Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1989. február 11., szombat „A társadalmi élei linowmlásának központja” „Hogy Miskolcz a szellemi haladás terén, az újabb időkben követésre méltó példát mutat: arról, ki a város múltját, s jelenét ismeri, meggyőződhetik, mellőzve a múltakat, csak a jelenről akarok néhány képet vázolni. Mióta a mis- kolczi magyar színház a nemzeti mívelödés ezen hatalmas tényezője, e közönség élvezetének átadott: a társas összejövetelnek, a nemesebb mulatságnak, a társadalmi élet fi- nomulásának központja, s a külön húzó osztályérdekek ösz- szeolvasztója lön; s hogy a miskolczi közönség nagyszerű hivatásához méltólag, e nemzeti féltő kincs irányában, a ' legtúlzóbb követeléseket is kielégítette: azt a színészetnek kitartó hő pártolása elég fényesen bizonyítja. Lemondva egész farsangon át a sok költséggel járó báli mulatságokról, sietett filléreit a sok szellemi élvet nyújtó színház gyá- molítasára szentelni föl. És ezzel úgy hiszem, fényesen meg- czáfolá azon itt-ott fölmerülő, s még a nyilvánosság útján is nyilatkozó aggodalmat s ráfogást, mintha a miskolczi közönség nem volna képes egy állandó színésztársulatot föltartani ...” E sorok nem éppen most írattak, hanem százharmincegy esztendővel ezelőtt a Vasárnapi Újság hasábjain. Ügy tűnik, Miskolc közönsége és a miskolci színház közötti kapcsolat akkor is beszédtéma volt, de örömmel regisztárlható, hogy a teátrum olyan művészi élvezetet adott a közönségnek, amely arra bírta, hogy farsangi mulatozás helyett inkább a színművészet istápolására fordítsa megtakarított pénzét, és bizonyítsa, képes a város a színház életben tartására. • ' Ez a 131 esztendős feljegyzés szolgál némi tanulsággal a mának is. De érdemes folytatni a hajdani — n. I. szignóval jelzett — kolléga gondolatait, különös figyelemmel arra, hogy a jelenlegi színházépületben nem sokkal, mintegy fél évvel előbb kezdte .meg működését a város újjászületett teátruma: „Latabár ügyes igazgató, de óhajtandó volna, hogy az előadandó darabok megválasztásánál jövőre nagyobb szigorral járjon el; s e tekintetben kívánatos volna, hogy a színházi választmány egy pár műértő tagot nevezne ki a maga kebeléből, kik az igazgatóval egyetértőleg választanák meg az előadandó darabot. Ez múlhatatlanul szükséges a közönség érdekében. Legyen a színház a tisztultabb fogalmak, a nemesebb ízlés, az erkölcsök s társadalmi erények mű iskolája; ki kell onnan küszöbölni mindent, mi az illemet, a finomabb ízlést sérti. Csak!* így felelhet meg a színészet és színház nagyszerű föladatának.” Ismételni tudom csak azt a megjegyzést, hogy ezekben a gondolatokban is akad ma is megszívlelni való mind a közönség, mind pedig a színház számára. Még ha a minapi tévévita a színházvezetésről ennek némileg ellentmondani is látszik. . Ennek a régi újságcikknek felidézését nem indokolja semmiféle színházi aktualitás. Ugyanis mindenkor aktuális, de nem is szükségtelen közreadni éppen emiatt. Egyébként e néhány sor, mint említettem a Vasárnapi Újságban olvasható, amelynek 1858-as számaiból hasonmás-montázst készített a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár B. Balsai Jolán válogatásával. Csaknem félszáz olyan nagyobb cikk és kisebb tudósítás található, amelyek Miskolc, illetve Borsod, Gömör, Abaúj, Zemplén tájait, vagy személyiségeit érintiik, s a mai érdeklődő olvasónak is figyelmébe ajánlhatók. Csak példaként említendő, hogy hosszabb Írás olvasható Erdélyi Jánosról, Lavotta Jánosról, Tompa Mihályról, Almási Balogh Pálról, Sárospatakról, Borsiról és igen sok kisebb-nagyobb tudósítás a területen levő különböző települések életéből. Milyen volt az első diktátor? Eggyel kevesebb a diktátorok # száma a világon — hallhattuk a rádióban, olvashattuk a napilapokban