Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1989. március 4., szombat m S ajószentpéter 1989. március elsejétől ismét városi rangra emelkedett. A „bizonyítékot”, egy díszes oklevelet — a várossá nyilvánítás jelképes dokumentumát — csütörtökön dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke nyújtotta át „Péter" legújabb polgármesterénék, dr. Péter Andrásnak. Vajon mi változott meg az ünnepi pillanat óta? Mennyiben javult a sajószentpéteriek közérzete attól, hogy kedden még egy nagyközség lakói voltak, szerdán reggel viszont arra ébredhettek, hogy városi polgárnak tarthatják magukat? Büszkébben bészélnek-e azóta lakóhelyükről, szorgalmasabban dolgoznak-e környezetük csinosításán, önérzetesebben lépkednek-e az utcán? Kérdések, amelyekre nehéz, szinte lehetetlen választ adni, s csak egy közhely kívánkozik elő: az idő ad majd feleletet. A következő évek, évtizedek mutatják meg, lesz-e ereje a településnek valóban városias arculatot ölteni, az idő dönti el, hogy a remények nem változnak-e csalódássá. Sajószentpéter Miskolctól tizenhárom kilométernyire, Kazincbarcika közvetlen szomszédságában dédelgeti terveit. Nem kívánnak sem a megyei várossal, sem a fiatalabb, ám az elmúlt években jóval gyorsabban fejlődő testvérrel, Barcikávai konkurálni. Sajószentpéteren most egy kisvárosról álmodnak a lokálpatrióták, egy emberléptékű, otthonos településről, ahol jövedelmező munkára, kényelmes otthonra, kulturált városi atmoszférára találnak a helybéliek. A Petőfi Művelődési Ház előtt egy furgon áll, bent- ről kopácsolás hangjai szűrődnek ki. A tavaly felújított épületben készülnek a városavatási ünnepségre, szépül a nagyterem a rég várt pillanatra. — Kevés ilyen, hasonló helyzetben lévő művelődési ház van a megyében. — mondja Nemes György Sajószentpéter egyetlen művelődési házának igazgatója. — Egy 1969-es szerződés szerint ugyanis a iBükkaljai Bányaüzem szakszervezeti bízottA péteri elnököt Péternek hívják A helybéliek ritkán ejtik ki teljes hosszában a település nevét. Rövidebb és egyszerűbb, ha csak annyit mondanak: „Péter”. A tanácselnököt — nyilván teljesen véletlenül — Péter Andrásnak hívják. Tizenhárom esztendeje foglalta el helyét a tanácselnöki székben, amely az elmúlt másfél évtized alatt bizony gyakran alakult át kényelmetlen fapaddá. A tanácselnök neve néhány évvel ezelőtt országosan közismertté vált. Helyi népszavazással tett pontot két rosszhírű italmérés létére, s ez a lépése csak öregbítette becsületét. A két kocsma bezáratásán kívül persze sokat dolgozott, igyekezett a település érdekében, bár a nagyközség fejlődését természetesen nem tulajdonítja önmagának.. Egy hídra viszont ma is büszke. A kis faalkotmány az Alacska patakon ível át. Ez volt az el- • nők első tanácselnöki „cselekedete”. A híd több, mint tízesztendős tehát, a gyalogosok közlekednék rajta, akik egyébként a 26-os útra kényszerülnének. Dudáló személyautók, autóbuszok, pótkocsis téherautók, kamionok közé. Véletlenül haladtunk el a kis híd mellett, s valószínűleg szóba sem kerül, ha Péter András nem fuvaroz el egy (falunéző?, városnéző?) körútra, amelynek egyetlen célja volt. Bebizonyítani, hogy Sajószentpéter nem is olyan csúnya, nem is olyan rendezetlen, mint azt az első látásra gondolhatnánk, s gondoljuk is, ha csupán a település tengelyét alkotó 26-os úton, amúgy kutyafuttában végigautózunk. A tanácselnököt a lcocs- mátlanítási programról isA sajószentpéteri tanács viharos, indulatos felszólalásokat sem nélkülöző ülésen vitatta meg és fogadta el a település idei költségvetési és fejlesztési tervét. Érdemes a számok között bogarászni. A város ebben az esztendőben 143 millió 897 ezer forinttal gazdálkodhat. A bevételek egyik legjelentősebb forrása a személyi jövedelemadó, 35 millió 43 ezer forinttal. Lakossági adókból 2 millió 300 ezer forint kerül a közös kasszába, míg a költségvetési szervek 7 millió 139 ezer forintot fizetnek be. Az úgynevezett szabályozott bevételeken kívül az állami támogatás a legjelentősebb tétel, amely összesen 75 millió 301 ezer forintrá rúg. Az úgynevezett érdekeltségi bevételekből — többek között a lakás-használatbavételi díjból, az építési telkek eladásából, a föld- használati díjból, az út és a közműfejlesztési hozzájárulásból — 12 millió 950 ezer forint származik. Az eddigieket egészíti ki a tavalyi pénzmaradvány 11 merte meg ,az egész ország, ám mérget vehetünk rá, hogy az akciót Péter András csupán mellékes epizódnak tartja pályafutásában. Sokkal büszkébb arra, hogy működésének idején indult meg a folyamát, amelynek eredményeként a nagyközség sikeresen pályázott a városi rang eléréséért. Aki veszi a fáradságot és városnézőbe indul', maga is bizonyítja, vannak itt olyan településrészek, amelyekről akár képeslap is készíthető. Párját ritkítja például az a lakótelep, amely házgyári elemekből készült ugyan, de magastetővel, s amelynek lépcsőházi bejáratait faragott kapuik díszítik. Péter András szívesen beszél a tavaly átadott egészségházról. Figyeljenek csak! Az egészségháziban a település lakóinak pénze is benne foglaltatik, hiszen Sajószentpéteren nem mondták föl a te- hót, s jól tették, mert itt helyben majdnem ugyanolyan ellátásban részesülnek, mint a miskolci rendelőintézetekben. örömmel beszél Péter András az iskolákról, bár, ha az oktatásról esik szó, gondok is nyomasztják. A jövendő városlakók már az általános iskolákban biztosan megalapozhatják jövőjüket. Az egyik iskola a számítás- technikára szakosodott, a második az idegen nyelvek oktatására specializálódott, .a harmadikbán testnevelés tagozat található, a negyedikben ének-zenét oktatnak emelt óraszámban. Miskolc- cal közös gondjuk viszont, hogy nem sikerült megoldást találniuk a kisegítő iskola elhelyezésére. A kisegítősök most egy 'épületben tanulnak a normál tantervű osztályokkal, s ez természetesen számos konfliktus fórmillió 164 ezer forintos ösz- szege. A kocsma Magyarországon ma a legjobb üzlet, kocsmá- rosnak lenni felér egy főnyereménnyel. Ebben a balga hitben éltem, mindaddig, amíg meg nem tudtam, hogy Sajószentpéteren a közelmúltban bezártak egy kocsmát, mert a műintézmény fenntartása nyereséget nem hozott. A bezárásra az úgynevezett Duzsnok negyedben került sor. Lehúzták a rolót, mert nem volt vendég. Eddig a hír, amelyhez hozzá kell tenni: a duzsno- kiak többsége szőlőt művel. A bor .tehát megterem és kiforr a pincékben, a gyümölcsösökben pedig lehullik a pálinka alapanyaga. Duzs- nokon nemrégiben nyílt egy élelmiszerbolt, ahonnan egykönnyen beszerezhető ,a sör. A kocsmáros nem bírt a konkurenciával... rásá. Elsősorban a normál osztályokba járó gyermekek szülei berzenkednek a kényszerű összezártság miatt, s vitathatatlan, hogy okkal sürgetik a megoldást. A városi fejlődést, kibontakozást hátráltató tényezőkről homlokát ráncolva beszél a tanácselnök. A település az elmúlt évszázadok során, az út mentén fejlődött ki. A 26-os fő közlekedési útvonal, ugyanúgy, mint Mezőkövesden, Sajószentpéteren is sok fejtörést okoz. A bontásokat, szanálásokat úgy hajtották végre, hogy már most' megindulhatna a sávok bővítése. Ha négy sávon haladhatna a forgalom, gyorsulnának az autók, csökkenne a járművek sűrűsége. A környezetvédelmi hatóságok azonban ellenzik a sávok növelését, mert a zaj- és a porszennyezés még úgy is meghaladná az elviselhető értékeket. A megoldás egy elkerülő útvonal megépítése lenne. Az építkezés azonban miiliárdokat emésztene fel, s természetesen senkinek sincs rá pénze. A kikerülő út tehát nem jelent igazi választási lehetőséget. Ugyancsak fáj a feje Péter Andrásnak a település levegője miatt. Kombinát, gyár, erőmű dolgozik a közelben, s egy-egy szélcsendes, ködös napon (nem ritka az ilyen időjárás errefelé) fullasztó a levegő. A levegőszennyezés mérséklésére a kis lépések taktikáját választották. A szennyezettségről szakértői tanulmány készül. Felmérik, milyen anyagók találhatók a lehetségesnél és az -elviselhető- nél nagyobb mértékben, melyek a település legveszélyeztetettebb pontjai, majd megpróbálják a szennyezés forrásait megszüntetni. Sajószentpéter 1988. január 1-jén 14 ezer 218 lakost számlált. A munkaképes korúak száma 8933 fő, s háromnegyedük munkaviszonyban áll. A helyben dolgozók aránya megközelíti az ptven százalékot. Száz lakásra — ezek már 1987. évi adatok — 310 lakos jut a nagyközségben. Az összkomfortos lakások aránya 52 százalék, amely magasabb a“hnagyarországi városok átlagáénál. A közüzemi csatornahálózatba bevont lakások aránya 40,1 százalék, amely majdnem 13 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ami nagyon lényeges, a szennyvíztisztítást száz százalékosan megoldották. •* Van-e cigánykérdés Sajószentpéteren? Sokan állítják, hogy van, mások viszont tagadják, s azt mond# Sajószentpéter XV. században épült református temploma - melyet Lévay József, a falu szülötte Öregtemplomnak nevez - jelenleg eléggé lehangoló látványt nyújt. A levert vakolat, a körbeásott épület, a szétdúlt kerítés azonban ahhoz a munkához tartozik, mely során 2—3 év múlva teljes egészében megújul a templom. A belső tér rekonstrukcióját már befeják: felesleges felborzolni ezzel a kedélyeket. Az tény, hogy a településen 240 lakásban élnek cigányszár- mazásúak. A férfiak háromnegyede, a nők közel hatvan százaléka rendelkezik állandó munkaviszonnyal. Körülbelül tíz család okoz csak problémát, amelynek tagjai nem vállalnak rendszeresen munkát, s főleg tolvajlás- ból, alkalmanként rablásból tartják fönn magukat. A nehezen beilleszkedő családok gyermekei járnak kisegítő tantervű iskolába, náluk fenyeget leginkább a munka- nélküliség veszélye. * A közel 144 milliós városi költségvetés döntő részét a település állami intézményeinek fenntartására, működtetésére fordítják ebben az esztendőben. A 123 millió 400 ezer forintból is elsősorjezlék. A 173 festett fakazettából álló mennyezet, a fara- gott-festett szószék, a világítás, a reneszánsz ablakok felújítása megtörtént. Ezért a templomot nagyobb ünnepekkor, koncertek, hangversenyek alkalmával már ma is kinyitják. Március 5-én, holnap például Sajószentpéter várossá válását köszöntő zenés, ünnepi rendezvénynek ad helyet, este 6 órától. ban az úgynevezett kiemelt ágazatok részesülnek. Az egészségügyi és szociális intézményhálózat működtetésére 22,2, az oktatásra, kultúrára „és