Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

1988. november 4., péntek

(Folytatás az 1, oldalról)

Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalom- formáló erejének érvényesítéséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alkotó eleme a politikai centrum továbberősödése, amely képes következetesen megvalósítani a pártértekezlet irányvonalát, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet követ a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a párton- kívüli haladó szocialista, baloldali demokratikus, népi-nemzeti indíttatású erőkkel és az egyházakkal a kölcsönösen elfogadott elvek alapján.

Az önállóság tiszteletben tartása mellett, a megújulás elvi követelményeinek feladása nélkül a vezető párttestületek nyújtsanak elvi, politikai segítségét, orientációt a pártszerveknek és az alapszervezeteknek a megújulás megkönnyítésére, és biztosítsák az ehhez szükséges tájékoztatást.

A pártszerveződés új elveire és követelményeire való átállás során fokozatosan kerüljön előtérbe a lakóhelyen folytatott politikai tevékenység. A párttagok vegyenek részt a különböző mozgalmakban, érdekképviseletekben és az új szerveződésekben, az élénkülő politikai közéletben, a társadalmi vitákban.

Politikai munkájukhoz elengedhetetlen, hogy a párt illetékes testületéi a felmerült fontos politikai kérdésekben kialakítsák a képviselhető és képviselendő irányvonalat.

A párttestületek változó feladataihoz igazodó, hatékony, minőségileg megújuló pártapparátusra van szükség. A testületek az ehhez szükséges átalakítást az év végéig fejezzék be.

'S Az ország tényleges helyzetének értékelésében és a továbbfejlődés kiindulópontjainak meghatározásában a Központi Bizottság számít a párttagság véleményére és széles körben, a különböző formákat felhasználva aktív eszmecserét folytat. Ebben a párt különböző vezető testületéi minden szinten vegyenek részt. E politikai mozgalmi tevékenység kapjon teljes nyilvánosságot. A

pártszervezetek rendezzenek a tagság összetartozását erősítő kommunista fórumokat, és ezeket használják fel a politikai közélet formálásá- ra.

A Az MSZMP olyan po- litikai erő, amely képes a nemzeti felemelkedés programját megalkotni és következetesen megvalósítani, képes a reformban érdekeltek összefogására, a szocialista haladás köré tömöríthető erők koalíciójának létrehozására. Ez a biztosítéka annak, hogy elzárjuk az utat az egyértelműen elvetett sztálini modell és a polgári rendszer alternatívája elől. A kétfrontos harcnak a mai viszonyok között ez a célja és fő terepe.

C A Magyar Szocialista Munkáspárt vállalja az elmúlt négy évtized történelmi örökségét, amely a magyar népnek felemelkedést hozott. Megőrizve kívánja meghaladni azt. Ennek a politikának előremutató elemei: a két munkáspárt 1948- as, új minőséget ígérő egyesülési kongresszusa; az 1953— 56 közötti éveknek a szocializmus megreformálását igénylő demokratikus törekvései. 1956 után az MSZMP nagy erőfeszítéseket tett a szocializmus addig kialakult rendszerének megváltoztatására. A hazai és a nemzetközi közvéleményben is elismert sikereket ért el az életviszonyok javításában, a demokratizmus kiszélesítésében, a szabadságjogok garantálásában, a humanizmus elveinek érvényesítésében és az 1966—68-as reformtörekvésekben. Mindezt a történelmileg meghatározott külső és belső feltételek közegében csak részlegesen tudta végrehajtani. A szocializmus korábban kialakult politikai rendszerének korlátain nem léptünk túl. A döntési mechanizmus, a politikai akarat- képzés módja szembe került a társadalmi-politikai fejlődés valódi szükségleteivel, így a szocializmus fejlődését akadályozó tényezővé, súlyos hibák forrásává vált.

Ezért sem vállalható a szocializmus történelmileg túlhaladott modelljére jellemző gazdasági és politikai rendszer fenntartása. Változtatni kívánunk azon a szubjektív és konzervatív szemléleten és gyakorlaton, amely az elmúlt másfél évtized

máig is ható hibáihoz vezetett. Nem lehet fenntartani a túlközpontosított döntési mechanizmust, nem lehet folytatni a szubjektív vezetői kiválasztást, és nem lehet nélkülözni a vezetői tevékenység társadalmi ellenőrzését.

