Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 292. sióm 1988. december 8. Csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Egyoldalú leszerelési lépések, fegyverkorlátozási javaslatok Gorbacsov beszéde az ENSZ közgyűlésén A világszervezet székhazában a szovjet államiét a kialakult szokásoknak megfelelően az ENSZ főtitkára és protokollfőnöke kísérte a zöld márvány szónoki emelvény elé elhelyezett székéhez. Gorbacsovot a zsúfolt közgyűlési terem-. ben helyet foglaló küldöttek és vendégek — akik között ott volt George Shultz amerikai külügyminiszter is — nagy tapssal fogadták. Beszédét élénk figyelemmel kísérték, s annak elhangzása után hosszan tartó tapssal köszöntötték a nagy jelentőségű leszerelési intézkedéseket bejelentő államférfit. A szovjet vezető beszéde bevezető részében áttekintette a világ mai helyzetét. Megállapította: a világ előrehaladása ma csupán az emberiség egészének egyetértésével valósulhat meg, az új világrend irányában. Olyan határhoz értünk el, amikor az ellenőrizetlen, szabályozatlan folyamatok csupán zsákutcába vezetnek — mondotta. — A világ közösségének meg kell tanulnia, hogy olyan módszerekkel alakítsa és irányítsa a végbemenő folyamatokat, amelyek segítségével megőrzi a civilizációt, biztonságosabbá és kedvezőbbé teszi a világot a normális élet számára. Olyan együttműködésről van szó, amelyet jobb lenne most már „közös alkotásnak”, „együttes fejlődésnek” nevezni. A szovjet- vezető sürgette a politikai párbeszéd lendületének megnövelését. Nagyra értékelte az ilyen párbeszéd eddigi eredményeit. — Támogatom a politikai párbeszéd dinamizálását, azt, hogy a párbeszéd tartalmas legyen, azt, hogy erősítsük a nemzetközi légkör megjavításához szükséges feltételeket. Így köny- nyebbé válik számos probléma gyakorlati megoldása is. Ez nehéz feladat, de arra van szükség, hogy pontosan ezen az úton haladjunk — mondotta. A nemzetközi gazdasági biztonság elképzelhetetlen, ha azt elszakítjuk a lesze-"" relés témakörétől, de elképzelhetetlen akkor is, ha azt a világméretű ökológiai fenyegetésből kiragadva kezeljük. Az ökológiai helyzet a világ számos térségében egyszerűen szörnyű — állapította meg Mihail Gorbacsov beszédében. 1992-re az ENSZ keretein belül konferencia megtartását tervezik környezeti kérdésekben. „Mi üdvözöljük ezt a döntést és arra készülünk, hogy ez a fórum eredményes lesz, a problémák nagyságrendjének megfelelő eredményeket hoz.” Afganisztán problémájára kitérve Mihail Gorbacsov megállapította: a genfi megállapodások, amelyeknek elvi és gyakorlati jelentőségét az egész világon magasra értékelték, lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy már ebben az évben lezárjuk a rendezés folyamatát. Ez azonban nem történt meg. n Számunkra úgy tűnik, hogy az ENSZ illetékességi körének keretein belül a közgyűlés novemberi határozatát ki lehetne egészíteni néhány konkrét intézkedéssel. A szovjet vezető rámutatott: a fejlődő államok felhalmozódott adósságállományát nem lehet visszafizetni, nem lehet az eredeti feltételeknek megfelelően \ .oS/.cuyov etem, iulük a hiteleket. A Szovjetunió kész akár 100 évre kiterjeszteni a legkevésbé fejlett országok számára a kölcsönök visszafizetésének moratóriumát, számos esetben pedig kész teljésen leírni azokat. (Folytatás a 2. oldalon) Sajtónapi ünnepség Tegnap délután Miskolcon a megyei pártszékházban ikerült sor az idei megyei sajtónaipi ünnepségre, amelyen dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkárának köszöntője után Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Beszéde bevezetőjében a legendás Vörös Űjság születésére emlékezett; a magyar kommunista mozgalom 70 évvel ezelőtt kitűzött céljaira, feladataira, s ebben az akkori sajtó tennivalóira, célkitűzéseire. A párhuzam múlt és jelen között sóikban hasonló. A sajtó ma is komoly munkára, politikai harcra, nehéz, megoldásra váró feladatokra kell, hogy hívjon, agitáljon, szervezzen. — Szükségesnek tartam felidézni — folytatta az első titkár —, előttünk történelmi feladat áll. Vagy sikerül megkapaszkodnunk mai helyünkön, majd felzárkóznunk a világ élvonalába tartozó országok sorába, vagy mai pozícióinkat is elveszítjük, s lecsúszunk a gyengén fejlett országok közé. Az MSZMP példa nélküli történelmi szerepre vállalkozott. Annák bizonyítására, hogy a sokak által már eltemetett, a történelmi tévedésnek, múló rosz- szullátnek minősített szocializmus életképességét, megújulási készségét gyakorlatával, majd annak kézzelfogható eredményeivel bizonyítja. Ezt követően arról szólt Dudla József, a megye jelenlevő újságírói előtt, hogy ma «ok mindenben változni, változtatni szükséges. Ehhez felelősen kell elvégeznünk annak számbavételét is, hogy miilyen a helyzetünk, s benne kinék-kinek mi a feladata, állampolgárként, értelmiségiként, újságíróként. — Most, amikor a minőségi változtatás érdekében teli mindenkinek keményebben és igényesebben dolgoznia, s, ebből néhány évig még nem is születik gyarapodás, kevésbé népszerű a politizálást támogató magatartás. Mégis úgy látom, nincs alternatívánk. Mi el-' köteleztük magunkat, kommunista tudatossággal egy ügy mellett, »világnézetileg, magatartásban, munkában. Aiki egyszerre, együtt vállalta a párt politikájának és az újságírásnak a szolgálatát, az vállalta ezt a kötelezettséget. is. Vállalta, hogy nehezebb körülmények (Folytatás a 2. oldalon) A megyei pártbizottság nivódijával Ónodvári Miklóst, lapunk löszerkesztő-helyettesét jutalmazták A KMP 70 éves évfordulója tiszteletére Ünnepi felolvasóülés a Miskolci Akadémiai Bizottság székházéban Kun László megnyitja a felolvasóülést. Jobbra Kirschner Béla és Balogh Sándor professzorok, balra Földes György tudományos munkatárs. Aj, 131S-—19-os forradalmak és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt a MAB miskolci székhazában ünnepi felolvasóülést rendezett az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatósága, a Nehézipari Műszaki Egyetem Marxizmus—Leninizmus Intézete és a Miskolci Akadémiai Bizottság társadalom- tudományi szakbizottsága. Megnyitót mondott Kun László kandidátus, az MSZMP megyei bizottságának titkára, aki a rendező szervek nevében köszöntötte a felolvasóülés résztvevőit. Az ülés jelentőségét hangsúlyozva, megnyílójában utalt rá: ma a politikailag aktív generációk úgy élik meg a szocializmust, hogy valójában nem ismerik annak előtörténetét. Éppen ezért a szocializmust azonosítják annak mindenkori napi valóságával. E helyzetnek egyik leglényegesebb jellemzője az alapvető történelmi tények ismeretének társadalmi méretekben nézve úgyszólván teljes hiánya, egyenes következménye pedig a történésekről hangoztatott vélemények azonosítása magával a történelemmel. Ebiben iközrejátszik az is — folytatta —, hogy a történészek jelentős része idegenkedik a kortörténetírástól, holott az társadalmi szükségletet elegít ki, sőt, a kortörténet feltárása politikai szükséglet is, amelyre a történész nem tekinthet nem létező igényként. A mai sajátos történelemképben egyszerre vannak jelen a történelem megéléséből származó egyéni élmények, a .kortörténet politikai indíttatású interpretációja, a kortörténet szuhhis- torikus megjelenítése, valamint azok a tudományos eredmények, amelyeket a történettudomány megismertetett és elfogadtatott a politikai és társadalmi közvéleménnyel. S miközben e négy elem önálló életet él, s az abszolút igazság letéteményesének tekinti magát, valójában egyik sem tekinthető az abszolút igazság hordozójának. Ezt az okfejtést lényegében igazolta a felolvasóülés is. Elsőként Kirschner Béla, a történelemtudomány doktora, az ELTE egyetemi tanára tartott mintegy másfél órás előadást a Kommunisták Magyarországi Pártja politikájának néhány vonásáról, elemezve az 1918-as, ’19-es forradalmak kiváltását előidéző helyzetet, majd a párt létrejöttének körülményeit, s a párt harcát, fejlődését. Ezt követően Balogh Sándor, a történelem- tudomány doktora, a Párt- történeti Intézet főigazgatója A népi demokrácia és a szocialista út című előadásával folytatódott a felolvasóülés. Végül Földes György, a Párt-történeti Intézet tudományos munkatársa a hatalom és a mozgalom magyarországi kérdéseivel foglalkozott az 1956-os évektől napjainkig eltelt időszakot alapul véve. Az ünnepi felolvasóülés Kun László zárszavával ért véget. A városi pártbizottság ülésén m'JTi: ' •. ygj iitb a tézislervezetről m I® IS! Közismert, hogy Miskolcon 1989. február 18-án (és nem 14-én, mint a korábbi híradásokban megjelent) rendezik meg a városi páritérte- kezsletet. A miskolci városi pártbizottság szerdán ülésén az ebből adódó feladatok megbeszélése kerüllt előtérbe. A testület megvitatta azt a tézistervezetet, amely a pántértekezlet előtt valamennyi alapszervezet elé kerül december 15. és január 15. között. A téma előadója, Kovács József, a városi pártbizottság titkára elmondta, hogy a tézisek megfogalmazásánál arra ügyeltek, hogy ne az országos gondokkal, hanem a helyi, városi, gazdasági, politikai problémáikkal foglalkozzanak. Arra kénilk majd a pártalapszérvezetaket is, hogy a vitában ezt a szempontot vegyék figyelembe, másrészt, hogy olyan kérdésékkel ne foglalkozzanak, amelyekre az országos párt- értekezlet „pontot tett”. . A tézisek vitájában többen is felszólaltak. Volt olyan vélemény, hogy a tézisekben nem az iparról és a mezőgazdaság gondjairól, csak a párt helyzetéről kell beszélni. Túl sok az értelmiséggel, az ifjúsággal foglalkozó rész, de a munkásság egy mondaitnyd helyet sem kapott a tervezetben, holott mégiscsak a termelő ember , a legfontosabb. ■Sok a pártban és a gazdasági vezetőik között az olyan, aki nem képes átállni az új munkastílusra, felvenni az új „fordulatszámot”. El kell dönteni, hogy az ügy a fontosabb, vagy néhány ember önérzete. Egy felszólaló arról beszélt, hogy a változásoknál nem vesszük figyeliembe az emberek teherbíró képességét. Elbírják-e, amit évek (Folytatás a 2. oldalon)
