Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-30 / 25. szám

1989. január 30., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Utazása i n król Megyénk kincse a rioiittuf Javítja a talajt gyógyítja a sánta ludat­Egy évvel ezelőtt a felsza- badultság érzete töltötte el az ország népét: van útlevelünk! A világútlevél nyomán Auszt­riába induló autókaravánok hossza megdöbbentette a de­vizahatóságot, és —, amikor már minden jóérzésű állam­polgár értetlenül szemlélte, hogyan engedik kiáramlani az országból a dollármilliókat - lépni kényszerült. Megengedte, hogy ne két-, hanem négy­ezer forintnyi konvertibilis pénzt tartsunk magunknál: hogy ha nincs legális (legalizáltt) pén­zünk, akkor is utazhassunk: hogy utazási számlánkon lévő pénzünkből itthon is vásárol­hassunk. Feltéve, hogy előbb egy évig a bankban tartjuk. Az engedelmes állampolgár ilyenkor köszönetét mond. A gondolkodó állampolgárban vi­szont további kételyek mun­kálnak. Ha az a cél, — már­pedig nyilván az —, hogy az állampolgárok ilyen-olyan úton szerzett valutája itthon marad­jon, akkor vajon miért kell egy évet várni, s miért nem llehet azonnal vásárolni az utazási számlákon lévő pénzből? Ha a devizagazdálkodás tudomá­sul veszi, hogy az állampol­gárok sok száz millió dollár­hoz jutnak, azt egyre-másra kiadják, és számlájukra újabb pénz kerül, akkor miért, hogy csak behunyja a fél szemét, de papírforma szerint ma is tiltja, hogy bárminemű szol­gáltatásért — hát még forin­tért! — idegen valutát elfo­gadjunk? Miért, hogy rendel­kezései görcsösek, megoldásai félmegoldások? Bizonyára van ebben a gör. csösségben hatalomféltés is, hiszen a szigorúan központo­sított devizagazdálkodás egy embercsoport számára nem kis hatalmat jelent. De kétségkí­vül, van benne indokolt aggo­dalom is. Aggodalom a ket­tős valutarendszer kialakulása miatt, és aggodalom az álla­mi devizabevételek csökkenése miatt. Való igaz, ha mind nagyobb számban nyílnak itthon csak konvertibilis valutáért árusító boltok, áruházak, akkor azok valósággal elszívhatják a jobb árut a forintos boltokból. Leg­alábbis azt a jobb árut, ami­ből nincs elegendő, és a jobb árukból nálunk gyakran nincs elegendő. Előállhat egy olyan helyzet, amelyben a hiányzó cikkekhez csak azok jutnak hozzá, akiknek idegen valutá­juk van, s azok nem, akiknek csupán forintjuk. Bár ez rész­A múlt éviben csaknem 900 taggal gyarapodott, .a megyénkben működő lakás­szövetkezeti tagok szánna. Ezelk az emberek az. álla­mi lakások értékesítése so­rán léptek be a .szövetke­zetbe. Mint Vasas Sándor­tól, a (Mészöv lakásszövet­kezeti osztályának vezetőjé­től megtudtuk, ezzel együtt már mintegy 22 ezer a la­kásszövetkezeti tagok száma. Miskolcon kívül Ózdon, Ka­zincbarcikán, Sátoraljaújhe­lyen és Leninvárosban .ke­zelnek nagyobb számú la­kást ezek a (társulások. Az állami lakásértékesítés során 'szövetkezeti tagságra tömegesen jelentkezők befo-­ben ma is így van — hisz' kül­földre vásárolni is csak az utazik, akinek márkája, schil- lingje, dollárja van - a tény­nyel kevésbé kell szembenézni akkor, ha a vásárlás külföl­dön történik. És való igaz: minél több itthon is a csábí­tó, de csak idegen valutáért kapható áru, annál értéktele­nebbnek bizonyul a