Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. december 21., szerda Avas-gála a Rónaiban — Szervusz. Szépeit legyetek! — szól a búcsúztató az unokának, majd egy gyors puszi, s már el is tűnt a Ikns- fiú, ikezében a széki tánchoz szükséges szalmakalappal. Az Avas Táncegyüttes az elmúlt hét végén rendezte meg gálaműsorát a miilslkoílci Rónai Sándor Művelődési Központban. Csonka László tándkarvezető homlokán iz- zadságcseppelk, most fejezték be a fergeteges mezősé- git. Kifújja magát, fogadja a gratulációkat, aztán mesélni kezd: — Tavaly Októberben az egyiptomi út után az akkori művészeti vezető és sók táncos is elment. Foflyamatosan fogyott a létszám, s az együttes megsínylette a vezető nélküli időszakot. Jómagam már tizenkét éve itáncolók, s így mint rangidős vettem át a vezetést, de ez csak kényszermegoldás. A mostani gála néhány •hónapos komoly munkánk összefoglalása. Űj tagokkal, s az utánpótlás „csapattal”, — kezdő táncosokkal. Három hónáp alatt négy új számot tanultunk meg. A műsort jónak találtam, bár kívülről még nem láttam. Ám belső hangulata kellemes volt. Majd videóról kielemezzük. — Jók voltunk, Laci bácsi? — 'kérdezi egy kislány. ' „Laci bácsi” bólogat, mosolyog. S ez azért biztos jelent valamit... (dobos) Doktori cím - kormánygyűrű A doktori cím elnyeréséért évente több ezren is küzdenek, óm keveseknek adatik meg, hogy célhoz érve, olyan ünnepélyes keretek között történjen meg a doktorrá avatásuk, mint ahogy az Lantos Zsuzsanna esetében történt aki a miskolci Bláthy Ottó Villamosener- gia-ipari Szakközépiskolában fizikát és matematikát tanít. December 17-én, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen Straub F. Brúnótól, az Elnöki Tanács elnökétől a Magyar Népköztársaság címerével díszített aranygyűrűt vehetett át. Hogyan érdemelhető ki ez a kitüntetés? — érdeklődtünk a tanítás közti szünetben a tanárnőnél.: — Az elvégzett iskolák jeles minősítései szolgálnak alapjául. A középiskolás éveimtől kezdve, az érettségin, az egyetemi vizsga- eredményeknél, kitűnő eredményt, a doktori szigorlatoknál, és védésénél ,a maximális pontszámokat kellett elérnem. Ezt követően kérhettem az Elnöki Tanácstól a kitüntetéses doktorrá avatásomat. A szükséges papírok elintézése csaknem egy évet vett igénybe, míg a szombati ünnepélyen a rektori és dékáni kézfogásokkal doktorrá avattak, majd ezt követően Straub F. Brúnótól átvehettem a kor- mánygyürűt. A doktori oklevél szövegezésében is jelzik ezt a kitüntetést, amit szintén Debrecenben, egyetemi éveimnek színhelyén nyújtottak át. — A tanári pálya mellett hogyan jutott ideje a tudományos tevékenységre? — 1982-től, a diplomám átvételét követően kerültem ide, a szakközépiskolába. A hétvégeket, a szüneteket kihasználva jártam Debrecenbe, a kísérleti fizika tanszékre, ahol a megfelelő eszközök és a szakirodalom is rendelkezésemre állt. Az „Az igazgató nem önkényuralkodó’ Miskolc felszabadulására emlékezve, a Földes Gimnáziumiban ebben az évben is sor került a Földes kulturális nap megrendezésére, mely az idén bővüli a december 1-i nappal, amikor is a szavazással megválasztott di- ákiigazgató és a diáik tanárak vették kezükbe az iskola irányítását. Mindezek előtt azonban a jelölteket állító pártok jobbnál jobb ötletékikel igyekezték megnyerni a diákokat: a falókat színes programokat hirdető plakátok, transzparensek lepték el, a köpenyekre más-más jelölteket népszerűsítő jelvények kerültek. A SHEP, azaz a Speciális Hang-adó Egység párt kanatebemuta- tóval, a Kukker Párt tömény humorral, a Döme Párt ingyenpalacsíintával, az SZDP, azaz Szabadelvű Deák Párt pedig reggeli forrótea-osztással próbálta a diákok bizalmát megnyerni. A küzdelemből végül a Kukker Párt került ki győztesen, s ennek jelöltje Horváth Zoltán lett, az iskola igazgatója. Az önkormányzati napon az óráikat a diákok tartották. A „volt” tanárok kínai tornán bizonyíthatták mozgáskészségüket, a büfében minden huszonötödik vásárló ajándékot kapott, a kólát 10 százalékkal olcsóbban árulták, stb. — Mennyire