a közművelődésre 60 millió forintot költenek ebben az évben. *( Fejlesztésre, városi középítkezésre viszont csak alig valamivel több, mint húszmillió forint jut. Ebből az összegből finanszírozzák a tanácstagi alapot, innen származik az a kamatmentes hitel, amelyet a lakáshoz jutás feltételeinek javítására szánnak. A fejlesztések között szerepel még a gázvezeték-építés támogatása, a telefonhálózat bővítése, valamint a településrendezési terv elkészítése. A tanácstagoktól beérkezett javaslatok alapján tervezik az Eperjesi út kiépítését, a járda megépítését a Zalka Máté úton, a Semmelweis utcai játszótér létrehozását, az élelmiszerbolt-létesítést a régi szeszfőzde helyén. Mozaik sága látja el a kezeléssel járó feladatokat, a működtetéshez szükséges pénz pedig öt cégtől származik. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos közművelődési munka mellett a bánya teljes üzemterületén dolgozó emberek munkahelyi művelődésére is nekünk kell figyelmet fordítanunk. Talán bonyolultan hangzik, de számunkra ez a helyzet nem okoz gondot. (Ennek ellenére, á várossá nyilvánítással talán- változik a helyzet. Hiszen e kettős ' feladattal nehéz megbirkóznia egy ekkora intézménynek. Ahogy megtudtuk, a tanács is foglalkozik a gondolattal, hogy előbb-utóbb a városé legyen teljes egészében a művelődési ház. A tárgyalások azonban még csak most kezdődtek el.) — Sajószentpéteren egyébként 1200 aktív bányász él. Rendezvényeink 10 százalékát szervezzük kimondottan a részükre, a többi 90-en vegyes a közönségünk. Szívesen látogatnak el hozzánk a környéken lakók. A nyugdíjas- és bányászklub, jogtanácsadás, két tánczenekar, a Hajlika gyermektánccso- port és a 'bányász fúvószenekar munkáját folyamatosan támogatjuk. Ez utóbbit úgy vélem, megyeszerte ismerik, hiszen évente 150 alkalommal lépnek fel, s a velük közösen dolgozó majorette- csoporttal -egyre látványosabbak műsoraik. Igen kedvelt még a községben a fiatal utazók klubja. Tagjai önköltséges áron szerveznek üdüléseket. Tavaly például Bulgáriában jártak, ez évben pedig Szamos—Tisza vízi túrára indulnak. Mi felszerelésekkel segítjük őket. — Milyen programok érdeklik a péteri embereket? — Biztosan több mint amire el tudnak jönni. Azonban egyre nehezebb a megélhetés, lejebb és lejjebb redukálódik az az összeg amit egy család a művelődésre költhet. Gyakran, kénytelenek vagyunk mi is csak a biztos pénzt hozó rendezvények megtartására törekedni, elhagyva a művészi színvonal feletti igényességünket. Amire mindenki szívesen eljön, az talán az 1983 óta, minden' tavasszal megrendezésre kerülő sajószentpéteri ifjúsági napok, és a majális. Ezeket a rendezvényeket igyekszünk a házon kívül megtartani, ugyanis kedvezőtlenek épületünk belső adottságai. Minket is sújt az 50-es évek tervezési gyakorlata. A magas színházterem mellett csak egy 'klubunk van. Az öltözőkből tudtunk csoportjaink számára kisebb szobákat kialakítani. — Végezetül mit ajánlanak márciusra a sajószentpéteriek számára? — Megnyitottuk Mezey István grafikusművész kiállítását, míg nagytermünkben egymást követik a helybeli üzemek és iskolák farsangjai. Ezeken kívül még amatőrgála, nőnapi ünnepség, a Bánk bánból részleteket előadó színészek, a Rómeó és Júlia vendégjátéka és — áprilisi ■ előzetesként —, bolondbál kap helyet színpadunkon. Lehet választani... Nagy Zsuzsanna Megújul az Öregtemplom Jó lenne egy önálló művelődési ház... II tanács felújított épülete
