Észak-Magyarország, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. március 1., szerda Keik sztrájktörvény? (Folytatás az 1. oldalról) hozzá —, hogy a mai hely­zetünkben inem lenne sze­rencsés dolog az általános sztrájk, összességében korai­nak és korlátozónak minő­sítette a március 8-án kez­dődő országgyűlésen a kép­viselők elé kerülő tervezetet. — Sztrájktörvényre szük­ség van, de csak olyanra, ami megfelelően használha­tó — mondta Móri Lajos, az LKM szakszervezeti bi­zottságának titkára. A mos­tani tervezet nem ilyen, sok benne a korlát. E szerint sok sztrájkot törvénytelen­nek lehetne minősíteni, bár az LKM dolgozói nem sztrájkolni, hanem dolgozni és normálisan megélni akar­nak — tette hozzá. Tóth Zsuzsanna, a Miskol­ci Üveggyár képviseletében az előtte szólók véleményét osztotta, kiegészítve azzal, hogy a sztrájktörvénnyel él­ni, és nem visszaélni kell. A Társadalombiztosítási Igazgatóságot Ferenczi Atti- láné képviselte. — A sztrájkról szóló törvényja­vaslat elfogadását most nem tartom szükségesnek — mondta el magánvéleményét, hozzátéve, hogy akiket kép­visel, ezzel ellenkező állás­ponton vannak. Ezt követő­en felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges elfogadás esetén számtalan probléma vetődik fel a társadalombiz­tosítást tekintve. A következő felszólaló Szabó Lajos, a Digép szak- szervezeti bizottságának tit­kára volt. Véleménye sze­rint szükség van a sztrájk- törvény elfogadására, mivel néhány esemény kifejezetten aktuálissá tette. Ö a B-vál- tozatra voksol, mondván. valahol el kell kezdeni, még úgy is, ha tudjuk, hogy a javaslat nem tökéletes, mert a későbbiekben jöhetnek a változtatások. A továbbiak­ban elmondta: a szakszerve­zetek nincsenek felkészülve egy sztrájkra, sem pénzügyi­leg, sem technikailag. Szőnyi Antal, a papírgyár képviseletében elmondta, hogy a sztrájktörvény-terve­zet nincs kellően kimunkál­va, sok a tisztázatlan kér­dés. Egyetért az LKM kép­viselőjével, ő is azt hangsú­lyozta, a munkások nem sztrájkolni, hanem dolgozni akarnak. (A tanácskozáson a De­cember 4. Drótművék csak képviseltette magát, véle­ményt nem alkotott.) A kérdésekre Szűcs Erika válaszolt. Elmondta: kérdő­íves közvéleménykutatást is végeztek, s e szerint a meg­kérdezettek több, mint 70 százaléka egyetért abban, hogy a sztrájk, a sztrájkhoz való jog nem old meg sem­mit. Véleménye szerint ugyanakkor reális veszély van ma arra, hogy bizonyos gazdasági intézkedések meg­születése után sztrájkok tör­jenek ki. Ezért a törvényre szükség van, mert az bizo­nyos fokú biztonságot ad — a sok korlát ellenére is — a dolgozóknak. Azt viszont el kell ismerni, hogy a tervezet kissé koraszülött. Lennének sokkal fontosabb dolgok, amelyekben ezt megelőzően dönteni kellene. * Ma délelőtt az értelmiség képviselői tartanak e témá­ban vitát, szintén a HNF szervezésében. (m. kiss) Visszaélések az arnéti tanácson Törvénysértő telekügyletek A Borsod Megyei Rendőr­főkapitányság Gazdasági Rendészete vizsgálatot foly­tatott az arnóti tanácson ki­pattant vesztegetések ügyé­ben. A nyomozásról Felkai István rendőr főhadnagy adott tájékoztatást. — Az arnóti tanácson 1985-től kezdődően viszony­lag magas számban értékesí­tettek családi házak építésére alkalmas telkeket. Az érvé­nyes jogszabály ók szerint a telkek eladásakor a hatósá­gi eljárást a tanács végre­hajtó bizottságának titkára bonyolítja, a vevő kijelölése viszont a végrehajtó bizott­ság, mint testület hatásköré­be tartozik. Az Arnóton ki­alakult, törvénysértő gyakor­lat szerint azonban a vevők kijelöléséről nem a vb dön­tött, hanem a vásárlásokról a vb titkára, Kolenkó Gábor és a tanácselnök határozott. A telkeket értékesítésre nem hirdették meg, az igénylé­sekről a tanácson hivatalos dokumentum nem készült. Az igénylések tulajdonkép­pen szóban zajlottak le, s csupán emlékeztetőül nyitot­tak. egy irkát, amelybe be­jegyezték a reménybeli vevő­ket. Ez a módszer lehetősé­get nyújtott a visszaélések­re. A vizsgálat megállapítá­sai szerint Arnóton éveken keresztül teljesen önkénye­sen és törvénysértő módon, határozták meg a telkekhez juttatandók névsorát. Az el­adásokat Kolenkó Gábor in­tézte, s így kapcsolatba ke­rült a vásárolni szándéko­zókkal. A találkozások alkal­mával szívélyesen elbeszél­getett velük, és éreztetne az igénylőkkel, hogy a Miskolc környéki községekben nagyon nehéz házhelyhez jutni. Nem véletlen tehát, hogy a jutta­tási listára került személyek közül többen úgy gondolták, hogy honorálniuk kell a szí­vességet. A vizsgálat .során bebizonyosodott, hogy a vb- titkár — miután a telekki­utalás megtörtént — pénzt fogadott el közreműködésé­ért. így 1986 augusztusában 5, majd 1988 nyarán ismét 5 ezer forintot kapott két telekigénylőtől. i— A vizsgálat során fény derült arra is, hogy a gya­núsított az anyósa nevére iparengedélyt váltott ki. Erre azért volt szüksége, mert mint vezető beosztású taná­csi dolgozó nehezen juthatott volna a másodállás vállalá­sára jogosító hozzájárulás­hoz. Alapos a gyanú arra, hogy a vb-titkár a vállalko­zás számláinak elkészítése­kor több alkalommal magán­okirat-hamisítást követett el. A Gazdasági Rendészet — mint említettük — az ügy vizsgálatát befejezte és azt vádemelési javaslattal átad­ta a Miskolc Városi Ügyész­ségnek. Népfront—Fidesz tanácskozás Van-e mód és főleg aka­rat, hogy a különböző el­képzelésekkel jelentkező új mozgalmak együtt dolgozza­nak a társadalom, a nép érdekében? Van-e az új helyzetben, a kiegyezés ki­munkálásában a népfront­nak szerepe? A népfront megyei bi­zottsága nevében dr. Pusz- tay Béla elnökhelyettes és Ződi Imre megyei titkár vett részt hétfőn azon a ta­nácskozáson, amelyen a Fi­desz megyei csoportját Sza­bó Ferenc képviselte. Az eszmecserén megálla­podtak abban, hogy a to­vábbiakban is keresik a ta­lálkozás lehetőségét, annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy van olyan terület, ahol szót értenek, sőt együtt is munkálkodhatnak. Petri Jánosné, a Piacfel­ügyelőség vezetője is meg­kapta annak a levélnek az egyik példányát, amelyet a Búza téri virágkereskedők eljuttattak szerkesztősé­günkbe. — Ez az egész nem most kezdődött. Ennek már tör­ténete van — mondja. — Megszületett a döntés: le­gyen egységes virágpiac Miskolc legnagyobb piacán. Ebben partner a Miskolc Városi Tanács V. B. építé­si. valamint az ellátási osztálya is. Az elképzelés az, hogy az új helyen, a tyúkpiac területén 26 pa­vilon lesz. Ezek értékesítése licitálás útján történik, hi­szen ma már minden ilyen kereskedelmi jellegű épít­ményt így adunk bérbe. A terület állami tulajdonban van. a pavilon a kereskedő­ké lesz. Ügy, hogy az eset­leges cserénél a régi bérlő visszakapja az alapdíjat, s azt a pavilont ismét licitá­lásra hirdetjük meg. A többletbevételt piacfejlesz­tésre