í Az új nemzeti összefo- gás tartalmát, útjait, módjait tekintve számunkra egyedüli irányt mutató eszme a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés eszméje. Történelmi tapasztalataink és a megváltozott helyzetből adódó felismerések alapján ma a nemzeti összefogás alappilléreinek tekintjük:

— az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompoliti-' kát;

— a hatékony piacgazdaság megteremtését;

— a modernizációra épülő határozottabb nyitást a világ felé;

— a társadalmi önszerveződés jogának, mint a szocializmus új elemének érvényesítését a politikai pluralizmus viszonyai között; ennek keretében a szocialista társadalom fejlődési útjának, a magyar társadalom érdekeit érvényesítő, az összes haladó, baloldali, demokratikus, nemzeti törekvést kifejező erő együttműködésének a megvalósítását;

— olyan szilárd alkotmányosság kiépítését és szavatolását, amely a biztonságos jogrendnek, a jogállamiságnak az alapja, és magában foglalja a demokratikus politikai rendszer működésének keretein belül a párt, a kormány, a különböző érdek- képviseletek, a társadalmi- politikai mozgalmak együttműködésének törvényes szabályozását;

— a szocializmus megújítására törekvő valamennyi ideológiai áramlat együttes politikai programalkotó lehetőségeinek elismerését, beleértve a nem marxista világnézetű, így a vallásos emberek aktív közreműködési lehetőségét is, a társadalmi gyakorlat alakításában.

"J A munkásság érdekei

' ■ jól érzékelhetően érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalában és megvalósításában. Ezért alapvető politikai érdek, hogy a párt tényleges párbeszédet folytasson a munkássággal a gazdaság- és a szociálpolitika olyan kérdéseiről, amelyek közvetlenül érintik munka- és életfeltételeit, jövedelmi viszonyait, szociális biztonságát is. Támogatását kell kérnünk a jövedelmek olyan elosztásához, amely — a rövid távú érdekeken túlmutatóan — segíti a társadalmi és gazdasági modernizációt, a gyorsabb fejlődést, végső soron a munkásság boldogulását is.

A mezőgazdasági dolgozók bizalmát és jövőjét csak az átalakulás követelményeit érvényesítő érdekeltségre épülő agrárpolitika biztosíthatja.

Az értelmiség közreműködése nélkül a korszak nagy kihívásaira nem lehet választ adni. Ezért a hozzá való viszony nem taktikai, hanem stratégiai jelentőségű. Szükségesnek tartjuk létrehozni a politikai döntési folyamatba való aktív bekapcsolódásának, illetve saját kezdeményezéseinek feltételeit. Indokolt a szellemi munka nagyobb megbecsülése, amelyet ezért támogatunk.

Az ifjúság elidegeníthetetlen joga, hogy részt vegyen a politikai rendszer demokratizáláséiban, saját szervezetein keresztül beleszóljon a politika formálásába, jövőjének alakításába. A politikai intézmények a generációk közötti párbeszéd, megegyezés és együttműködés színterei is legyenek.

O Az MSZMP a társa® - dalmi érdekkifejezés, önszerveződés és ellenőrzés pluralizmusának, a társadalom önszabályozásának új útjait keresi. A jelenlegi politikai időszakban a nemzet előtt álló rendkívül nehéz feladatok megoldásához az erők összefogására és nem megosztottságra van szükség. A pártnak az az álláspontja, hogy vezető szerepét az egypárt- rendszer keretei között gyakorolja. Természetesnek tartja, hogy az alkotmány előírásainak, a törvényességnek megfelelően különböző politikai szervezetek jönnek létre. A hozzájuk való viszonyt programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozza meg. A párt keresi az együttműködést, a politikai szövetséget, koalíciót azokkal az erőkkel, amelyek a szocializmus megújulásáért, a nemzet felemelkedéséért kívánnak színre lépni. Határozottan szembeszáll azonban minden olyan erővel, amely a szocialista társadalmi rend, az alkotmányosság és szövetségi rendszerünk ellen lép fel.

Q A nyilvánosságnak ki* • tüntetett jelentősége van politikai rendszerünk megújításában és működtetésében. Az önálló tényezőként színre lépett sajtó megfelelően illeszkedjen a demokratizálási folyamatba. A politikai intézmények és az újságíró-társadalom között jó együttműködés, partneri viszony alakuljon ki.

Felgyorsítjuk a nyilvánosság korszerűsítésével foglakozó állásfoglalás előkészítő munkáját. Következetesen érvényesíteni kell a lapalapítók és -fenntartók érdekeit, politikai és anyagi felelősségét. Ez különösen vonatkozik a kormány által felügyelt nagyhatású tömegkommunikációs eszközökre. A különböző alternatív nézeteknek csak a tényleges súlyuknak megfelelően adjanak teret. Éljenek jobban az e nézetekkel vitázó kritikai funkciójukkal, amihez mozgósítani kell az érdekelt területeken dolgozó kommunistákat. Nyíljon mód arra, hogy a különböző szerveződések a sajtótörvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat.

•árt Felgyorsítjuk az el- múlt évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzetértékelés a közvélemény számára a gazdaság állapotáról.

44 Gyorsítsuk meg az át* *“ fogó gazdasági reform- folyamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdasági nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény érvényesítéséhez, a piaci feltételek kialakításához, a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagy döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállalatoknak. Konkrét iránymutató programokat, közgazdasági ösztönzőket kell kialakítani minden tulajdonforma, így a magántulajdon részére is. Következetesen kell előrehaladni a bérreform, a költségvetési reform és az árreform bevezetésében. A gazdasági érdekegyeztetési gyakorlat gyors kiépítésére kell törekedni.

A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell teremteni, hogy részt vállaljanak a gazdaság megújításában.

Az intézkedések által sújtott, nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. Aktív képzési és foglalkoztatáspolitikára van szükség, amelynek célja a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkanélküliség mértékének csökkentése és a munka nélkül maradó emberekről történő gondoskodás.

4>y A Központi Bizottság “ megállapította, hogy több olyan feszültség és probléma terheli a lakosságot, belpolitikai életünket, amely részben megszüntethető, illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkel is megoldható. Szükségesnek tartja, sogy az adórendszerből kiiktassák a termelést, a teljesítményt fékező hatásokat.

Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. Át kell tekinteni, hogy az állam, a párt és egyéb szervezetek milyen eszközöket, erőforrásokat szabadíthatnak fel más társadalmi célokra.

<4*5 Minden területen, pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelményeknek. A párt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért és az abban vétkes tisztségviselők felelősségre vonásáért.

*

A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valamennyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett haladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek negatív társadalmi következményeiből való kilábalás lehetséges útjainak kialakításán (MTI) .

4 Az MSZMP KB noI* vember 1—2-i ülésén megtárgyalta a népgazdaság 1988. évi fejlődéséről és az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszköz- rendszeréről szóló tájékoztatót.

A Központi Bizottság megállapította, hogy 1988-ban a gazdasági folyamatok alapvetően a stabilizációs programban kijelölt irányban alakultak, de nem mentesek az ellentmondásoktól.

Az eddigi teljesítmények alapján úgy ítélhető meg, hogy a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egy évben az alapvető gazdaság- politikai célok teljesülnek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megvalósul. A fizetési mérleg hiánya — az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésével összefüggésben ugrásszerűen növekvő lakossági devizafelhasználás miatt — valamelyest meghaladja a tervezettet. A KGST- kapcsolatainkban mérséklődik a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezettet. A

lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csökken, a vállalati beruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folytatásához, ki- teljesedéséhez. Ennek értékét növeli, hogy a gazdálkodó szervezetek ezeket a teljesítményeket gyökeresen megváltozott közgazdasági környezetben, az új adórendszer bevezetése és számos egyéb szabályozóváltozás közepette érték el.

A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos olyan új és örökölt tényező van jelen, amely nehezíti a stabilizációt. Az adósságállomány magas, az adósságszolgálat súlyos terheket ró az országra. A minőségi változás, a gazdasági szerkezet átalakulása nem kielégítő. A konvertibilis export növekedését a javuló teljesítményék mgllett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturális kereslet és kedvező áralakulás magyarázza.

A belső pénzügyi egyensúlyt még nem sikerült helyreállítani. A népgazdaságban erős inflációs hatások érvényesülnek. A költségvetés túlköltekezik, a vállalati vásárlóerőt sem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jövedelmek aránya és megoszlása nem igazodik megfelelően a szerkezetátalakítás céljaihoz. Ezek gátolják a vállalatok hatékonyság szerinti differenciálódását.

Egyre világosabban látható, hogy külső adósságunk tényleges terhei, a KQST- együttműködés beszűkülő lehetőségei, belső pénzügyi viszonyaink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizációs program megvalósítását.

A kormányzatnak tovább -kell folytatnia annak a gazdasági környezetnek a kialakítását, amely teret nyit a hatékonyan gazdálkodóknak, ösztönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét, s szűkíti a veszteségforrásokat. A vállalatok és a költségvetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csökkenteni szükséges az eseti központi beavatkozások lehetőségét, s erősíteni kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfogadásra váró nyereségadó törvény várhatóan növeli a vállalkozási kedvet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását.

A Központi Bizottság ■ tudomásul veszi, hogy korábbi állásfoglalásának megfelelően a tervező szervek a következő időszak fejlődési lehetőségeit két változatban vizsgálták, melyek a további évek gazdasági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A változatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a jövő évi fejlődés számszerű előirányzataiban,'hanem a gazdaságpolitikai felfogásban és a gazdaságirányítási magatartásban van.

A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amely a nagyobb szerkezeti változást, a piaci viszonyok fejlesztését, a vállalkozói magatartás kibontakoztatását, a szocialista piacgazdaság kiépítését helyezi előtérbe, és az ezt szolgáló törekvéseknek ad elsőbbséget a gazdaságirányítási gyakorlatban.

*5 A Központi Bizottság: támogatja a külpiaci nyitás politikájának a megvalósítását, az exportképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, az importverseny erősítését, az importgazdálkodás kötöttségeinek oldását. A külpiaci nyitás a kereskedelmi és fizetési mérlegben nem eredményezhet kezelhetetlen feszültségeket.

— A kormányzat és a gazdálkodó szervezetek kiemelkedő jelentőségű feladatának tartja, hogy feltárják a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés további lehetőségeit. A rövid távú kereskedelmi és együttműködési érdékek érvényesítése mellett kezdeményezni szükséges a tartós kibontakozást segítő kapcsolatok kifejlesztését, szélesítését, és elmélyítését.

— Szükségesnek tartja, hogy a termeléspolitikában a gazdaságirányító tevékenység középpontjába a gazdaság versenyképességének erősítését, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítását, az ezeket szolgáló vállalkozások mozgásterének bővítését állítsák. Szükséges a gazdálkodó szervezetek, vállalkozók erőforrásokhoz való hozzájutásának szabadabbá tétele, a gazdálkodás bürokratikus kötöttségeinek oldása. Ez a gazdálkodó szervezetek teljesítményeiben, fejlődési lehetőségeiben különbségeket hoz létre, melyek óhatatlan feszültségekkel is járnak. Szigorú költségvetési és pénzügyi szabályozással szükséges elérni a fizetőképes kereslet megfelelő alakulását.

— Ügy ítéli meg, hogy az adott gazdasági feltételek mellett az előttünk álló egykét évben még nem számolhatunk a gazdaság érzékelhető növekedésével, a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem bővülésével.

Emiatt a gazdasági stabilizáció megvalósításával együtt járó terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosságnak egyaránt viselniük kell. A terhek megosztásánál tekintettel kell lenni a költségvetés egyensúlyi helyzetére, a

(Folytatás a 3. oldalon)