a legutóbbi dél-amerikai puccs- ról szóló híradásban. Persze, illetve sajnos, kisebb-nagyobb diktárorok még vannak és zsarnokoskodnak közeli és távoli országokban egyaránt. Pedig ha végiggondoljuk, a diktátorok csak a mi századunkban is mennyi szenvedést, szörnyűséget, vért, könnyet okoztak az emberiségnek. A levert régi és a „működő” mai diktatúrák nélkül mennyivel kiegyensúlyozottabb, boldogabb lenne az élet az egész világon. De mi is a diktatúra és hová vezethető vissza az eredete a történelemben? A szó a latin dictare gyakorító igéből származik, és „szelíden” any- nyit jelent: mondogatni. Aztán bővüléssel már elrendelni, parancsolni jelentése is van. Mint ahogy a magyarban használatos diktál igénék is egy „enyhébb” mondogat, szöveget felolvas és van egy másik, „keményebb” — parancsol jelentése. Ugyanígy a magyarban gyakori diktátor főnév használható — félelmet keltő politikai-katonai -jelentéssel szemben — békésebb értelemben is. Erre jó példát találunk Móricz Zsigmondnak ebben a mondatában: „Julcsa néném volt valósággal a diktátor”. Mai értelmezés szerint a diktátor „az a személy, aki az állam ügyeit a maga önkénye szerint... a demokratikus módszerek teljes nélkülözésével gyakorolja”. A diktatúra tehát erőszakra támaszkodó, korláthan hatalom. A szó latin volta arra utal, hogy a diktatúra intézménye az ókori Róma történetében keresendő, bár tirannu- szok, szatrapák korábban is, később is voltak. Amikor a rómaiak időszámítás előtt 510-ben az utolsó királyt, a gőgös Tarquiniust elkergették, utána respub- licát, azaz köztársasági államformát léptettek életbe. Az állam ügyeit intéző legfőbb tanács a senatus, a legfőbb hatalmat gyakorló főtisztviselők a consulok voltak. Szám szerint ketten, hogy egyikőjük se juthasson korlátlan hatalomra. Ha azonban Rómát olyan nagy veszedelem fenyegette, hogy a consulok a köztársasági intézményrendszer szellemében képtelen lettek volna azt elhárítani, a senatus a teljes katonai és polgári hatalmat egy személynek, a dictatornak a kezébe adta. De megbízatása legfeljebb hat hónapig tartott, ennek lejárta után a hatalom ismét visszaszállt a respublica rendes tisztviselőire.Így történt ez az első római diktátor kinevezésekor is. Lucius Quinctius Cincinnatus volt az első, akit a senatus teljes hatalommal felruházott. Időszámítás előtt 458-ban ugyanis az ellenség: a sabinusok és az aequusok Rómától mintegy 30 kilométerre bekerítették a római hadsereget, minek következeté- ben végveszély fenyegette magát Rómát is. Ekkor a senatus követeket küldött Cincinnatushoz, akit korábbi politikai tevékenysége és egész élete alapján a római egyszerűség és erkölcsösség példaképének tartották. Cinoinna- tus falusi birtokán éppen a földjét szántotta, amikor a követék künn a határban átadták neki a senatus kérését, hogy a rendkívüli időkben vállalja el a dictatori megbízatást. Cincinnatus abbahagyva a szántást, egy kis türelmet kért a követektől: la- - kásába ment, munkaruháját levetve megmosakodott, dictatori tisztséghez illően átöltözött, és megjelent a senatus előtt. Mivel a dictator egyszersmind a hadsereg fővezére is volt, azonnal a bekerített sereg élére állt, és kemény harcék után győzelemre is vezette katonáit. A sabinusokat és aequu. sokat nemcsak elkergette Róma közeléből, hanem igen nagy hadizsákmány- nyal tért vissza a városba. Mindez 16 napig tartott, s bizonyára ez volt az emberiség történelmének legrövidebb diktatúrája. Ugyanis a 17. napon letéve a főhatalmat, ugyanolyan szerényen, mint ahogyan Rómába érkezett, visszavonult falusi birtokára — szántani, vetni. Diktátorok voltak, vannak. És lesznek is... ? Hej, ha korunk diktátorai is hasolóképpen cselekednének és visz- szavonultak volna, illetve visszavonulnának eredeti mesterségükhöz . .. ! Igaz, Cincinnatus 2500 esztendővel ezelőtt élt. De példájának követése azért még ma sem lenne késő ... Hegyi József A miskolci Vörösmarty • utcában székelő MG- Tourist. 