Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. december 19., hétfő A melki apátság „Melken valaha a (X. szá­zadban) a magyarok nyugati határvára volt, az osztrák történelem a „hun Eisen- burg”-nak nevezi, és magyar várkapitányát, Gizót is hun vezérnek említi. A „hun ve­zér” 976-ban adta át legyő­zőjének, I. Babenbergi Lipót őrgrófnak a várat.” — írja az Ausztria útikönyv. Mert mit tesz egy jó tu­rista, ülve a Duna-parton, szemben a melki apátság gyönyörű épületével. Hát ol­vas egy-két gondolatot az útikönyvből, aztán felnéz, és csak ámul... S ha véletle­nül nemrég olvasta Umberto Eco A rózsa neve című köny­vét, fantáziája is dolgozni kezd. Érzi, az apátság(ok) misztikumát. Elképzeli a kö­zépkori titkos járatokat, a rejtett könyvtárat, ahová kö­zönséges halandó nem lép­het be, s csodálja a temp­lom méreteihez képes eltör­pült ember furfangját, aho­gyan az meg akarja védeni a külvilágtól a felgyülemlett tudást. A bencés apátság az 1700- as évek elején épült. A két­tornyú barokk templom szür­ke és vörös márványból ké­szült főoltárát Antonió Be- duzzi tervezte, az aranyozott szobrok Peter Widerintől va­lók, a mennyezetfreskók Joh. Mich. Rottmayr alkotásai. A kolostor 80 ezer kötetes könyvtárában 1850 értékes ősnyomtatványt, kéziratot őriznek. (dobos) Szomszédolás Rádió mellett Már a dombóvári felhívás is jelezte, hogy. az egyre élénkülő társadalmi mozgás elérte az iskolát is. Voltak, akiket ez (akkor, ősszel) meglepett, míg mások már rég megjósolták, várták ezt a fordulatot. A közvélemény megoszlik a pedagógusok megítélésében. Hallottam már türelmetlen, sőt durva hangokat is, amelyek túlzó­nak, egyenesen indokolatlan­nak tartják a pedagógusok bérköveteléseit — mondván, hogy nincs mögötte (tudás) fedezet és teljesítmény. Már maga az a tény, hogy az is­kola évek óta téma, jelzi, hogy nagyon nagy a baj. Az elmúlt hetekben lezaj­lott diákmegmozdulások markánsan, radikálisan fo­galmazva nevezik nevén a dolgot. A leendő értelmisé­giek a butaság eluralkodá­sától, sőt terrorjától féltik a holnapot. Indokolt-e ez az éles fogalmazás? A pedagó­gusok szerint mindenképpen. A fizetés, az anyagi megbe­csülés csupán a dolog felszí­ne, mondhatnók, a jéghegy csúcsa, hallottuk szerda este a Tanakodó műsorában (Pe­tőfi 21.05—22). A tét — ha jól értettem Beke Katát — a holnap minősége. Egy per­cig se higgyük, hogy ,a gond és annak „kezelése” új. Már Eötvös József felpanaszolja, hogy a honatyák fölösleges Tana 1 J ' 1 ® pénzpocsékolásnak tartják az iskolára fordított pénzt, s csak a „maradékból” csur- rantanak, cseppentenek va­lamit. Ennek ellenére ki­épül lassan az az iskola- rendszer, amelyet — a lé­nyegét tekintve — mindmáig nem tudtunk meghaladni mennyiségében, de minősé­gében semmiképp. A még nem is olyan régen még gú­nyolódva emlegetett Kle- bersbeg-féle iskolareform óta nemhogy előbbre nem, de sok vonatkozásában egyene­sen visszaléptünk. Ma már látjuk, hogy a legnagyobb a baj éppen ab­ban az iskolatípusban, amely- lyel büszkélkedni szerettünk: az általános iskolában. Hiá­ba figyelmeztettek 40 éve a szakemberek, hogy nincs elég tanterem, szakember — kö­telezővé tettlék a 8 általá­nost. Az azóta egymást kö­vető, átgondolatlan „refor­mok” csak még jobban ösz- szekuszálták a helyzetet, ron­tották a színvonalat. Hogyan akarjuk megvalósítani a technikai forradalmat, olyan emberekkel, akiknek gondot Hol épülnek és hol nem utak? • KÖVESDEN LEJÁRT A FELLEBBEZÉSI IDŐ • AUTOSZTRADA AZ ÁLMAINKBAN • BÁNKÜTRA IGYEKEZVE Mezőkövesden a hármas, Miskolcon és Sajószentpéte- ren a huszonhatos, Ózdon a huszonötös, Tokajban a har­mincnyolcas út átépítésével kapcsolatos elképzelések vál­tottak ki kisebb-nagyobb mértékű tiltakozást a lakos­ság részéről. Mindenki belát­ja, hogy közlekedni szüksé­ges, mindenki szeretné, ha ezt egyre jobb minőségű és nagyobb