forint, an­nál értékesebbnek a konverti­bilis valuta. Jogos, indokolt a központi devizagazdálkodásnak az az aggodalma, hogy engedményei nyomán csökkenhetnek a ma­ga, tehát az állam devizabe­vételei. Ez súlyos veszély ilyen mértékű eladósodottság mel­lett. De vajon mennyivel csök­kenhetnek? És amennyivel csökkenhetnek, az miként aránylik az ország összes de­vizabevételéhez, az ország ösz- szes adósságához? (Az adós­ságállomány 17 milliárd kö­rüli, az utazási számlákon lé­vő pénz 100 millió dollár alat. ti, az otthon, illetve a külföl­dön tartott lakossági pénz ösz- szege ismeretlen.) Ésszerű lépés az lenne, ha nem különböztetnék meg a de­vizaszámlákat az utazási szám­láktól, hanem azokat össze­vonnák, és egyenlően kezel­nék. Nem kötnék ki az egy­éves várakozási időt, mert az csak az ausztriai boltok to­vábbi virágzását, s nem a ha­zai devizagazdálkodást segíti. Hogy ha kikötik, akkor az ál­lam egy évig használhatja azt a százmillió dollárt, ami az utazási számlákon van? Meg­lehet. Ám az is meglehet, hogy ez hiú remény: az emberek nem várnak, hanem ma veszik meg, amire szükségük van. Ha itthon nem lehet, hát külföl­dön. S ott vagyunk, ahol a part szakad. Az állam Ismerje fel: ha ál­lampolgárai gazdagodnak, ak­kor az ország, az állam is gazdagszik. Ha ugyanis ezt felismeri, mindjárt rriás szem­mel nézi mindazt, ami a va­luta körül folyik. És az új lá­tásmód cselekvésre készteti. Netán arra, hogy az utazás­hoz szükséges pénz hasonló­képpen a zsebünkben lehes­sen, mint az utazáshoz szük­séges útlevél. G. Zs. (MTI-Press) gadása komoly gondot; dkoz, és kemény feladatók elé ál­lítja a befogadó lakásszö­vetkezeteikét. A tapaszta­laitok alapján legtöbbször igen leromlott állapotú la­kásokkal jelentkeznék tag­iként. Ezeknek felújítása, rendbetétele jóval nagyobb összegbe Ikerül, mint a szö­vetkezetek által korábban,is rendszeresen gondozott la- kásoiké. A másik gond, hogy a lakásszövetkezetek megle­vő karbantartó részlegeit a meglevő szövetkezeti lakás­állományra méretezték, az­az kapacitásúk nem teszi ileih-etőivé az új .tagok ingat­lanjainak karbantartását. A lakáskarbantartó, -fenntartó (Folytatás az 1. oldalról) Itt tértek át a falazó­blokk készítésére, de a r.io- littufa-őrlemény csupán nem (kívánatos melléktermék volt .addig, .amíg egyszer erre nem járt a DATE főmun- iklatársa, dr. Köhler Mihály és meg nem kérdezte, hogy mit -csinálnak abból a .sok rioilittufia-meddőből, ami im- márorf hegyéket alkot a 37- es út mentén. Így kezdőd­tek meg az ország keleti részén széltében-ihosszában .azok a kísérletek, amelyek az előzetesen bevizsgált rio- littufómalk igen szép jövőt jósolnak. Az ásvány elterjedését maga a MÉM .is .szorgalmaz­za, mivel a természetes ta­lajjavítók a jövőben foko­zottan előtérbe 'kerülnek. íMert a vizsgálatok azt mu­tatják, .hogy a rioiittufa ja­vítja a talajt. Ezt bizonyí­totta dr. Vályi István, a MÉM főosztályvezető-helyet­tese ás, aki felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a mező- gazdasági üzemek mind több figyelmet fordítsanak a ter­mészetes talajjavítókra, mi­vel az állami támogatás a műtrágyák vonatkozásában Is elmarad. A szakember .indokolatlannak tartotta az egy gábonaegységre jutó 102 (kilós