Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. december 5., hétfő Javaslat a megyei pártbizottság munkamódszerére, munkarendjére A megyei pártbizottság ügyrendje (Folytatás a 3. oldalról) A megyei pártbizottság feladat- és hatáskörének megfelelően alakítja ki üléseinek rendjét, öt évre szóló kerettervet fogad el, amely tartalmazza a megyében folyó politikai munka főbb irányait. Éves munkaterv, féléves ülésterv alapján dolgozik. Üléseinek napirendjére — széles körű előkészítő munka alapján — a megyei végrehajtó bizottság tesz javaslatot. A testületi munka tervezésében, az üléstervek, munkaprogramok összeállításában részt vesznek a megyei pártbizottság tagjai. Javaslataik hasznosításáról a megyei párt-végrehajtóbizottság köteles tájékoztatást adni. a) A megyei pártbizottság üléseit munkaterv alapján, szükség szerint, de legalább havonta tartja. Az üléseket állandó összetételű elnökség (megyei pb első titkára, titkárai, a megyei tanács elnöke) tagjai vezetik. Az elnökség feladata a levezető elnök munkájának menet közbeni segítése, aki vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kimondja a döntést. A pártbizottság munkaterven kívüli összehívását a felsőbb pártszerv, a végrehajtó bizottság, illetve — amennyiben ezzel a testület tagjainak 25 százaléka egyetért — a pártbizottság bármely tagja és a testület irányítása alá tartozó pártszervek és -szervezetek bármelyike kezdeményezheti a testület tisztségviselőinél. b) A megyei párt-végrehajtóbizottság a megyei párt- bizottság üléseinek helyszínéről, időpontjáról, napirendjéről az ülés előtt legalább egy héttel értesíti a pártbizottság tagjait, és egyidejűleg megküldi az írásbeli előterjesztéseket. c) A pártbizottság ülésein tanácskozási jogú meghívottak is részt vehetnek, akiknek körét a munkatervben előre, illetve szükség szerint a megyei pártbizottság határozza meg. d) A munkatervben elfogadott napirendi pontokon kívül a testület bármely tagja javaslatot tehet a napirend kiegészítésére. A megyei pártbizottság nyílt szavazással, szótöbbséggel dönt a javasolt téma napirendre tűzéséről. A testület elé kerülő jelentésekben, előterjesztésekben, a szóbeli kiegészítésekben, az időszerű kérdések megtárgyalása során rendszeresen állást kell foglalni azokban a kérdésekben, amelyeket a párt tagjai, szervei és szervezetei, valamint a társadalmi szervek, mozgalmak jeleznek. Az adott kérdésekben ugyancsak tájékoztatni kell a testületet a párt politikájával ellentétes nézetekről és törekvésekről. e) A megyei pártbizottság biztosítja, hogy ülésein demokratikus, alkotó eszmecsere folyjék, a testület tagjai nézeteiket nyíltan és felelősségteljesen fejthessék ki. Az előterjesztésről, a határozati javaslatról folyó vita a szavazás megkezdéséig tart. A vitában mindenki többször is szót kaphat. A hozzászólások a jelentkezés sorrendjében hangzanak el. Ezek időtartamát a testület szótöbbséggel, nyílt szavazással korlátozhatja. A hozzászólások írásban is benyújthatók. A -vitát az elnök javaslatára, a testület nyílt szavazással berekesztheti. Ha szükséges, a megyei pártbizottság ugyanabban a témában több menetben is folytathat testületi vitát. A kisebbségi véleményeket a határozathozatalkor az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A pártbizottság bármelyik tagjának jogában áll kérni, hogy a testület döntéseitől lényegesen eltérő egyéni véleményét a jegyzőkönyv külön rögzítse. Ehhez nem szükséges a testületi tagok meghatározott arányának előzetes egyetértése. f) A megyei pártbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A testület határozatképes, ha a szavazás időpontjában tagjainak kétharmada jelen van. A módosító indítványokról — az indítványt tevő kérésére — külön szavazást kell tartani. A testület először a módosító indítványokról szavaz. majd az előterjesztésről összességében. A testületi ülésen a szavazás a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően, konkrét esetekben nyílt, illetve titkos. A pártbizottság bármely tagjának kezdeményezésére elrendelhető titkos szavazás olyan kérdésekben is, amelyekben a szervezeti szabályzat vonatkozó előírásai azt nem teszik kötelezővé. A pártbizottsági tagok többségének egyetértése esetén kérhető, illetve elrendelhető név szerinti szavazás is. g) A megyei pártbizottság hatáskörébe, illetve -kinevezési jogkörébe tartozó funkciókat betöltő személyek felmentéséről, visszahívásáról — a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján — nyílt szavazással, szótöbbséggel foglal állást, illetve dönt. A megyei pártbizottság első titkárának és titkárainak megválasztása, a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjainak kooptá- lása esetén a testület nyílt szavazással jelölőbizottságot bíz meg, amelynek elnökére és tagjaira a végrehajtó bizottság tesz javaslatot. A pártbizottság új tagjainak jelölése esetén a feladatot a végrehajtó bizottság is betöltheti. A jelölőbizottság előterjesztése alapján a párt- bizottság titkos szavazással dönt a funkció betöltéséről. A testület kinevezési és ajánlási jogkörébe tartozó funkciók esetében — a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján — nyílt szavazással, szótöbbséggel határoz, illetve foglal állást. A személyi változások nyilvánosságra hozatala a megyei pártbizottság üléséről kiadott közlemény keretében történik. h) A megyei pártbizottság tagjai megbízatásuk ellátásához igazolvánnyal vannak ellátva. A feladataik teljesítéséhez szükséges anyagi, tárgyi feltételek biztosítása a pártgazdasági szervezet feladata. AZ MSZMP BORSOD- ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Hogy kevesebb legyen az ünnepi bóvli Párizsban élnek a világ legbohémabb művészei. Közöttük is legkülönlegesebbek a festők. Amükor Ufoac belga festőről és grafikusról hallottam — aki Párizsban előbb fényképezéssel foglalkozott, majd a szürrealisták mozgalmában vett részt —, hogy szögek (!) felhasználásával op-art hatásokra törekedett, megbotránkoztam. A művész valószínű, hogy nem is akart mást elérni a szögökkel. Most itt, Miskolcon újra gyanakodni kezdtem: egy festőművész, esetünkben Máger Agnes — diót és filcet használ egy bemutató oktatáson. (Ezzel egy időben festményeit, illusztrációit csodálhatjuk ugyanott, a 7-es Számú Általános Iskola galériájában megnyílt kiállításán.) A művésznő megnyugtat: — A bemutató foglalkozást oldott formában a gyermekek ízlésének fejlesztése érdekében magam kértem. A gyerekek tanulnak belőle. Kérdeznék a kiállított képekkel, illusztrációkkal kapcsolatban, s eközben apró -ajándékok, díszítőelemek készítésére is megtanítom őket. E foglalkozáson textil, pamut, és — valóban — még dió is a kellékek közé tartozik. Szívesen oktatok, hisz’ gimnazistákat is felkészítek a Képző- és Iparművészeti Főiskolára. A fiatalok még képesök, még fogékonyak a jóra, a szépre, noha erre — -úgy érzem — összességében csökkent az igény. Ezért sok kiállítást a formális érdeklődés, még inkább az érdektelenség kísér. Talán emiatt is szeretek a gyerekeknek kiállítani, itt a 7-es iskolában, ahol évente 4—5 kiállítást rendeznek, pedig különösen. És valóban, a gyermek hálás közönség. A galéria félkörívben elhelyezett paravánjain ízlésesen kiállított festményeket, illusztrációkat, jelmezterveket már a hivatalos megnyitó előtt vizsgálják, tapogatják a tiszta gyermekszemeik. Egyiknek Egyiptom, Babilon régmúlt világa tetszik, másikat az illusztrációk fogják meg. Ám a kiállítás aktualitása: Ady. Néhány versének címe, egyben Máger Ágnes műveinek címe is: „Harca nagyúrral”, „A Sion-hegy alatt'’. A felismeréshez, az elgondolkodtatáshoz ismerni kell a verseket. Ezek a versek, ezek a képzőművészeti alkotások már inkább a felnőttekhez, mint a gyerekekhez szólnak. De vajon eszébe jut-e valakinek Az Ős- kaján néhány sora, a mind- annyiunkat közvetve, vagy közvetlenül megnyomorító szenvedélybetegség, az .ellene reménytelenül hadakozó, vagy a mezítlábas éjszakák rettegését megélő gyermek rímánkodása? Vajon gondolkodunk-e a beletörődésen: „bújdosik, egyre búj- dosik véres asztalon a pohár”? Szemünk elé tárul egy vízió: „...s én feszülettel, tört pohárral, hűlt testtel, dermedt vidoran /, elnyúlok, az asztal alatt.” A festőművész nem kérdez, „csak” lerajzolja, csak címet ad az értelmetlen önpusztításnak. De szebbítő- gyógyító szándékát — kitetszik ebből a kiállításból is — nem veheti el tőle senki. Máger Ágnes alkotásai december 16-ig láthatók a miskolci 7-es Számú, Vörösmarty utcai Általános Iskolában. (bekecsi) Rádió mellett Költészet és valóság A cím (csütörtök, Kossuth 20.30—21.00) erősen megtévesztő, vagy ha úgy tetszik, ironikus. A szerkesztő-műsorvezető: Mibancsik Zsófia (A társadalomkutatás az új reformszakaszban alcímmel) Gombár Csabával, Tamás Pállal és Tardos Mártonnal beszélgetett. Mi lehet az oka annak, hogy a társadalomtudományok presztízse csökkent, következésképp romlott a kutatók közérzete (is)? Sokan pályát változtatták, mert keveslik az anyagi és az erkölcsi elismerést. Azt nehezményezik, hogy a gyakorló politika nem vette figyelembe a kutatások eredményeit. A vád persze kölcsönös, mert a politika szerint nem szóltak időben. Mindkét vélekedés annak a bizalmi válságnak a tünete, amelynek a kezdetei a hatvanas évekbe nyúlnak visz- sza. Akkor még derűsnek, biztatónak tűnt a jövő (a mostani évtized), de a közgazdászok már látták, hogy az elmélet és a gyakorlat nincs szinkronban. Pontosabban az derült ki — fogalmazta meg a közgazdász —, hogy nincs külön kapitalista és külön szocialista Közgazdaságtan. A törvény- szerűségeknek az a lényege, hogy objektív és egyetemes, függetlenek attól, hogy felismerik-e, elfogadják-e őket. A valóságon vett erőszak kegyetlenül visszaüt, s nem kevés zavart okoz magában a tudományban, ideológiában is. Ennek lehetünk tanúi most. Maguk a kutatók is úgy érzik, hogy sok témában elölről kell kezdeni — Deák Ferenc kifejezésével újra kell gombolni a mellényt. Maga a tudomány természetesen halad a maga útján, de a kutató, akinek csak egy élete van (itt és most) megszenvedi ezt a válságot. Dürrenmatt (Fizikusok) drámájában mondja az egyik szereplő, hogy minden gondolatot kigondolnak egyszer, s a kigondolt gondolatot már nem lehet megsemmisíteni, meg nem történtté tenni. A műsorban a genetikát említették. Sztálin betiltotta, üldözte, de ezzel nem any- nyira a tudománynak, mint inkább a Szovjetuniónak ártott. Fokozottan áll ez a társadalomtudományokra, amelyektől egyenesen azt várták el, hogy a napi politika igazolását, apológiáját adja. Ugyanakkor a tudomány nem vizsgálta magái a politikai gyakorlatot, s emiatt van az, hogy nálunk a politológia még most is gyerekcipőben jár. A jelre értés — utaltunk rá — kölcsönös. A tudománynak hosz- szú távon kell gondolkoznia, terveznie, hiszen a napi politika csupán az esetek, a jelenségek világa, a törvény- szerűségek viszont hosszú távon érvényesülnek. De, mert érvényesülnek, a gyakorló politikusnak is létérdeke, hogy ismerje azokat! A tudatlanság — a történelem előtt — senkinek sem mentő körülmény. A társadalomtudós azért van kényesebb (szorongatot- tabb) helyzetben, mint a természettudós kollégája, mert rabja is az időnek, kutatási tárgyának, amely állandóan változik. A mostani elbizonytalanodás oka is ez: felgyorsulták (még) áttekinthetetlenebbé lettek a változások. De ez nem is baj, ha a társadalomtudományok (végre) megszabadulnak a dogmáktól, tév- és balhitektől, amelyek eddig receptként szolgáltak a politika5 .gyakorlathoz. hs. * Csak irigyelni lehet a sárospatakiakat, azért a sok zöldterületért, ami körbe veszi őket. A város belterületén az iskola- és a várkert is helyet kapott a megyei védettségek sorában. A nagyhírű, XVIII. században fénykorukat élő sárospataki kertek hírmondója mindkettő. A kertkultúra Lo- rántffy Zsuzsanna idejében virágzott itt, amikor Patak híres kertjeiként emlegették •a Gombost, a Mandulást, a Mogyoróst, az ardói vadaskertet, vagy a Somlyód szőlőjét. A mai várkert keveset, csupán néhány öreg fát őrzött meg a történeti időkből. Mostani képét a XIX. században a Brezteinh elmek alakították ki, s az akkori nagy lendülettel folyó kertépítés me'llett ez a mai kép igencsak szegényesnek mondható. A kapun belépve, a ránk maradt idős fák közül elsőként a 406 centiméter törzskerületű japánakácot (Sophora japonica) pillanthatjuk meg, de nevezetes az 515 centiméter törzskerületű fehérakác (Robinia pseudoa- caoia) és a két idős virágos kőris (Fraxinus ornus) is. Figyelemre méltó a várkerten kívül eső, volt trinitári- us kolostor falán (ma a Borostyán étterem található itt) felfuttatott borostyán (He- dera rhombea). Ezek után talán az sem véletlen, hogy éppen itt találtunk rá egy kis táblácskára, mely a Flórába parképítő és parkgondozó GMK munkájára hívja fel a figyelmet. Lehet, hogy Sárospatak ismét a kertek városává válik? (n. zs. — d. k.) A Berzsenyi Társaság második közgyűlése Második közgyűlését tartotta szombaton Kaposvárott a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. A több, mint nyolcszáz egyéni tagot — köztük írókat, költőket, képző- és előadóművészeket, a társadalomtudományok művelőit — és számos szellemi közösséget tömörítő társaság az elmúlt két esztendő tevékenységét összegezte. A. beszámolóból kitűnt, hogy a névadó emlékének és irodalmi hagyatékának ápolásán túl az öntevékeny közösség az ország mind nagyobb területére kisugárzó szerepet vállal a mai magyar irodalom és a társművészeteik népszerűsítésében, a magyarságtudat erősítésében. A társaság nemcsak kaposvári székhelyén, hanem Budapesten, a Rátkai Klubban is havonta rendezett összejöveteleket, irodalmi és művészeti esteket, könyvpremiereket. Rendezvényeik voltak Szombathelyen, Békésen, Celldömölkön, Sopronban és Siófokon. Különös figyelmet szenteltek a határainkon túli magyar irodalom alkotásainak és alkotóinak megismertetésére, népszerűsítésére. ~~ ........................... I LYEN MÉG NEM VOLT! Az IC (P) Rt. és a Mobil Copi Kisszövetkezet Minolta irodagépekből (fénymásolók, telefax), valamint IBM kompatibilis számitógépekböl értékesítéssel egybekötött bemutatót tart Miskolcon, a Rendezvények Házában, 1988. december 6-án 10-16 óra között MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!
