Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

1988. november 4., péntek- ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Központi Bizottság állásfoglalása (Folytatás a 2. oldalról) gazdálkodói szféra cselekvő- képességének és érdekeltsé­gének fenntartására, a la­kosság terhelhetőségének ré­tegenként eltérő mértékére. A Központi Bizottság az inflációellenes gazdaságpoli­tikát és kormányzati maga­tartást a stabilizáció nélkü­lözhetetlen feltételének tart­ja. Ezt csak a termelés ha­tékonyságának és nemzetkö­zi versenyképességének tar­tós javításával lehet meg­alapozni. * A helyzet értékelése és a stabilizáció követelményei alapján a mai életszínvonal nem őrizhető meg, de az reá­lis cél, hogy már 1989-ben a lakossági fogyasztás, az egy keresőre jutó reálbér csök­kenésének mértéke kisebb legyen, mint ami az idei év­ben bekövetkezik. A Központi Bizottság fon­tosnak tartja, hogy a fo­gyasztói áremelkedés 1989- ben az ez évinél alacsonyabb legyen. A fogyasztói ár­emelkedés egy része közi ponti elhatározású árin­tézkedések hatására való­sul meg. Az alapvető jelle­gű termékek és szolgáltatá­sok körében a többletkiadá­sok mintegy háromnegyedét ellentételezni kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani azok­ra,, akiknek alacsony a nyug­díjuk, és segíteni kell az el­ső lakás megszerzésében a fiatalokat. A Központi Bizottság a teljesítményösztönzés erősí­tése érdekében támogatja a bérmechanizmus olyan át­alakítását amelyben megszű­nik a keresetek elkülönült, merev szabályozása. Olyan bérmechanizmusra van szük­ség, amely nem növeli az inflációs nyomást és amely­ben érdemi szerephez jut a munkáltatók és munkaválla­lók közötti felelős érdek- egyeztetés. A munkaerő hatékony foglalkoztatásának ösztönzé­sével egyidejűleg nagy figyelmet kell fordítani a felszabaduló munkaerő új- rael'helyezkedóséhez szüksé- ' ges feltételek megteremtésé­re, az elhelyezkedni nem tudók esetében megfelelő átképzési rendszer, a rászo­rulóknak munkanélkülisé- gély-rendszer bevezetésére és működtetésére. — A Központi Bizott­ság szükségesnek tartja, hogy a kormány hosszabb távú program alapján kezd­je meg a lakásgazdálkodási rendszer ellentmondásainak feloldását. Elengedhetetlen a pénz­ügyi egyensúly, különö­sen az államháztartás hely­zetének javítása, ehhez ki­adásainak csökkentése és bevételeinek növelése egy­aránt szükséges. — Szükségesnek tartja az előkészítés alatt álló ár-, bér-, pénzügyi és elosztás­politikai reform munkálatai­nak gyorsítását és összehan­golását. A Központi Bizottság ■ tudatában van annak, hogy az új gazdaságpolitikai felfogásra épített eszköz- rendszer működése kiélezett egyensúlyi problémák között komoly gazdasági és társa­dalmi kockázatokat is tar­talmaz. Bízik abban, hogy a liberalizáltabb gazdálko­dási feltételek és a társa­dalmi élet gyorsütemű át­alakulása közepette a gaz­dálkodó szervezetek, a tár­sadalmi és érdékképviseleti szervek az ország súlyos helyzetének megfelelő fele­lősséggel és politikai érett­séggel élnek a megnyíló le­hetőségekkel. Csak így van esély arra, hogy a kibonta­kozásra módot adó feltétel- rendszer bevezetése ne okoz­zon rövid távon olyan fe­szültségeket, melyek kikény- szerítenék az egyensúly vé­delmében a mozgástér be­szűkülését, a Központi Bi­zottság által támogatott gaz­daságpolitikai koncepció fel­adását. C A jövő évi gazdaság- politika eredményes végrehajtása a korábbiaknál lényegesen összetettebb fel­adat, felelős politizálást kí­ván a párt vezető tes­tületéitől, az egész párttag­ságtól, az ország helyzeté­nek javításáért felelősséget érző, együttműködni kész társadalmi szervezetektől, csoportoktól, egyénektől. Fel­tételezi a konstruktív közre­működést törekvéseink való­ra váltásában, a kialakuló feszültségek mérséklésében. A Központi Bizottság he­lyesli, hogy a jövő évi terv és a következő évekre is szóló gazdaságpolitikai irány­vonal kialakításához a Mi­nisztertanács kéri az Or­szággyűlés támogatását, együttműködését. (MTI) Szerződéskötés az LKM-mel (Folytatás az 1. oldalról) kentve a munkahelygondo­kat. Az LKM.a tervek sze­rint már az első évben je­lentős többleteredményhez jut. A két vállalat kapcsola­tai 1983-ban kezdődtek, ek­kor az Ipari Minisztérium világbanki hitelből nemzet­közi energiaracionalizálási pályázatot hirdetett meg a kohászat számára. Több vi­lágcéggel együtt a VOEST- Alpine nyerte el a munkát, s még abban az évben elké­szítette az LKM-re vonatko­zó programját, majd részt vett az 1985-ös végrehajtás­ban is. Ugyancsak délután Grósz Károly a kíséretében levő személyiségekkel együtt lá­togatást tett az Osztrák Szö­vetségi Ipari Gazdasági Ka­marában, s találkozott a szervezet vezetőivel és az osztrák gazdasági élet kép­viselőivel. Este részt vett azon a díszvacsorán, ame­lyet tiszteletére az osztrák kormányfő adott. Hogyan jól el az áru rendeltetési helyére? Ülésezett a megyei szállítási bizottság Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Borsod Megyei Szál­lítási Bizottság, amely egye­bek között tájékoztatót hall­gatott meg a vasúti és a közúti áruszállítás helyzeté­ről. Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy áru- szállítási teljesítményük el­marad a tervezettől. Hogy mi hátráltatta a belföldi forga­lomban a tervteljesítést ? Ide sorolta az egyes borso­di vállalatok termelésében bekövetkezett zavarokat, a különböző értékesítési gondo­kat, a megrendelések hiá­nyát. Nem volt minden rendben az exportszállításban sem. Jelentős elmaradás következett be például a kő­olajipari termékek és a mű­trágya fuvarozásában. Mind­ez azzal magyarázható, hogy erre az időre esett a Barát­ság kőolajvezeték javítása, illetve a műtrágyából pedig visszaesett a kereslet. A MÁV-nak gondot okozott az is, hogy nem volt elegendő megrendelés sem gabonából, sem borfélékből, ezért mér­séklődött a szállítási igény. Zavarólag hat a MÁV mun­kájára az a kedvezőtlen kö­rülmény is, hogy a kocsi­park szegényes, hiányoznak a különböző szezonáruk fu­varozására alkalmas vago­nok, eszközök. Másik nagy probléma a záhonyi átrakás. Ha heten­ként háromezer vagont kül­denek Záhonyba, annak to­vábbításával még nincs kü­lönösebb gond, ám ha ennek a duplája érkezik a határál­lomásra, amire már volt pél­da a közelmúltban, ez meg­oldhatatlan feladat elé állít­ja a szovjet partnert, ennyi kocsit nem képes továbbí­tani. Takács Béla, az Országos Szállítási Tanács titkára egyebek között azt a sok éve visszatérő gondot említette, hogy a fuvaroztatók egy ré­sze az év vége közeledtével szeretné teljesíteni export­szállítási kötelezettségét. Mint mondotta, nemcsak Záhonynál, de a csehszlovák, lengyel és az NDK határon is akadoznak időnként az ex­portszállítmányok. Ezen túl­menően a vasúti hűtőkocsik hiánya is nagymértekben hátráltatja a konzervgyárak exportját, hiszen csak speciá­lis vasúti kocsik alkalmasak e termékek fuvarozására, eb­ből pedig kevés van. A Tiszai Vegyi Kombinát képviselője megemlítette, hogy még ebben az évben mintegy 30—34 ezer tonna műtrágyát kellene eljuttatni részben Franciaországba és Egyiptomba, azonban félő, hogy erre a célra nem kap­nak időben megfelelő számú vagonparkot. A közúti áruszállításról, valamint a nemzetközi fuva­rozási helyzetről dr. Juhász György, a megyei szállítási bizottság elnökhelyettese, a Borsod Volán igazgatója szá­molt be az ülésen. Többek között beszélt arról, hogy a közúti árutovábbítási felada­tok teljesítésében döntő sze­repet betöltő Volán és a