fordítjuk. Hangsúlyoz­nám. hogy egyáltalán nem az a célunk, hogy bármely kereskedő elárusítóhely nél­kül maradjon! Az lehet, hogy közülük esetleg néhá- n.yan nem tudják kifizetni a licitet. Erre csak azt tu­dom mondani, bárki vehet fel kölcsönt ilyen célra. — Milyenek lesznek ezek az új pavilonok? — Hat • négyzetméteresek egyenként, világítással, vil­lanyfűtéssel, tehát olyan kö­rülményeket biztosítunk a kereskedőknek, amely már a mai igényeknek megfelel. — A levelet író kereske­dők szerint luxus kivitelezé- sűek lesznek. így nagyon drágák ... — A költségekről még nem tudok tájékoztatást ad­ni, hiszen még csak a ter­vek készülték el. Egyébként, látja, ilyen a rémhír... Mondták: negyven ilyen épül, meg hogy több mil­lióba kerül egy pavilon. Hol­ott még pénzről nem is volt szó. — Ezektől eltekintve: a kereskedők úgy érzik, bi­zonytalan lett ia helyzetük. — Nézze! Senkivel nem kötöttünk életre szóló szer­ződést. Mármint arról, hogy a Búza téri piacon állandó­an helyet kap. Hiszen a te­rület állami, s az a hely- használati engedélyben is benne van, hogy ez a szer­ződés például közérdekből bármikor felbontható a kis­kereskedőkkel. Természete­sen a hivatalos úton-módon. — Nem keresték Önt a Virágosok „háborúja” 2. V ____________________________________ „Vállalkozás az egész élet... A „tyúkpiac". Itt lesz az új virágpiac 'kereskedők ezzel az üggyel kapcsolatban? — De igen, ketten is. Nékik ugyanezeket elmond­tam. Ök is kérték: legyen egységes virágpiac. Nem ér­tem ajkkor ezt az egészet. Kovács Gábor, a Miskolc Városi Tanács V. B. ellátás- felügyeleti osztályának ve­zetője először a piac rende­zési tervéről, és az ottani közlekedési gondokról be­szél. — Bennünket semmiféle kötelezettség nem terhel ar­ra nézve, hogy azokat a pavilonokat elhelyezzük. Ezek ideiglenesen vannak ott, ugyanúgy, mint a vá­ros más pontjain. Addig maradhatnak ott, amíg egy­séges elképzelés nem - szüle­tik a piac rendezésére. Ez most megvan. — A közepébe vágnék: mennyibe kerül egy új pa­vilon? — A terv már elkészült, de költségvetés még nincs. Ez a hét közepére remélhe­tőleg meglesz. Mi ezen va­gyunk. — Az érintett kiskereske­dők sérelmezik, hogy nem kaptak előzetes tájékozta­tást, hogy ezt az egész el­képzelést az újságból tud­ták meg. — Itt ez a levél, amelyet a városi tanács elnöke kül­dött Varga Béláménak. (Az egyik levélaláíró kereskedő —- a szenk. megj.). Ebben is­merteti, hogy milyen elkép­zelések vannak az új virág- pavilonokkal kapcsolatban. — Mikor kelt ez a levél? — Tavaly október 27-én. — A kereskedők azt is le­írják a levélben, hogy a vi­rágpiacon új arcok megje­lenéséről értesültek az új­ságból. Ezt úgy tfogják fel, mintha az ő munkájukkal lenne valmi probléma. — Vállalkozás az egész élet ma már. Szociális ala­pon nem lehet csinálni a kereskedelmet. így egyértel­mű, hogy annak kell meg­kapnia a pavilont, aki a legtöbbet ajánlja érte. Én azt szeretném, ha nem eny- nyi. hanem még több ke­reskedő lenne a piacon. —Mi a véleménye a sa­ját kivitelezésről? — Erről szó sem lehet. Ez állami terület, ebből kell ki­indulni. A másik: miért ép­pen ők? Hiszen bárki jö­hetne ilyen kéréssel hoz­zánk. Ezt nem vállalhatjuk fel. Nézze! Mi nem félünk attól sem, hogy ránk fog­ják majd, hogy mi ilyenek, meg olyanok vagyunk. Ez olyan dolog, mint például az OTP-lakás. Ott mit vár­nak? Azt, hogy ki fizet többet! Természetesen