Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. február 8., szerda Betét 13, hitel 18 milliard forint Az OTP sajtótájékoztatójfi Hagyományaihoz híven, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatósága -sajtó­tájékoztatón ismertette, ho­gyan dolgoztak a múlt esz­tendőben, milyen feladatok várnak megoldásra ebben az évben, mit terveznek annak érdekében, hogy a pénzinté­zet és a lakosság kapcsolata még szorosabb legyen. Az OTP — éppúgy, mint eddig — a jövőben is a lakosság igényeinek a kielégítésére törekszik. Továbbra is inten­zíven foglalkozik a legkülön­félébb betétek (könyvesbetét, ifjúsági takarékbetét, átuta­lási betét, kincstárjegy, le­téti jegy stb.) gyűjtésével, valamint a hitelpolitikai el­vek szellemében hitelnyúj­tással, valutaügyletek lebo­nyolításával, s amit minden időben elsőrendű feladatá­nak tekint, a lakásépítés és -vásárlás támogatásával. Az adatok tanúsága szerint a múlt esztendőben a lakos­ság által az OTP-ben, be­tétként elhelyezett összeg több, mint 13 milliárd forint volt. Annak ellenére, hogy a gazdasági nehézségek a la­kosság kiadásait is növelték, a betétállomány tavaly több, mint 1 milliárd forint volt. A múlt évben több mint 18 milliárd forint hitelt nyúj­tott a takarékpénztár. E pénzügyi támogatásnak is köszönhetően' 1988-ban a ta­karékpénztár közreműködé­sével, 2810 lakás építése fe­jeződött be, amiből a ma­gánerős építkezés 2651 ott­hon felépítése volt. A múlt év végén már folyamatban lévő családi házak építésé­nek a száma elérte a 4386-ot. A pénzintézet ebben az esztendőben is, a korábbi ta­pasztalatok hasznosításával, az új pénzügyi feltételek ér­vényesítésével, hasonló cé­lok valóra váltására törek­szik. Mint azt ,a sajtótájé­koztatón Nagy László me­gyei igazgatóhelyettes el­mondta, a jövőt illetően is arra törekszenek, hogy az ügyvitel korszerűsítésével, szolgáltatásaik bővítésével kiérdemeljék a lakosság, az ügyfelek bizalmát. Grosz Károly a Szovjetoníóba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a korábbi megálla­podásinak megfelelően már­cius második felében Moszk­vában megbeszélést folytat Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárával, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnökével. (MTI) Küldöttek az ország minden tájáról Munkásgyűlés Budapesten Évek óta példa nélkül álló rendezvényt tartottak kedden délután a MÁV- Északi Járműjavító Üzemében; a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa munkásgyűlésre hívta össze az or­szág minden tájáról a szervezett dolgozók küldötteit. A kü­lönféle szakmák több ezer képviselője előtt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a szakszervezetek vezetőinek az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén képviselendő álláspontját. — Mivel az árak a ko-. rábbi tárgyalásokon számí­tásba vettnél nagyobb mér­tékben emelkednek, a szak- szervezetek nem tartják ér­vényben levőnek az eddigi megállapodásokat, s új tár­gyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal — jelentette ki Naiy Sándor, a SZOT fő­titkára. A SZOT főtitkára elmon­dotta: a szakszervezetek ve­zetői amikor szerdán tár­gyalóasztalhoz ülnek, java­solni fogják, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal emelhessék fel a vállalatok adómentesen, s ez mindenki számára béré­nek legalább 300 forintos emelését jelentse. Kezdemé­nyezik továbbá, hogy a ko­rábbi megállapodáshoz ké­pest a minimális bérek ösz- szege nagyobb mértékben, 4000 forintra emelkedjék, il­letve, a korábban elfogadott 3700 forintos alsó bérhatárt azonnal vezessék be. A szak- szervezetek vezető testületé számol azzal, hogy újabb megállapodásokra a kor­mány és a munkáltatók képviselőivel csak kompro­misszumok árán juthat. Fel­készülteik arra is, hogy ha minimális követeléseiket nem fogadják el, akkor a legnehezebb helyzetben le­vő területek gondjainak ja­vítására tesznek konkrét ja­vaslatokat. Ezek között sze­repel egyebek között a vas­út, a közszolgáltatás, a köny- nyűipar héhány ' területe, s a bányászok egyes adózási problémáinak megoldása. (MTI Magyarország a Varsói Szerződés első olyan állama, amely készségesen számokat hozott nyilvánosságra hon­védelmi iparáról. A keleti katonai szövetségben az or­szág nem tartozott a jelen­tékeny fegyverszállítók kö­zé. — Ezt hangsúlyozza ked­' „Különleges”, „modellértékű”, „nemzetközi jelentőségű” — a kapcsolatok értékelésének politikai szótárából Keleten és Nyugaton egyaránt e három minősítést használják a leg­gyakrabban a magyar—osztrák viszony jellemzésére. A két világrendszer határvonalán elhelyezkedő országok évtize­des jószomszédságukkal példázzák: a társadalmi fejlődés el­térő útját járó államok a békés egymás mellett éléstől kö­zös akarattal eljuthatnak a békés együttműködésig. . A kapcsolatok szorosra fűzésének hosszú évei alatt Ma­gyarország és Ausztria a kontaktusok változatos formáit ala­kította ki, is az együttműködés, a párbeszéd, az érintkezés a két ország között ma már a politikai, a gazdasági és a tár­sadalmi-humanitárius szféra minden szintjét átfogja. To­vábbfejlesztésüknek, -elmélyítésüknek biztosítéka a kapcso­latrendszer megújulásra kész folyamatossága. Alig negyedéve, hogy a két ország legfelsőbb szintű vezetői — az akkor még mi­niszterelnöki tisztében Bécs- be látogató Grósz Károly és vendéglátója, Franz Vra­nitzky kancellár — az együttműködés új lehetősé­geiről tárgyaltak, s máris küszöbön áll az újabb ma­gas szintű találkozó: Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky kormányfő talál­kozója. A február közepére tervezett megbeszélés határ menti munkatalálkozó lesz, amely a magyar—osztrák vi­szony alakulását figyelem­mel kísérők számára már jól ismert fogalom. A két ország érintkezésében ez a forma honosodott meg a protokol­láris kötöttségektől mentes, intenzív, tárgyszerű eszme­cserék lebonyolítására. En­nek megfelelően a találkozó két tervezett színhelyén — a reformkor nagyjának, Szé­chenyi Istvánnak a szelle­mét idéző Nagycenken és a magyar' vonatkozásáról is is­mert festői burgenlandi kis­városban, Rusztban — a két kormányfő szűk körű kísé­rettel ül a tárgyalóasztalhoz. Bár a találkozó folytatása, szerves része a magyar—• osztrák megbeszélések hosz- szú sorának, a maga nemé­ben egyben az első is, hi­szen Németh Miklós kor­mányfőként most első íz­ben látogat külföldre.- A találkozó munkajellegé­ből adódóan várhatóan min­den olyan kérdés ' terítékre kerül, amely a két ország kapcsolatait valamilyen for­mában érinti. Ezzel együtt mind magyar mind osztrák részről kiemelt figyelmet szentelnek a gazdasági kon­taktusok alakulásának, mi­vel a két ország jelentős he­lyet foglal el partnerének gazdasági viszonyrendszeré­ben. A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a koope­rációk és a vegyes vállala­tok számát tekintve, hazánk tőkés partnerei között az Osztrák Köztársaság második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható- az osztrák gazdaságban; hazánk a szo­cialista országok közül je­lenleg a Szovjetunió után nyugati' szomszédunk máso­dik legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet köve­tek azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985- ben 17,7 milliárd schillinggel tetőzött a kereskedelmi for­galom, majd hanyatlás kö­vetkezett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18,2 százalékkal, a rá következő esztendőben pedig további 11,4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985- ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeretet, éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mind­inkább előtérbe kerülő im­porttakarékosság, de világ­piaci árváltozásoknak — így például a kőolaj leértékelő­désének — is jelentős ha­tása volt a mérleg kedve­zőtlen alakulására. A ma­gyar kiviteli szerkezet „konjunktúra-érzékenységé­re” utal, hogy az Ausztriá­ba szállított hazai áruk mintegy 85 százaléka ala­csony feldolgozottsági főkú termékekből áll össze. Túl­nyomó többségüket energia- hordozók, félkész termékek, nyersanyagok, mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari termékek teszik ki. Ugyanakkor ma­gyar részről a csökkenést elemezve azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piac­hoz jutását, versenyképessé­gét hátráltatják az osztrák kereskedelem-politikai aka­dályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási el­járás, a mezőgazdasági pro­tekcionizmus, a munkavál­lalási engedélyek megszer­zésének nehézkessége. di számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap. Az újság gazdasági rova­tában megjelent budapesti keltezésű tudósítás emlékez­tet rá: a honvédelmi adatok közzététele olyan időpontra esik, amikor Magyarország számára fontos nyugati hite­lezőinek jóindulata. A kor­mány reméli, hogy az ipar­szerkezet átalakításához köl­csönt kaphat a Világbanktól. — Ezzel összefüggésben a lap ismerteti azokat a ne­hézségéket, amelyekkel a Varsói Szerződés országai­nak — közöttük kisebb mér­tékben Magyarországnak is — szembe kell nézniük a leszerelési intézkedések vég­rehajtása során. E problémákat elemezve, a Frankfurter Allgemeine Zeitung bemutatja a székes- fehérvári Videotont, nem­különben a Gödöllői és a Diósgyőri Gépgyárat, s fel­hívja a figyelmet a szüksé­gessé váló munkaerő-leépíté­sekre. A Videoton esetében megemlíti, hogy átalakuló­ban van önálló vállalatokká, amelyek számára külföldi vevőket, vagy társakat ke­resnek. A nagyvállalat már közös vállalkozást alakított ki a francia „Thomson” és holland „Lakó” céggel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung — az utóbbi napok budapesti beszámolóihoz ha­sonlóan — kedden is rész­letesen taglalja azt a tár­sadalmi-tudományos tevé­kenységet, amely Magyaror­szág belső politikai megúju­lásával párhuzamosan halad a felszabadulás óta eltelt időszak és a közelmúlt tör­ténelmi eseményeinek érté­kelésében. így beszámol arról az is­mertetéséről, amelyet Berend T. Iván, az MTA elnöke, az 1956-os események tudomá­nyosan megalapozott elemzé­sére hivatott illetékes bizott­ság vezetője, a Magyar Te­levízióban adott a bizottság eddigi munkájáról, a nyil­vánosságra hozandó jelentés jellegéről. A lap Berend T. Iván közléséből kidomborítja a jelentésben előforduló nép­felkelés meghatározás ár­nyalt, eltérő véleményeket áthidaló értelmezéséről el­hangzottakat, illetőleg azt, hogy mindent nem lehet egy szóban sűríteni. A Szovjetunióban tavaly kétszer annyi' rendorgyilkos­ság történt, mint korábban. Ezek célja elsősorban fegy­verszerzés volt — közölték a szovjet belügyminisztéri­um keddi sajtóértekezletén. A tájékoztatón, amelyre a .külföldi újságírók továbbra sem hivatalosaik, elhangzott az is, hogy az elmúlt na­pokban Gorkij városában hátulról lelőttek ikét rendőrt. A rövid úton jkézrekerített tetteseknél egész kis fegy­verraktárt találtaik. A sajtótájékoztatón — mint arról a szovjet hírügy­nökség beszámolt — szó volt az örményországi és azerbaj- dzsáni bűnügyi helyzetről. A szakemberek megítélése sze­rint az örményországi föld­rengés térségében továbbra is igen bonyolult a bűnözé­si helyzet, jelenleg 140 bűn­ügy vizsgálata folyik. A rendőrség 71 esetben fogott el vagonfosztogatókat. Leszerelési konferencia Genta Genfben, a Nemzetek Pa­lotájában kedden megkez­dődött a leszerelési konfe­rencia ez évi ülésszaka. A 40 állam képviselőit tömö­rítő tanácskozás idei legfon­tosabb feladata a vegyi fegy­verek átfogó betiltásáról szó­ló nemzetközi egyezmény ki­dolgozása — hangoztatta a tanácskozás részvevőihez intézett üzenetében Pérez de Cuellar, ENSZ-főtitkár. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a vegyi fegyver eltiltásáról januárban tartott párizsi konferencián a 149 részvevő ország egyöntetűen kifejezésre juttatta vélemé­nyét, hogy a lehető legrö­videbb időn belül meg kell kötni az egyezményt. Az 1962 óta ülésező gen­fi leszerelési értekezlet na­pirendjén 13 éve szerepel a vegyi fegyverek betiltását elrendelő égyeamény, a va­lódi előrelépéshez azonban csak két éve nyílt meg az út, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok külön- külön előterjesztette a szer­ződés tervezetét. Max Frie­dersdorf, a tanácskozáson részt vevő amerikai küldött­ség vezetője keddi felszóla­lásában utalt azokra a ne­hézségekre, amelyek miatt elhúzódhat a megállapodás megkötése. A legnagyobb gondot az egyezmény ellen­őrzése jelenti — hangsúlyoz­ta. Sürgette ugyanakkor a kívül álló államok bevonását a konferencia munkájába. Harcok Afganisztánban A Gutbuddin Hekmatiar vezette Hizb-i-I:szlámi fun­damentalista csoport kedden elutasította Zahir sah hét­végi javaslatát, amelyben az emigrációban élő egykori af­gán uralkodó felajánlotta se­gítségét Afganisztán békés jö­vőjének megteremtésében. A csoport szóvivője a Reuter hírügynökségnek nyilat­kozva úgy vélekedett, hogy a volt uralkodó felhívásá­ban a „Szovjetunió keze van”. — „Olyasvalakit ke­resnek, aki megmentheti az összeomló kábult kormányt, vagy legalábbis meghosszab­bíthatja létezését” — mond­ta. A TASZSZ hírügynökség keddi jelentése szerint a megbékéléstől elzárkózó el­lenzéki csoportok az elmúlt napokban rakétatámadáso­kat intéztek a kandahar.i re­pülőtér ellen, nehézfegyve­rekkel lőtték .Hoszt városát és több nangar.hari telepü­lést. Az -afgán ikor.mánycsa- patok ellentámadásuk során 11 ellenzéki katonát megöl­tek. A moszkvai rádió ked­den megerősítette, hogy Ka­bulban már egyetlen szovjet katona sem tartózkodik, sa fővárosban nyugodt a hely­zet. A Bútorker Áruházban is sztár a Szatmár A SZATMÁR BÚTORGYÁR ELEGÁNS SZEKRÉNYSORAINAK, KÁRPITOS GARNITÚRÁINAK BEMUTATÓJA ÉS VÁSÁRA 1989. február 8—18-ig Nyitva: hétfőtől péntekig 8-tól 17 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig SEGÍTÜNK A VÁLASZTÁSBAN! o RendíiDvilkossáoik a Szovjetunióban

Next

/
Thumbnails
Contents