Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. december 27., kedd Gondolatok a fotóművészetről, egy kiállítás alapján Régi iskola Kötődések - de mihez? „A fotográfiának — épp­úgy, mint minden művészet­nek — jelenségeit joga van megbírálni a közönségnek, mert az ő számára, élvezeté­nek, vagy szükségletének ki­elégítésére készülnek. Rövi­debben : mindenkinek van szeme. Lát, és akii tót, az ítélhet...” (A Fény, 1912) Már most megemlítem, hogy igazán, profimód nem értek a fotóművészethez. Csak a fenti idézet (és pil­lanatnyi elkeseredésem) ad bátorságot a következő -— nem igazán dicsérő — gon­dolatok papírra vetéséhez. Mindig bizakodva megyek egy-egy új fotókiállítást meg­nézni. S egyre gyakoribb, hogy a számomra nagyrészt érthetetlen képektől fuldo­kolva menekülök. (Bizonyá­ra bennem van a hiba!) Foj­togat a dacos tudni (érteni) akarás. Persze, vannak kiállítások, melyeket teljesen gondolat- mentesen kell „átvészelni”. Mert csak egy „jó buli”. Egyszer! Minit nemrég a Mi­ni Galériában, a grillezett hűtőszekrény ... Ezek célja italán kimondottan a „pol- gárpukkasztás”, ahol nem szaíbad bekapni a horgot. (Azért sem!) De nem így a fotó! „A kép a legcáíolhatatlanabb be­széd” — írja Illyés Gyula. Lelhet, hogy a művészfotó ki­véted? Hisz’ ezek többnyire helyből megcáfolhatok! Mert mi az igaz, a cáfolhatatlan abban, hogy fordítva egy­máshoz ragasztunk két ké­pet? Hogy apró kockákat rakunk egymás mellé? Hogy színfoltokat, színes kavalká- dofcat (bár lehet, jól mutat) látunk a falon? Hogy csak úgy ráragasztunk valamit (papirost, vagy akár egy nemzetiszínű szalagot) a kép­re? Szóval a fotó (s általában a művészet) kell, hogy velünk — érdeklődő átlagemberrel — is közöljön valamit, kell, hogy érzelmeket közvetít­sen. Itt nem a racionális gondolkodás a fontos, a min­denáron való belemagyará- zás az értékadó, hanem az érzelmi tónusok empatikus átvétele... S inkább talán a rendetlenség, a minden­napok kiszámíthatatlanságá­nak, a stressznek feloldása, és semmiképp nem a foko­zása a cél. Ezek a képek — érzésem szerint — erőlte­tett intelllektualitásukkal már-már az öncélúság hatá­rát súrolják... Ezzel én ibe is fejezem, ám az illem, a becsület (s a kíváncsiság) egyaránt kí­vánja: hallgattassák meg a másik fél is. S ki lehetne a legilletékesebb, mint Tárcái Béla fotóművész, a zsűri tagja: — Sajnálom, hogy önnek nem igazán tetszett. Tény, hogy a fotóban egyre inkább törekszenek a szerzők a mo­dernség elvontabb formája felé. S itt a cím, a téma (Kötődések) adta a technikai bravúrok lehetőségét. Elein­te attól tartottunk, hogy a oím zavarbaejtő, nehezebben megközelíthető lesz, ám po­zitívan csalódtunk. Bizonyá­ra már edződitek a régebbi tematikus pályázatainkon a kiállítók. Az is öröm, hogy a .jtörzsgárdán” kívül sok fiatal tehetség is jelentke­zett képeivel. Én abban a szerencsés helyzetben va­gyok, hogy — miután zsű­riztem —, ismerem a teljes anyagot. S elmondhatom, hogy ha nem szab határt a helyszűke, több kép is ke­rülhetett volna a falra. Vég­eredményben az eddigi te­matikus pályázatok (mozgás, tér, idő) közül ez volt a leg­sikerültebb, legjobb anyag. Jól gondolkoztak a fotósok technikában és tartalmi meg­fogalmazásban egyaránt. (A kiállítás a miskolci Fo­tógalériában január 5-ig te­kinthető meg.) Dobos Klára Váltsuk le a tanítót?! A minap hallottam egy furcsa történetet, amin nem tu­dok napirendre térni. Az történt az egyik iskolában, hogy az osztály (lányok) följelentette az osztályfőnökét az igaz­gatónál, kérvén, váltsa le az illetőt. Mi lehet az oka, hogy harmincvalahány kamaszlány pontokba szedi (és aláírja) az osztályfőnök „bűneit”? Szél fúvatlan nem fú — mondja a népi bölcsesség. Nincs hibátlan ember. A pedagógus sem az. De mostanában mintha rájárna erre a szakmára a rúd. Még szűkebb kör­nyezetemben is többször hallhatok heves és durva kiroha­násokat, mondván, hogy „a tanárok buták”, „nem érdem­lik meg a fizetést”. Jól tudom, hogy része ez az általános értelmiség-ellenes hangulatnak és hangulatkeltésnek. Félre is húzódok az ilyen szájtépésektől, mert magam is tudom (néha ,le is írtam), hogy az iskola nem úgy működik, aho­gyan szeretnénk, ahogyan kellene. Olvasom, hogy Ameri­kában rálő a rosszcsont a tanárára, ha nem megfelelő je­gyet ad. Néhány ,éve téma volt az egyik miskolci lakóne­gyedben, hogy Pistike belerúgott a tanító nénijébe. (Akkor „tapintatból”? hallgatott az esetről a sajtó.) Csak a héten ültek el (igaz, csak egy időre, mert a „sértett fél” felleb­bez) a tiszakécskei ügy hullámai. Nem értettem azt sem, s most itt ez az új történet. Találgatom, hogy mi ját­szódhatott le azokban a bodros, buksi fejekben? Bosszú, mert szigorúan szólt rájuk a tanárnő? S rögtön ez a (felnőttektől tanult?) reflex: a feljelentés? Semmiképpen nem tud egy osztály szót érteni azzal a tanárnővel, aki három éve tanítja őket? Nem így ismerem a mai fiatalo­kat (lányokat), hogy szótlanok lennének, ne mondanák ki (néha bájosan cserfesen, olykor felháborítóan pimaszul) a véleményüket. Mondják is ki, nem ez a gondom. De le­írni, pontokba szedni, aláírni, s vádiratként átadni az igazgató úrnak? Mit reméltek ettől az akciótól? Ahogy az már lenni szokott, az „ügyet” kivizsgálják, lesz majd szembesítés, jegyzőkönyv, és? Leváltják az osztályfőnököt? Kapnak jobbat, kedvesebbet? Győz az „igazság”? Kinek az igazsága? Kedvetlenül mondom: nem szeretnék se diák, se tanár lenni...- lis. Rádió mellett (Demokratikus hagyományaink) Igen, az én generációm még azt tanulta az iskolá­ban, s hallja azóta is unos- untalan, hogy „sajnos nin­csenek demokratikus hagyo­mányaink”. Valóban? Ké­sőbb már föl se figyeltünk arra a nemcsak nyelvtani furcsaságra, hogy a demok­rácia szó elé különböző jel­zőket raktunk. így lett pél­dául az üzemi, tantestületi, párt-, szakszervezeti, szo- ciálista, meg ilyen-olyan de­mokrácia. Mintha bizony a demokrácia szeletelhető len­ne, mint a torta, a szalámi. Úgy tettünk, mintha a de­mokrácia holmi ajándék lenne, amit örökölni lehet (boldogabb népek), vagy ad­ja valaki „föntről”. Pedig a szemináriumokon a klasz- szikusokat idéztük, akik egyértelműen kimondják, hogy a demokrácia minden­kor harc eredménye. Néze­tek, érdekek ütközése nélkül csak holmi „t.renge Dei”, az­az Isten békéje lehet, vagyis az „igazság” felülről perme­tezik alá, mint ama manna, vagy a reggeli harmat. Sokat beszélünk mostaná­ban a demokráciáról és még fogunk is beszélni mindad­dig míg meg nem valósul. (Evidenciákról minek fe­csegni?) Mihancsik Zsófia műsora, a Változatok a tör­ténelemre (Csütörtök, Kos­suth 20.25—20.55) lényegébein mindig ezt a témát járja kö­rül. Érteni vélem a szándé­kát. Az a nemzet, amely be­ismeri, hogy nincsenek de­mokratikus hagyományai, a múltjának a legfényesebb lapjait tagadja meg. Mert akkor hova tegyük Batsányi Jánost, Táncsics Mihályt, Kossuth Lajost, Jászi Oszkárt, Ady Endrét — ugye nem kell felsorolni a magyar tör­ténelem és irodalom kiemel­kedő alakjait? —, akik egész életüket erre az ügyre, esz­mére tették föl? S akkor még nem szóltunk a névte­len milliókról, akik szűkebb környezetünkben vívták meg a harcaikat, azaz élték a demokráciát? Meddig is? — tették föl a kérdést a mű­sorban. 1948-ig, a sztálini modell átvételéig. Ez a for­dulat rettenetesen nagy ká­rokat okozott Kelet-Európá- nak. Lényege az, hogy mód­szeresen, tűzzel-vassal szét­zúzott minden közösséget, amelyekben az érdekek meg­fogalmazódtak. képviseltet­ték magukat a legeltető bi­zottságoktól az értelmiségi egyesületekig. Minden réteg­nek megvolt valamilyen szin­ten ez a képviselete. Elég legyen csak a miskolci ol- való. közművelődési egyesü­letekre, körökre, kórusokra, klubokra utalni, s akkor még nem szóltunk a külön­böző egyházak, pártok, egye­sületeiről, mozgalmairól. Ezek természetesen rivalizál­tak, sokszor bizony harcol­tak is egymással. De elkép­zelhető-e minőség enélkül? A. minap egy előadás során vettük számba, hogyan is áll ma Miskolc? Kifejezetten közművelődési egyesület még mindig csak három működik a városban. Ezek is fiatalok, mostanában alakultak, kere­sik a profiljukat és tagjai­kat. Ezt csak azért említem, mert ma már látjuk, hogy sokkal könnyebb szétzúzni valamit, mint megteremteni. Tele vagyunk türelmetlen­séggel, belénk nevelt gya­nakvással és tunyasággal. A hosszú évtizedek alatt az emberek egyszerűen leszok­tak arról, hogy kiálljanak a fórumra a nézeteikkel, tisz­teletben tartsák a másik vé­leményét. Az idősebbek még emlékeznek a jelszavakra. Előbb „aki nincs velünk, az ellenünk van”, majd ez mó­dosult az „aki nincs elle­nünk, az velünk (lehet)”. Ez a sarkított, az ellenfelet az ellenséggel összemosó fo­galmazás elve antidemokra­tikus. Sokáig megosztotta ez a szemlélet a kereszténysé­get is, mígnem a bölcs pá­pák (XXIII. János. VI. Pál, II. János Pál), valamint a protestáns egyházak föl nem ismerték, hogy századunkban a vallási türelmetlenség egy­szerűen komikus, önveszé­lyes (400 szekta van!). A po­litikai-társadalmi élet is ak­kor egészséges, ha alulról építkezik, sok-sok apróbb- nagyobb közösségre, ha az állampolgár megtalálja azt a szervezetet, érdekvédelmi fórumot, amelyben legjobb energiáit hasznosíthatja. Nem feltétlenül párt ez. Szeren­csére egyrel több lehetőség van, a kertészkedőktől az éremgyűjtőkig, a laza társu­lásoktól a fegyelmezettebb közösségekig. Ahogy monda­ni szokták, már minden ki van találva, azaz még min­dig nagy haszonnal lehet tanulmányozni a történel­met. Szükségszerű újra elkö­vetni apáink, nagyapáink hibáit? Hisz mi fizetjük az árát? Talán majd a fiaink, ha ma elég erő, hit, kitar­tás, józanság, publicus furor. Mert a demokráciát csak gyakorlás közben lehet „megtanulni”, de ez a tanu­lás soha nem tekinthető be­fejezettnek! Horpácsi Sándor MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.44: Sanzonok. — io.o5: Kap­csoljuk a pécsi körzeti stúdiói. — 10.25: A „tegnap” magyar zeneszerzői. — 10.47: „Lehul­lott a rezgőnyárfa aranyszínű levele ...” Zenei emlékek Krú­dy Gyula müveiben. — n.20:A Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának felvételeiből. — 11.87; Gromba. Csák Gyula re­génye íolytaitásokba'n. — 12.45: 'nlermikrofon. — 13.00: Klasz- szikusok délidöben. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Or­vosi *.i.iácsok. — 14.30: D/sessz- mclőd.ák. — 15.00: Zsebrádió­színház. A védőszer.i. — 15.26. Wicsia'A' Ochman énekel. — 15.40: Poggyász. — 16.05: Ének­lő Ifjúság. — 16.19: Test-őrsé­gen. — 17.00: Védtelenül? — 17.30: Mozart: A-dúr fuvolané­gyes K. 298. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Régimódi törté­net. Epizódok Szabó Magda re­gényéből. — 20.15: István és János *— névnapi köszöntő. — 20.30: Tudomány és gyakorlat. — 21.00: Egy óra Sólyom Nagy Sándorral. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. — 23.40: Régi spanyol kó­rusmuzsika. PETŐFI: 8.05: János vitéz. Dal játékrészletek. — 8.40: Dél­előtti torna. — 8.50: Külpoliti­ka5 figyelő. — 9.05: Napközben. -- 12.10: Nóták. — 13.05: Pop­zene sztereóban. — 14.00: Akit érdekel... — 15.00: Kapcsoljuk a C-os stúdiót. — 15.20: Könyv­ről — könyvért. — 15.30: Csúcs- forgalom. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Táncházi muzsika. — 19.08: Fiataloknak! — 20.31: Az élő népdal. — 20.41: Almáskert. Veres Péter regénye rádióra alkalmazva. — 21.05: Háló. — 22.00: Vendégünk a Lord együt­tes. — 22.45: Zenés játékokból. — 23.10: A dzsessz története. — 23.50: Countryzene. BARTÓK: 9.03: Vivaldi-mü­vek. — 10.00: A hallgatag asz- szony. Vígopera. — 13.05: A ker­tész élete és halála. — 14.02: Fúvósegyüttesek Mozart-felvéte- leiből. — 14.26: A Taverner Concert énekel. — 14.50: Pro­métheusz története. Muzsika gyerekeknek. — 15.05: Labirin­tus. — 15.20: A Berlini Filhar­monikus Zenekar hangversenye. — 16.47: Kamara-muzsika. — 17.30: Poggyász. — 17.50: A Pikk dáma. Openarészletek. — 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora. — 19.05: A Miagyar Rá­dió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Magyar elő­adóművészek felvételeiből. Köz­ben: 20.15: Sokszoros nagyítás­ban — a kézsébészetről. — 20.30: A szimfonikus zene foly­tatása. — 21.08: Báti Zsuzsa ju­goszláviai magyar költő versei. — 21.28: Részleték az 1988. évi drezdai dixielandfesztivál mű­sorából. — 21.48: A Rádiószín­ház bemutatója. Az interjú. MISKOLCI STÜDIO (a 268,8 m-cs közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. Reklám. 1,7.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Pódium. Ze­nés riportműsor. — Dpntött a bíróság. Dr. Tímár László jegy­zete. — 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi Krónika. — Reklám. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. Szerkeszti: Beély Ka­talin. televízió-1. MOSOK: 3.25: Torna. — 8.30: Felvételre ajánljuk, — 9.15: Mi-tu-ház. 17. rész. — 9.30: Kép- újág. — 9.35: Szünidei matiné. — 12,30: Mozgató. — 12.35: Kép­újság. — 16.45: Hírek. — 16.50: Három nap tévéműsora. — 10.55: Kuckó. — 17.25: Kástanka. Ma­gyar rajzfilm. — 17.40: Nyelvi fej törőjáték. — 18.20: Rékáim. — 18.30: Torna. — 18.35: Nils Holgersson kalandjai. — 19.00: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: özvegyek. 1.2. rész. — 20.55: Stúdió. — 21.40: Reklám. — 21.45: István király emléke­zete. — 22.55: Híradó. 2. MŰSOR: 17.00: Kalandozá- olc a zenetörténetben. 13. rész. — 17.45: Képújság. — 17.50: Ro­mán nyelvű hírek. — 17.55: An­tenna. — 18.40: Alpok—Adria Magazin. — 19.10: özvegyek. 1.1. rész. — 20.00: Képújság. — 20.05: Balett-tükör. — 20.50­Népzene, zenekarra. — 20.55: Híradó. — 21.10: Betüreklám. — 21.15: Törvényes erőszak. Fran­cia film. — 22.45: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 9.00: Az utolsó sárkány. — 10.05: A Humberto cirkusz. — 11.00: Az éveket nem lehet megállítani. — 11.45: Kanadai tévéfilm. — 15.30: At- lantida 09. — 10.15: Objektív — magazin. — 16.45: .Tégrcvú — felvételről. — 17.25: A nap per­cei. — 17.40: Dokumentumfilm. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok — magazin. — 19.30: Híradó. — 20.00: Szerelem és csalódások. Tévéfilm. — 20.55: Csehszlovákia 1988. — Belpoli­tikai események. — 21.55: Ze­nei visszhangok. mozi BÉKE: Fehér feketében. Mb. színes amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: mo, fl2 és f3 órakor. — A velencei nö. Szí­nes olasz erotikus film. Ki­emelt 2. helyár! Ki év! Kezdés: 15 és i’7 órakor. — Az érzékek birodalma. Színes japán eroti­kus film. 18 öv! Egységes hely­ár: 50 Ft. Kezdés: f9 órakor. — BÉKE KAMARA: Világautó. Mb. színes NSZK tudományos- fantasztikus film. Kiemelt 1. helyár! 14 év! Kezdés: Í4 és Í6 órakor. —• KOSSUTH: Az iste­nek fegyvere. Színes hongkongi kalandfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 9 cs 11 órakor. — A dzsungel könyve. Mb. színes amerikai rajzfilm. Kezdés: f3 órakor. — A velencei nö. Szí­nes olasz erotikus film. ie év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés; hn5 és 7 órakor. — Az érzékek bi­rodalma. Színes japán erotikus film. Egységes helyár: 50 Ft. 13 év! Kezdés: 9 órakor. — HEVESY FILMKLUB: Cukor­bébi. Mb. színes NSZK film- vígjáték. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS (Videoműsor Barco- kivetltővel): A gyilkos arca. Színes olasz—spanyol film. 16 év! Kiemelt video-helyár! Kez­dés: f4 és f6 órakor. — Az ér­zékek birodalma. Színes eroti­kus japán film. 18 év! Egysé­ges helyár: 50 Ft. Kezdés; f8 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA: Az álmok fele. Színes spanyol film. Kezdés: f5 óra­kor. — A Nílus gyöngye. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt i. helyár! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Hupi­kék törpikék és Törplcur. Mb. színes belga rajzfilm. Kezdés: 5 órakor. — Az utolsó csillag- harcos. Mb. színes amerikai fan­tasztikus krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: A gengsz­terek klubja. Színes amerikai krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f5 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI: Távoli kiáltás. Ja­pán dráma. Kezdés; fc órakor. A MISKOLCI MOZIK VIDEO- MÜSORA: BÉKE: Jézus élete. Színes amerikai film. Kiemelt video-helyár! Kezdés; 9, 11 és f8 órakor. — HEVESY: Erő­szakos rendőrök. Színes olasz bűnügyi film. Kiemelt video- helyár! Kezdés; no, f 12, Í3 és f9 órakor. — TÁNCSICS: Töké­letes péntek. Színes amerikai bűnügyi film. Kiemelt video- helyár! Kezdés: f3, í 5 és 11 órakor. — FÁKLYA KAMARA: A nagyfőnök. Színes hongkongi film. Kezdés: f3 és f7 órakor. KAZINCBARCIKA, BÉKE; A tenger zamata. Mb. színes olasz film. Felemelt helyár! Kezdés­4 és 6 órakor. — MEZŐKÖ­VESD, PETŐFI: Micimackó. Mb. színes amerikai rajzfilm. Fel­emelt helyár! Kezdés: 5 óra- ‘{or- ~ A halálosztó. Színes amerikai fantasztikus film. 18 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Kalózok. Színes fran­cia paródia. Kiemelt 1. helyár! 14 év! Kezdés; f5, f7 és f9 óra­kor. — SÄTORALJAÜJHELY, BÉKE: Szerelem második vé­rig. Színes magyar film. Fel­emelt helyár! J4 év! Kezdés: 5 órakor. _ pat Garrett és Bil­ly, a kölyök. Színes amerikai westernfilm. Felemelt helyár! 14 év! Kezdés: 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: A birodalom védelme. Mb. színes amerikai politikai krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés; f6 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: A fan­tasztikus labirintus. Mb. színes amerikai fantasztikus mesefilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. színház 27., kedd Nincs előadás BÉRBE ADJUK EV—687.33.10 típusú, 1 tonna teherbírású, elektromos, valamint DV—1733 típusú, 3 tonna teherbírású, homlokvillás, és YB—50 A típusú, 5 tonna teherbírású, oldalvillás targoncáinkat, megegyezés szerint. AGROSZER KV, Sajószentpéter, Béke tér 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents