Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-30 / 25. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1989. január 30., hétfő n Varsái Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának nyilatkozata a Varsái Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szövetség Eurápában és a csatiakozó vízteriileteken lévő fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszonyított arányárál (Folytatás az 1. oldalról) valamint a fokozatos lesze­relésre történő áttérés. A VSZ és a NATO európai fegyveres erői olyanok le­gyenek, hogy — saját vé­delmüket szilárdan biztosít­va — a két szövetség egyi­kének se legyenek eszközei a másik fél váratlan megtá­madásához és — egyáltalán — támadó hadműveletek in­dításához. Éppen ezt a célt kell, hogy kövessék az euró­pai fegyveres erők és hagyo­mányos fegyverzetek csök­kentésével foglalkozó — kü­szöbön álló — tárgyalások résztvevői. Az ülés résztvevőinek el­tökélt szándéka, hogy elő­mozdítják e tárgyalások mi­előbbi megkezdését, valammt a bizalom, biztonság és le­szerelés erősítésére irányuló intézkedéseket tárgyaló eu­rópai értekezlet munkájának felújítását. Síkraszálkiak amellett, hogy ezeken a fó­rumokon el kell jutni az összeurópai szinten és az egyes térségekben meglévő aszimmetriák és egyensúly- hiányok kölcsönös felszámo­lásáról szóló megállapodás­hoz, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek lényeges' csök­kentéséhez. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság változatlanul el­sőrendű fontosságot tulaj­donít a VSZ-be és a NATO- ba tömörült országok Euró­pában — az Atlanti-óceán­tól az Uraiig — levő fegy­veres erőire és hagyomá­nyos fegyverzetére vonatko­zó tényleges adatok feltárá­sának. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az eddiginél át­fogóbb összefüggésben ad­janak összképet a két kato­napolitikai szövetség Euró­pában kialakult katonai erő­viszonyairól. A fegyveres erők egységes szervezetet képeznek. Alkotóelemeik — a szárazföldi csapatok, a katonai légierő, a légvédel­mi csapatok és a haditen­gerészeti erők — együttmű­ködnek egymással, kiegészí­tik és erősítik egymást. Csupán ezek komplex, elem­ző vizsgálata teszi lehető­vé, hogy felmérjék a felek tényleges erőviszonyát. Ebből kiindulva, a Hon­védelmi Miniszteri Bizott­ság olyan határozatot ho­zott, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamai fegyveres erőinek létszámára és alap­vető fegyverfajtáinak meny- nyiségére vonatkozó szám­adatokat, valamint a NATO Európában és a csatlakozó vízterületeken levő katonai erőire utaló saját felmérését publikálni kell. A szárazföldi csapatok és a katonai légierő hozzávető­legesen egyenlő létszáma mellett a NATO a haditen­gerészeti erők létszámát te­kintve kétszeresen felülmúl­ja a VSZ Szervezetéit. A NATO a csapásmérő front­légierő (harcászati légierő) és a tengerészeti légierő re­pülőgépei, a harci helikop­terek, a páncéltörő- rakéta- komplexumok száma tekin­tetében fölényben van a VSZ Szervezetével szemben. A VSZ Szervezete viszont a harckocsik, harcászatirakéta- indítóátlványok, a légvédel­mi csapatok állományába tartozó elfogó harci vadász- repülőgépek, gyalogsági harc- járművek és páncélozott szállító harcjárművek, vala­mint a tüzérség terén van fölényben. A haditengeré­szeti erők fegyverzetét vizs­gálva, a NATO jelentősen felülmúlja -a VSZ-t a hadi­tengerészeti erők harci re­pülőgépei, a nagy felszíni hajók száma — köztük a re- pülőgép-anyahajók és repü­lőgép-hordozó hajók — te­kintetében. A VSZ Szerve­zete bizonyos fölényt élvez a rakéta-torpedó fegyverzet­tel ellátott tengeralattjárók vonatkozásában. Magától értetődik, a fel­tüntetett adatok nem arra szolgálnak, hogy — kiindu­lási paraméterek gyanánt — teljes terjedelmükben fel­használják őket az elkövet­kezendő tárgyalásokon, ame­lyeket a mandátumuknak megfelelően kell majd foly­tatni, és arra sem, hogy a tárgyalások témáját helyet­tesítsék. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság úgy véli: az euró­pai biztonság érdekei meg­követelik a meglévő egyen­súlyhiányok és aszimmetriák megszüntetésére, a legveszé­lyesebb támadó fegyverfaj­ták lényeges csökkentésére irányuló, halaszthatatlan in­tézkedések meghozatalát, a fegyveres erők alacsonyabb szintre történő csökkentését, a két szövetség katonai struktúrájának átalakítását, azzal a céllal, hogy kifeje­zetten védelmi jelleget köl­csönözzenek nekik. A Varsói ’Szerződés tagállamai — Bol­gár Népköztársaság, Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, Lengyel Népköztársaság, Magyar Népköztársaság, Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Román Szocialista Köz­társaság, Szovjetunió — ké­szen állnak arra, hogy az európai katonai szembenál­lás szintjének csökkentésér célzó erőfeszítéseket a gya­korlati tevékenységek med­rébe tereljék. Ennek szem­léletes bizonyítékát jelentik azok a kezdeményező lépé­sek, amelyeket a Szovjet­unió egyoldalúan tett. Saját fegyveres erőit a következő két éven belül — a tárgya­lásoktól függetlenül — 500 ezer fővel, valamint a fegy­verzetek és a haditechnika mennyiségét lényegesen *— 10 ezer harckocsival, 8500 tüzérségi rendszerrel, 800 harci repülőgéppel — csök­kenti, hat harckocsi-hadosz­tálynak a Német Demokrati­kus Köztársaságból, Cseh­szlovákiából és Magyaror­szágról történő kivonását is beleértve. A Varsói Szerződés tagál­lamainak Honvédelmi Mi­niszteri Bizottságia kifejezés­re juttatja ama reményét, hogy a NATO-országok ha­sonló készségeit tanúsítanak a mielőbbi előrelépésre az európai stabilitás és bizton­ság erősítésének útján, egye­bek között ia saját fegyveres erőik és fegyverzetük csök­kentését célzó' egyoldalú in­tézkedések révén is. Nem csupán a katonaviselt emberek, ha­nem szinte kivétel nélkül mindenki tudja, hogy a legszigorúbban őrzött adatok egyik különlegesen fontos kategóriáját a katonai titkok képezik. Közöttük is azok a legfél­tettebb információk, amelyek a hadseregek pontos létszámát, a fő fegyverfajták és a jelentősebb harci-technikai eszközök meglé­vő mennyiségét mutatják. Ez így van a vi­lág minden részén. Így van nálunk és a Varsói Szerződés valamennyi tagországában is, legalábbis így volt a mai napig. Ugyanis ma mind a hét országban —, amelyeknek hadserege a Varsói Szerződés védelmi szövetségéhez tartozik — nyilvá­nosságra hozták ezeket az adatokat. A mai naptól már tudhatjuk, hogy mennyi a bol­gár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK, a román és a szovjet hadseregek egyenkénti és összesített létszáma, ismer­hetjük, hogy milyen és mennyi fegyverzet­tel rendelkeznek országonként és együtte­sen. De az is kiderül ezekből az ládátokból, hogy a NATO-hoz tartozó államok fegyve­res erői valójában milyen katonai poten­ciált képviselnek itt, Európában. A nyilatkozat utal arra, hogy 1988-ban a NATO, figyelmen kívül hagyva a Varsói Szerződés egyidejű és kölcsönös adatcserére vonatkozó javaslatát — nyilvánvalóan pro- pagandisztikus céllal, a közvélemény befo­lyásolására — egy sajátos felfogás szerint a valóságtól eltérő adatokat hozott nyilvá­nosságra. Néhány példa ezekre: szerintük saját fegyveres erőik összlétszáma 2 213 593 fő, míg a most nyilvánosságra hozott ada­tok szerint 3 660 200 a valós szám. A szám­beli eltérés majdnem . másfél millió! Saját harckocsijaik számaként 16 424 darabot je­lentettek be, ezzel szemben — a VSZ sze­rint — ezek pontos száma 30 690, közel 15 ezer a különbség. Ám alá is becsültek bizo­nyos adatokat; a Varsói Szerződéshez tar­tozó hadseregek harckocsijainak számát 51 500-ban jelölték meg, míg ez a ma nyil­vánosságra hozott adatok szerint közel 8 ezerrel több, 59 470. Ezekben az adatokban — ha őszinte a törekvés a tárgyalások ered­ményességére — egyik fél oldalára sem szabad tévedni. Hiszen ma már csakis úgy képzelhető el eredményre vezető létszám- és fegyverzetcsökkentési tárgyalás, ha a tárgyalóasztalra kerülő adatokat a másik fél — ha kell szigorú ellenőrzés mellett — elfogadja. Ez pedig eleve célszerűtlenné te­szi valótlan adatok közlését. A nyilvánosságra hozott adatok közül bi­zonyára