műtrágya- hatóanyagot, amely korábban jellemző volt mezőgazdaságukra. Az 198®-as éviben ez már 79,5 kilóra csőikként, de .még ez is magas volt. A műtrágyák okszerű felhasználása miha­marább szükségszerű, és az üzemek rákényszerűInek ar­ra, hogy igénybe vegyék a természetes anyagok felhasz­nálását is. A MÉM szakem­bere' szólt a mezőgazdaság tavalyi, 600 millió dolláros aktívumáról .is, melyet e hú­zóágazat a világpiacon pro­dukált, azonban .más utak .keresésére is intette az üze­méket, így példaként emlí­tette a környezetbarát és k öltség takarékos r i ollittu fa felhasználását, mely — ha teljes egészében nem is —, de résziben pótolhatja a műtrágya-felhasználást, gaz­daságosabbá teheti az is- tál ló trágya használatát.. Eszmecsere a halakról „Horgász téli esték” cím­mel rendezvénysorozatot in­dít a MOHOSZ megyei inté­zőbizottsága és az Észak­magyarországi Horgász Egye­sület. Az ÉMHE klubjában jeles szakemberek tartanak videofilmes előadást a vízi világ titkairól, a halfogás fortélyairól és a környezet- védelemről. Az előadások időpontjai: február 3. és 17., valamint március 3. és 17. részlegek sem munkaerőben, sem pedig gépi kapacitás­ban nem tudnak megfelelni az újonnan 'létrejött köve­telményéknek. A szíilvséges fejlesztésre pedig saját tő­kéjűik nincs. Ezért a szük­séges felújítás feltételei nem adottak. A helyzet megoldását a lakásszövetkezeteik abban láitjáik, hogy a lakásokat ér­tékesítő tanácsok az érté­kesítésből befolyt összeg egy részét a la'kásszövetkezetek- nek adják át, kapacitásuk bővítésére. Az állami lakások érté­kesítésénél a tanácsok nem­csak jelentős anyagi bevé­A mezőgazda­sági felhasználás előtti kisparcellás és nagyüzemi kí­sérleteket sok gazdaságban, kis­üzemben irányította dr. Köhler Mihály, aki .lelkesen propagálta az őrleményt. Tudományos pontossággal állította be kísérleteit ott, ahol éppen kedvező fogad­tatásra .talált: termelőszö­vetkezetben, állami gazda­ságban, fólia alatt termesz­tő magánvállalkozóknál. Nyírségi homokon, a Duna —Tisza közén, megyénkben a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban. Egyszóval mindenüt, ahol kísérletező kedvű emberekre talált. A rioiittufa egyébként sok ká­liumot, egy kevés kalciumot és fosz­fort tartalmaz, melyek mint mik­roelemek. elengedhetetlen építőkövei a növényeiknek. Ami döntő, és elterjeszté­sének fő motivációja lehet, .az a magas mikroelem-tar­talma. A vizsgálatok ugyan­is bebizonyították, hogy a növény (szinte minden nö­vény) esszenciális mikro­elem-igényét teljes mérték­ben 'ki tudja elégíteni ez az ásványi anyag. Joggal vető­dik fel a kérdés, hogy a most sóikat szidott nehéz­fémsókat is tartalmazza. Ezek azonban oly csekély arányban vannak jelen, hogy a tűréshatáron jóval ibelüt.i értékűek. A főmun­katárs bizonyította búza-, uborka-, paprika-, kulkorica- és szőlőültetvények (!) vo­natkozásában a rioiittufa (Folytatás az 1. oldalról) ' *•— A sátor, amellyel eddig a tapolcai medencét fedték le, átkerült az idén az Augusztus 20. strandra. En­nek valamilyen gazdasági oka volt? — .Egyértelműen. Ott ugyanis ötven embernél nem fordult .meg átlagosan több ember, itt viszont gyak­ran 300 is. Ez a víz méle- gebb, nem (kell a sátrat plusszban fűteni, és kelle­mesebben .lelhet úszni. Saj­nos, egy gondunk van, el­öregedett a sátor, s ennék pótlása több millióba kerül ­telihez jutnák, de a ilakós- toarbantartássei .kapcsolatos komoly gond .is lemegy a vállukról. így méltányos, hogy a befogadó lakásszö­vetkezeteik ennek a befolyó összegnek bizonyos .hánya­dát megkapják, hogy a ke­zeléshez szükséges fejleszté­seket végre tudják hajítani. Ilyen egyezkedést folytat­tak .az Ózd Városi Tanács­csal. Az egyeztető .tárgyalá­sok során az Ózd Városi Ta­nács a lakásértékesítésiből befolyt összegből már fél­millió forintot juttatott a befogadó lakásszövetkezetek­nek a múlt évben fejlesz­tésre. A szövetkezetek több, mint 350 lakást vettek gon­dozásba .a múlt évben. De tekintélyes az értékesített ■lakások, illetve a szövetke­zetekhez csatlakozók száma Leninvárosban és Miskolcon is, ahol hasonló megállapo­dásra törekszik a Mészöv a helyi tanácsokkal. igen kedvező hatását, rövi- debb tenyészidőszak, vastag hartagoszöld levélzet (ezáltal a gombák behatolása nehe­zebb), szárazságtűrőbb álló- . mány (cukorrépában külö­nösen). E pozitívumokat a Szegedi Gabonatermesztő Kutatóintézet bizonyította, a püspökladányiak a fólia alatt termesztett növények­re gyakorolt kedvező hatá­sát, a csájospálosiak a ken­der, a szoboszlóiak a zöld­paprika, a itaroali .kutató­intézet a szőlő termesztésé­re gyakorolt kedvező hatá­sát méltatták. A sort foly­tathatnánk Tiszaladány, Deb-. récén, a .Nyírségi Konzerv­ipari Vállalat, a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz kedvező ered­ményeivel, amelyeket e ter­mék felhasználásával értek el. A nyírségi egyéni gaz­dák dohány-, .alma-, kösz-’ méteültetvényeken szerez­ték .kedvező tapasztalatot. A négyhetesen legelőre kihe­lyezett libáik a gyors növe­kedés és hízás miatt lesán- tuiltalk, a kálciumos kezelés nem, de a riolittufaétetés megszüntette e jelenséget. A 'kertészeti kultúrák termesz­tésénél óriási, szinte hihetetlen eredmények szü­lettek minőségja­vulás, növényvédelmi keze- z eléseik szükségtelensége, a szőlőoltványok igen-igen jó megeredése, és az egyenle­tes gyökéreloszlás terén. De hát ezt a r.iolittufát már is­merjük — legalábbis ahá- zlasszon.yok régóta használ­ják : évtizedekkel ezelőtt minden héten ismerős hang .kiabálta az eikhós-szeikérről: ne, így azt még nem tud­hatjuk, mi lesz ősszel. — Nagy beruházást ter­veznek iTapolcán a ITermál­fürdőbe, amely már azért is szokatlan, hiszen nem gya­kori, hogy egy vízmüvek­nek szállodája legyen. — Alakítunk egy külföldi vegyes vállalatot, a szerző­déit februárban írjuk alá. A szálloda építése július el­sején kezdődik, amelynek fürdőszállóként való működ­tetésére az a garancia, hegy új járatokat tártunk föl a barlangban, amply legalább két -és félszerese a jelen­leginek. — Mi volt az elmúlt év legnagyobb eredménye? — Talán az, hogy egyet­len fogyasz’tóhelyet sem kel­lett (kizárnunk, olyan okból, hogy nem volt elegendő víz. Sem kertszövetkezetek, sem lakások nem maradták víz nélkül vízhiány miatt. Ezt annak is köszönhetjük, hogy 7500 köbméterrel bővült a tározóhelyünk, amely , az ösz- szes tározótér 30 százalékát jelenti. Naponta 100 ezer (köbméter vizet szolgáltatunk a városnak, s ezt most már biztonságosan tehetjük. Per­sze, ez