biztonságú utakon tehetné. Ám azt senki sem akarja, hogy az új utak for­galma az ő házuk előtt dü­börögjön el. Ez érthető. Az utaknak viszont valahol ha­ladniuk kell... Ezekről a problémákról Gyarmathi Mi­hállyal, a megyei tanács közlekedési osztályának he­lyettes vezetőjével beszélget­tünk. — A legnagyobb tiltako­zást a hármas út mezőkö­vesdi nyomvonalának meg­változtatása váltotta ki. A Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium kü­lön foglalkozott ezzel. — A problémát itt nem az új út építése okozta. Erre ugyanis az építési engedély már megvan, a fellebbezési határidő pedig lejárt. Tudni kell, hogy a terv egy, az egész várost elkerülő szakasz megépítésére született, ami mintegy százmillió forintot igényelne. Ezzel szemben je­lenleg csak húszmillió áll rendelkezésre. így a Miskol­ci Közúti (Igazgatóság csak szakaszosan tudja megépíte­ni az új utat, s ez azzal jár együtt, hogy a nem országos főút forgalmára méretezett utcákon kellene a járműve­ket az új szakaszra terelni a belváros tehermentesítése érdekében. Az érintett utcá­kon lakók tiltakoztak. Most, az egy személyben beruházó és kivitelező Miskolci Köz­úti Igazgatóság zaj- és rez­gésvédelmi vizsgálatokat vé­geztet. Itt említeném meg Özdot, ahol a belvárost el­kerülő huszonötös főút ügye szintén vizsgálati stádiumban van. Visszatérve Mezőkö­vesdre, azt hiszem, fogunk találni mindenkinek megfe­lelő kompromisszumos meg­oldást, például az egyirányú- sítást. A mai gazdasági hely­zetből kiindulva úgy tűnik, kétezerig nemigen épül meg a teljes elkerülőszakasz. jelent (anyanyelven!) az írás, olvasás, a fogalmazás, fogal­mi gondolkodás? Az általá­nos iskola hatásfoka termé­szetesen meghatározza a töb­biét is. Éppen az a Beke Kata írt erről könyvet (la­punkban recenzáltuk), aki most néhány társával új (al­ternatív) szakszervezetet ala­kított. A Tanakodó szerdai műsora (alcíme szerint) lé­nyegében erről: a szakszer­vezetről folyt volna, de aki dolgozott már iskolában, az tudja, hogy a szakszervezet szerepe finoman szólva is ko­molytalan volt eddig. Nem tudta felvállalni és megolda­ni az érdekképviseletet (lásd óraszám, fizetés, túlóra, stb.), s akkor még hol vannak az érdemi, tartalmi kérdések? Beke Kata jól látja, érzi: annyiszor megalázták, tették nevetségessé a magyar pe­dagógust, hogy az (tisztelet a kivételnek) elfáradt, bele­fásult. Ennél nagyobb ve­szély pedig nem fenyegetheti a gyerekeket, mint a saját sorsát rezignáltan elviselő, lelkileg-szellemileg lerongyo­lódott tanító! Hány olyan tankönyv „vitán” vettem részt magam is, amelyen a szakfelügyelő -előre közölte, hogy bármit is mondunk, a tankönyvet elfogadták, a tan- terv pedig törvény! Hallgat­va a műsort, az odacitált szakszervezeti vezetőket, ki­— Ezek szerint nem ez a legégetőbb probléma. — Valóban inem. Legfonto­sabb a huszonhatos út négy­sávosra szélesítése Kazinc­barcikáig. A Közlekedési Mi­nisztérium régebbi ígérete szerint 1990-ig a bővítést megcsinálták volna Sajó- szentpéterig. Most úgy tű­nik, hogy a jelzett időpontig csak a sajóbábonyi elágazá­sig lesz kész. Saj őszentpéte- ren sem örülnek a bővítés­nek, sokan vannak azon az állásponton, hogy a kiszéle­sített huszonhatos út kerül­je el a települést. Ez csak óriási költséggel lenne kivi­telezhető, hisz’ jobbról ott a vasút, az üveggyár, a Sajó, báliról pedig a dombos' vi­dék ... Mindenesetre még van idő gondolkozni. — A miskolci Petőfi tér, illetve az új házak között vezető huszonhatos út ügyé­ben viszont már volt idő gondolkodni. — Sajnos, igen. A tér át­építésére terv 1983-ban szü­letett. Akkor három évig pénzhiány miatt el kellett halasztani a kivitelezést. Mi­kor lett pénz, jöttek a kör­nyezetvédők, ami ismét két év eltolódást eredményezett. Egyébként az út terve volt meg előbb, a házakat 1985- ben tervezték köré (!) Ez az út jövőre elkészül, a Köjál felmentést adott a környe­zet- és egészségvédelmet szolgáló értékek betartása alól... — Terveznek-e még széle­sítést a huszonhatos úton ki­vid, hiszen nemcsak ott van zsúfoltság. — Szeretnénk a hármas utat Miskolc és Nyékládhá- za között kétszer kétsávosra bővíteni, mert sztráda két­ezer előtt biztos, hogy nem épül Borsodban. Ugyanezt tesszük majd a harmincötös úttal, Leninvárosig. — Tokajban a fél város szanálásáról beszélnek. — Ez természetesen lehe­tetlen. Az viszont igaz, hogy lehetőséget kell találnunk a várost Bodrogkeresztúron ke­resztül, a harminchetes úttal csit igazságtalannak is érez­tem, hogy ezt a csődtöme­get most éppen a szakszer­vezeten kérik számon. Mert mit is tehetett a szakszerve­zet? Szálljon szembe a ke­nyéradóval? Hogyan, hiszen jószerivel semmire se volt jogosítványa. A szakszerve­zeti gyűlések, amelyek min­dig „külpolitikai beszámoló­val” kezdődtek, vagy una­lomba fulladtak, vagy piaci szócsatákba torkolltak. Ér­dekvédelem? a teljhatalmú igazgatóval, vagy az éteri magasban libegő művelődési osztály (ok) kai szemben? A szakszervezeti bizalmiak sem hősök (s nem csak azért, mert nők) ... A szociológia már rég le­írta ezt a jelenséget. A ja­vak elosztásáért különböző lobbyk harcolnak (ipar, me­zőgazdaság, hadügy, belügy stb.), s ezek közt mindig a „puha” húzza a rövidebbet: azaz a kultúra a humán­szféra. Meggyőződésem, hogy ha az iskola jól működik, akkor jobban működik ma­ga a társadalom is, keve­sebb gondja, dolga akad az erőszakszervezeteknek is. Vissza kell adni, szerezni (mindenáron!) az értékek tekintélyét. Az etikának, er­kölcsnek, a tehetségnek, szor­galomnak, tudásnak, a tisz­tességgel, jól végzett munká­nak! Ezt pedig az iskolában kell elkezdeni. Már holnap reggel, amikor becsengetnek! h. s. összekötő út kiszélesítésére. Elképzeléseink között szere­pel (és ezért nem mondtam harmincnyolcast a bodrog- keresztúri útra), hogy a Ti- sza-híd után balra fordulna a Nyíregyházáról jövő har­mincnyolcas út, és Tarcalon keresztül érné el a harminc­hetest. A megvalósítás szük­ségszerűen szanálásokkal, át­alakításokkal jár, de a tör­A lelki betegségek a tár­sadalom elfojtott érzelmeinek megnyilvánulásai. Ezekből sajnos, nincs hiány mostaná­ban, s ezzel együtt gyarap­szik a lelkileg sérült embe­rek száma is. Miként lehet ezeket a lelki bajokat gyó­gyítani? Erre a kérdésre vártak választ azok az orvo­sok, pszichológusok, pedagó­gusok, bírók, lelkészek és más foglalkozások képvise­lői, akik a napokban a Di­namikus Pszichiátriai Világ- szövetség elnökének, dr. Günter Ammon professzor­nak az előadására kaptak meghívást. A TIT Miskolc Városi Szervezete és a Miskolci Családterápiás Műhely meg­hívására városunkba látogató nyugat-berlini pszichiáter ér­kezésének híre széles érdek­lődést keltett. A Miskolci Akadémiai Bizottság székhá­zába Budapestről, Debrecen­ből, Nyíregyházáról, Gödöl­lőről és 'Borsod számos hely­ségéből, Szerencsről, Sátor­aljaújhelyről, Sárospatakról, Encsről, Ózdról és Edelény- ből érkeztek a téma iránt érdeklődők. Bevezetőül dr. Körmendy Györgyi pszichoterápeuta, a Családterápiás Műhely veze­tője köszöntötte az idős tu­dóst, és munkatársnőjét, dr. Ilse Burbiel pszichológust, majd a dinamikus pszichiát­ria szellemi vezére, Ammon professzor tartotta meg elő­adását, tanainak kialakítá­sáról, módszereiről. Az USA-ban eltöltött 10 év alatt tanulja meg a pszicho- analitika és a rendszerelmé­let szoros összefüggését, majd 1965-ben hazamegy, és eltér­ve a hagyományos felfogás­tól, fokozatosan kezdi alkal­mazni saját, a dinamikus pszichiátriára épülő módsze­reit. Korábban vallott elvei­vel nem tud mit kezdeni új kezelései közben, ezért be­vezeti a szociális energia fo­galmát, amelyet néhány éve egy, e témáról rendezett vi­lágkongresszuson fogadnak el. Az új fogalom a szociá­lis környezetből — elsősor­ban a szeretetből és a gyön­gédségből fakadó — olyan életenergia, amely az alap­vető személyiségfunkciók ki­fejlődésének feltétele. Ennek hiánya — különösen kicsi korban — lelki betegséget vált ki. Müncheni kliniká­ján olyan súlyoasbb betege­ket is sikeresen kezeltek, aki­ken a hagyományos gyógy­módok nem segítettek. A kezelés során maguk a betegek is kapnak bizonyos terápeutai feladatokat. Gyak­ran alkalmaznak nonverbá- lis módszereket, így rajz-, színház-, tánc- és sportterá­piát, ezek azonban önmaguk­ban nem elegendőek, és a terápiás beszélgetéseket nem pótolhatják. Megemlíti egy skizofrén művésznő esetét, aki legsúlyosabb állapotában csak fekete és lila pontok­kal pöttyözte tele a vásznat, a sikeres kezelés után pe­dig remek önarcképet fes­tett. ténelmi városképre vigyáz­nunk kell. — Született-e már döntés a bánkúti úttal kapcsolat­ban? — Azt hiszem, sikerült a környezetvédőkkel megálla­podnunk. Síszezonban pén­tek reggeltől, vasárnap estig csak a Borsod Volán és az MKV autóbuszain, vagy gya­log lehet majd feljutni. Az év többi részében személy- gépkocsival bármikor meg­közelíthető lesz Bánkút az új úton. A híresztelésekkel ellentétben, az erdőgazdaság útján hatvan forintért most is felhajthatnak a személy­autók. M. K. Cs. Kérdésekre válaszolva, Am­mon professzor az anya és gyermeke közötti lelki kap­csolat alakulásáról kifejtette, hogy az már a méhben megkezdődik a testnedvek közvetítése révén. A csecse­mőt az első életévében ké­nyeztetni kell, minél több szeretetet, melegséget adni neki. Felemlít egy ősrégi kí­sérletet, amelyben száz új­szülöttet bábák gondoznak az anyjuk helyett, de csu­pán a fizikai szükségletei­ket kielégítve, egyetlen hang, mosoly, simogatás nélkül. A szerencsétlen kisbabák szin­te kivétel nélkül elpusztul­tak, ami markánsan példáz­za a szociális energia hiá­nyának következményeit. Ilyen szempontból a világ gyermekkórházai — még a legjobban felszereltek is — felérnek egy katasztrófával, mert a személyzetnek nincs ideje a kisbetegek gondjai­val való foglalkozásra. Így nem csoda, ha fizikai bajaik mellé lelki betegekké is vál­nak. Más kérdésre válaszolva alapvetőnek tartotta a testi­lelki egészség megőrzése szempontjából, hogy az em­ber állandóan tevékenyked­jen, foglalkozzon sok dolog­gal, és több baráti kapcso­latot ápoljon. Manapság saj­nos, fennáll egy identitás, azaz éntudat nélküli nemze­dék felnövekedésének a ve­szélye. A családtagoknak kevés ideje jut egymásra. Nemcsak az anyagi gondok­kal küszködő, túlhajszolt családoknál lehet ez így, de a jómódúaknái is, ahol a közvetlen törődést anyagi ja­vakkal próbálják megváltani. Nem az együtt töltött idő tartalma, hanem a milyensé­ge a döntő! Az emberi sze­mélyiség fejlődésére a jóság, a megértés, az elismerés, a dicséret, vagyis a szeretet megannyi megnyilvánulása van a legpozitívabb hatás­sal. A lelkileg sérült gyei’e- keknek — éppen a szeretet hiánya miatt — nem csak elfogyott, de általában nem is volt szociális energiájuk. Ez azonban az anya és gyermeke sok-sok türelem­mel történő kezelésével re­habilitálható, annál hatáso­sabban, minél fiatalabb a gyerek. Ammon professzor kliniká­jának kutatási eredményei, az elvégzett EEG-vizsgála- tok is alátámasztják hipoté­zisének igazát, a szociális energia létezését, sőt, már regisztrálására alkalmas ké­szüléket is szerkesztettek. A közel háromórás együtt- lét után Ammon professzor és Ilse Burbiel kollégája a Családterápiás Műhely tag­jainak részvételével még szűk körű, kétórás csoport­dinamikai foglalkozást is tar­tott. Búcsúzóul pedig — másnap délelőtt — megko­szorúzták a dinamikus pszi­chiátria neves magyar képvi­selőjének, dr. Ferenczy Sán­dornak a miskolci Fábián utcában elhelyezett emlék­tábláját. Kovács A. Gábor Megszívlelendő gondolatok így gyógyít Ammon professzor

Next

/
Thumbnails
Contents