kíváncsiak voltunk a Kisosz vélemé­nyére is. Számadó Endréné, megyei titkár beszélgetésünk során többször mondja: ezt nem tudtam. Vagyis ilyene­ket. hogy hány pavilon lesz, milyen alapterülettel, milyen kivitelezésben ... — Hogyhogy ezekről nem tud? — Úgy, hogy ezekről a kérdésékről nem kaptam tájékoztatást. Arról tudtam, hogy egységes virágpiac lesz, de az ilyen részletkérdése­ket nem ismerem. — Úgy tudom, lesz egy találkozó, amelyen részt vesz majd a tanács illetéke­se, a kereskedők, a Piacfel­ügyelőség és a Kisosz is. — Igen, ezt mi kértük. Március elsején lesz, ahová eljönnek az országos köz­pontúnkból is. Az a véle­ményem, hogy jogos a fel­háborodás abban az érte­lemben, hogy nem kapott tájékoztatást sem a Kisosz, sem a kereskedők. Abban nincs vitánk, hogy kulturál­tabb, egységesebb legyen a virágpiac. De mindezekbe be kellett volna vonni ma­gukat az érintetteket is, leg­alábbis tájékoztatni őket minderről. — A kereskedők 'létbi­zonytalanságot emlegetnek. Mi erről az ön véleménye? — Húsz családról van ez esetben szó. Valóban létbi­zonytalanságról kell beszél­ni. hiszen mit csinál akkor, ha nem tudja megfizetni a licitet? Nun mindegyikük áll olyan jól anyagilag, mint az a köztudatban el­terjedt — Mi lenne a megoldás a Kisosz szerint? Egyáltalán, mit várnak ettől a találko­zótól, hiszen jogilag itt nem lehet sokat tenni. — Mi azt szeretnénk, ha ezek a kereskedők alapáron kaphatnák meg a pavilont. Vagyis a bekerülési költsé­get térítenék meg. Nem a mi dolgunk ezt eldönteni. Szándékunk ezzel az írással csupán a tájékoz­tatás volt, az, hogy a pro és kantra vélemények nyilvá­nosság elé tárásával meg­előzzünk fölösleges szóbe­szédeket, áskálódásokat. Mészáros István Zárszámadás Borsodszirákon A TVK 50 milliós alapítványa (Folytatás az 1. oldalról) Ezért van az, hogy a vál­lalatok „nem kapkodnak” az alap után. A szegény válla­latok (s belőlük van több) nem engedhetik meg maguk­nak, hogy a kölcsönöket igénybe vegyék. Tudomásul kell venni, hogy ebben a gazdasági környezetben nincs mód a megyében va­lódi szerkézétváltásra. Nem a jó szándék és az ötlet hi­ányzik, de jelenleg nem in­novációbarát környezetben élünk. A gazdaságpolitikai irányok olyanok, hogy lehe­tetlenné válnak a szükséges beruházások — állapították meg a vita résztvevői. A tanácskozás végén dr. Ladányi József megyei ta­nácselnök bejelentette, hogy a TVK vezérigazgatója, Pin­A kezdésig a 230 tagból 107 jelentkezett. Nagy szó ez, hiszen jobbára nyugdíja­sokról van szó. Hétfőn tar­totta beszámoló taggyűlését az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának 1/3. alapszer­vezete. A titkár, dr. Kardos László tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a párt területi szervének működési körzetében mintegy 15 ezer ember él, s itt éppúgy meg­található a kertes ház, .a pa­nellakás, periférikusnak szá­mító otthon, mint oktatási és egészségügyi intézmény. tér Imre, tudomásulvétel és jóváhagyás végett megküld­te annak az alapító okirat­nak a tervezetét a megyei ta­nácsnak, amely egy 50 mil­lió forint értékű alapítvány létrehozásáról szól. Az ala­pítvány neve: Dél-borsodi alapítvány az ifjúságért. Az alaptőke kamataiból Lenin- városban és térségében (a 23. és 24. számú országgyű­lési választókörzetekben) a gyermek- és ifjúsági korosz­tályok szellemi és fizikai fejlődését kívánják segíteni. A megyei tanács