Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam 303. szóm 1988. december 21. Szerda Ára: 1,80 Ft araBKsraffea Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Szép iskolát kaptak a bánrévei gyerekek Bánrévén mindeddig szűkös körülmények közöltt, 4 épületiben tanultaik az általános iskolások, a tanítás kétműszakos vélt. December 19-tőil azonban nagyon szép, 12 tantermes iskolájuk Van, tornateremmel, szociális helyiségeikkel, 300 adagos ■konyhával és hatalmas aulával. A hétfői ünnepségen, ahol megjelenít Porkoláb Albert, a megyei tanács elnök- helyettese is, Csáki Imre, a megyei tanács vb művelődési osztályának helyettes vezetője avatta fel a szép intézményt. Az iskolások ekkor köszönteik el Kovács Béla tanácselnökitől, aki 32 évig intézte a község ügyes- bajos ügyéit, köztük az iskolabővítést is szorgalmazta, és most nyugdíjba ment. Régi épületet toldották meg négy tanteremmel, tornateremmel, konyhával, és az aulával, az Agrober tervei alapján, a kivitelező a BÁÉV volt. Az új, 1626 négyzetméteres szárny 27 millió forintért épült fel. Szeptembertől, amikorra a tanács és a Volán módosítja a menetrendet, minden bánrévéi és Bánréve környéki gyerek délelőtt járhat iskoláiba, délutánonként pedig a napközi ad otthont a tanuláshoz, a szórakozáshoz. LKM — Digép — BVK Útkereső vállalatok és vállalkozások „Javult a Lenin Kohászati Művek idei gazdálkodása” — jelentették be tegnap délután a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban tartott tanácskozáson. Az önköltségcsökkentés értéke megközelíti a 800 millió forintot, a veszteséges termékek gyártása 630 millió forinttal mérséklődött. A Diósgyőri Gépgyár párt- bizottságának ülésén tárgyaltak arról, hogy megszűnik a vállalat gyáregységeinek központi irányítása. Az átszervezés jegyében több új egység minden kérdésben önállóan dönt. A tegnapi ülés résztvevői úgy vélték, hogy ezáltal a dolgozók érdekeltebbek lesznek a termékszerkezet-váltásban. Két napot töltenek a Borsodi Vegyi Kombinátban azok a csehszlovákiai szakemberek, akik a VUP—Prie —Vidza cégtől érke7.tek Kazincbarcikára. A két kombinát szakemberei katalizátorgyártó üzem közös létesítésének lehetőségeit vitatják meg. Arafat Belgrádban A jugoszláv állaiméin ök- ség meghívására kedden délután hivatalos baráti látogatásra érkezett Belgrádiba Jasszer Arafat. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke rövliddél az érkezést követően megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Raif Dizdareviiccsed, az államéinckség elnökével a közel- keleti helyzet legújabb fejleményeiről, a palesztin kérdés megoldásának témaköréről, valamint az el nem kötelezett mozgalom feladatairól. Arafat fél évvel ezelőtt járt utoljára a jugoszláv fővárosban. Szovjet-japán tárgyalások Mihail Gorbacsov politikai naptárába felvette ja- páni látogatását. Erről tájékoztatta Eduard Sevard- nadze kedden reggel Talke- siitá Noboru kormányfőt. A hivatalos külügyminiszteri konzultáción a japán fővárosiban tartózkodó Sevard- •nadze Takesiitának átadta a szovjet államfő levelét is, amelynek tartalma azonban egyelőre nem ismeretes. A Japánban sorra kerülő csúcstalálkozó időpontjára vonatkozóan nincs konkrét elképzelés, azt feltehetően megelőzi majd Takesita moszkvai látogatása, amelyre a szovjet diplomácia vezetője meghívást adott át. Az egyórás eszmecsere során Sevardnadze kifejtette, hogy kölcsönös erőfeszítések révén új fejezet kezdődhet a kétoldalú Kapcsolatokban, amihez szükség van a legfelső szintű párbeszédre Ezt a korábbinál gyakoribb külügyminiszteri találkozók segíthetik elő — mondotta. Takesita melegen üdvözölte a tokiói japán—szovjet csúcstalálkozó lehetőségének hírét és kifejezte reményét, hogy arra a lehető legrövidebb időn belül sor kerül. Arról is tájékoztatta a szovjet diplomácia vezetőjét, hogy a szovjet államfővel elsősorban azt kívánja majd megtárgyalni, mit tehet a két ország Ázsia békéje és stabilitása elősegítésének érdekében, és hogyan járulhatnak hozzá a kelet—nyugati kapcsolatok tartós javulásához. A szigetország kormány fője ugyanakkor nyomatékka! hangsúlyozta, hogy Japán rugalmas választ vár több évtizede előterjesztett területi követeléseire, amelyek a Hötokaidótól északkeléire fekvő, a második világháború után a Szovjetunióhoz került négy sziget visszaadására vonatkoznak. A PARLAMENT DECEMBERI ÜLÉSE Megkezdődött a vita a jövő évi költségvetés-tervezetről Kedden délelőtt 10 órakor, Stadin- ger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megemlékezett az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és Kormány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indítványt ismertetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyújtott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. A törvényhozó testület tagjai ezután néma felállással adóztak a napokban autóbaleset miatt elhunyt képviselőtársuk, Nagy László, a Krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke emlékének. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Bejelentette, hogy három képviselő nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez. Posta központjának, illetve elnökének államigazgatási feladatait az új minisztérium, illetve annak vezetője venné át. Ezt 'követően még a jövő év első felében, az új postaitörvény élfogadása után fokozatosan kerülhetne sor a Posta szervezetének átalakítására, a vállalatok megszervezésére. Bodo-nyi Csaba építőművész, az Észak-magyarországi Tervező Vállalat vállalati főépítésze felszólalásában kifejezte kételyéit a tervezett összevonás hasznosságát illetően; mint mondotta, annak szakmai, gyakorlati előnyeit nem látja. Javasolta ezért, hogy még a végrehajtás megkezdése előtt hozzanak létre konzultatív testületet az Urbanisztikai Társaság és más intézmények bevonásával. A 'képviselő szerint az első próbaév elteltével napirendre keil tűzni az összevont minisztérium munkájának tanulságait. Indítványozta továbbá, hogy — a társadalmi és szakmai kontroll erősítése érdekében — létesítsenek Építészei! Kamarát. Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a konkrét f el ád a tk örök k ia 1 ak ít ás á n ál a kormány kész figyelembe venni az összes észrevételt, bírálatot. Levonta azt a tanulságot, hogy a társadalmi szervezeteket hamarabb kell tájékoztatni. A hatáskörök megállapítása azonban a Minisztertanács feladata, azt nem ruházhatja át. Viszont a két minisztérium felelős szakemberei mellett igénybe veszik az Urbanisztikai Társaság és az Építőművészek Szövetsége közreműködését is. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a minisztériumok felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatát — 21 ellenszavazattal és 54 tartózkodás mel'leitt — elfogadta. (Folytatás a 2. oldalon) (MTI-telefotó) tés államigazgatási, kormányzati irányítását legcélszerűbb a Belügyminisztérium keretében egységesíteni. A 'konkrét kapcsolatrendszert és feladatmegosztást a jövő év április 30-áig alakítják ki. Ezeknek az intézkedéseknek a von Tataiként szükség van a kommunális ellátás, a lákás- és helyiséggazdálkodás központi feladatainak átcsoportosítására is. Ezek A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat és személyi javaslatok tárgyalása; 2. Az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. a kapcsolódó törvényjavaslatokkal együtt; 3. Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának törvényjavaslata; 5. Az illetékről szóló 198G. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata; 6. A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalása, együttes vitában; 7. A szakképzési hozzájárulásról cs a Szakképzési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A külföldiek magyarországi befektetéséről és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 9. Az Alkotmány módosításáról; az egyesülési jogról; a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 10. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának törvényjavaslata; 11. Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása; 12. Interpellációk, kérdések. Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke terjesztett elő törvényjavaslatot a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására. Elöljáróban kiemeltg: a jelenlegi helyzet egyik fő sajátossága, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elválaszthatónak hitt gazdasági és politikai reform. Ugyanakkor a kéit területen a haladás sebessége jelentősen eltér egymástól. Sokáig a gazdaságra korlátozódott a reform, napjainkban a folyamat kiszélesedett, sőt a pöliti'kaii intézmény- rendszer reformja, a társadalmi demokrácia és az ezt kísérő nyilvánosság kibontakozása annyira felgyorsult, hogy már reális veszély a folyamatok kezelhetőt lensé- ge, s ennék következtében a társadalom destabilizálódása. Ez a veszély nem a folyamatok leállításával kerülhető el, hanem csak az új alapokon nyugvó, a politikai pluralizmusa talaján álló közmegegyezéssel. Bejelentette: a Miniszter- tanács javasolja, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot, és Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven új minisztériumot hozzon létre. A javasolt változtatás szoros csz- szefüggésben áll a kormányzati irányítás struktúrájával, változó módszeréivel és stílusával. A tanácsi igazgatás, a terület- és településfejleszNémeth Miklós miniszterelnök expozéjót tartja közül több ugyancsak a Belügyminisztériumhoz kerül. E szervezeti intézkedésék kellőképpen előkészítik a Belügyminisztérium Belpolitikai és Közigazgatási Minisztériummá való átalakítását — hangsúlyozta a miniszterelnök. Ezt követően azokat az elképzeléséket ismertette a miniszterelnök, amelyek szerint a jövőben a Posta tisztán vállalati szervként működne. Első lépésiként 1989. január 1-jétőd a Magyar Berecz János és Grósz Károly az ülésszak megkezdése előtt