kap szabad kezet tervei megvalósításához ezen a napon a diákigazgató? — kérdeztem Kálmán László valódi, sőt igazi igazgatót. — Az igazgató nem önkényuralkodó, nem ő határozza meg egyértelműen az iskola programját, rendjét. Az előírásokat tehát a diákiigazgatónak is tiszteletiben kell tartania. Ajánlatos a tanórákat megtartani, s az iskolai rendre felügyelni. Ezen kívül azonban nagyon sokféle és sokszínű rendezvényt lehet szervezni. — Elképzelhető, hogy a következő években is .hasonlóan választják meg a diákigazgatót? — Ez nem rajtam múlik, mindig a kezdeményezésen. Ha az iskola az előbb említett szempontokat érvényesíteni tudja, ennék semmi akadálya sincs, sőt tovább lehet színezni ezt a programot. A második napon a diákok kulturális versenyeken vettek részt. Színjátszók, próza- és versmondók, zenészek, táncosok mérték össze tudásukat. Az ifjú alkotók festményeiből, képeiből kiállítás nyílt, estére pedig az iskola „kormányzópálcája” már vissza is került Kálmán László kezébe. De nem végleg, hiszen jövőre ismét lesz önkormányzati nap. Serfőzö Zsolt HANG-ADÓ iskolai felkészülésemben úgy érzem, ez nemigen hátráltatott. A matematika- és fizikaórákon kívül folyamatosan készítettem fel diákjaimat tanulmányi és más országos versenyekre. Bár úgy tűnik, ismét lesz néhány kutatómunka, mely Debrecenhez (is) köt, a tanításra a jövőben is sok energiát szeretnék szánni. Nagy Zsuzsanna Fotó: Laczó József Gyászol a szegedi egyetem, s azt hiszem, mindegyik, ahol működik jogi kar. így a miskolci is. November végén, alkotóerejének teljében elhunyt dr. Pólay Elemér, ny. egyetemi tanár, a római jogi tanszék volt vezetője, nemzetközi hírnevű tudós, a magyar jogi romanisztika nesztora. Zomborban született, 1915. augusztus 23-án; iskoláit, jogi tanulmányúit Miskolcon végezte. 1938-ban vendéghallgató volt a berlini egyetemen, ahol Koschaker professzortól sajátította el a római jog kutatásának metodikáját. Bírósági szolgálata idején a debreceni jogi karon habilitálták magántanárrá 1946-ban; tárgyát előbb álma materében, a miskolci jogakadémián, annák megszűntévé! pedig a szegedi jogi karon művelte. Több mint négy évtizedes professzori működése alatt joghallgatók ezrei tanulták tőle a modem •jogrendszerek, különösen a magánjog alapját képező klasszikus római jogot. Tisztségek sorát viselte; nehéz időkben (1955—1957) volt az egyetem oktatást rektorhelyettese. Fő kutatási területe az ólkori római jog volt — foglalkozott például a praetor jog- fejlesztő szerepével, a római jog normarendszerével, a római jogászok gondolkodásmódjával, az iniuiriával. mint igaz patrióta könyvet írt a Verespatákon talált dáciai viaszostáblákról —, emellett foglalkoztatta a római jog németországi és hazai továbbélése, az úgynevezett pand'ektisztilka; szívesen publikált felsőoktatási szakcikkeiket is. 1985-ben, amikor munkatársai és tanítványai emlékkönyvvel tisztelegtek előtte, személyi bibliográfiájában közel 100 művet, köztük 7 könyvet sorolhattak föl, s ezek száma csak növekedett. Társszerzője a Római jog hazai (1974) és NDK-!beti tankönyvének (G. Hairtél—F. Pólay: Römisches Recht und römische Rechtsgeschichte. Weimar, 1987.). Előadásai szemléleteseik voltaik; kis szemináriumában más jogi stúdiumoknak is •nevelt fiatalokat. Munkatársaival, kar.társaival szívesen osztotta meg gondolatait. Mindene volt az egyetem: az oktatás és a tudomány. Dr. Pólay Elemér szülei Miskolcon, a Mindszenti temetőben nyugszanak. Ö egy kicsit mindig miskolcinak vallotta magáit: eljárt az itteni öregdiákok körébe, s többször tartott előadást új jogi karunkon is. Szeretettel támogatott bennünket. Ruszoly József Mesés helytörténet irodalmunkban Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy avar király. Csörsz volt a neve. Beleszeretett Rád király szépséges lányába, és feleségül kérte. Rád király azonban — nem tudni miért — nem ákarta hozzáadni leányát. Ezért feltételt szabott: akkor kapja meg a királylányt, ha vízi úton viszi haza. Ehhez azonban a Tisza és Duna közé mesterséges folyómedret kellett ásni. Csörsz király embereivel neki is fogott kiásat- ni az árkot. Hatalmas munka volt ez, s Csörsz .naponta kilovagolt megnézni, hol tartanak katonái. Egy ilyen ellenőrzés alkalmával irtózatos vihar kerekedett, s az egyik villám éppen szegény Csörsz királyba csapott bele. Amiint a király meghalt, az árokásás is abbamaradt. Az így félbehagyott árok neve azóta is Csörsz-árok. A megyénkbeli Ároktő innen kapta a nevét, és még több más település is, pl. az árok másik végén: Jász- ároikszállás. i(E monda megtalálható Bencédi Székely István — szikszói, majd gönci prédikátor — 16. században irt krónikájában is, igaz, kiigazító szándékkal: „Ez a’ Czersz árokját meg ... nem azért híttanak Czersz árokjának, hogy azon az Czersz király feleséget hozott volna magának, hanem azért, hogy az árkot, az országnak oltalmára legelőször az csináltatta vollna, még Attilának előtte, mikor áitt külön külön nemzetek lakoznának...” [Székely István: Krónika ez világnak jelles dolgairól. Krakkó, 1559. 139. oldal.]) Szép kis tündérmese szól a karosai templom építésének eredetéről is: Réges-régen, azon a helyen, egy nagy tó volt. Benne lakott Tó-királynő egész udvartartásával. A tündérek éjszakánként fel-feljártak a földre bűbájos dalokat énekelni a szerelmes hold sugarainál. .Ifjú szellők udvaroltak nekik egészen hajnalig. Egy alkalommal azonban a Barna Szellem —aki szerelmével üldözte a Tó- királynőt — majdnem elrabolta őket, éppen csák, hogy be tudtak menekülni a tó mélyén levő csodálatos vízi palotájukba. A Tó-királynő annyira félt erőszakos ud- varllójától, hogy többé nem mert a felszínre jönni, s a tündérlúnyokat sem engedte. Hosszú-hosszú évszázadok teltek el. A tündérek már nagyon unták a tó rabságát, úgy határoztak, hogy más vidékre költöznek. Elbontották hát vízi palotájukat, s azokból a kövekből épült a tó partján a karcsai templom. Amikor már befejezés előtt állott az építkezés, a felkész .toronyba fel akarták húzni a harangot, de az leesett, s be- lepottyant a tó vizébe. S akkor a tói eltűnt — kis folyócska vált belőle. Az rejti máig is a harangot. A templomtorony pedig örökre csonka maradt... (a rege szerint.) Diósgyőr neve régen Nagy-Győr volt. Mai nevét Diós Pálról, egy ott élő vadászról kapta, aki feleségével magányosan élt az erdő szélén. Nagyon szerette a bükki tájait, élvezte szépségeit, csak azt sajnálta, hogy más embereik nem telepszenek a környékre. Addig-ad- dig vágyakozott, míg egyszer egy csudásat álmodott.. A rege folytatása és még sok más monda (honnan kapta a nevét Kányahegy, vagy Pogánylkúl, vagy a Csengőbarlang ... (Tompa Mihály feldolgozásában található a Népregék, népmondák című .kötetében. Tompa a népköltészethez diákkorában került közel. Sárospatakon már régóta foglalkoztak a népiköltés gyűjtésével, s ki is adták dalgyűjteményeiket (először 1826-ban, majd 1834-ben is). Tompa népmonda-feldolgo- zásai — a természet- és tájfestő lírikus kibontakozó tehetségét fel-felvillantva — ritka könyvsikert hoztak. Ezer előfizetője volt, s mire (1846-ban) megjelent az első kiadás, már a .másodikról is gondoskodni kellett. Ebből a gyűjteményből válogatta ki Csorba Csaba a megyénkkel kapcsolatos darabokat és jelenítette meg Népregék címmel. A csinos, ízléses .kivitelű kis kötetet a B.-A.-Z. Megyei Levéltár adta ki az Irodalomtörténeti Társaság B.-A.-Z. Megyei Tagozatával közösen. Zimányi Katalin A VII. PARTKONGRESSZUS MGTSZ. TARDI ÜZEMEGYSÉGÉBEN 600 darab anyajuhra 3 éves bérbeadási szerződést kínál Lakást tudunk biztosítani. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet főállattenyésztőjénél személyesen vagy telefonon. Cím: VII. Pártkongresszus Mgtsz. Szentistván, Dózsa Gy. u. 5—7. Telefon: 40-12-422 A VII. Pártkongresszus Mgtsz, eladásra felkínál 60 db 150—300 kg-ig magyartarka-fríz F| növendékbikát és 60 db 150-300 kg-ig magyartarka- fríz F| növendéküszőt. Eladási ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a termelőszövetkezet főállattenyésztőjénél. Telefon: 40-12-422. Telex: 63261.
