Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
1989. február 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 M u n kává I la lás külföldön Munkanélküliek is mehetnek Január elsejével módosultak a külföldi egyéni munka- vállalás szabályai. A leglényegesebb változás: mindenki vállalhat külföldön munkát. Az eddigi előírások csak azok számára tették ezt lehetővé, akiknek itthon érvényes munkaviszonyuk volt, vagy egyéb kereső foglalkozást űztek, illetve már nyugdíjba mentek. A régi előírások tehát a munkanélkülieket kirekesztették ebből a lehetőségből, most viszont számukra is megnyílt az út. A másik lényeges eltérés, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak a szak- képzettségüknek, illetve az itthoni munkakörüknek megfelelő, hanem bármilyen munkára vállalkozhatnak egyénileg külföldön a magyar állampolgárok. Pontosították a jogszabálynak azt a részét, amely arról . Intézkedik, hogy M nem kaphat külföldi mon- továllalásii engedélyt. A ko- rátofeii általános megfogalmazással szemben a jogszabály most kimondja: el kell utasítani annak a kérelmét, aki, belföldön sem létesíthet imiuntaviiszonyt (tehát, aki még nem érte el a mimikává! lalásli kor alsó, 15 éves határát); akii nem rendelkezik érvényes útlevéllel i(mie,üt például, azt >a hatóságok valamilyen óikból bevonták) ; illetve akinél az államtitok, szolgálati, vagy üzemű (üzleti) titok megőrzése érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik. A jogszabály szerint elutasítható a kérelme annak, aki korábbi külföldi .munkavállalása kapcsán nem, vagy késedelmesen tett eleget, keresetéből hazautalási kötelezettségének, illetve annak esetében, aki korábbi külföldi munkájából nem tért haza a jogszabályiban előírt határidőre. Az elutasítás lehetősége azonban az ilyen eseteikben csalk korlátozott Ideig, a korábbi munkavállalási engedély lejártától, vagy ha azt visszavonták, akikor a visszavonástól számított 3 évig áll fenn. Űj előírás az is, hogy a Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Mongóliáiban, az NDK-toa.n, Romániában és a Szovjetunióban dolgozóknak semmit sem kell hazautalniuk keresetükből, ha azt a munkaadó ország pénznemében kapják. Ugyancsak mentesülnek a hazautalás kötelezettsége alól ,az .oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatód, és a frissen vég-, zett középiskolások, ha a szün.időbefll külföldi munkavégzésük célja egyértelműen a nyelv gyakorlása, s ikeresetük nem haladja meg a másodosztályú napidíj- és szállásköltség-térítés együttes havi összegének 30 százalékát. A többiek változatlanul :kö teleseik devizában hazautalni külföldi keresetük — jogszabályban meghatározott — arányát. 'Némileg egyszerűsödik a kérelmek ügyintézése; a különféle minisztériumok, főhatóságok helyett — bizonyos .kivételeikkel — januártól a külföldi 'munkavállalási engedélyeket egységesen a megyei tanácsok — Budapesten a fővárosi tanács — munkaügyi szakigazgatási szervei adják ki. (Kivételek ez alól az egészség- ügyi intézményeik .egyes vezetői, a művészek, a sportolóik, és a sportedzők, a nemzetközi szervezeteiénél dolgozók, valamint a fegyveres erők és testületek, valamint a rendészeti szervek tagjai.) A külföldi munkavállalás engedélyezéséhez az alábbi iratokat kell benyújtani: A külföldi munkaadó ajánlatát, amely tartalmazza a munkáltató nevét, címét, s azt, hogy az illetőt met- től-meddlig, milyen, bérrel és munkakörben kívánja foglalkoztatna, a munkavállalót esetleg milyen természetbeni juttatásokban (szállás, étkezés) részesíti, illetve, hogy az adott országban milyen adófizetési, vagy társad a lomb iztos ítási fizetési kötelezettségek vannak, s az ottani jog-, illetve bankgyakorlat szerint van-e akadálya a hazautalási kötelezettség teljesítésének. Ez utóbbiról nem kell nyilatkozniuk az egyesült államokbeli, a kanadai, az NSZK-bel i és a svájci munkaadóknak. - Az adott ország gyakorlatától függően csatolni kell továbbá a külföldi orszáig munkavállalási engedélyét, vagy a tartózkodási engedélyt, az érvényes vízumot, illetve a munkáltató nyilatkozatát, hogy ezek beszerzését magára vállalja. Amennyiben ezéknek az iHatóknak a beszerzéséhez a külföldi hatóságók kérik a magyar .szerveik által kiállított munkavállalási engedélyt, akkor lehetőség van úgynevezett elvi -engedély kiadására, amelyet ugyancsak a tanácsoktól lehet kérni. Akinek munkaviszonya, szövetkezeti tagsági viszonya van itthon, annak be kell adnia hazái munkáltatója nyilatkozatát is arról, hogy jelenlegi munkaadója miilyen időtartamra javasolja külföldi foglalkoztatását, mennyi a munkavállaló nyug-d íj járu lékáoak összege, s kötelezettséget vállal-e annak megelőlegezésére. A hazai munkáltatónak arról is nyilatkoznia kell, hogy az illető birtokában van-e állami, vagy más egyéb fontos titoknak. A korábbi gyakorlattal ellentétben már nem kérnek munkáltatói véleményt a dolgozóról. A kérelemmel együtt egészségügyi alkalmassági igazolást, .erkölcsi bizonyítványt és önéletrajzot is be kell nyújtani, valamint 28 évesnél fiatalabb férfiak esetében, ha nem, vagy csak részlegesen teljesítettek sorikatonai szolgálatot, a honvédelmi szabály értelmiében még egy külön engedélyt is a katonai szerveiktől. A külföldi munkavállalás- na vonatkozó kérelmeiket a tanácsókmak 30 napon belül kell elbírálniuk. <MTI) Ki a retrograd Megjegyzések egy felhíváshoz Szerkesztőségünk levelet kapott az MDF Miskolci Szervezetétől, melyben kérték az alábbi felhívás közzétételét: „Színt vallottak Borsod-Abaúj-Zemplén megye politikusai. Színt vallott a Miskolci Pártbizottság is. A színvallásra Pozsgay Imre. rádiónyilatkozata 'kényszerítette őket, amelyben az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja, államminiszter, egy tudósbizottság elemzése alapján népfelkelésnek minősítette a harminchárom esztendővel ezelőtti eseményeket. Az 1956-ról elhangzott értékelés elérte célját: most már nyilvánvaló, hogy .kik azok, akik önös, hatalmi érdekeiket mindenek fölébe, így a nemzet számára ma létkérdéssé vált politikai stabilitás fölébe is helyezik. Dudla József megyei pártelsőtitkár nyílt levele az Észak-Magyarország február 1-i számában, minden politikusi erényt nélkülöző, indulatos felszólalása (a jelenlevők jelentős többségének tapsától kísérve — a szerkesztőség megjegyzése) Szűrös Mátyás KB-,tikár higgadt véleménynyilvánítása után a fébruár 2-i pártaktíva ülésen, valamint a Miskolci Pártbizottság nyílt levele a Déli Hírlap február 2-i számában, bebizonyította, hogy vezető politikusaink a történelmet is saját céljaik jegyében értelmezik. Elérkezettnek látják az időt a retrográd, ultrabalos erők nyílt zászlóbontására. Teszik ezt olyan helyzetben, amikor az ország számára a politikai stabilitás, a szabályozott, de gyors politikai és gazdasági reform létkérdés. A Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezete tiltakozik az ellen, hogy a .megye és Miskolc lakosságának a megkérdezése nélkül ezek az erők most ilyen eszközökkel akarnak nyomást gyakorolni a legfelsőbb politikai vezetésre. Minden, a demokráciáért aggódó honpolgárt felszólítunk arra, hogy munkahelyén és lakóhelyén hallassa a hangját; bizonyítsuk be, hogy ez a megye és ez a város nem a konzervatív erők gyűjtőhelye! 1989. február 3. Az MDF Miskolci Szervezete” * A terebélyesedő demokratizmus, nyilvánosság jegyében tesszünk eleget az MDF Miskolci Szervezete kérésének. Felhívásukat szó szerint közöljük, ezzel is bizonyságot adva ama szándékunknak, hogy lapunk fogadókész az élesen ütköző vélemények szembesítésére is. Ez esetben azt kell tapasztalnunk, hogy a vélemények valóban élesen ütköznék. Mert miről is van szó? Lapunk február 1-i számában a megyei pártbizottság első titkárának reflexióit közöltük Pozsgay Imre rádiónyilatkozatáról. Ezt követően szóba került az ’56-os események megítélése Szűrös Mátyás KB- titkárnak, a miskolci nagyaktíván elhangzott előadásában is. Zárszavában Dudla József első titkár — megerősítve a nyílt levélben foglaltakat — aggodalmának adott kifejezést az események egyszavas minősítésével és az albizottsági állásfoglalás nyilvánosságra hozatalának módjával kapcsolatban. (Megjegyezzük: Dudla József ugyan személyes véleményének adott hangot, de