cél­fuvart végző vállalatok ta­pasztalata szerint a kapaci­táskínálati piac, a beruhá­zások hiánya, az ipari szer­kezetváltás mérsékelte az értékesítési lehetőségeket. Nőtt a fuvaroztatók költség- érzékenysége, eközben pedig a szállítók valóságos árhábo­rút indítottak a fuvarfelada­tok megszerzéséért. Kialakult egy kínálati piac, vagyis egy olyan versenyhelyzet jött létre, amelyben a járművek gazdaságos és folyamatosan hatékony foglalkoztatását egyre nehezebb biztosítani. A fuvarpiaci verseny főként a belföldi távolsági fuvaro­zásban érzékelhető a közü- letek, a szövetkezetek, a ge- bines és magánfuvarozók ré­széről. A résztvevők közül többen annak a véleményüknek ad­tak kifejezést, hogy a köz­úti áruszállításban egyfajta mércét kell alkalmazni vala­mennyi fuvarozó esetében. Jelenleg ugyanis a fuvaro­zók versenyfeltételei a gaz­dasági szabályozók és a jog­szabályi feltételek következ­tében ma még nem egyenlő- ek. L. L. Rangja: Tanár, ember Ködöböcz József 75 éves Németh Lászlót idézte teg­nap délben Gönczy Ákos Sárospatakon a főiskolán, ahol Ködöböcz Józsefet kö­szöntötték tanítványai, kollé­gái 75. születésnapján. A ta­nár munkája — írta Né­meth László —, azért érté­kesebb, mint az íróé, mert a tanítványaiban megsok­szorozódnak a közösen el­töltött órák. Fokozottan áll ez Ködöböcz Józsefre, aki tanítókat tanított. Dr. Földy Ferenc, a Co- menius Tanítóképző Főisko­la igazgatója köszöntötte el­sőként az ünnepeltet és a vendégeket. Ismertette Kö­döböcz József életpályáját, valamint a többi előadót. „Én személy szerint, több­szörösen hálás vagyok Józsi bácsinak, mert pataki képzős koromban, atyai szeretetét éreztem, s mint munkatársa, kollégája, segítette tanító- képzős tanárrá válásomat. Hosszú diákpályámnak ma is legkedvesebb szakasza az a 4 esztendő, amit a sáros­pataki tanítóképzőben töl­töttem az ötvenes évek ele­jén. Ebben az intézetben is­mertem és szerettem meg a pedagóguspályát, itt szí­tották erősre bennem a ta­nítói hivatás lángját, itt kaptam indítékot a pedagó­giai és pszichológiai tudo­mányok szei-etetéhez, amit most külön nagy szeretettel köszönök meg tanár úrnak. Józsi bácsitól, mint munka­társa is sokat tanultam. Tu­dományos igényességet, köz­vetlen emberséget, nyíltsá­got és az állandó önképzés példáját.” Ezt követően felolvasta Huszár István, a HNF főtit­kára levelét az ünnepelt- hez. „Engedd meg, hogy őszinte szeretettel és ragasz­kodással köszöntselek 75. születésnapodon. Tudom, elégszer nem köszönhetem meg Neked, iskolámnak mindazt, amit Tőled tanul­hattam. S nem csupán a tananyaggal, a számonkérés­sel tanítottál, neveltél: éle­teddel. magatartásoddal, gon­dolkodásmódoddal. Tudom, sokan, nagyon sokan tartanak példaképüknek. Boldog va­gyok, hogy én is ezek közé tartozom. S köszönöm Ne­ked mindazt, amit írásaid­dal tettél a magyar pedagó­gia ügyéért, Patakért. Azt, hogy most is tanítod, neve­led egykori tanítványaidat, hogy nemcsak azok — s bizony némileg irigylem őket — lehetnek gyakran közeledben, akik óráidat lá­togathatják, hanem mi is, akik csak ritkábban látha­tunk. hallhatunk, olvasha­tunk. Szeretettel kívánok sok boldogságot, sok erőt, fárad­hatatlan munkakedvet, hosz- szú életet.” A tanítványok nevében Faragó Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezetője emlékezett visz- sza a pataki diákévekre, s köszöntötte az idős mestert. Ezt a sort folytatta dr. Fá­biánná Sohajda Jolán, dr. Demjén István, dr. Papp Lajos, Nagy Károly, Demeter Endre és dr. Gönczy Ákos, akit már említettünk. Rövid előadásukban kutatásaikról adtak számot, illetve arról, hogyan sáfárkodtak a Kö­döböcz József tanár úrtól tanultakkal. Maga az ünnepelt, a sá­rospataki iskola, tanítóképzés történetéről tartott előadást. A főiskola énekkara zárta az ünnepi műsort. h. s. Holland kapcsolatok Elsődleges a pontosság Hollandia — s ezzel úgy gondoljuk nem mondunk újat — elsősorban kereske­delméről ismert a világon. Van ott egy olyan cég, mely a szocialista országokkal tart fenn kereskedelmi kap­csolatokat. A Peja kereske­dőház magyarországi kapcso­lata 1949-ben kezdődött. A 250 embert foglalkoztató vállalatnak irodája van Bu­dapesten kívül Moszkvában, Varsóban, Berlinben és Szö­ulban is. A kereskedőház vezetői úgy mondják, ha­zánk fontos és érdekes piac számukra, amit jól bizo­nyít az is, hogy minden év­ben jelentős szerződések születnek a két fél között. A napokban a Magyar Gazdasági Kamara észak­magyarországi bizottságának közreműködésével tárgyalá­sokat folytattak több me­gyei vállalat vezetőjével. A holland delegáció — H. G. Van Buren, a Peja Import B. V. kelet-európai igazga­tójának vezetésével — három szakterület (a vegyipar, az élelmiszeripar és a fogyasz­tási cikkeket előállító, for­galmazó magyar cégek) kép­viselőivel folytattak tárgya­lást. A borsodi vállalatok­nál, így a BViK-nál, az El- zettnél, a Hollóházi Porce­lángyárnál, a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalatnál, a Ceres Kisszövetkezetnél, hogy csak néhányat sorol­junk fel (összesen tizenöt vállalatról van szó), szóval ezeknél a cégeknél „mérték fel a terepet”. A Peja képviselői úgy tartják, Magyarországon könnyebb eladni, mint ven­ni. A cég éppen ezért — a vásárlási szándékát kifeje­zendő és a lehetőségeket fel­mérendő — látogatott el megyénkbe. Várhatóan létre­jönnek a későbbiekben üz­leti kapcsolatok, ezért nem árt tudni, mit tartanak a holland keresikedők elsődle­gesen fontosnak. Aki Hol­landiába akar exportálni, annak tisztában kell lennie az ott betartandó legelső szemponttal; nevezetesen, a szállítások pontosságával. Ugyanis lehetetlenség az exportot úgy gyakorolni, hogy egy évig szállít vala­mely cég, majd három hó­napra leáll, aztán ismét in­dítja az árut. A nehezen megszerzett piaci részese­dést nagyon könnyű elnyer­ni, ám visszaszerezni tíz­szer nehezebb. Üj munkaügyi szolgáltatások A munkaügyi szolgáltatá­sok fejlesztésére a közeljövő­ben országos munkaerőpiaci központtá szervezik át az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Informá­ciós Központját. Ennek a szervezetnek eddig is az egyik legfontosabb feladata az volt, hogy elemezze a munkaerőhelyzet változását, a munkaerőkereslet és -kí­nálat alakulását. Alapvetően ezt a tevékenységét fejlesz­tik tovább új szolgáltatások­kal a munkaügyi irányítás­ban részt vevő állami és ta­nácsi szervezetek, valamint a munkáltatók és a lakosság számára. Az újjászerveződő központ a már meglevő statisztikai adatgyűjtő és -szolgáltató rendszerét kiegészítve jelen­tős segítséget nyújthat az in­tézményes érdekegyeztetés eredményes működtetéséhez. Eddig ugyanis sok gondot okozott, hogy a különféle tervező, irányító és érdek- képviseleti szervek más és más forrásból származó ada­tokkal, vagy éppen hiányos információkkal dolgoztak, ér­veltek. A tervek szerint a jövőben ez az intézmény szolgáltatna részükre adato­kat és sajátos információ- igényüket is kielégitené. A várható foglalkoztatási feszültségek megelőzése, eny­hítése érdekében feladata ki­egészül a munkaerőkereslet és -kínálat rövid távú előre­jelzésével, külön is lebontva az ország egyes területeire. Elemzéseket készítenek arról is, hogy a tervezett gazdasá­gi, szerkezeti, technológiai változások és a különféle kormányzati . intézkedések várhatóan milyen folyamato­kat idéznek élű a munkaerő- helyzetben. Szolgáltatásaikat ugyanúgy igénybe vehetik a munkanél­küliek, mint a tájékozódni kívánó állásban levők.

Next

/
Thumbnails
Contents