vb a nagylelkű alapítványt köszö­nettel vette tudomásul, kér­ve azokat a vállalatokat, és intézményeket, amelyeknek módjában áll, hogy köves­sék a ileninvárosiak példáját. Ez a sokféleség a tagok kö­zött is tetten érhető. Vau­inak jó anyagi. körülmények között élők, s akadnak, akik kis nyugdíjból élnek, elég nehéz anyagi és rossz egész­ségügyi körülmények között. A hangulat változásához nemcsak a megélhetési vi­szonyok súlyosbodása járult hozzá, hanem a korábbi esz­mék,, értékek, pártok és ese­mények átértékelése is, s az az aggodalom, amellyel a megélt., megharcolt szocia­lizmust az idős kommunis­ták féltik. Kedvező kilátásokkal kezd­te az 1988-as esztendőt a borsodsziráki Bartók Béla Ipari és Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet. Élelmiszer- ipari és egyéb ipari üzemei­nek kapacitását már jó elő­re lekötötték, a földbe el­vetett meg szépen kikelt, s ősszel sokat ígért a határ. Nagy kihívást jelentett vi­szont az új esztendő új adó- és szabályozóváltozása, hiszen a többlet elvonás a szövetkezeten belül ’88-ban elérte a 45 millió forintot. Az elmúlt év gazdálkodását taglaló zárszámadó küldött- gyűlésen tegnap Bolya Pé­ter téeszelnök mégis több mint 35 millió forint nye­reségről adhatott számot. Hogyan is gazdálkodtak tehát a borsodszirákiak? Nos, az eredmények hátte­rében egy folyamatosan fej­lődő és stabilizálódó mező- gazdasági, valamint ipari te­vékenység állt. A növény- termesztés minden idők leg­jobb eredményét érte el ’88- 'ban úgy a hozamokat, mint a nyereséget tekintve. Az állattenyésztésen belül nőtt az egy tehénre jutó tejter­melés, ám a termelés ered­ményességét rontotta a gyen­gébb minőségben megter­melt takarmány. Kedvező esztendőt tudhat maga mö­gött viszont a sertéstenyész­tés. Igaz, az eredményekért megdolgoztak. Az elavult sertés telep e'k et félsz ám o It á'k, a sajóecsegi telep rekonst­rukciójával pedig egy hely­re, a korszerű technológiai feltételekkel rendelkező te­lepre központosították a te­nyésztést és a hizlalást. Az (sz—i) Idős párttagok számvetése elmúlt esztendőben erősö­dött a háztájit koordináló ágazati munka, nem felelt meg viszont az elvárások­nak az élelmiszeripari tevé­kenység, ám szerény ered­ménye ellenére mégis a szö­vetkezet stabil és perspek­tivikus ágazatát képezi, de — miként az elnök hangoz­tatta — a jövőben javítani (kell a kereskedelmi munkát. összességében dinamiku­san fejlődött a mezőgazda­ság, ugyanakkor az ipari ágazatok az előző évek rob­banásszerű fejlődéséhez ké­pest megtorpantak. Egyéb­ként az összes nyereségből az ipar 14,1 millió forinttal részesedik, s ez — miként Botya Péter megfogalmazta — korántsem tekinthető rossz eredménynek, igaz ki­magaslónak sem. Az ipari megtorpanás okait taglalva az elnök rámutatott, egye­bek között: egyik fontos termék az akkumulátor­massza, minőségében világ­színvonalú, árában ugyan­akkor közép.színvonalat kép­visel. Azaz: szövetkezeten belül is törekedni kell arra, hogy a jó minőséget a szö­vetkezeten kívüli kereske­delmi kapcsolatokban érvé­nyesíteni tudják. Kétségtelenül sokat jelent a szövetkezet megújulásá­ban az új utakat kereső ve­zetés. Ennek egyik meg­nyilvánulási formája egy új vállalkozási iroda, melynek feladata az egyenletes ter­melés biztosítása, vagyis: az ipari üzemek kapacitásúnak állandó lekötése. — bca —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents