Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

1989. január 6., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1. Minden borrend külső viseletében is vállalja egy-egy borvidék hagyományát Fotó: V. Kerekes F. készült borok testességük­Sok embert kérdeztem a szőlőtermesztéssel kapcsolat­ban egy olyan szerszámról, amit talán csalk Tokaj-Hegy- alján használatiunk. Ez pe­dig a «kétágú. Bizony más híres bortermelő vidéken a szőlővel bíbelődő emberek sem igen ismerik ezt a két- három kilós eszközt, amivel a szőlő földjét szaggatva, bi­zony meggyűlik a baja a gazdáinak a köves -ka viictsos hegyoldalon. Akii nem is­meri a szőlő nehéz munkáit, nem is tudja megbecsülni a hegy levét. Hogyan is tudná fogyasztani olyan kulturál­tan. ahogy azit joggal várja él a termelő, aki reméli, hogy a bor fogyasztása nem Vedelés, hanem a gondok elűzése, a derű órája, meg­hitt találkozás egy ajándék­kal. mélyre szívesen emlék­szik vissza az ember. Hi­szen a bort ünnepi áhítottal Vették kézbe elődeink a születés és az elmúlás ma­gasztos óráiban, az érkező örömére, a távozó emlékére. A tizenhárom magyaror­szági borrend e szép hagyo­mányok újraélesztését sze­retné elérni, miközben se­gítik terjesztését, védik hí­rét, ápolják a hagyományo­kat. Balatonvin—Csopak Borbaráti Kör A Balatonfüred—csopaki hegyvidék domboldala igen kedvező feltételeket teremt a szőlőtermesztésre. Ezeket a kiváló adottságokat már nagyon régen felismerték. A kitűnő fekvés, a jó kli­matikus és tala j adottságok nagyon kedveznek az évszá­zadok óta folytatott szőlő- termesztésnek. A különle­ges talaj különleges boro­kat terem, melyhez nagyban hozzájárul a Balaton által a domboldalaikra visszave­rődő fény. A szőlőtermesz­tés ezen a tájon a harma­dik évszázadban kezdett el­terjedni. A régi iratok sze­rint a szőlő- és a borterme­lés ezen a vidéken mindig is nagy szerepét játszott, és fontos megélhetési forrása volt az itt élő lakosaknak. A természeti adottságainál fogva kitűnő minőségű, fi­nom illatú, zamáitú, elegáns sávú, harmonikus összetéte­lű borok teremnék ezen a vidéken. A termesztett faj­ták közül legismertebbek éss legelterjedtebbek az olasz- rizling, Sauvignon, szürke­barát, traminii. A belőlük kel, tüzességülkikel, csodala­tos harmóniájukkal tűn­nék ki. A borrend célja a termő­táj hírnevének megőrzése, öregbítése, a történelmi ha­gyományok ápolása, a kul­turált borfogyasztás miind szélesébb körű megismerte­tése, és a csopaki olaszriz- ling megszerettetése. A Ba- latonvin Csopak Borrend 1984-ben az országban har­madikként alakult, a Sza­bad-Csopaki Szőlőhegy Sző­lőhegyközség hagyományai­ra * támaszkodva, amely 1754-ben szerveződött. A Balatonvin Barrend tanácsa ennek pecsétjét választotta emblémájául. Jól illusztrál­ja, mekkora szerepet ját­szott és játszik Csopakon a szőlő- és bortermelés. A Ba­latonvin—Csopak Borbaráti Kör alapszabálya rögzíti, hogy egyesülétünik címere kör alakú, külső körívén látható francia nyelven a Balaltonvdn—Csopak Balba­ráti Kör elnevezés, az emb­léma közepén egy római eredetű metszőikés látható, szőlőművelő kapával, egy stilizált szőlőfürttel és az alapítás évszámáVal. A bor- baráti kör az alapszabály szerint működik és tartja rendezvényeit. A Baéchusi Borrendek Nemzetközi Szö­vetségéhez 1984-ben csatla­kozott a Balatonvin—Csopak Borrend. A Borrend alapbo­ra az olaszrizildng, melyet október Végén, néha novem­ber elején szüretelnek, 16— 21 cukorfokkal. Jó zamatú, kesernyés ízű, a csopaki hegy vastartalmú talajának különleges adománya. A Balatonfüred—Csopak Tája Termelőszövetkezethez tartozik a borvidék jelentős szőlőterülete, 'korszerű mű­velési módban. Nagy jelen­tőséget tulajdonít a borvi­dék kistermelői tevékeny­ségének, segíti munkájukat, szervezi szőlő- és borértéke­sítésüket. (bekecsi) Belvizek elleni védekezés Jól halad a felkészülés a várható belvizek elhárításá­ra. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok szak­emberei helyszíni szemléken vizsgálták felül a teljes csa­tornahálózatot és a védeke­zés egyéb eszközeit, közöt­tük 793 sziivattyútélepet és 822 hordozható szivattyút. Ezekkel a berendezésékkel emelik át a bélvizet az ára­dásoktól .megdagadt folyók­ba, amelyek más módon — vagyis gravitációsan — nem tudják befogadni ezt a víz- mennyiségét. Az országban 41 500 .kilométer hosszú bel­vízi fő- és mellékcsafoma hálózza be azt a csaknem 45 ezer négyzetkilométer síkvidéki területet, amelyet hosszabb-irövidebb ideig tar­tó belvízi élöntés veszélyez­tethet. A szakemberék meggyő­ződtek arról, hogy a szi­vattyútelepek üzemképesek, a hordozható szivattyúk zö­me a raktárakban, egy ré­sze pedig a várható bevetés helyszínén áll készenlétben. Megyénk zempléni részén fékvő Bodrogiközben min­dig gondot jelenített a víz. Hol az árvíz, a folyók sza­bályozása után pedig az egészségtelen ivóvíz, amely a falusi porták fertőzött kútjaiból került fogyasztás­ra. Valóságos rémmé vált az elsősorban csecsemőiket pusztító, egészségtelen ivó­víz okozta ,,'kékfoetegség”. A megyei tanács ennék az áldatlan állapotnak meg­szüntetésére tett intézkedé­sei nyomán 1973-iban kezdő­dött meg az egészséges ivó­víz szolgáltatására hivatott ricséi körzeti vízmű kiépí- tésénék előkészítése. A be­ruházási programot 1977- ben hagyták jóvá, s ezzel allkezdődött a többlépcsős rendszer kivitelezése. Az első ütemben 8 bod­rogközi község mintegy tíz­ezer lakosa jutott egészsé­ges ivóvízhez. A víztermelő telep, a községek közötti vezetékszdkaszoik, a víztor­nyok és az elosztóhálózat kiépítéséit akkor a megyei tanács 45 millió forinttal tá­mogatta, s csaknem ugyan­ilyen összeggel segített a la­kosság is a célkitűzés meg­valósításában. A ricsei körzeti vízmű egyes berendezéséi már úgy épültek meg, hogy azok a következő ütemék során be­kapcsolt községék igényeit is ki tudják elégíteni. Ez tet­te lehetővé, hogy a követke­ző. második ütemben újabb három községet kapcsolja­nak rá a már meglevő be­rendezésékre. Így jutott egészséges vezetékes ivóvíz­hez Páoin, Karcsa és Karos lakossága is. Az adott lehetőségeket ki­használva került sor a har­madik ütem kiépítésére. Mint dr. Szabó Miklóstól, az Észak-magyarországi Vízgaz­dálkodási Társulatok Egye­sülése igazgatójától meg­tudtuk, elkészült a rendszer­hez tartozó vezetékes ivó- vízhálózat Vajdácska köz­ségben, s az .idén bekap­csolják az egészséges ivó- vízellátásba Alsó- és Fettső- beredki községéket is. Ezzel a nicséi regionális rendszer építése gyákorlaftilag befe­jeződik. A Bodrogközben azonban marad még egy-két telepü­lés, amelynék egészséges ivóvízellátását is megoldják. Megalakult a vízműtársulás Tiszacsermely községben is. Ha minden a tervek szerint alakul, akikor az idén ennek a községnek lakói is egész­séges ivóvízhez jutnak. Ib lm közöl választoltak a Honban Ezen a gépen végzik a divatos női ruhák endlizését Fotó: Balogh Imre Főhet a fejük a gazdálko­dó szervezetéknek így, év elején, amikor számos kér­désben, csák a szóbeszédre hagyatkozóatnak. A szabá­lyozók állandó változása miatt ugyanis sok bizony­talansági tényezővel kell számolniuk. De hát, nem várhatnák a döntéssel, hi­szen a termelés .nem állhat meg, munka kell az embe­reknek. Még az olyan ki­válóan működő szövetkezet is mint a Heruikon, sem mentes az évikezdéssel járó gondoktól. Mindezekről, s az idei tennivalókról folytattak konstrulktív vitát azon az együttes ülésen, amelyet a Hegyaflja Ruházati Szövet­kezet pártbizottsága és a szövetkezet vezetősége tar­tott a minap Sátoraljaújhe­lyen. A ikét testület elé a .meg­változott bérgazdálkodásra való tekintettel három terv- javaslatot terjesztették be. Mindhárom terv megfogal­mazta azt az alapvető célt: hogy a Herükon a haté­konyság fokozásával szándé­kozik biztosítani a szövet­kezet tagjainák teljes körű foglalkoztatását, s hosszú tá­vú létbiztonságát. Mint azt Osváth Istvánné, a szövet­kezet elnöke ez alkalommal is hangsúlyozta: a legna­gyobb .bizonytalanságot a piac változásai okozzák, ép­pen ezért nagy súlyt kell helyezni arra, hogy elegen­dő és jól fizető .megrende­lésék birtokába jusson a szö­vetkezet. Egyébként a Herukön, vezetése azzall számol, hogy ismerve a belföldi és a kül­piaci helyzetet, a dollárel­számolású értékesítésben lé­nyeges változás 1989-ben nem várható. (Az elmúlt év­ben az ötszázmillió forintos árbevételből 400 millió fo­rintot meghaladó tőkés ex­portot ért el a szövetkezet. Szánk.) Továbbra is a leg­újabb divatot követő, ’kis szériában gyártott tételek iránt mutatkozik kereslet, különösen vonatkozik ez a bérmunkaexportra. Az ilyen kis tételeknek az átfutási ideje rendkívül rövid, ugyan­akkor a megrendelő kiváló minőséget, a határidőre tör­ténő teljesítést árban is el­ismeri, sőt rendkívüli ese­tékben, sürgősségi vagy kis­szériás felárat is hajlandó fizetni. Szó esett arról, hogy az olyan neves külföldi cégek, mint például a Flick, Eling, Robex, Berghaus, J. G. Hook, amelyek évek óta stabil, megbízható vevők­nek bizonyulnák, a korábbi évékhez hasonló nagyság­rendben tartanak igényt ter­mékeikre. Ugyancsak tar­tósnak ígérkezik a Heru- kon kapcsolata a Harve Barnard, Character, Aqui- tine cégekkel, összességé­ben, a tőkés piacon a nyu­gat-európai országokból ér­kező megrendelők köre bő­vül, és stabillá vált az új­helyiek jelenléte az USA különböző piacain is. A belföldi piac jellemzé­sekor ezúttal is elhangzott, hogy a .konfekció iránti ke­reslet megcsappant. Ez há­rom okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy mér­séklődik a vásárlóképes ke­reslet, s az egyre növekvő adóterhek miatt magasak a szóban forgó termékek árai. Különben is, a Herukon, éppen a divattermékeinek köszönhetően, nem az ol­csón dolgozó szövetkezetek sorába tartozik, de hát a minőséget, a vevők igényé­nek megfelelő divatot meg kell fizetni. S a külföldiek bizony meg is fizetik kel­lően. A tőkés piacon való hosz- szú távú versenyképesség döntően attól függ, milyen mértékben valósítják meg a szövetkezetben a korábbi évékben megkezdett techni­kai megújulást. A Heru­kon mindig arról volt híres, hogy kiemelkedő .teljesít­ményt nyújtott a technika, a berendezésék korszerűsí­tésében, ami végül is bizto­sította a kívánt minőséget. Jelenleg is több tízmillió fo­rint értékű beruházás meg­valósítása van folyamatban, ennek sikeres befejezésétől függ döntően . .a termelé­kenység, a munka hatékony­ságának javulása is. Persze, önmagában a tech­nika, a korszerű gép még kevés. Arra is elengedhetet­lenül szükség van, hogy a dolgozók ne idegenkedjenek az újtól, hogy segítőtársnak tekintsék az új gépeket, be­rendezéséket, amelyek vég­eredményben az ember mun­káját teszik könnyebbé. Időnként ugyanis egyes dol­gozói rétegeknél tapasztal­ható idegenkedés a techni­kával, az új üzem- és mun­kaszervezési módszerek be­vezetésével szemben. A többórás vitában el­hangzott vélemények arról győzték meg a kívülállót, hogy a vezetésben megvan a készség arra, hogy olyan tervet fogadjon el, amely­nek megvallósítása alapul szolgál a továbblépésre. En­nék szellemében döntött úgy a két testület, hogy azt a tervjavaslatot fogadja el, amély erre az évre 510 mil­lió forint árbevétel elérését tűzi ikd célul: az élmúlt évi­hez hasonlóan magas, 400 millió forintot meghaladó, tőkés export teljesítése mel­lett. Lovas Lajos Üj gazdasági feltételek kö­zött dolgoznak az idén a Borsodi Szénbányáknál. És­pedig azért, mert a vonat­kozó rendelet értelmében január elsejétől megszűnt az állami dotáció, amit ed­dig a vállalatnak a kitermelt szén után adtak. Ez az intéz­kedés természetesen új fel­adatok elé állította mind a szénbányák vezetőit, mind pedig az egyes üzemek irá­nyítóit. Ügy kell ugyanis gazdálkodniuk, hogy a mun­ka tisztes nyereséget is hoz­zon. A Borsodi Szénbányák üzemei az idén is hasonló mennyiségű szenet" adnak a népgazdaságnak, s ezen be­lül lakossági fogyasztásra, mint a múlt esztendőben. A felmérések szerint ennek feltételei általában adottak, mert a pillanatnyi létszám­helyzet alapján tudják -tele­píteni a szenelő, valamint a nem kevésbé fontos elővájá- si munkahelyeket. A racionális gazdálkodás érdekében az idei év végén befejezik a termelést a Far­kaslyuki Bányaüzemben. Itt ugyanis a gazdaságosan le­művelhető szénvagyon kime­rül. Az itt dolgozó bányá­szok nem maradnak munka nélkül — a létszámot a Put- noki Bányaüzembe helyezik át. Ezt az intézkedést már korábban számba vették és végrehajtására az idei év vé­gén kerül sor. Az áttelepí­tett létszám lehetővé teszi, hogy a következő évben, te­hát 1990-ben a Putnoki Bá­nyaüzem a megemelt lét­számmal fokozza termelését. AZ ÉVES TERMELÉS» ELŐIRÁNYZAT: 510 MILLIÓ FORINT A DIVATOT MEG KELL FIZETNI BŐVÜLT A NYUGATI VÁSÁRLÓK KÖRE 1 csopaki hegy különleges adománya Egészséges ivóvíz a Bodrogközben

Next

/
Thumbnails
Contents