Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

1989. február 14., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Mit keli tudni az adózásról?

Nyugdíjasok adózása

Szövetkexeteinkben a téli gépjavítás alapozza meg a jó tavaszi munkát Fotó: Balogh I.

Az első felszámolt gazdaság...

A személyi jövedelem- adóról szóló törvény és végrehajtási rendelete a nyugdíjasokra sajátos szabályozást tartalmaz. Ennek lényege a következő:

A nyugdíjat (a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékát, a tag özvegyének járadékát) az egyéb adóköteles jövedelmekikel össze kell vonni, de a nyugdíj összege után — annak nagyságától függetlenül —, illetve a nyugdíj és az egyéb jövedelmek együttes összegének évi 96 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell az adót megfizetni.

E szabály alá tartozik az ideiglenes özvegyi nyugdíj is. amely a házastárs elhalálozását követő 12 hónapig jár. A 67 százalékot meghaladó mun'kaképesség-csök- kenésű és rokkantsági nyugdíjban nefn részesülő magánszemélyt ugyancsak nyugdíjasnak kell tekinteni. Ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a magánszemély az év során bármilyen rövid ideig nyugdíjas volt, és így kell eljárni abban az esetben is. amikor a nyugdíj a naptári évben, vagy annak egy része alatt szünetel.

A tapasztalatok szerint értelmezési problémát okoz a nyugdíj és az amellett megszerzett más jövedelmekkel történő összevonási kötelezettség törvényi megfogalmazása, esetenként a „nem kell az adót megfizetni” kifejezést azonosítják az „adómentes” fogalommal.

Nézzük meg mindezt közelebbről :

1. A nyugdíj mellett kifejezés nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, ha valaki már nyugdíjasként jut hozzá egyéb jövedelmekhez, hanem azt is jelenti, hogy az adóévben (most 1988-ban) a különböző forrásból származó jövedelmei között nyugdíj is van, más - szóval a nyugdíjon kívül (amellett) egyéb jövedelemmel is rendelkezik. (Például, ha nyugdíjazás miatt a munkaviszony május 31-én szűnik meg, az adóévben a nyugdíj „mellett” munkabér-jövedelem is létezik, amit össze kell vonni).

2. Az adómentesség azt jelenti, hogy a mentes jövedelmeket nem kell az egyéb jövedelmekkel összevonni, azt az adó számításánál figyelmen kívül kell hagyni, iíyen például a gyes, a családi pótlék, a szociális segély; és ide tartozik még a házastársi pótlék, valamint a két vagy több árvaellátásra jogosult gyermek után kapott özvegyi nyugdíj. Az alapvető különbség tehát a nyugdíj és az adómentes jövedelmek között, hogy a nyugdíjat az egyéb jövedelmekkel össze kell vonni, és az együttes jövedelem adójából kell levonni a nyugdíjra eső (illetve a 96 ezer forint) adóját, míg a mentesített jövedelmeket nem kell más jövedelmekhez hozzászámítani, így azok nem növelik az adóalapot.

A fentiek ismeretében tekintsük át az adókötelezettséggel kapcsolatos tennivalókat:

Nem kell bevallást benyújtania annak a nyugdíjasnak:

— akinek 1988-ban csak nyugdíjból származó jövedelme volt;

— ha a nyugdíj és az azon kívüli (amelletti) adóköteles jövedelmek együttes összege nem haladja meg a 96 ezer forintot;

— akinek a nyugdíj mellett csak adómentes jövedelme (szociális segély, 500 ezer forint alatti árbevételű mezőgazdasági kistermelés stb.). illetve csak összevonás alá nem eső jövedelme (például takarékbetéti kamat) van.

Adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet a munkaadónál:

— aki nyugdíjasként munkaviszonyt létesített, és 1988. december 31-én alkalmazásban állt, ha egyéb forrásból jövedelemmel nem rendelkezik. Ez esetben az alkalmazás hónapjaira ezer forint adóalap-kedvezmény megilleti. A nyilatkozatban közölni kell az éves nyugdíjat és csatolni kell az adóalapot és az adót csökkentő kedvezmények igazolásait.

Adóbevallás benyújtására kötelezett az a nyugdíjas:

— akinek a nyugdíja mellett összevonás alá tartozó egyéb jövedelme van, és ezek együttes összege meghaladja a 96 ezer forintot;

— ha valamely jövedelmével szemben költségéket számol el;

— ha az éves összjövedelme az igénybe vett adóalapot csökkentő kedvezmények miatt kevesebb, mint 96

ezer forint, illetve, ha az adó összege az igénybe vett kedvezmények miatt nulla.

Az adóbevallást nemcsak akkor kell benyújtani, ha fizetési kötelezettség keletkezik. hanem abban az esetben is, ha a számított évi adó és az év közben levont (befizetett) adóelőleg megegyezik, továbbá, ha az adó- előlég meghaladja az évi adókötelezettséget. Az utóbbi esetben az adóhatóság az összeget 30 napon belül visszafizeti.

Nézzük egy példán keresztül az év közben nyugdíjazott adóügyének rendezését.

A munkaviszony megszűnésének ideje: 1988. május 31.

Munkaviszonyból eredő jövedelem: munkáltató adatlap szerint 60 ezer forint, levont adóelőleg 9500 forint, szakszervezeti tagdíj 600 forint. A nyugdíj összege hét hónapra 50 ezer forint.

A példában szereplő nyugdíjasnak adóbevallást kell benyújtania, mivel összevonás alá eső több (két) forrásból származó jövedelme van, amely meghaladja a 96 ezer forintot. A bevallást a következők szerint kell kitöltenie:

Munkaviszonyból jövedelem (bevallás 1. sor) 60 000

Nyugdíj éves öszszege (bevallás

13. sor) 50 000

Összes jövedelem (14. sor) 110 000

Alkalmazotti kedvezmény (31. sor, 5 hónapra) 5000

Szakszervezeti tagdíj

(32. sor) 600

Összes levonás 5600

(38. sor) —5 600

összevont adóalap

(39. sor) 104 400

Ennek adója a táblázat szerint

(56. sor) I3 ^0

Adót csökkentő tételek:

61. sor : a 96 ezer

forint adója (mivel

a nyugdíj összege

ezt nem éri el): H 200

Adófizetési kötelezettség (66. és 91. sor): 2520

Kifizetők által levont adóelőleg (95. és 97. sor) —9 500

Visszajáró adóelőleg (99. és 100. sor) 6 980 forint.

Magyarországon a több évtizedes szövetkezeti mozgalomban példa nélküli volt az 1987-es esztendő, az országban ugyanis először számoltak fel egy mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Azóta a Borsod megyei kis község — Cigónd — neve fogalommá vált. Mégpedig olyan fogalommá, amelyet éppen a mezőgazdasági üzemekben mumusként kezdtek emlegetni országszerte. Cigánd nevével fenyegetőztek a felettes szervek is, ha valamely téesz bajba jutott, és több évig sikertelen próbálkozások folytak a feneketlen hordó megtöltésére. Kétségtelen, hogy a sok állami támogatás, megyei és egyéb segítség a Danaidák vizhordására emlékeztet, hisz nincs az a pénz, amit egy lerobbant üzem el ne tudna nyelni. Ezt unták meg a megye illetékesei. A sorozatos veszteségek, valamint az 1986. évi 85 millió forintos pénzügyi hiány végleg megpecsételte a szövetkezet sorsát. Ez a magas pénzügyi hiány, a nagy hitelleterheltség, a nagy összegű szállítói követelések miatt a felettes szervek nem vállalták a szövetkezet szanálását.

A kialakult helyzet miatt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság 40/1987. számú végzésével elrendelte a cigándi Egyesült Mgtsz felszámolását. A felszámolást 1987. október ötödikén kezdte a Pénzintézeti Központ főosztálya. Hogy mi lehetett akkor Ci- gándon, azt esetlen szám is sejteti: a bírósághoz benyújtott hitelezői követelés összege 197,7 millió forint volt. Ügy nézett ki a dolog, mintha a 419 szövetkezeti dolgozó egyenként félmillió forinttal nem tudott volna elszámolni. Pedig annak a falu házain, portáin is meg kellett volna látszódnia! Helyette egyszerű, és néhol szegényes hajlékokat lát az ember. Hogy hova lett az a hihetetlen mennyiségű pénz, arra majd választ kapunk, hiszen a felszámolás mind a mai napig nem fejeződött be. Pedig hamar megkezdődött ez a munka, elsősorban azzal, hogy azonnal felmondtak 172 dolgozónak, s aztán a munka ünnepén — május elsején újabb 175 aktív dolgozó kapott felmondólevelet. Az országban a termelőszövetkezeti vezetők akkoriban kezdték ijesztgetni beosztottjaikat, ha nem hajtanak, Cigánd sorsára jutnak.

Még a felszámolás kezdetének évében minisztériumi engedéllyel föld nélkül, 19 ember kettős tagsággal megalakította a Tisza Mezőgazdasági Szakszövetkezetet. mely a felszámolás alatt lévő szövetkezet vagyonát és földjét szerette volna megvásárolni (természetesen

kölcsönökből). A Pénzintézeti Központ és a Fővárosi Bíróság, bár több gazdálkodó egységtől kért ajánlatot, végül a szakszövetkezetét fogadta el. s az adásvételi szerződés szerint 14.7 millió

Cigánd

4K> mmmjfMmmM

áiií

forintért az épületek, építmények, a melioráció, a gépek, berendezések, járművek, és 6,7 millióért a készletek kerültek az alakítandó szakszövetkezet tulajdonába. A földről pedig olyan döntés született, hogy 2566 hektár tagi föld a szakszövetkezet tulajdonába kerüljön, és 2290 hektár állami tulajdonba átmenő közös földterület használati joga kerüljön a szakszövetkezethez. Így mindössze 21,4 millió forintért az összes vagyon és föld a szakszövetkezeté lett. Persze ezek rendbetétele igen nagy gondja még ma is az itt élőknek. Három tanyaközpontjuknak csak a legszükségesebb hibajavítása is 50 millió forintba kerülne az Agrober Tervező Iroda előzetes felmérése szerint.

Minderről a szakszövetkezet negyvenéves elnökével, Németh Károllyal beszélgettünk. Fiatal kora ellenére ősz hajú elnök a Tisza másik oldaliéról. Aranyosapátiból jött haza szülőfalujába, és irányított a felszámolás idején, majd itthon is ragadt. Beszélgetésünk apropója pedig a szakszövetkezet tavalyi munkája volt, hiszen arról számot is kellett adni január 27-én a tagságnak.

— Kétszáznegyvenen vettük fel az újrakezdési kölcsönt — mondja az elnök, és azt is hozzátette, hogy összesen így több, mint het- venkétmillió forintot helyeztek el tartós betétben. Bérbe adtak földet, a művelésből kivont területeket is bevetették. Jó volt a termés, de nehéz volt az értékesítés. Ládagyártással, szarvasmarha-, juh-, libatartással kimondottan csak vállalkozói és háztáji formában foglalkoztak. Mihelyst mindenki érdekelt anyagilag a vállalkozásokban, azonnal kézzelfogható nyereség születik keze nyomán. Ahogy a vezetés kicserélődött, úgy a tagság is más szemszögből nézi a munkát. Ezt bizonyítja mérleg szerinti tizennégv- millió forintos eredményük. Németh Károly azonban azt mondja: nem élünk a számok bűvöletében. Ez a kis eredmény nekünk csupán arra elég, hogy visszaadja a hitünket. Egyáltalán nem vagyunk oda érte. Most is már inkább azon gondolkodunk. hogy jövőre igen nagymértékben kívánjuk fejleszteni vállalkozói formában az állattenyésztést. Már van olyan vállalkozónk, aki egymaga száz tehenet tart. Szeretnénk visszatérni a hagyományosan ió vetőmagfoeás- hoz. néhánv drognövény termesztéséhez. És folytatni a meliorációt, de jelenleg a karbantartásához sincs pénzünk.

A „maszekba” kiadott tehenek gazdáját keressük a terepjáró kocsin Szabó Györciy. fiatal ágazatvezetővel. Bodza s Józseffel, a száztehenes gazdával azonban a régi műhelyekből átalakított istállók között nem találkozunk, csupán két dolgozója (akit ő fizet) tartózkodik a tanyán, amely még nemigen mutatja a gondos gazda keze nyomát, hiszen nemrég vette át az egész telepet. Most még csak egy félig sikeredett farmergazdaság ez, reméljük egy év múlva „gazdásabb” lesz.

Tavaly ilyenkor talán senki sem gondolta az országban. hogy az első csődeljárással megszűnt szövetkezet helyébe lépő szakszövetkezet valami eredményt tud produkálni. Akkor hogyan is hitték volna az itteniek, hogy ugyanazon a földön, ugyanazok, akik korábban művelték, megélhetnek.

Ezért érdekelt annak az embernek a véleménye, aki húsz éve dolgozik, él Cigán- don. Csáki Balázs, negyvenéves brigádvezetőt azért kérdeztem, mert c* megélt itt szebb napokat is, és mint első számú vezetőnek, neki is köze volt a 'szövetkezet minden gondjához, bajához.

Növénytermesztő a gronómus, személyzeti vezető volt, és 1981-től a pártvezetőség titkára.

— Nem volt szerencsés .a község két téeszének egyesítése — mondja. — Aztán az egyik év jeges, a másik belvizes volt. Szanáltak többször is minket, az egyik bizottság az állattenyésztést csökkentette velünk, a másik azt akarta, fejlesszük azt. 1960 hektár területet kivonattak velünk a szántóterületből, így annak magas lett a szántó aranykorona- értéke, ezért elveszítettük a kedvezőtlen adottsággal együtt járó kedvezményt. De voltak itt belső gondok is. Nehéz ezekről beszélni, hisz benne éltem. A vezetés elveszítette a tartását, az emberek nem hittek nekünk. A munkafegyelem elromlott a vezetők körében is, sokan túl fiatalon lettünk első számú vezetők. Akkor kezdtünk hinni a pesti melléküzemágakban. Vérnyomásmérőtől spiccvasig mindent gyártottak az ottani ágaza- tok. Jó is volt addig, míg a 75 százalékos adóvisszapótlást megkaptuk, de utána fel kellett számolni az üzemeket. Ügyszólván szociális foglalkoztatót csináltunk a téeszből, mert, ha fegyelmi indult valaki ellen, azt kérdeztük: mi lesz a családjával? Aztán rengeteg hitelt felvettünk, az utolsó évben csak a bankkamat volt 8—9 millió forint, némelyik hitelt még az ezredforduló után is fizetni kellett volna. Sok álmatlan éjszakám volt azóta is.

A jelenlegi elnöknek és' munkatársainak, de még a tagságnak is szerencsére már nem a múlt okoz gondot. azzal ki-ki elszámol saját lelkiismerete szerint. A cigándi kettőszáznegyven ember gondolata egy igencsak merész terv körül forog. hiszen baromfitenyésztésüket ez évtől több százezres nagyságrendben képzelik el világbanki pályázattal. és azzal a hittel, ami itt tartja a cigándiakat a Tisza közelében, a sokat szidott visszavásárolt földjükön.

Bckecsi Szabó László

Béketanács helyett Békesxövetség

A béke minden ember legszemélyesebb közügyé

A címben idézeti jelmondat nem új a bókemozga- iombatt, mint öhogty e mozgalom sem ma keletkezett. Avultnak azonban semmi esetre sem tekinthető, hiszen nap mint nap új tartalommal töltjük meg. Igaz, az eredeti értelemben vett békemoxgolom folyamatosan változott és változik. Most az Országos Béketa- nács (OBT) és a széles körű tagság formálja az új arculatot. Elsősorban a név mádosul Békeszövetségre, másodsorban programjában is megújul e mozgalom. Ezért is rendeznek fórumokat megyesxerte a Hazafias Népfront segítségével működő Béke-Barátság Bizottságok, megvitatva az Országos Béketanács ad

hoc bizottságának ajánlásait. A közelmúltban Miskolcon is találkoztak a bizottság tagjai az OBT titkárával, s megvitatták az ajánlott vitaanyagot. Fodor István,* az OBT titkára vitaindítójában a mozgalom múltjáról és a megújulás szükségszerűségéről beszélt.- Nem a mostanság divatos megújulásnak a terméke ez ä kezdeményezés. A folyamat nem az elmúlt évben, hanem már ja 80-as évek közepén kezdődött. A magyar békemozgalom az ötvenes években a hidegháború talaján szerveződött, amikor az ellenállás volt a legfontosabb. Ez a tényező ma már nem helyt- álló, újfajta gondolkodás kell, hiszen mind a nemMMi ü Üt É

L\", « »»»Ä»

zetközi életben, mind fill 1 belpolitikában megváltozott a helyzet. A mozgalom/ megújulva is szerelne égi- teni a harmincesztendős értékekre. Továbbra is tartani kívánja a közel 460 nemzetközi békemozgalommal kialakított jó kapcsolatát. Túlzottan zárt szervezet volt a Béketanócs, ezután nyitottnak kell lennie, s minden ember számára csatlakozási lehetőséget keli nyújtania. Csak rövid, érthető, mozgósító, progresszív programmol lehet az embereket megnyerni. Ilii 8

Orosz B. Erika