Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Gorbacsov beszéde az EHSZ közgyűlésén 1988. december 8., csütörtök A lakóterületi pártmunkáról Tegnapi számunkban kezdtük el, s ma folytatjuk Juhász Péternek, a megyei pártbizottság titkárának azt a beszédét, amelyet a közelmúltban, azon a miskolci tanácskozáson mondott cl, ahol a körzeti lakóterületi pártmunka időszerű kérdései szerepeltek a napirenden. (Folytatás az 1. oldalról) Állást foglal amellett, hogy sokoldalú fórumon vitassák meg az adósságválság rendezésének módozatait, s ennek keretében az ENSZ égisze alatt tartsanak konzultációt az adós és a hitelező államok kormányfői. A beszéd legnagyobb érdeklődéssel fogadott részében Gorbacsov közölte, a Szovjetunió határozatot hozott arról, hogy csökkenti fegyveres erőit. „Az elkövetkező két évben fegyveres erőink létszámát 500 ezer fővel csökkentjük — mondotta. — Lényegesen csökkentjük hagyományos fegyverzetünket. Ezt a. csöikkentést egyoldalúan hajtjuk végre, nem kötjük össze azt a bécsi utótalálkozón elfogadásra kerülő mandátum szerint megtartandó tárgyalásokkal. A Varsói Szerződésben lévő szövetségeseinkkel egyetértésben elhatároztuk, hogy 1991-ig hat harckocsihadosz- tályt vonunk ki az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról. E hadosztályokat feloszlatjuk. A szovjet fegyveres erők ezen országokban állomásozó had(Folytatás az 1. oldalról) között is építkezik, tudato- tosan rakja egymás mellé az okos érvek, s a tiszta emberi értékek tartós mozaiklapocskáit. A továbbiakban arról beszélt az első titkár, hogy feladataink megoldása közben kitüntetett szerepet szánunk a nyilvánosságnak. A glasznoszty nem állt meg a megye határánál — hangsúlyozta —, sőt!... — A tömegtájékoztatási eszközök dolgozóitól két dolgot szeretnék kérni. Az egyik, hogy őszintén, kendőzetlenül, hitelesen, pontosan, gyorsan tájékoztassanak. így mutassák be a valóságot, még akkor is, ha az egyesek számára kínos lehet. Vagyis: a tömegkommunikáció tehát mindent mutasson be, hű tükör legyen. A hatalomnak kellő türelme keill, hogy legyen ez iránt. Azaz, nem okolhatja a tükröt, ha a kép torz. De a tükör maga ne torzítson! Másrészt az a kérés, hogy a feltárt tények ismeretében, hitet öntsenek az emberekbe. Tartást, önbizalmat kell adni, erősíteni kell cselekvőkészségünket. Ünnepi beszédét Dudla József a következő gondolatokkal fejezte be: — Pártbizottságunk a közelmúltban elemezte a megye belpolitikai helyzetét. A testület megállapította, hogy a megszaporodott ellentmondások, a növekvő feszültségek próbáját, a párt- szervezetek eddig kiállták. Ez nem kis eredmény. S ebben benne van az itt jelenlevők munkája is; ame(Folylatás az 1. oldalról) óta a vállukra rakunk? Ezzel sokkal komolyabban kell a jelenleginél foglalkozni. A munkanélküliséget sem súlyának megfelelően kezeljük. Ezen a téren a kibontakozás alapja az iskolázottság megteremtése. Más vélemény szerint, a munkanélküli segély erkölcstelen, mert nem tartozik hozzá teljesítmény. Ezt a pénzt inkább továbbképzésre kell fordítani. A vita öszefogla- lása után a testület a módosításokkal élfogadta a tézistervezetet, és annak a levélnek a szövegéit, amelyet a páritalapszervezetékhez intéznek. seregcsoportjaiból kivonjuk a deszantegységeket és számos más egységet és alegységet, beleértve az átkelési deszantegységeket, azok fegyverzetét és haditechnikáját. A három országban állomásozó szovjet fegyveres erők létszámát 50 ezer fővel, fegyverzetét 5 ezer harckocsival csökkentjük. Valamennyi olyan szovjet hadosztályt, amely egyelőre még szövetségeseink területén marad, átszervezünk, a maitól eltérő szervezetet' adunk nekik, amely a harckocsik nagyarányú kivonása után egyértelműen védelmi jellegű szervezet lesz. Ezzel egy időben csökkentjük a Szovjetunió európai területén állomásozó fegyveres erők létszámát, fegyverzetének mennyiségét. Együttesen a Szovjetunió e részében és európai szövetségeseink országai területén a fegyverzetet 10 ezer harckocsival, 8 és fél ezer tüzérségi eszközzel, 800 harci repülőgéppel csökkentjük. E két év alatt jelentősen csökkentjük a Szovjetunió ázsiai területén lévő hadsereg-csoportosításokat is. A Mongol Népköztársaság kormányával egyetértésben haközök, a városi és az üzemi lapok, a kábeltelevíziók dolgozóinak tevékenysége... A szocializmus most lett igazán nagy vállalkozás, s hogy sikeres is legyen, felelős közreműködésre kérjük, hívjuk, várjuk mindnyájukat: újságírókat, a rádió és a televízió munkatársait, a lapkiadó, a nyomda dolgozóit, a terjesztéssel foglalkozókat. Szeretném, ha a mai találkozásunk is demonstrálná: becsüljük .munkájukat, számítunk közreműködésükre. Az ünnepi beszéd után került sor az idei sajtónapi kitüntetések, nívódíjak, jutalmak átadására. A megyei pártbizolttság nívódíjával Őnodvári Miklóst, az Észak- Magyarország főszerkesztő- helyettesét jutalmazták. A megyei tanács Kiváló Dolgozója címét G. Tóth Ferenc, a miskolci rádió helyettes vezetője és Szatmári Lajos, lapunk belpolitikai rovatvezetője vehétte át. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsának nívódíját Nagy Zoltán, lapunk főszerkesztője, a Hazafias Népfront megyei bizottságának nívódíját Mács Ildikó, a miskolci rádió szerkesztője, a Miskolc Városi Pártbizottság nívódíját Békés Dezső, a Déli Hírlap főszerkesztője kapták. Nívódíjban részesült ezenkívül (Miskolc Városi KISZ- bizottságtól) Bujdos Attila, a Déli Hírlap munkatársa, (a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságától) Szabados Gábor, a Déli Hírlap rovatvezetője: (a Szák- szervezetek Városi Bizottságától) Oláh Erzsébet, a Déli Hírlap munkatársa; (a TeA pártbizottság intézkedési tervjavaslatot fogadott el, a pártértekezlét előkészítésével kapcsolatos feladaltok- ra. Kárpáti Zoltán, a városi pb titkára elmondta, hogy az egynaposra tervezett pártértekezleten beszámoló hangzik el a város politikai helyzetéről, a pártbizottság elmúlt (1988) évi munkájáról, és feladatairól. A pártértekezlet nyilvános lesz, a delegáltakon és meghívottakon kívül egy behan- gosított teremben az érdeklődő párttagok tv-'képernyő- kön követhetik figyelemmel a vitát. A testület szerdai ülésén úgy döntött, hogy változatlanul 63 tagú marad. A pbzatér az országból az időlegesen ott állomásozó szovjet erők jelentős része.” Mihail Gorbacsov egyúttal bejelentette, hogy a Szovjetunió lépéseket tesz védelmi iparának békés célokra történő fokozatos átalakítására. Kijelentette, teljes mértékben reális a védelmi ipar ilyen átalakítása. A Szovjetunió a maga részéről kész számos lépés megtételére e téren — hangoztatta Gorbacsov, megállapítva. az elképzelések között szerepel a védelmi ipar átalakítási terveinek kidolgozása, a Szovjetunióban jelenleg megvalósított gazdasági reformok keretei között. 