nem teljesen saját termelésünk, hiszen 30—40 százalékát a Regionális Víz­műitől vesszük. — Sokat szidják Önöket az elszíneződött víz miatt. Lesz-e ebben változás? — Évente 2 millió forin­tot költünk a rendszer mo­satására, mégis óhatatlan, hogy a vas-mangán bemo- sódi.k az ivóvízbe, s ez fő­ként a nyomásingadozás után van így. Azért arra büszkék vagyunk, hogy az elmúlt hónapban nem volt ilyen minőségi gondunk. „Kőport vegyenek!” Ez az a ikőpor, amiit Bogácsról, Keresztúrból hordtak a sze­kéren, hogy a koromtól tisz­tára súrolják az edényt. Most nem (hordják, de még mindig sókkal olcsóbban árusítják >a kőport, itt Bod­rogikeresztúriban tizennyolc forintért adják mázsáját. És bár nagyüzemi félhasz­nálásának engedélyezése csak ideiglenes, mégis joggal ajánlható gyümölcsfák tá­nyérozása után, fóliasátrak talajába keverve, kertészeti növények, szántóföldi kultú­rák talaja közé keverve trá­gyáié, szennyvíz szűrésére, házi ikomposzt .készítésére. A Szarvasi Öntözési Ku­tatóintézet részéről dr. Tóth József azonban nem mu­lasztotta el megmondani, hogy a rioiittufa felhaszná­lása a nagyobb mennyisé­gű alumínium tartalma mi­att egyes esetekben .mérge­ző lehet a növény számára: ■ahol a .talaj kémhatása túl .savanyú, ott az alumínium felszabadul, ami a gyökérre mérgező. Dr. Lugossy Imre. a DATE Termelésfejlesz­tési Intézetének igazgatója azon­ban megnyugtatta a szakemberéket: ahol közel lúgos vagy semleges, ahol túl kötött a talaj, nyugod­tan alkalmazható négyzet­méterenként fél 'kiló adagtól akár másfél kilós felhasz­nálásig is. Meggyőződött ró­la, hogy jó ügyet szolgálnak, hiszen csak itt, Bodrogke- resztúrban anny.i riolittufia- meddő van, hogy e meny- nyisóg az országnak elegen­dő akár 50 évig is. Bekecsi Szabó László — Azt már tudjuk, hogy emelik a víz árát, de emel­kedik-e a fürdőjegyek ára is? — Azt még most sem tud­juk pontosan, hogy a lakos­sági víz mennyibe ikerül majd, a közületit már igen. Ennék köbmétere 11-ről 14 forintra, a szennyvízé pe­dig 4-ről 5 forintra emelke­dik. Nem tervezünk fürdő- jegy-áremeiést, olyan mó­don próbáljuk növelni a veszteséges ágazat bevételét, hogy egyre több szolgálta­tást végzünk, s az ellátás­ban is részt veszünk. — Nagy port vert föl az új szennyvíztisztító építése. Mi a helyzet most? — A beruházás az idén elkezdődik. Egyelőre a pá­lyázatokat vizsgáljuk, 11 ki­vitelező pályázott. Az első ütemben egy 70 ezer köb­méteres biológiai szenny­víztisztító készül el, aztán a program tovább folytatódik, s ezt 1992-ben üzemelik be. Nem volt igazuk a kétke­dőiknek, mert ez a beruhá­zás megvalósul, a jelenlegi telepünkön, körülbelül 500 millió forintos értékben. — Miből pótolják a vesz­teséges ágazatokból kieső pénzeket? — A vállalatnak mintegy 560 millió forintos árbevé­tele van évente. Az építő­ipari ágazatunk 50 milliós nagyságrendet termel. A több .tervezésiből, szennyvíz­kezelésből, csatorna-karban­tartásból, s egyéb .kiisébb szolgáltatási tevékenységünk­ből adódik. S hogy pótolni tudjuk a kieső pénzt, eze­ket kell fejlesztenünk a jö­vőben, amelyekre már jó terveink vannak. (obc) Lakásszövetkezetek A létszám növekszik, a pénz fogy Nem fiirdenek be fürdőink

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents