Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. november 29., kedd (Folytatás az 1. oldalról) térnek még el az álláspon­tok, ezek: a kollektív szer­ződés, a munikabeszüntétési jog szabályozása, valamint a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga. A kormány úgy véli: a kollektív szer­ződés intézményének fenn­tartása indokolt, sőt erősíté­sére, tartalmi gazdagítására van szükség. Ezért a kor- mény törvényi szinten akar módot adni több munkavál­lalóra kiterjedő kollektív ke­retszerződés megkötésére. Arról azonban saját maguk döntsenek az érintett felek, hogy élni kívánnak-e a kol­lektív szerződés megkötésé­nek lehetőségével. Azzal a szakszervezeti állásponttal, hogy a kollektív szerződés megkötése legyen kötelező, a kormány nem ért egyet. A munkabeszüntetési jog­gal kapcsolatban az állam­titkár rámutatott: törvényi szintű szabályozásra van szükség, mégpedig olyan mó­don, hogy figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is. A kormány a Munka Tör­vénykönyvében tartja indo­koltnak a szabályozást, a szakszervezetek viszont .ön­álló törvény alkotását igény­lik. A kormány a munkabe- szüntetési jog kiterjesztésé­vel nem ért egyet, azt java­solja: a politikai sztrájk le­hetőségét ne teremtse meg a jogszabály. Kósáné dr. Kovács Mag­da, a SZOT titkára arra fi­gyelmeztetett: amennyiben a kollektív szerződés meg­kötése nem lesz kötelező, előfordulhat, hogy a munka- vállalók nem az utolsó esz­közként élnek majd a sztrájk jogával. Ogy vélekedett: az eddigi előkészületek nem elégségesek ahhoz, hogy a decemberi országgyűlési ülésszak elé kerüljön a sztrájkjoggal kapcsolatos törvénytervezet. A bizalmi jogkörrel kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy az a munkáltatók önállóságát kor­látozza. Kifejtette: ha majd létrejön a bérmegállapodás rendszere, akikor elképzelhe­tő, hogy ennék a jogkörnek a gyakorlása feleslegessé vá­lik. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter hozzászólásá­ban hangsúlyozta: a sztrájk­jog szabályozásával sokáig nem lehet várni, mert a kormány olyan helyzetbe kerülhet, hogy megfelelő jo­gi eszközök nélkül kell el­járnia. A kollektív szerző­désnek olyan tartalmat kell adni — vélekedett —, hogy a munkáltatónak, s a mun­kaadónak egyaránt érdeke legyen a megkötése. A szak- szervezeti bizalmi joga tör­ténelmileg kialakult kategó­ria — mondotta. A tőkét befektető vállal­kozót azonban aligha lehet majd arra kényszeríteni, hogy a bizalmi álláspontját figyelembe vegye a bér és a jutalom összegének meghatá­rozásakor. Ezek a teljesít­ménnyel összefüggő kérdé­sek, ezért helyes, ha az il­letékes szakmai vezető dönt ezekben a kérdésekben. Nagy Sándor nem fogadta el, hogy az legyen a fő szabály: ne kelljen kötelező jelleggel megkötni a kollektív szer­ződést. Pozsgay Imre a vitát ösz- szefoglalva javasolta: a munkabeszüntetési jog sza­bályozása önálló sztrájktör­vény formájában a jövő év januárjában kerüljön az Or­szággyűlés elé. Hangsúlyoz­ta: politikai sztrájk lehető­ségét zárja ki a tervezet. A Munka Törvénykönyve mó­dosítását ugyancsak a januá­ri ülés elé terjeszti a kor­mány, de az előkészületi időt felhasználja arra, hogy a kollektív szerződés szabá­lyozására vonatkozóan át­hidaló javaslatot dolgoz ki. A bizalmi hatáskör jogsza­bályi alapja eléggé gyenge, e jogkör gyakorlását kor­mányrendelet teszi lehetővé — mondotta. Javasolta: ezt a kérdést vegyék le a SZOT és a kormány mostani vitá­jának napirendjéről. Nagy Sándor a javaslatok­kal egyetértett. Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vi­tatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós Já­nos, az Országos Tervhiva­tal elnöke .tett javaslatot annak a 200 millió forintos szociálpolitikai támogatásnak az elosztására, amelyről a kormány és a SZOT képvi­selői legutóbbi megbeszélé­sükön állapodtak meg. Eb­ből az összegből december­ben egyszeri juttatásként ezer forintot kapnak a gye­sen és a gyeden lévők, vala­mint a 3 ezer forintnál ala­csonyabb ellátásban része­sülők. A jövő évi tervről szólva Hoós János rámutatott: a vitás kérdésekben a kor­mány álláspontját meghatá­rozza, hogy jövőre az eloszt­ható források nem bővülnek. Gazdaságpolitikai céljaink teljesítése, a stabilizáció folytatása, a kibontakozás elősegítése érdekében a ter­hekből a költségvetésnek, a vállalatoknak és a lakosság­nak egyaránt részt kell vál­lalnia. Jövőre a terv azzal számol, hogy a fogyasztói árak 12 százalékos növekedé­se mellett a reálbérek 6 százalékkal csökkennek. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy a lakossági terhek könnyítésére a SZOT főtitkára által javasolt terü­letekről jelentős és érdemi átcsoportosításokat hajtson végre, mert az a jövőben nehezen korrigálható folya­matokat indítana el. A nye­reségadó tervezettnél kisebb mértéke miatt egyébként is el kell vonni ezekről a te­rületekről. Jövő évi központi bérpo­litikai intézkedésekre a kor­mány nevében tárgyalási alapként 2 milliárd forintot javasolt az egészségügy, az oktatás és a közművelődés dolgozói számára. A szoci­álpolitikai intézkedések kö­zött a jövő évre javaslatot tett a családi pótlék és a gyermekgondozási segély havi 300 forintos növelésére, valamint arra, hogy a nyug­díjakat két részletben, ja­nuárban 300, majd május­ban további 100 forinttal emeljék. Javasolta továbbá, hogy jövőre a 70 éven fe­lüli nyugdíjasok ellátását emeljék fel 3500 forintra, ha a nyugdíjuk ennél alacso­nyabb lenne. A javasolt in­tézkedések — mint mondta — a gyermekes családok és az idősebb nyugdíjasok kö­rében az alapvető cikkek ár­emelkedésének mintegy há­romnegyed részét fedeznék. Sándor László, a SZOT titkára hangsúlyozta, hogy bár az Országgyűlésen tör­téntek lépések az ország tényleges anyagi helyzetének tisztázására, az emberek többsége előtt még mindig nem elég világos, hogy mi­lyen terheket, miért kell vállalniuk. A szakszerveze­tek álláspontja a reálbérek tekintetében változatlan, 3 százalékkal nagyobb mérté­kű csökkenésüket nem tud­ják elfogadni. Változatlan az álláspontjuk abban is, hogy a kormány által terve­zettnél magasabb összegű központi bérintézkedést tar­tanak szükségesnek. Félnapos sztrájk volt hét­főn a bangladesi fővárosban, az egyilk nagy ellenzéki párt szervezésében. A munikabe- szüntetési akciót kormányel­lenes felvonulások kísérték. A tüntetőkre néhány helyen rá támadtak a rendőrök: leg­alább félszázan sérüléseket szenvedték az összetűzések­ben. A sztrájkot a Haleda Zia elnök vezette Bangladesi Na­cionalista Párt hirdette meg, azzal a céllal, hogy új len­dületet adjon a Hoszain Mo­hammed Ersad elnök lemon­dását követelő ellenzéki kam­pánynak. Tavaly ősszel—té­len az ellenzéki tábor párt­jainak sikerült összefogni a (kormányellenes , mozgalom dirigálásában. Az országot hónapokon át munkabeszün­tetések és tömegtüntetések hulláma bénította meg ak­kor, belpolitikai válság szé­lére sodorva a rendszert. Am a hat éve katonai puccsal hatalomra 'került elnök át­vészelte és leszerelte az el­lenzéki hadjáratot. A kor­mányellenes erők széthullot­tak, s a kudarc miatt egy­mást vádolták: a hétfői sztrájkakcióhoz például már nem is csatlakozott sem az Avami Liga irányította hét­párti szövetség,' sem az a frakció, amely öt kisebb párt­ból áll. A munkabeszüntetési fel­hívás nyomán az üzletek, üzemek és hivatalok java része zárva maradt reggel a bangladesi fővárosban. Aka­dozott a (közlekedés is. Az utcákra fegyveres félkatonai járőreiket vezényelt a kor­mány a rend felügyelésére. A rohamegységek könnyfa­kasztó gránátokkal és fabo­tokkal támadtak rá a felvo­nuló tüntetőkre. Gazdaságpolitikai konferencia a külkereskedelemről (Folytatás az 1■ oldalról) millió dollár értékben kü­lönféle fogyasztási cikkek: szórakoztató, híradástechni­kai, elektronikai berendezé­sek, csecsemő- és gyermek- ruházati cikkek, papíráruk, háztartás vegyipari termé­kek beszerzésénél. A válla­latoknak csak regisztrációs kötelezettségük lesz, vagyis az áru megérkezésétől számí­tott 10 napon belül be kell jelenteniük a minisztérium­ban a vásárlás megtörténtét. Annak megakadályozására, hogy a vállalatok visszaél­hessenek a lehetőséggel, és túlságosan növeljék jövőre az importot, a kormányzat olyan, nem adminisztratív eszközöket kíván igénybe venni, amelyek visszatartják a vállalatokat a felelőtlen behozataltól. A cél az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kereskedelmi bankok bekap­csolásával teremtsen szabad devizapiacot, és csak annyi importhoz jussanak a fel­használók, amennyit az ex­portőrök — kötelezettségeik befizetése után — „kiter­melnek”. Dunai Imre elmondotta, hogy a kormányzat fokoza­tosan szabadítja fel a de­vizapiacot. A vállalatok ez­után is kötelesek a jegy­banknak eladni devizájukat, de az importhoz szükséges fizetőeszközt januártól a ke­reskedelmi bankoktól fogják megvásárolni. A kereskedel­mi bankok az MNB által megállapított hivatalos árfo­lyamon — amelytől plusz— mínusz 5 százalékban térhet­nek el — adják majd el a devizát. Amennyiben a meglévő devizakeret szűk­nek bizonyulna, a kormány­zat az egyensúlyt pénzpiaci intézkedésekkel kívánja helyreállítani. Kedden a tanácskozás résztvevői szekcióüléseken vitatják meg a külkereske­delem intézményrendszeré­nek, a vegyesvállalatok sza­bályozásának fejlesztési el­képzelését. (MTI) Vita a gazdasági program megvalósításáról Tétényi Pál akadémikus­nak, az OMFB elnökének vezetésével hétfőn ülést tar­tott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság plénu­ma. A testület megvitatta a jelenlegi ötéves tervidőszak országos középtávú kutatá­si—fejlesztési tervében sze­replő gazdasági és társada­lomorientált programok meg- lalósításának eddigi eredmé­nyeit. (Megállapították: a progra­mok kutatási—fejlesztési eredményeinek gyártásba vé­telével a tervidőszak végére mintegy 30 milliárd forint­tal növelhetik árbevételüket a vállalatok. A többletbevé­tel 13 százalékát a tőkés, 26 százalékát pedig a szocialis­ta piacokon érik majd el, míg közel 50 százaléka az értékesítésnek olyan hazai termék eladásából szárma­zik, amely importot vált ki. A programok többsége az adott terület tudományos­technika fejlődésének mene­tébe illeszkedik, műszaki megoldásuk műszaki színvo­nala közepes és követő jel­legű. Általában kevés a csúcstechnológiát elérő 'ku­tatási—fejlesztési téma. Gon­dot jelent, hogy a középtá­vú programok elaprózottak. A vitában résztvevők hang­súlyozták: csökkenteni szük­séges a programok számát, csak makroszintű, koncent­rált állami támogatást igény­lő kutató—fejlesztő felada­tokat érdemes kimunkálni. A középtávú programok önmagukban nem eredmé­nyeznek áttörést, egyetlen népgazdasági ágban, iparág­ban, alágazatban sem. Ered­ményességük akkor növelhe­tő, ha erősödik a hazai gaz­dálkodók érdekeltsége a mű­szaki fejlesztésben és a tu­domány eredményeinek mi­előbbi hasznosításában. (MTI) Szaddám Husszein Egyiptomban Szaddám Husszein iraki államfő hétfőn délután meg­lepetésszerűen Kairóba ér­kezett. Az 1979-ben történt elnökké választása óta ez az első látogatása Egyiptomban. Az iraki vezető repülőgé­péből kiszállva azt közölte, hogy a palesztin kérdésről kíván megbeszélést folytat­ni Hoszrii Mubarakkal, az al­gíri alapvető fontosságú ha­tározatok, a megszállt terü­letek lakosságára nehezedő izraeli nyomás, s most, a PFSZ VB elnökétől megta­gadott amerikai beutazóví­zum nyomán előállott hely­zetben. Ugyancsak a napi­renden szerepel a kétoldalú és arabközi politikai és gaz­dasági kapcsolatok kérdéskö­re — mondotta. Szaddám Husszein szerint szükségszerűen támogatásban kell részesíteni a független államért harcoló palesztin népet, s a PFSZ határoza­tainak megvalósítását. Félhivatalos értesülések szerint ugyancsak Kairóba várják Husszein jordániai ki­rályt, s így létrejöhet egy hármas csúcs. Az említett arab vezetők legutóbb októ­berben Bagdadban találkoz­tak, közvetlenül a Mubarak kezdeményezésére Akababan létrejött palesztin—jordán— egyiptomi megbeszélést kö­vetően. Vasárnap Mubarak és Husszein király közös arab ellenakció megindítását javasolta az Arafatot az ENSZ-közgyűilési felszólalásá­ban megakadályozó washing­toni döntés ellensúlyozására, felvetve például a világszer­vezet Palesztin-vitája hely­színének áthelyezését Géni­be. Változatlan a helyzet Irakban: Általános amnesztia Szaddám Husszein iraki el­nök vasárnap általános am­nesztiát hirdetett a politikai okokból bebörtönzött iraki­aknak. Az amnesztia nem vo­natkozik azokra, akik Irán javára kémkedtek, vagy az iráni hadseregben Irak el­len harcoltak. Az INA iraki hírügynök­ség vasárnap este közölte, hogy az elnök elrendelte fiá­nak, Odai Szaddám Husszein­nek óvadék ellenében törté­nő szabadon bocsátását. A 24 éves Odai október 18-án egy estélyen megölte apja egyik bizalmi emberét. Az ügyet egy hónappal ké­sőbb -maga az államfő tárta a nyilvánosság elé. Az INA bejelentése szerint Odai Szaddám Husszeint bíróság elé fogják állítani, de ennek időpontját egyelőre nem kö­zölték. Bakuban és Kirovabádban változatlan a helyzet, gya­korlatilag éjjel-nappal foly­tatódnák -a gyűlések, annak dllenére, hogy mindkét vá­rosban különleges állapot és éjszakai kijárási tilalom van érvényben — közölte az MTI moszkvai tudósítójával az Azerinform hírügynökség il­letékese hétfőn délelőtt. A bakui tolefonbeszámolóból kiderült az is, hogy a múlt héten a kirovabádi rendbon­tásokban a három katonán kívül további öt személy — egy örmény asszony és négy azerbajdzsán férfi — vesz­tette életét. A gyűlések résztvevői to­vábbra is a karabahi auto­nómia megvonását, a kara­bahi ügyekbe való örmény Tegnap ülésezett a Haza­fias Népfront Miskolc Vá­rosi Bizottsága. A napiren­di pontok között szerepelt az egészségmegőrzés közép­távú városi programjának megvitatása, a népfrontmoz­galom feladatainak megha­tározása. Ezen belül is ki­emelten foglalkoztak az if­júság egészségére káros ha­tások, szenvedélyek megelő­beavatkozás megszüntetését követelik. Kedvező jel ugyan­akkor, hogy Azerbajdzsán más területein normalizáló­dik a helyzet. Jerevánban a hét végén nem került sor újabb tö­megmegmozdulásra, a vá­rosban viszonylag nyugodt a helyzet — tájékoztatták az MTI moszkvai irodáját hiva­talos jereváni forrásból. A szovjet fővárosiban nem tartják kizártnak, hogy az SZKP KB ülése, valamint a , Legfelsőbb Tanács kedden kezdődő ülésszaka idején — ha nem hivatalos formában is — Moszkvában megbeszé­léseket tartanak az illetékes köztársaságok és Karabah vezetőivel. zése, gyógyítása érdekében tett intézkedések, a társa­dalmi segítés lehetőségeivel. Mint megállapították: a leg­jobb, leghatásosabb, ha az egészséges életmódra nevel­jük gyermekeinket. Megvi­tatták a továbbiakban az alkoholizmus elleni küzde­lem helyzetét Miskolcon, a megelőzés érdekében tett tapasztalatokkal együtt. Neveljük rá a gyerekeket! A KISKERESKEDŐK ÉS KISIPAROSOK BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI SZERVEZETE december 23-ig karácsonyi vásárt rendez MISKOLCON, A BÚZA TÉRI AUTÓPARKOLÓBAN. NYITVA TARTÁSI IDŐ: hétfőtől péntekig 9—18 óráig, szombaton és vasárnap, valamint a záróna­pon 9—14 óráig. A magánkereskedők és a kisiparosok ajándéktárgyak, divatáru, szőrme, hanglemez, műszaki áru, gyermekruházat, lakásfelszerelési cikk és egyéb árucikkek nagy választékával várják a kedves vásárlókat!

Next

/
Thumbnails
Contents