1986 nyarán kapta meg működési engedélyét. Azt az évet 1 millió forint veszteséggel zárták. S amikor 1987 nyarán Sebők Gyula vette át az iroda irányítását, az akkori 700 000 forintos ráfizetést az esztendő végére már sikerült 0-ra csökkenteni. Majd következett a tavalyi, az első nagy sikert hozó esztendő. — Tizenkétmilliós árbevételt, s mintegy másfélmilliós eredményt sikerült „ösz- szehoznunk” — mondja az igazgató. — Ez sokban köszönhető annak, hogy megkaptuk a nemzetközi idegen- forgalmazási jogot is, és mindjárt két nagy lépésre szántuk el magunkat. Az egyik annak deklarálása volt, ha szabadj ezt a kifejezést használnom, hogy az MG- Tourist olcsó. Vagyis, a kispénzű emberek utazási igényeinek kielégítését tűztük ki célul. A másik lépésünk az volt, hogy amikor az országban mindössze négy utazási iroda kötött szerződést a bolgárokkal, azok egyike mi voltunk. Nem bántuk meg. hiszen jó kapcsolatot alakítottunk 'ki a bolgár partnerrel: a mezőgazdasági szakmai utak, .a tengerparti olcsó nyaralási lehetőségek kedveltek lettek a megyében. Mint ahogy a később beindult török, osztrák, illetve bécsi utak is. Saját autóbuszunk mellett még négyet béreltünk, de volt olyan nap, amikor a miskolci MG-Tou- rist szervezésében egyszerre tucatnyid) autóbusz tartózkodott Bécsben ... — Nem vetette ez vissza az irodát a belföldi turizmus ellátásában vállalt szerepében? — Nem. Jó kapcsolatokat alakítottunk ki a mezőgazdasági szövetkezetek mellett az iskolákkal, középfokú tan- intézményekkel, vállalatokkal. önálló, bérelt szálláshelyeink vannak Hévízen és a Balaton mentén, saját üdülőnk Miskolctapolcán. Ezek segítségével, s élve több más lehetőséggel is, ki tudtuk elégíteni a belföldi igényeket is. — Említette a „kis pénz, nagy haszon”, vagyis az olcsóság elvét. Mennyiben vált be ez a taktika? — Ügy érzem, teljes mértékben. Nyereségünk egy részét például az hozta, hogy a mi bolgár, szovjet, vagy pél- dául bécsi útjaink minden más irodáénál olcsóbbak, s Az MG- Tourist nagy éve ezért keresettek voltak. Ehhez járult még nem kiis plusz, ként, hogy kis utazási iroda vagyunk, kevés személyzettel, ám ugyanakkor éppen ezek miatt igen rugalmasak, mozgékonyak, amit értékelnek a partnereink. — Hogyan tovább 1989- ben? — Egy biztos: mi nem ülünk a babérjainkon. Erre az évre 20 százalék árbevétel-növekedést irányoztunk elő, aminek a teljesítését meglévő keretszerződéseink alapján biztatónak ítélhetem meg. Tovább szélesítjük tevékenységünket. Megtartjuk, sőt fejlesztjük a rubelelszámolású országokban szerzett pozícióinkat. Ugyanakkor az osztrák és török utak mellett az idén jugoszláviai és olasz tengerparti üdüléseket szervezünk, kínálunk ügyfeleinknek, sőt holland és NSZK-beli szakmai utakat is. Az egy saját buszhoz az idén már hatot bérelünk, de ha nagyobb az igény, többet is. S tovább folytatjuk a belföldi turizmus lehetőségeinek kihasználását. E tevékenységünknek is .lesz számos új eleme. Hogy csak egy legutóbbit említsek: ia napokban Miskolcon zajlott A család szerepe és felelőssége a narkomániia kialakulásában — című kétnapos országos tanácskozásnak mi voltunka bonyolítói. Nagy előrelépést hozhat március 1-je, amikortól valutaváltással is foglalkozunk majd. — Mennyiben „MG”, azaz, mezőgazdasági az MG-Tou- rist? — Bizony már nem sokban, hiiszen a mezőgazdasági üzemek dolgozói forgalmunkban jó, ha öt százalékot jelentenek. Ennek ellenére hűek maradunk nevünkhöz. Viszont ezt a kis irodát alaposan kinőttük, s ezért 1990 végére az iroda az Arany János—Korvin Ottó utcai saroknál épülő új intézménybe költözik majd. Ny. I. (bm)