hivatkozhatott volna ezrek és ezrek véleményére is, hiszen ezt megelőzően több munkahelyi kollektíva, párttestület nyilvánított véleményt az érintett témakörben.) Az elmúlt napokban egyébként módunk volt részletesebben megismerni a- történelmi albizottság vezetőjének, Berend T. Ivánnak értelmezését az állásfoglalásról, ami az első hallásra meghökkentő, aggodalomra okot-adó egyszavas minősítés helyett a népfelkelés fogalmának kibontása során árnyaltabb képet ad 1956-ról. A „Felhívás” szerzői viszont ezúttal is az egyszavas minősítést igyekszenek elfogadtatni egyetlen igaz állításként. Ismételjük: a gondolatok, a különböző nézetek ütközése pártján vagyunk, miközben ellenezzük a személyeskedő, indula- toskodó címkézést, mert az a véleményünk, hogy az nem segíti, ellenkezőleg, gátolja a demokratizmus kívánatos fejlődését, mérgezi a politikai légkört, bizalmatlanságot ébreszt. Az MSZMP-nek ismert törekvése a közmegegyezés elősegítése, az összefogás gondolatának ápolása és gyakorlatának megvalósítása mindenkivel, aki felelősséget érez a nemzet sorsa iránt. Felfogásunk szerint a politikailag nagy érzelmeket felkavaró események megítéléséhez, nemkülönben a közvélemény befolyásolásához nagy felelősségre, van szükség. Ezért nem lehet azonosulni olyan törekvéssel, hogy bárkik is azonosítva magukat a megye és Miskolc lakosságának többségével, a demokratizálás és a politikai stabilitás egyetlen letéteményesének kiáltsák ki magúkat. Az ultrabalos- ságról szólva — úgy tűnik — ezúttal is i,gaz: minél messzebb van valaki a valóságtól, annál távolabb lát attól másokat. Ügy gondoljuk, hogy az oktalan indulatok, a személyeskedés helyett, ma jobban mint bármikor, szükség van a kibontakozást segítő koncepciók, programok kialakítására, ezt követően pedig szoros összefogásra a kemény helytállást feltételező végrehajtásban. Ezt szolgálja a megyei pártbizottság éppen mai lapszámunkban közreadott vitaanyaga Borsod-Abaúj- Zemplén megye fejlesztési koncepciójára, és ezt szolgálja a pártbizottság február 13-án e témával foglalkozó nyilvános ülése is. Ennyit kívántunk hozzáfűzni az MDF Miskolci Szervezete közléséhez, a Kedves Olvasóra bízva, vonja le a megfelelő következtetéseket. Lesz-e óvodájuk a dedesieknek? Luca széke „Dédesben mindenkinek fő a feje, de legfőképp a szülőknek, hogy hová tegye, kire bízza óvodás korú gyermekét, addig, míg munkahelyén van. Problémánk megoldását nem a sajtótól várjuk ..., de talán a maguk megjelenésével meggyorsulnának a dolgok.” Az idézet abból a levélből származik, amit Szakács Józsefné, a dé- destapolcsányi óvoda szülői munkaközösségének vezetője küldött szerkesztőségünkbe. Lássuk hát a helyszínen, hogy is áll és miért áll az az óvoda építése! * Gyúró Zsuzsanna, az óvoda vezetője magyarázza az előzményeket: — Korábban két csoport- szobája volt az óvodának, megkaptuk a bővítésre az engedélyt és a pénzt — cirka 1,2 millió forintot. Az átalakítás, ami egyúttal konyhabővítéssel is járt, úgy 1983—84-ben indult. Kezdetben a szülők, a község lakói dolgoztak az alapozáson, társadalmi munkában segítették az építkezést. Aztán egy kisiparos vette át a szakipari munkákat. Mint mondja, már ekkor zűrössé vált az átalakítás. A kisiparos ugyanis a társadalmi munkát is úgy számlázta, mintha ő csinálta volna. Nem csoda, hogy megszakították vele a kapcsolatot, az embereknek pedig elment a kedvük a közért dolgozni. Nagyjából itt tartunk, amikor megérkezik a levél írója. Szakács Józsefné. Látszik, hogy az asszony alaposan beásta magát az óvoda dolgaiba: — Ha kész lenne a három csoportszoba, hatvan- hetven gyerek járhatna ide. Most meg egy szobában zsúfolódik negyven. Természetesen nem maradhat el a terepszemle. Az apróságok most az influenza- járvány miatt kevesen vannak,. de nem nehéz elképzelni. milyen tömegnyomor lehet az egyetlen ép szobában. ha ebéd után alszanak és negyven kis ágyat állítanak fel... * Körbejárjuk a félig kész szobákat, a konyhát. Valamennyi helyiség csatatérre emlékeztet. Az ilyen építkezésre mondják, hogy akik dolgoztak rajta, itt hagytak csapot-papot. A konyha működik, de az ebédet főző asszonyok panaszkodnak. Ügy rakta le a kivitelező a mozaikot, hogy az egyik faltól a másikig, majd’ tízcentis a szintkülönbség. A vezetékek kilógnak a falból a folyosón, láthatóan nagyon nehéz körülmények között dolgoznak az asszonyok. Amikor a felelősség kérdését boncolgatom, mindketten a tanácselnökre és _ a kazincbarcikai Innovex Kisszövetkezetre voksolnak. Egyetértenek abban, hogy a tanácselnök nem érezte igazán szívügyének az óvodát, az Innovex pedig nem volt felkészülve hasonló nagyságú munkákra. — Nagyon befürödtünk ezzel a kivitelezővel is — folytatja Szakácsnő —, képzelje, felnőtt férfi létükre itt hintáztak az óvoda udvarán. Igen, jól érti, a szó szoros értelmében hintáztak, nemcsak minket hintáztak át! A tanácson azzal fogadnak. hogy volt bent ugyan a tanácselnök, de már elment, egyébként is ritkán van itt. Várjunk kicsit, hátha előkerül. Amíg várakozunk, megtudjuk, hogy egy férfi akar beszélni velünk az óvodáról. Németh Ottó, a helyi Ga- mesz műhelyvezetője is panaszkodik. Nemcsak az a baj, hogy az Innovex cserbenhagyta őket, hanem, hogy az sem jó, amit megcsinált. De megkérdőjelezi azok hozzáértését is, akik az egyes anyagokat megvásárolták, rossz volt a járólap, elégedetlen a műanyag mosogatóval. Olyan ez az építkezés, mint egy állatorvosi ló. minden betegség fellelhető rajta. Megint hiába keresem a tanácselnököt, azt mondják az irodában dolgozók, Má- lyinkán megtalálható a vb- titkár. talán ő is tud segíteni. Várnay Lajos csak mostanában foglalkozik az óvodával, az elnök menni készül más munkahelyre, ezért neki kell valamit tennie. Az biztos, hogy nincs könnyű helyzetben. — Egy ideig állt az építkezés, majd az elnök vette fel a kapcsolatot az Inno- vexszel. Olykor én is megnéztem őket, hát ami azt illeti, nem voltam elégedett velük. Kisiparos kezdte a munkát, feljelentettem túlszámlázás miatt, a pénz egy részét visszafizette. Tettem feljelentést a lopások miatt is. Az eredmény, hogy én kaptam fegyelmit a megyei tanácstól, mert nem készítettem vagyonvédelmi szabályzatot. Erre én azt mondom, akkor sem szabad lopni, ha erre nincs külön, helyi szabályzat. Nagyon megkeseredtem ettől az egész ügytől. ' * Január 16-án falugyűlést tartottak Dédesben. Ezen a tanácsi vezetés megkapta a maga kritikáját a község lakóitól. — Lesz végül is óvoda? — kérdem ismét Várnay Lajost. — Feltétlenül, még az idén. Ehhez azonban az kell, hogy olyan tanácselnököt válasszanak, aki kézben fogja és következetesen végigviszi az egészet. Megkerestem az Innovex elnökét, Zsolczai Gyulát is. Szerinte azért mondott le további munkájukról a déde- si tanács, mert nem volt több pénzük, ők nem érzik magukat hibásnak a történtekért. Várnay Lajos: — Nem igaz, hogy nincs pénzünk, eddig is több mint 260 ezer forintot kifizettünk a kisszövetkezetnek. Be is perelnénk őket, de nincs aláírva az a szerződés, ami alapján perelhetnénk. Most az ő elnökük fenyegetőzik, mert nem történt meg a munkák felmérése. Kint jártak a barcikai műszaki ellenőrök kétszer is, de a szövetkezet képviseletében senki nem jött el a felmérésre. Maradt még egy ember, akinek a neve többször szóba jött. Boros János, volt tanácselnök jelenleg a barcikai Vegyépszer raktárosa. — Hogy alig voltam bent a tanácson? Nagyon sok dolgom volt, egyszerre több fejlesztést is én készítettem elő, ezért nemigen találtak bent. Én voltam az óvodáért az egyszemélyi felelős, Sajnos. melléfogtam, amikor az Innovexszel léptem kapcsolatba.' — Érez-e felelősséget? — Igen, ha nem is száz százalékban, de az én hibám is, hogy így alakultak a dolgok. Nem igaz, hogy nem volt szívügyem az óvoda, márcsak a pedagógusi képzettségem miatt is fontosnak tartottam. Éjszakákat nem aludtam miatta, nem tudtam jól összehangolni, koordinálni a munkákat, ezt belátom. Személyes kudarcnak érzem az egészet. — Mit tudna így utólag tanácsolni a dédesieknek? — Válasszanak olyan tanácselnököt, aki erőskezű, és képes véghezvinni, amit akar. És támaszkodjon a társaira, a község lakóira, mert egyedül egy ekkora munkát nem lehet lebonyolítani, s akkor valóban lesz ■óvoda! M. Szabó Zsuzsa