szinte mindenki elsőként a Magyar Néphadseregre vonatkozókat fogja tanul­mányozni. Számukra — mielőtt hozzájut­nának az országos napilapokban közzétett valamennyi adathoz — néhány információ néphadseregünkről: létszám 106 800 fő, s többek között 113 repülőgéppel, 96 harci helikopterrel, 1435 harckocsival, 2310 gya­logsági harcjárművel és páncélozott szállító harcjárművel, továbbá 27 harcászatirakéta- indítóállvánnyal rendelkezik, összességében ezek a Varsói Szerződés tagállamainak had­seregeit bemutató táblázatok legszerényebb adatai, ami bizonyítja, hogy néphadsere­günk valóban az ország nagyságrendjének szükségleteinek és anyagi teherbíró képes ségének megfelelő méretű, ám korszerv hadsereg. Kész és képes hazánk szuvere­nitásának megbízható védelmére, és szövet ségi kötelezettségeink teljesítésére. A szenzációs, a nagy jelentőségű és ar ezekhez hasonló kifejezések nem ritkái manapság egyes események, bejelentései megítélésekor. Pedig ezeket a szavakat ; valóban kiemelkedően fontos alkaímaikrr kellene tartogatni. Például a most megje lent nyilatkozatra és a hozzá tartozó ada­tokra. (MTI) Grósz Károly előadása a Világgazdasági Fórum tanácskozásán Grósz Károly, az MSZMP főtitkára svájci tartózkodá­sának első napján, szomba­ton a késő esti órákban Zü­richben eszmecserét tartott Jean-Michel Camdessus-vel, a Nemzetközi Valutaalap ve­zérigazgatójával. Az MSZMP főtitkára han­goztatta : a magyar kor­mányzat mindenképpen vé­gig szándékozik vinni kidol­gozott programjait, és ehhez fontos feltétel a Valutaalap támogatása, amely lehetővé teszi a hazai cselekvés minél jobb pénzügyi megalapozá­sát. A magyar vezető svájci programja vasárnap Davos üdülőhelyen, a Világgazda­sági Fórum elnevezésű nem­zetközi alapítvány egyhetes tanácskozásának színhelyén folytatódott. Itt a nap folya­mán Grósz Károly egész sor megbeszélést bonyolított le nyugati országok vezető po­litikusaival. Grósz Károly beszédet mondott a Világgazdasági Fórum tanácskozásán. Beve­zetőben elmondta, századunk realitása, hogy Európa né­pei boldogulásukat a fejlő­dés különböző útjain kere­sik. Nagyon eltérő fejlett­ségi szintről indulva, önma­gukhoz és a világhoz mér­ve is hatalmasat léptek elő­re. A nemzetek joga társa­dalmi rendszerük szabad megválasztására a jövő tör­vénye is. Ennek szigorú tiszteletben tartása az együttélés alapvető követel­ménye. Hazánknak — hangsúlyoz­ta az MSZMP főtitkára — adottságainál fogva egyide­jűleg kell orientálódnia mindkét nagy európai integ­rációra. ,vMi hitünk és meggyőző­désünk szerint a reformok útján haladunk a jövőben is, mert ez felel meg nemzeti érdekünknek. Tartós előre­haladásra azonban csak ak­kor van esélyünk, ha leg­főbb partnereink politikai szinten, a gazdasági körök és a multilaterális szerveze­tek a gazdasági-pénzügyi együttműködésben támogat­ják erőfeszítéseinket. Hi­szem, hogy az európai né­pek érdeke is a stabil, fej­lődő szocialista Magyaror­szág” — hangoztatta végeze­tül Grósz Károly. Befejeződtek megyénkben a munkásőr-egységgyűlések (Folytatás az 1. oldalról) Sándornak, a 3. század pa­rancsnokhelyettesének, Ste­fan József munkásőrnek, a kitüntetés ezüst fokozatát Radios Béla egységparancs­nok-helyettesnek, Kelemen Lajos munkásőrnek és Tát­rai Ferenc törzsmunkatárs­nak, bronz fokozatát Ku- kács János munkásőrnek. Az országos parancsnok dicsé­retét és jutalmát Fótos Ist­ván egységparancsnoknak, Holló Lászlónak, az egység- parancsnok társadalmi he­lyettesének, s a Kiváló Pa­rancsnok jelvényt Nyizs- nyovszki Gézának, az egy­ségparancsnok gazdálkodási helyettesének. Az országos kitüntetések átadása után a megyei ver­seny értékelése következett. Az egyik kategóriában az Élenjáró Munkásőregység kitüntető címet, a megyei parancsnok vándorserlegét és oklevelét ismét, 6. alka­lommal is a Nógrádi Sán­dor Munkásőregység nyerte el. A kitüntetést Soós Ottó megyei parancsnok adta át. Ugyancsak ő adta át Séllei József szakaszparancsnok­nak a híradó alegységek legjobbjának járó Kiváló Szakasz kitüntetést, amelyet 3. alkalommal nyertek el, majd Lippai Albertnak a Kiváló Rajparancsnok ki­tüntetést. Ezután Fótos István érté­kelte az egység verseny­mozgalmát, s nyújtott át ki­tüntetéseket a kiváló szaka­szoknak, rajoknak, parancs­nokaiknak és a munkás­őröknek. A megyei és terület párt- bizottságai nevében Újhelyi Tibor, a Kazincbarcika Vá­rosi Pártbizottság első titká­ra «köszöntötte az egység­gyűlést. Egyebek között szólt arról, hogy a terület politikai közérzete elfogad­ható, s a gazdasági egysé­gek is jelentős eredménye­ket érnek el. Ennek dacára a lakosság életkörülményei­ben. a városfejlesztésben je­Árváltozások Január 30-ától, illetve 31- étől az édesipari termékek, köztük a kekszek, ostyák, csokoládék ára átlagosan 15 százalékkal nő, és emelked­nek a gyümölcslevek, a szörpök és a Coca-Cola ára is. A Délker által forgalma­zott, szocialista importból beszerzett árucikkek fo­gyasztói ára — döntően a rubelárfolyam változásának hatására —, február 1-jén emelkedik: Az áremelés több ezer féle cikket érint, de hatása összességében leg­feljebb csak a töredéke lesz a január 9-i árváltozások­nak. lentkeznek azok a nehézsé­gek, amelyek az ország más részein. A városi pártbizottság el­ső titkára értékelése után a 30 éve szolgáló munkásőrök feleségeit, majd a harminc, húsz. tizenöt és tíz éve szol­gáló munkásőröket üdvözöl­ték, tüntették ki. Ezután Borbély Sándor országos pa­rancsnok emlékplakettet és díszoklevelet adományozott a Borsodi Szénbányák Vál­lalat Mákvölgyi Bányaüze­mének. A kollektíva nevé­ben Záhorszki László igaz­gató és Torna István párt­titkár vették át Bartha Gyu­la országos parancsnokhe­lyettestől a kitüntetést. A MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi üzletek szerződéses, illetve bérleti üzemeltetésére Szerződéses üzemeltetésre: 1989. március 1-től 1992. február 28-ig terjedő időszakra: 111. sz. Matyó étterem (II. o.) Miskolc, Klapka Gy. u. 146. sz. Vár vendéglő (II. o.) Miskolc, Vince u. 2. sz. 233. sz. Déryné presszó (II. o.) Miskolc, Déryné u. 2. sz. 266. sz. Bányász presszó (III. o.) Miskolc-Pereces, Szén u. 1. sz. 333. sz. Művész bisztró (II. o.) Miskolc, Csabai kapu 26. sz. 1989. március 21-től 1992. március 20-ig terjedő időszakra: 145. sz. Tiszavirág vendéglő (II. o.) Miskolc, Rácz Ádám u. 31. sz. 1989. április 1-től 1992. március 31-ig terjedő időszakra: 270. sz. Új-Kazinc presszó (II. o.) Kazincbarcika, Szemere tér 3. sz. 463. sz. Alpesi büfé (III. o.) Miskolc-Lillafüred 1989. április 15-től 1992. április 14-ig terjedő időszakra: 575. sz. Molnár csárda-büfé (III. o.) Miskolc-Lillafüred, Vadas J. u. 9. Szerződéses, illetve bérleti üzemeltetésre: 1989. március 15-től 1992. március 14-ig terjedő időszakra: 482. sz. Büfé-fűszerüzlet (III. o.) Nyékládháza, Ady Endre u. 40. sz. Szezonális időszakra: 1989., 1990., 1991. évek­ben, május 1-től szeptember 31-ig: 127. sz. Sport vendéglő (II. o.) Miskolc, Felszabadítók útja 23. 362. sz. Királyasztal büfé (III. o.) Miskolc-Csanyik 544. sz. Panoráma büfé (II. o.) Miskolc, Avas-tető 622. sz. Tejbüfé (III. o.) Miskolc-Tapolca A pályázat benyújtásának határideje: 1989. február 14. Helye: a vállalat személyzeti osztálya. A meghirdetett üzletek információs tájékoztatója átvehető a vállalat központjában (Miskojc, Szabadság tér 2. sz.), a vállalkozói csoporton, 1989. február 6-tól. A nyilvános versenytárgyalásra 1989. február 21-én (kedd) délelőtt 9 órakor az Otthon étteremben (Miskolc, Köny­ves Kálmán út 4. sz.) kerül sor. A kitüntetések átadását követően kért szót Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ országos titkára. Az ünnepi egységgyűlések jó al­kalmat adnak a tayalyi eredmények értékelésére, és a holnap feladatainak meg­határozására — mondotta egyebek között. — Mostanság, a megvál­tozott politikai körülmé­nyek hatására felszínre ke­rültek bizonyos visszahúzó erők is, akik megkérdője­lezték a Munkásőrség lé­tét, feloszlatását követelik. Nem ismerik fel, hogy a munkásőrök őket is védik, az ő biztonságukat is je­lentik.

Next

/
Thumbnails
Contents