Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
1988. december 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A lakóterületi pártmunkáról 1. Mint arról az esemény kapcsán tudósítottunk, november 30-án Miskolcon lakóterületi, körzeti, községi, tsz-községi pártalapszer- vezetek, valamint városi és közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok titkárai részvételével tanácskozást rendeztek, amelynek napirendjén a körzeti lakóterületi pártmunka szervezeti megújításának kérdései, a jelen, a jövő ilyen irányú feladatai, a lakóterületi pártszervezetekben folyó politikai, ideológiai munka időszerű tennivalói szerepeltek. A témakör aktualitására való tekintettel lapunk mai és holnapi számában rövidítve közreadjuk a tanácskozás előadójának, Juhász Péternek, a megyei pártbizottság titkárának helyzetelemzö, egyben a lakó- területi pártmunlia tennivalóit részletesen összefoglaló beszédét. Megyénk 2050 pántalapflz 1 iszjK-caaimiiw/? fi és a i miskolci r áriió EDELÉNYBEN Mik a képviselő Testnevelés óra az edelényi uszodában (Balogh Imre felv.) szervezeteneik mintegy 15 százaléka — 319 alapszervezet — községi, körzeti jellegű. Taglétszámuk a megye párttagságának több mint egyötödét, 12 900 főt tesz'ki. Területi megoszlásukat tekintve 222 alapszervezet községi szervezet, 97 pedig'körzeteikben — jobbára városokban — működük. A párt- alapszervezetek munkáját 45 községi pártbizottság, pillanatnyilag még 3 pártvezetőség és 4 körzeti pártbizottság irányítja. A pártszervek és -szervezetek tartalmi munkája, tárgyi-személyi feltételei, tagságuk összetétele igen differenciált, sokszínű. Taglétszámuk szintén változó, a néhány fős alapszer- vezet'től a 100 főn felüliekig terjed. A körzeti párt- szervezetek itagságának túlnyomó többsége nyugdíjas, míg a községiekben általában több az aktív dolgozó, ebből adódóan vegyesebb az összetételük. Tartalmi munkájuk színvonala, részvételük a helyi város- és lakó- területi politikában, a -helyi politika alakításában változó minőségű. A lakóterületi pártélet sajátos keretek között zajlik. A működési terület nemegy zárt üzemi, vagy intézményi egység, hanem egy lényegesen nyitottabb, sole szempontból összetett, állandó változásban és mozgásban levő közeg. A politikai-társadalmi problémák egy része élőbben, elevenebben jelenik meg a lakóterületeken, mint az intézményekben, munkahelyeken. Ezért a lakóterületi, körzeti, községi pártszervezetek és alap- szervezetek kapcsolatainak rendszerében alaposan megnőtt az igény a tanácsokkal, a tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal való együttműködés fejlesztésére, erősödött az érdeklődés a várospolitikai, településfejlesztési kérdések iránt. Ez azt is jelzi,' hogy a lakóterületi politikai munka nem szűkülhet le a munkahelyi és a lakóhelyi pártszervek és -szervezetek együttműködésére. Szót kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a pártszervezetek döntően saját belső életükkel, tagjai egészség- ügyi, szociális problémáival foglalkoznak, s csekély a szerepük a lakóterületük politikai életében. Ellenkezőleg! Nagyon is nyitottak, sokoldalú kapcsolatrendszert építettek lei a körzetben, közéletben működő állami, társadalmi, gazdasági egységekkel és szervezetekkel. Párthelyiségeik közösségi célokat szolgálnak, helyet ad- nalk a különféle (népfront, Vöröskereszt, stb.) szervek által szervezett fórumoknak, lakógyűléseknek, képviselő és tanácstagi beszámolóknak. Helyzetükből fakadóan rendszeresen vizsgálják a terület lakosságának hangulatát, a közérzetet naponta befolyásoló jelenségeket, megnyilvánulásokat, a kereskedelmi, kulturális, szociális ellátottságot. Tevékenységüket általában nagy odaadással, jó szervezettséggel, különböző munkabizottságok létrehozásával végzik, de a kép) itt is differenciált. Vannak, akik „csak párttagok”, akiknél még a tagdíjért