1989-ben kísérletképpen két-három üzem ilyen átalakításának előkészítését valósítják meg és közzéteszik a tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogyan helyezték el a haditermelésű ipar szakembereit, hogyan használják fel a polgári termelésben annak gépi berendezését, épületeit és‘fel szerelését. „Kívánatos, hogy minden ország, mindenekelőtt pedig a katonai nagyhatalmak terjesszék elő hasonló terveiket az ENSZ-ben” — hangoztatta Gorbacsov. szövtől) Szemes István, a rádió szerkesztője; (az MHSZ Miskolc Városi Bizottságától) Tóth Zoltán, a Déli Hírlap rovatvezetője. A Borsodi Szénbányák Kiváló Dolgozója kitüntetést Oravec János, a Déli Hírilap szerkesztője, a Tűzoiltóság megyei parancsnokságának Tűzbiztonsági Érmét Lovas Lajos, az Észak-Magyaror- szág főmunkatársa és Fekete Béla, a Borsodi Vegyész felelős iszerkesztője kapták. Jutalomban részesült (a KISZ megyei bizottságától) Nagy Zsuzsanna, • az Ész ak- Magyarország gyakornoka; (az SZMT-től) Tolnai Attila, a rádió szerkesztője, s Ud- vardy József, lapunk munkatársa: (a Miskolc Városi Tanácstól) Gajdos Imre, a városi tévé helyettes vezetője és Kiss László, a Déli Hírlap munkatársa; (a Ki- szövtől) M. Szabó Zsuzsanna, az Észak-Magyarország munkatársa; (a Gazdasági Kamarától) Csonka László, a rádió szerkesztője; (a TIT megyei szervezetétől) Hor- pácsi Sándor, lapunk munkatársa; (az ÓKÜ pártbizottságától) Tóth István, az Ózdi Vasas felelős szerkesztője; (a Hejőmenti Állami Gazdaságtól) Balogh Andrea; (az LKM-től) lllésy Sándor, mindkétten lapunk munkatársai. Laczó József, az Észak- Magyarország fotórovatának vezetője a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését egy nappal korábban, Budapesten vehette át. tagókkal és pár (bizottsági titkárokkal torként beszélgetések alapján a testület 23 pb-tagot felmentett tisztségéből. Saját kérésére 9 főt, a pb-titkárok javaslatára további 3 főt mentettek fel. A kétszintűség bevezetése miatt 11 városkörnyéki pb- tag is kikerül a testületiről, így 25 új tagot választhatnak (két hely jelenleg betöltetlen), ebből 22-t a helyi alapszervezetek és pártbizottságok választanaik és* delegálnak, hármat „behívnak”. A felmentéséket megszavazták, ezek a pártértekezlet napján lépnek hatályba. (sz—i) Az életminőség, javítása érdekében a lakóterületi páiltszervezeték ikezdeménye- ző, aktív magatartása szükséges a területfejlesztési és kommunális kérdésekben. Fontosnak tartjuk, hogy továbbra is legyeinek kezdeményezői a helyi tanácsok hatáskörébe tartozó kommunális, ellátási, egészségügyi, oktatási stb. problémák megoldásának; véleményükkel, javaslataikkal segítsék a la- ’ kóközösség érdekeinek megfelelő fejlesztésék megvalósítását. Ebhez élő munkakapcsolatot alakítanak ki a helyi tanácsokkal, és a kommunális feladatokat, ellátó vállalatokkal, illetve a gondok megoldásához kérjenek segítséget a területen működő gazdaságii egységektől. A lakóterületi pártmunka szerepének erősödése miatt szükséges az itt dolgozó pártszervezetek, illetve magának a mozgalmi életnek a megerősödéséhez szükséges személyi feltételek megteremtése. Elképzelhetőnek tartjuk a vállalatoktól, szövetkezetektől, intézményektől aktív párttagok átirányítását a területre. Járható út az olyan megállapodás is, hogy a lakóterületi pártszervezetek egy-egy politikái akcióhoz, vagy konkrét feladat elvégzéséhez kérnek az üzemi pártszervezetektől, párti*“ tagoktól segítséget. Tennivalóink meghatározása. és feladataink megoldása során nem tekinthetünk el attól, hogy a körzeti párt- szervezetek tagságának túlnyomó része nyugdíjas. Az átlagéletkor is meglehetősen magas, ami eleve meghatá- rozza a szervezetek lehetőségeit az aktív, cselekvő pártmunkában. Legnagyobb gond az, hogy viszonylag kevés a hadra fogható ember. Nagy gond a káderutánpótlás. Az utóbbi időben az aktív munkaterületről nyugdíjba kerülők átjelentkezésénél egyre több problémával találjuk magunkat szembe. A tapasztalat az,' hogy általában csak az. eszme igazi