzettek, szeretnék, ha komolyan vennék őket. Nos, mint a tegnapi miskolci szimpóziumon kiderült: szerintük éppen azok nem foglalkoznak velük, .akiknek kellene, a vállalatok vezetői. igazgatói. Ez mindenesetre elgondolkoztató. Az Országgyűlés elfogadta az új alkotmány szabályozási elveit Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. — Az új alkotmány szabályozási elveinek országgyűlési vitája — úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán — történelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomása. A vitában részt vesznek a „hagyományos” társadalmi szervezetek, az egyházak, az alternatív szervezetek és más politikai szerveződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleményképes társadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szögezte le elöljáróban a miniszterelnök. A parlamenti vitában már sok koncepcionális összefüggés és szabályozási részletkérdés is felmerült. Ügy vélem, ez is azt bizonyítja, hogy az előterjesztett koncepció rendelkezik azzal az orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első szövegváltozatának kidolgozása. A márciusi ülésszak második napján Egyre több szocialista orNémeth Miklós: Elkerülhetetlen a modellváltás Társadalmunk állapotváltozásának ütemét és irányát jól mutatja, hQgy amíg 1988 tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módosítása, hanem új alkotmány kidolgozása szükséges. Mint ahogy azt sem vitatja senki, hogy az alkotmányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy csoport sem sajátíthatja ki. Üj alaptörvényünknek a nép nem társszerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen. Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény, hogy az 1948—49-ben kialakult társadalmi-gazdasági- politikai rend — amelynek jogi leképezése volt oz 1949-es alkotmány — már nem alkalmas kerete a modern ipari világhoz történő felzárkó- záetwk.A szocializmus modellváltása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelműen: a bürokratikus, túlcent- ■ ralizált, államszocialista társadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a modernizáció fékezőjének bizonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagában kevés; csak törékeny, történelmileg múlandó eredményei lehetnek, és a visszarendeződés Damoklesz-kard- ja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alapértékeihez: a fejlődő, megújulásra kész és képes kreatív személyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését! szágra jellemző már a felismerés: eddigi gyakorlatunkban a demokrácia igencsak erőtlenül működött. Csaknem általános vélemény, hogy a valódi demokrácia az emberarcú és emberközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista országokban a demokrácia kifejlődéséhez kiterjedt jogalkotási munka, a demokrácia jogi garanciáinak kialakítása szükséges. Amit viszont mi, magyarok. szinte egyöntetűen nélkülözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek Intézményes politikai kifejeződése. Én nem tartam lényegesnek. ha úgy tetszik vízválasztónak, hogy van-e jelző a demokrácia előtt. Általában vett demokratikus modell ugyanis nem létezik. Vannak viszont az egyetemes emberi fejlődés örökségét képező demokratikus alapelvek, amelyeket adott társadalmi rendszerben, adott kulturális és történelmi hagyományok közegében sajátosan érvényesítenek. Ez a mi demokráciánkban is igaz kel] legyen. Hazánkat Európához akarjuk felemelni. Tudjuk: nagy a szintkülönbség, és ez csak .fokozatosan történhet. A sikeres átmenethez minden lépésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy visszazuhanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatároznunk, hogy követpi tudjanak bennünket azok. akikért előrehaladni egyáltalán érdemes. Mert támaszunk csak követőinkben van, szélsőségeket csak kevesen követnek! Erő csak a centrumban van. s a centrumot a reform köré kell megszervezni! A kormány ezt akarja, s ez az, amit én reformcentrumnak nevezek. A magyar szocializmus új modelljének sorsa, az ahhoz vezető konszolidált átmenet esélye — mint ezeréves történelmünk minden jelentős lépése — a nemzetközi feltételek alakulásától is függ. A „peremfeltételek” kedvezőek. A szocialista orszá-. gokban a reformpozíciók erősödnek, érlelődik a modellváltás szükségességének felismerése és a váltás előkészítése. A mi új alkotmányunk ebbe a folyamatba illeszkedik. Nem véletlen. (Folytatás a 2. oldalon) Szavaz az Országgyűlés
