Észak-Magyarország, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLV. évfolyam, 18. szám 1989. január 21. Szombat Ára: 5,30 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Hétfőn kezük a téli né Olcsóbban a ruházati cikkeket Hétfőn, január 23-án kez­dődik, és február 4-ig tart az idei téli szezon végi vá­sár. A korábbi évekhez hason­lóan, az ország csaknem va­lamennyi ruházati vállalata 30—40 százalékkal olcsóbban kínálja két héten keresztül a téli holmikat. A tájékoz­tatón elmondták, hogy a ru­házati kereskedelem készletei 7—8 százalékkal magasab­bak, mint 'tavaly ilyenkor, s mivel az árak is nőttek, a tél is enyhe volt, nem na­gyon fogytak a szezoncik­kek. Ezért több helyütt 40 százalékosnál nagyobb en­gedményt adnak a meleg holmikból, összességében 1,7 —1,8 milliárd forint értékű vásári árut kínál a kereske­delem, s a választék is jobb­nak ígérkezik, mint tavaly. A múlt évinél több lesz az Felkészülés a várható rohamra olcsóbban árusított gyer­mekruha, és -lábbeli, férfi­konfekció, de a női ruhák és a méteráruk sem hiá­nyoznak a készletből. Az idei vásár újdonsága, hogy megszűnt a korábban alkalmazott, úgynevezett til­tó lista, a vállalatok maguk dönthetik el: mit, milyen mértékben áraznak le, így várható, hogy importcikkek, bőr- és szőrmeáruk is sze­repelnek majd a kedvezmé­nyes áruk listáján. A kereskedők arra számí­tanak, hogy a kedvezményes árukészlet legalább felét el­adják a téli vásár két hete alatt. (MTI) Éppen ma 140 éve, hogy megkezdődött Tárcái, Bod- rogkeresztúr, Tokaj térségé­ben az 1848—49-es szabad­ságharc egyik jeles ütköze­te. Gróf Schlick t pornók, az osztrák hadsereg egyik leg­képzettebb tisztje 1849. ja­nuár 19-én seregével meg­indult Kassáról Debrecen irányába azzal a céllal, hogy a városban ülésező ország- gyűlést, kormányt szétverje. Schlick január 21-én közelí­tette meg a magyar egysé­geket, amelyeket Klapka György tábornok vezetett, s amelyek a Tisza vonalánál, Bodrogkeresztúr, Kisfalud, Tárcái és Tokaj települések­nél foglaltak állást. Az oszt­rákok Kisfaludnál kísérel­ték meg az áttörést első al­kalommal, ám a magyar hadtest balszárnya, Schultz Bódog vezetésével vissza­verte a rohamokat. Schlick másodszor Tárcáinál próbál­kozott, ám ott is sikertele­nül, mert a 34. magyar zászlóalj, élén Zákó őr­naggyal fényes ellentáma­dással verte vissza a táma­dást. A január 22—23-i, bod- rogkeresztúri, tarcali csata végérvényesen január 31-én Tokajnál dőlt el, az osztrá­A jeles esemény egyik színhe­lyén, Bodrogkeresztúrban, em­lékoszlop hirdeti az egykori di­cső napokat. Fotó: laczó József kok újabb áttörési kísérlete ezúttal sem sikerült, s ez­után Schlick felszedte sátor­fáját, és visszavonult. „A tokaji győzelem ered­ménye — írja Gracza György Az 1848—49. .magyar szabadságharc története cí­mű munkájában —, hogy pár nap múlva a csatát kö­vetően Klapka hadserege az ujjongó nép sorfala között k Folytatás a 2. oldalon) iüpiüi # Tegnap reggel, néhány perccel 7 óra utón, súlyos gázrobbanás történt a me- zőcsáti általános iskolai napközi otthon konyhájá­ban. A konyha utcai frontja és a válaszfalak be­omlottak, a tető beröskodl és lángba borult. A jelen levő kilenc konyhai alkal­mazott közül négynek sike- rült az udvarra menekülnie. Marosi Sándorné, beosztott szakácsnő a helyszínen meghalt, négy asszonyt kór­házba szállítottak. (Ripor­tunk a Ti. oldalon.) Juliit er n a« k rr s r f b D ’88. évi gazdálkodásról tárgyalt a megyei pártbizottság Napi feszültségek a gazdaság vala­mennyi területén jelentkeztek, ezek azonban nem váltak tartóssá, és a konfliktusok kezelése mellett jutott erő a jövőt megalapozó munkák elvégzésé­re is, mint például a regionális struk­túraátalakító program készítésére, a mezőgazdasági üzemek tehermentesíté­si tervének elfogadtatásárp. Megszüle­tett a döntés a vaskohászai szerkezet- átalakítására, megalakult a tröszt. Az előkészítés stádiumában van a re­gionális bank és az átképzési központ létrehozása. A jövőt szolgáló személy- cserékre is sor került néhány vállalat­nál és szövetkezetnél. A megyei pártbizottság tegnapi ülé­sén Szűcs Erika, megyei titkár így kezd­te a vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok 1988. évi gazdálkodásáról szó­ló írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjét. Az elmúlt évben a megye gazdaságában nem terjedt, nem mé­lyült tovább a válság. A megyei titkár elismeréssel szólt arról, hogy a vállala­tok és szövetkezetek gazdasági pozíció­ja a vártnál kedvezőbben alakult. Ko­moly eredmények születtek a konver­tibilis export terén. Ugyanakkor óvott attól a veszélytől, hogy a pillanatnyi gazdasági eredmények eltereljék a fi­gyelmet a hosszú távú értékesítési szer­kezet kialakításával kapcsolatos felada­tokról. (Folytatás a 2. oldalon.) Kiváló munkásőrök Munkásölök az állománygyűlésen. Kiváló munkát végeztek az elmúlt évben. „Minden olyan támadást, amely alaptalanul rágalmazza a Munkásőrséget, törvényes lé­iét megkérdőjelezi, visszauta­sítjuk. Itt elkötelezett, áldozat­kész kommunista és pártonki- vüli emberek tevékenykednek, akik az élettől soha nem kap­tak semmit, és csak annyi megbecsülést várnak el a tár­sadalomtól, amennyit ők ad­nak.” Tulajdonképpen mottója is lehetne a ma munkásőré- nek a fenti bekezdés, ame­lyet tegnap délután mondott el Soös Ottó megyei mun- kásőrparancsnok, a Mun­kásőrség megyei parancs­noksága törzsének ünnepi állománygyűlésén. A Borsod Megyei Pártbizottság szék­házában megtartott gyűlést olyan időszakban rendezték meg, amikor a Munkásőrsé­get, a munkásőröket több, alaptalan támadás éri. A megyei parancsnokság tör­zse elmúlt évi munkája elis­meréseképp elnyerte a Ki­váló Törzs kitüntető címet, az országos parancsnok ser­legét és oklevelét. Az elis­merést Dósa István vezérőr­nagy, a Munkásőrség orszá­gos parancsnokának első he­lyettese adta át Soós Ottó­nak. Az elmúlt év- kiváló ered­ményeit — ezt bizonyítja a kitüntetés — a megyei pa­rancsnok értékelte. Beszédé­ben, többek között azt is el­mondotta, hogy a munkás­őröket aggasztja, hogy egye­sek támadják a pártot, a Munkásőrséget, a KISZ-t, a szakszervezeteket, és szinte minden szocialista intéz­ményt. A Munkásőrség tör­vényesen működik, demok­ratikus és nyitott szervezet. itt a nyílt, őszinte kritiká­nak mindig helye volt. Vár­ták, és hívták soraikba mindazokat, akik elfogadják célkitűzéseiket, a munkáso­kon kívül itt vannak köz­tük az értelmiségiek, a ter­melőszövetkezetek dolgozói, a vállalkozók és kisiparosok is. Ebben az évben ’ a me­gyében százhetvennel gya­rapodott a munkásőrök szá­ma, hetvenen pedig a tar- (Folytatás a 2. oldalon) gázrobbanás * ■> vv; Új sorozatunk Mit kell tudni az adózásr Lapunkban egy új sorozat első részével talál­kozik az olvasó. Ügy gondoljuk, a téma sokakat érint, hiszen 1989. január 1-je — képletesen szól­va — új adószámítás kezdetét jelentette. Cikk­sorozatunk az ebben való eligazodást kívánja elősegíteni. Bővebbet a 3. oldalon. Szertól együtt Í5. nMr.lt Törvényesen midnek, szükség van rájuk

Next

/
Thumbnails
Contents