él- kötelezettjei jutnak el a körzeti pártszervezetekhez. Sokan vannak olyanok, akik, ha átjelentkeznek is, különböző okokra hivatkozva, nem vállalnak pártmunkát. Az utóbbi időben növekedett azok száma, akik a jelenlegi politikai gyakorlattal való szembenállás miatt nem vállalnak aktív párt- munkát, ső;t egyre többen erre való hivatkozással visz- szaadják párttagsági könyvüket is. Ez bizonyos fokig az emberek magánügye. Nem tekinthető azonban magánügynek annyiban, hogy a kikerülések visszahatnak a pártegységre, általában a pártéletré, a párt tömeglkap- csolataina, a párthoz való vonzerőre, végső soron a tagfelvételi munkára is. Különösen foglalkoztatja az embereket, ha aktív munkásságának éveiben köztiszteletnek örvendő, látszólag fáradságot nem kímélő, felelős beosztásban levő párttag nyugdíjazásával egy időben, vagy azt követő néhány év múlva nyugdíjba vonul a pártból, a közéletből is. Nehezen magyarázható a párttagok, pártonkí- vüliek előtt, ha fáradt-ságira hivatkozva, vagy a jelenlegi politikai helyzet m-iátit olyan városi titkár lép ki a pártból, aki nemrégen még részese volt a politika alakításának. Vagy mit mondjunk akkor, amikor megbecsült és sokszorosain kitüntetett vállalati igazgató nyugdíjba vonulását követően azért lép -ki. a pártból, mert nem hajlandó fizetni az átlagot jelentőlsen meghaladó nyugdíjának megfelelő tagdíjat. Nem kétséges, hogy a megjelölt o'kolk mögött más motívumok is meghúzódhatnak. Ezeket mindenkor érdemlegesen és körültekintően meg kell vizsgálni, mert az az álláspontunk, hogy a mi hibánkból senki ne hagyja el a pártot. Mégis azt kell mondanunk, hogy azok, akik egzisztenciájuk, munkahelyi vagy közéleti előrehaladásuk miatt kötődtek be nem vallöttan is a párthoz, azokat hagynunk kell, hadd menjenek. Nélkülük erősebbek leszünk. Az emberek előtt pedig ilyen eseteikben is legyünk őszinték, ne szégyenkezzünk mások helyett. Gyakran megoldatlan prob- . lémát okoz, hogy az átjelentkező párttag a valóságos vagy vélt sérelme miatt tüskét visz magával a lakóhelyi pártszervezetbe. Ott pedig igazságot szolgáltatni, a helyzetet objektiven megítélni nagyon nehéz, sőt valószínűleg nem is lehet. Kedvező viszont, hogy a nyugdíjas — pártszervezetekhez kerülve, többen szinte nyitottá válnak, nem hátráltatják őket a fügigőségi viszonyok, s az a tény, hogy" az őszinte, nyílt szó miatt hátrányt nem szenvedhetnek. Mert nem lehet tagadni, hogy néhol még azok érvényesülnek, akik nem szólnak bele az üzemi élet néhány problémájába, hagyják a vezetőket „nyugodtan” dolgozni. A jelenlegi körülmények között jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy melyeik azok a tényezők, amelyek szükségessé teszik a lakóterületen működő pártszervezetek mu nlká j á n'aik korszerűsí tését, a pártélet színterének átrendezését? összességében mindazok az egész társadalmat átfogó gazdasági, társadalmi megújulást szorgalmazó folyamatok, amelyeket mindannyian ismerünk, amelyeknek mi magunk is részesei vagyunk. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkahelyi pártszervezetek nem váltak az adott település politikai életének tevékeny részesévé, alakítójává. A közvetlen lakókörnyezetben jelentkező gondokat a munkahelyi pártalapszervezeteik csak részben érzékelik. Napjainkban pédig ezek a kérdések fokozottan jelentkeznek, az emberék érzékenyebben reagálnak életkörülményeik változására, közérzetüket, hangulatúkat alapvetően befolyásolja lakókörnyezetük szociális, kommunális stb. helyzete. Ma ná-' lunik a pártpolitikai munka súlypontja a gazdaságban, az üzemekben van. A párttagság túlnyomó többsége — kb. 80 százaléka — itt fejtii ki politikái tevékenységét. Elenyésző azoknak a munkaviszonyban álló párttagoknak á száma, akik a körzeti pártszervezetekben i.s dolgoznak. Az átfogó gazdasági re- form megvalósítása maga után kell, hogy vonja a munkahelyi pártszervezetek tevékenységének átalakulását is. A kötöttségeket feloldó, szábadabb gazdálkodásban a pártirányítás sem történhet az eddigi módon. A • párt gazdasági, irányító munkájának elvi-politiiikai jellegét leéli a tovább iákban is erősíteni. a napi üzemi-vállaltati konfliktusokat, problémáikat nem szabad a pártnak felvállalnia. Ezért alapvetően átrendeződik ezen pártszervek és -szervezetek szerepe, mozgástere, más jellegű lesz tevékenységük. Az így felszabaduló energiát — beleértve a személyi feltételeket i.s — kamatoztatni lehet és kdil is a lakóterületi, körzeti pártmunkában. A pártéleit szí/nteirének átrendezését sürgeti a társadalmi öntevékenység fokozódása is. Nő az alulról sokféle formában és széles területről jövő kezdeményezések száma. A lakóterületi — körzeti — községi párt- szervezeteknek fel kell vállalniuk ezék kezelését, felika- rolásáf differenciált támogat tását. Emiatt is a lakóterületi pártailapszarvezeték szerepe, jelentősége, feladata megnövekszik. Tevékenységükben — a lakóterületi politikai életben — a fokozottabb aktivitásra, a politikád folyamatókra történő érdemibb ráhatásra van szükség. A szervezeti életben még nagyobb nyitottságra, a politikai ín team ényren d szer működésében bekövetkező változásokhoz történő rugalmasabb alkalmazkodásra kell törekednünk. A párttagság összetételében a politikai érvelésre legalikalmasább, legfelkészültebb, közéleti szereplést vállaló kommunisták aránya legyen a meghatározó. Melyek legyenek a lakóterületi pártalapszervezetek főbb feladatai? A lakóterületi politikai munka széles körű értelmezése, sokrétű politikai tevékenysége szervezése, irányítása. A lakosság közhangulatának kedvező irányú befolyásolása. Differenciált rétegpolitikai munka. A lakosság érdekéinek, javaslatainak hasznosítása. A településfejlesztés várható politikai hatásainak elemzése. Az ifjúság közéleti morális nevelése, a közművelődés és sportmozgalom ösztönzése. A szocialista demokrácia szélesítése. A törvényesség betartásának, a kulturált együttélésnek, a közösségi életformáik működésének a szorgalmazása stb. E címszavakban megfogalmazott feladatok mellett fontos az olyan szellemi bázis megteremtése, amely ' biztosítja a térülelten élő párttagság ideológiái, politikai képzését, polliltikai műveltségének emélését, érvanyagának állandó gyarapítását, a felvetődő politikai kérdések megvitatását, a nyílt eszmecseréken érlelődő — helyileg is képviselhető — politikai álláspontok kialakítását. Fontos feladat a területen élő párttagságnak — a politikai intézményrendszer valamelyik szervezetében — . közéleti tevékenységének szervezése, a tapasztalatok számonkérése és elemzése. A választási kampányok megszervezésében a terület prog- - resszív erőinek az összefogása. A kommunista közösségi élet feltétéi ein ek megteremtése, tartalmának és módszerének állandó gazdagítása. Hangsúlyozottan fontos a párttaggá nevelése mindazoknak, akik vállalják a nyílt, meggyőző politizálást, a területen az aktív közéle- tiséget a politikai intézményrendszer valamelyik szervezetében, egyesületében. Meg kell .teremteni a feltételeit annak, hogy — ellentétben a jelenlegi-gyakorlattal — a tagfelvételeik többségére a területi alapszervezetekben kerüljön sor. ' Sajtónapi ünnepség a megyei pártbizottságon gyei tömegtájékoztatási esz(ha) /