is meg kell küzdeni. Vannak, akik részt vesznek ugyan a pártrendezvényeken, mint csendes szemlélődök, ám más közösségi tevékenységtől távol tartják magukat. Vannak, akik a taggyűléseket csak sérelmeik hangoztatására, a mai gyakorlat kritizálására használják fel, de tenni nem akarnak, megbízást nem vállalnak. Vannak olyanok is, akik idős koruk, gyenge egészségi állapotuk ellenére részt vállalnak a feladatokból, felmentettlként is igénylik a tájékozottságot a pártszervezet életéről, lehetőség szerint legalább a beszámoló taggyűlés munkájában részt vesznek. És vannak olyanok, akik nagy- nagy tiszteletet érdemelnek, mert egy egész életút tisztességben végzett munkája után sem a kényelmes életet választják, hanem kommunista esküjükhöz híven, ma is odaállnak a szekér rúdja mellé, végzik, mások helyett is becsülettel, önként vállalt kötelességüket, lelket öntenek a fáradóba, példát mutatnak a fiatalabbak számára. Sehol nem könnyű ma a politizálás, de különösen nehéz ott, ahol a pártszervezet nem zárt kapuk mögött dolgozik, ahol a tömegkapcsolatok építésében és ápolásában a társadalom legkülönbözőbb rétegeire kell támaszkodni olyan körülmények között, hogy a párttitkár tekintélye egyre kevésbé a funkcióból, hanem sokkal inkább a személyes magatartásából, a személynek szóló tiszteletből fakad. És azért sem könnyű a politizálás, mert a gazdasági- társadalmi megújulás folyamatában, a megválaszolatlan vagy késve megválaszolt kérdések sokaságában maga a párttagság is elbizonytalanodik, kedvét, hitét veszti és egyre fogyatkozik. A körzeti politikai munka leglényegesebb eleme ma a várospolitikai, a lákóte- ■ rületi politikai kérdésekkel való foglalkozás. Itt tapasztalható a legnagyobb előrelépés, és a párttagság tenni akarása, érdeklődése is. S itt keresendő az az érdekeltség is, ami motiválja, serkenti a párttagokat az érdemi politikai-közéleti tevékenységre. A város- és területpolitikai munkát jól szolgálják a településfejlesztésről szóló, rendszeressé vált tájékoztatók, a tapasztalatcserék, a tanácsok vezetői, munkatársai és a körzeti párttagság között. Az alapszervezetek véleményező és jelző szerepének lehetősége általában biztosított. A párttagság, mely rendkívül élénken érdeklődik a várospolitikai kérdések iránt, igényli is a véleménynyilvánítási lehetőségeket. A tanácsok és a'körzeti pártbizottságok, párt- szervezetek kapcsolattartásának, 'a körzetek jelzései fogadásának és megválaszolásának szervezeti keretei általában kialakultak. Mindezek ellenére az együttműködésnek még vannak jelentős hiányosságai. Előfordul, hogy vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen véleményezik ugyan a rájuk is vonatkozó tervikoncepciókat, de az egyes részkérdéseket érintő gyakorlati intézkedésekről, a módosításokról csak utólag, nem ritkán meglepődve szereznek tudomást. Ezért gyakori az a jelenség, hogy a körzeti párt- szervezet javaslatot ugyan tehet — és tesz is —, de mivel távol van a döntési helyektől, azok a javaslatok elsikkadnak. Ez pedig torzítja a pártszervezetek tekintélyét, befolyását, s érthetően kedvezőtlen visszhangot vált ki mind a párttagok, mind a terület lakossága körében. Ezen változtatnunk kell, s ennek a változtatásnak egybe kell esnie a politikai intézményrendszer reformjával, a lakóterületi politikai munka felértékelődésével. Javulás mutatkozott az elmúlt időszakban a munkahelyi és a lakóterületi-körzeti pártszervek, -szervezetek kapcsolatában. A korábban érvényesülő, úgynevezett patronáló jelleget az egyenrangú szervezetek kétirányú, rendszerezett együttműködése váltotta fel, amelynek — az anyagitechnikai eszközök biztosítása mellett — erősödnek tartalmi és politikai vonásai. Az együttműködés területei szélesedtek, formái és módszerei sokszínűbbé váltak. Javult a kölcsönös tájékoztatás színvonala, a lakóterületen és a munkahelyen folyó tevékenységről. Fogyatékossága viszont az információáramlásnak, hogy sok esetben csak a testületekre vagy vezetőségekre korlátozódnak. Haladás történt a város- politikai feladatok egyeztetésében és a teendők megvalósításában, összehangoltabb a politikai kampányokban való részvétel, rendszeresebbé váltak a közösen szervezett társadalmi munkaakciók, ünnepségek, kulturális rendezvények, kirándulások. Kétségtelenül sok jó tapasztalat van az együttműködésben, ennek ellenére nem kevés a hiányosság, és néhány területen lassú az előrehaladás üteme. Egyik jellemző probléma, hogy ' a lakótetületi-körzeti pártszervezetek magas taglétszáma miatt az alapszervezeti munka irányítása és szervezése leköti a vezetőségek erejének jelentős részét, így kevés energia marad a területpolitikai munkára, a munkahelyi pártszervezetekkel való kapcsolattartásra. A munkahelyi pártszervezetek feladatainak növekedése, a vállalatok anyagi forrásainak szűkülése is negatívan hat a kapcsolatok fejlődésére. A jól képzett, tapasztalt nyugdíjas párttagok átjelentkezése, a, munkává - ^ szonyban álló párttagok funkcióba választása enyhítette ugyan a helyenként feszítő kádergondokat, de megoldást nem hozott. A nagyobb városokban hátráltatja az együttműködést, hogy a munkahelyi pártszervezetek tagjainak munkahelye és lakóterülete nem esik egybe. Ezért a közös munka továbbra is elsősorban az egyes akciók végrehajtására korlátozódik, vagy csupán néhány személyhez kötődik. Az együttműködés érzékeny pontja, hogy a munkahelyi párt- szervezetek tagjainak számottevő része nem ismeri kellően a lakóterületi-körzeti pártmunka jelentőségét, feladatait. Ennek rendszerint az az oka, hogy nincsenek bevonva a lakóterületi politikái munkába. Kevés a lakóterülethez kötött pártmegbízatás, s ami van, annak is elmarad az értékelése, a kellő megbecsülése is. A kisebb vámosokban és településeken az együttműködés többnyire bensőségesebb, tartalmasabb. Ez abból adódik, hogy a párt- szervezetek tagjai általában ugyanazon a településen élnek és dolgoznak, N ismerik egymást és a település problémáit, tehát nyilvánvalóbb a kölcsönös érdekazonosság. (Folytatjuk) Csodálatot váltott ki a 80- as évek elején a Bódva-völgyi emberek páratlan összefogása: először Edelényben, aztán Szendrő- ben és végül Rudabányán építettek uszodát társadalmi munkában. A gondolat dr. Vodila Barnától, a járási tanács elnökétől eredt. Utazott, tárgyalt, koordinált, míg csak el nem készültek az uszodák. Azóta sok száz kisgyerek tanult meg úszni — és ez vitathatatlan eredmény. Ám az edelényi és a szertdrői uszoda vize elapadt, az edelényiben tűz pusztított két éve, a szend- rőit pedig statikai okok miatt kellett lezárni, az idei tanévkezdéskor. Dr. Vodila Barna a 15. számú választókerület országgyűlési képviselője most. — Sok kellemetlenségem volt már emiatt. Csak azt tudom mondani, hogy az uszodák, és a tornacsarnokok, mert hiszen együtt épültek, jóváhagyott tervek alapján készültek, nagyon sok ember közreműködésével. Egy-egy sportkomplexum 4 millió forintba került. Elképesztő, minden realitást nélkülöző összegekről beszélnek most megyén kívüli tervezőmérnökök, hallottam már olyat, hogy a szendrői uszodát 32 millió forintért lehetne helyreállítani. Eny- nyit azért az infláció nyakába sem lehet varrni! Meggyőződésem viszont, hogy ezeket a létesítményéket egy kissé elhanyagolták, több törődéssel ma is működhetnének. — A kiszáradt uszodákon kívül mik ma a kerület képviselőjének gondjai? — Amik a választókéi. A legnyomasztóbb a foglalkoztatás. A megye gazdaságilag elmaradott térségeinek egyötöde itt van, nálunk. Ede- lényből a munkaképes emberek 44,8, a térségből 55 százaléka eljár dolgozni. Edelény vonzáskörzetében 21 olyan község van, amelynek a lélekszámú nem éri el ad ötszáz főt. Hála a munkahelyteremtő pályázatoknak és a területfejlesztési alapnak, megkezdődött az iparosodás. Szendrőben bővítik az Alumíniumgyárat, Szalonnán mészkőőrlő létesült, Perkupán díszítőkövet megmunkáló üzem és varroda Híd-' végardón, Bódvaszilason. Lassan-lassan megvalósul az az elképzelésünk, hogy valódi körzetközpontok alakuljanak ki, amelyekre támaszkodni lehet az aprófalvak, népeinek: kenyeret adnak — és némi infrastruktúrát. — ön, képviselő elvtárs, tanácsi vezető korában hires volt arról, hogy pénz nélkül, ötletekkel és szervezéssel tudott jobbítani az emberek életén. Most még annyi pénz sincs ... Napokon" belül országszerte megkezdődik a karácsonyfa-vásár. A Kereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az állami gazdaságok -és a magántermelők kellő mennyiségű fenyőfát termeltek ki, s a kereskedelem a tavalyihoz ha— ... ezért ma különösen fontos az emberekkel való, az anyagiakat nélkülöző törődés. Nagyon örülök, hogy egy 1985-ös országgyűlési interpellációmat követően újra dolgozik Edelényben bíróság. Hajnaltól estig tartó utazásba, várakozásba került egy-egy tízperces bírósági ügy elintézése, amikor Miskolcra kellett utazniuk a Bódva-völgyieknek. Mostanában minden fórumon elmondom, hogy adjanak jogosítványt az államigazgatási főiskolát, vagy -jogi egyetemet végzett tanácsi vezetőnek, egy-egy okirat, így adásvételi szerződés, végrendelet, szerződés elkészítésére. Hiszen értenek hozzá. Régen ezt' a munkát a községi jegyzőik végezték. Ma ügyvédhez kell utaznia a nyolcvanéves nagymamának is, ha ügyes-bajos kis ügye akad... — Milyen ma az élet Edelényben, Borsodban? — Érezzük a városiasodás előnyeit, mi, akik Edelény- ben, Finkén, Borsodban, vagyis Nagy-Edelénvben lakunk. Érzésem szerint azonban csorbulnak a lokálpatrióta érzelmek, ha tudatosan fojtogatjuk. Én a megye névadó településén, Borsodban lakom, személyes ügyem is tehát, hogy valamilyen módon jelezzük az idegennek: ez, kérem szépen Borsod település. A borsodi földvár feltárása folyamatban van, a vár tövében egy ■kis házat már kiszemeltünk apró tájmúzeumnak. Még egy tábla, helységjelző is sonlóan másfél millió la értékesítésére számít. A termelőkkel abban is megállapodtak, hogy amennyiben szükséges lesz, a karácsony előtti héten pótlólag ismét kivágnak fákat. A tapasztalatok szerint évről évre csökken az érdekkellene. Ennél azonban súlyosabb hovatartozási ügyek is foglalkoztatják az „ede- lényieket”. Tudja, hány Kossuth utca van Edelényben? — Egy. Netán kettő is? — Kár találgatni, öt Kossuth utcája van a városnak. Egy Edelényben, négy pedig a négy csatolt községben, úgymint Abodon, Ládbese- nyőn, Balajton és Damakon. Ha lemarad a levélről az irányítószám, a postai kézbesítő nehéz helyzetbe kerül. E társközségek gondja azonban még ennél is nagyobb. Városnak ugyanis, az érvényben levő Alkotmány- értelmében nem lehet társközsége, így nem lehet elöljárósága, semmije sem lehet, hiszen az abodi ember városi polgárnak, edelényi polgárnak számít. Amíg Edelény nagyközség volt — maradjunk a példánál —* az abodiáknak öt tanácstagjuk volt. öt embernek már „hangja volt” a nagyközségi tanácsülésen. Most, a városban az a rend. hogy ötszáz főt egy tanácstag képvisel. A hétszáz fős csatolt község sem állíthat tehát egynél több tanácstagot. — És városinak érzi magát a damaki, balajti ember? — Dehogy. Ök a meghitt és még mindig nyugodtabb falusi életüket szeretnék élni továbbra is. És ragaszkodnak falujuk történelmi nevéhez. Nem akarnak ede- lényiek lenni és az érzelmeiket — alkotmány.ilag, jogilag, emberileg — tiszteletben kellene tartanunk lődés a viszonylag olcsó lucfenyők iránt, amelyeknek tűlevele gyorsabban hullik, mint a többi fajtáké. A fenyőfák ára valamivel magasabb lesz, mint tavaly, a termelői ár ugyanis 10—15 százalékkal emelkedett. Az irányár fajtánként különböző, méterenként 70—240 forint. I héten meokezdii a karácsonyfa-vásár
