Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! L XL1V. évfolyam, 279, szám 1988. november 23. Szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Hegyei értekezlet a kétszintűségről A megye minden városából és községéből meghívták a tanácselnököket, vb-titkárokat, valamint a helyi párttitkáro­kat. arra az értekezletre, amelyet a megyei tanács rendezett kedden, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. Mint köztudott — lapunkban is többször tudósítottunk róla — a megyei tanács október 19-i ülésén megszavazta azt a döntést, mely szerint 1989. január 1-től bevezetik megyénkben a kétszintű tanácsi igazgatás rendszerét. A tegnapi ülésen dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke tartott előadást, amelyben ismertette a vál­tozások okait, elemezte azo­kat a feladatokat, amelyek a megyei, a városi és a köz­ségi tanácsok apparátusaira hárulnak a jövőben. — A kétszintű igazgatás megteremtésével szeretnénk elérni — mondotta —, hogy bővüljön tovább a községi tanácsok hatásköre, növe­kedjen önállóságuk, önte­vékenységük, javuljanak feltételeik és mindezek ré- _____________£______________ v én növekedjen munkájuk hatékonysága, szélesedjenek kapcsolataik a lakossággal és a nem tanácsi szervekkel. A megyei tanács és szer­vei közvetlenül, újszerű formákkal, eszközökkel irá­nyítsák a helyi tanácsok és szerveik munkáját. Széle­sedjen a helyi tanácsok együttműködése, bontakoz­zanak ki a valóságos térsé­gi kapcsolatok, erősödjön a városok vonzáskörzeti funk­ciója, az együttműködésben érvényesüljön a kölcsönös érdekeltség és az önkéntes­ség. Amikor a megyei tanács döntést hozott a kétszintű igazgatásra való áttérésre, abból indult ki, hogy a köz­ségi tanácsi apparátus ösz- szességében alkalmas az ön­álló munkavégzésre. Ugyan­akkor a községi tanácsok egy kisebb részében — ahol tartósan nincs vb-titkár, ahol az apparátusban nagy a fluktuáció, ahol a veze­tésben, az ügyintézői állo­mányban minőségi cserékre van szükség — ma még nincsenek meg maradékta­lanul a kétszintű igazgatás feltételei. Ügy tapasztaltuk, hogy, a városok általában nem tá­mogatják a közös, községek, városok közötti művelődési­igazgatási társulásokat. A községek döntő többsége az erejét még meghaladó új hatáskörökre társulni kíván, (Folytatás a 3. oldalon) Megemlékezések a KMP megalakulása alkalmából Csütörtökön lesz hetven éve, hogy a hazatért orosz- országi hadifoglyok, radiká­lis szocialisták megalakítot­ták a Kommunisták Magyar- országi Pártját. Ez alkalom­ból országszerte ünnepi ren­dezvényeken, taggyűlésekén méltatják a történelmi, párt­történeti eseményt. November 24-én megko­szorúzzák a KMP létrehozá­sának helyszínein, a Visegrá­di utcában és a Városmajor utcában levő emléktáblákat, s megemlékezést tartanak a Vérmezőn nemrégiben fel­avatott Kun Béla-emlékmű- nél. A Visegrádi utcai KMP Emlékmúzeumban az évfor­dulóhoz kapcsolódóan új ál­landó kiállítás nyílik, fel­idézve a párt történeténék főbb állomásait. így a „vér­vörös csütörtök” eseményei­től kezdve a Tanácsköztársa­ságon át az illegalitás esz­tendei alatt végzett munká­ig, az antifasiszta ellenállá­sig képet kapnak a látoga­tók a párt tevékenységéről. Emellett a párt egykori el­ső irodájának helyiségeiben megtekinthetők a KMP stra­tégiai. politikai hibáit, útté­vesztéseit dokumentáló anyagok, s láthatók olyan iratok, dokumentumok is, amelyek a sztálini önkény­nek áldozatul esett magyar munkásmozgalmi vezetőkről szolgálnak adalékkal. A kiállításhoz csatlakozik — ugyancsak a Visegrádi utca 15. szám alatti házban — Kun Béla emlékszobája, ahol dokumentumok, fotók, tárgyak tájékoztatnak a KMP Központi Bizottsága elnökéről, a Tanácsköztársa­ság vezető személyiségéről. A KMP megalakulásának 70. évfordulója előtt tiszte­leg az MSZMP KB Párttör­téneti Intézetében november 24-én rendezendő tudomá­nyos konferencia is. A négy évtizedes fennállását is ün­neplő intézmény rendezvé­nyén fiatal történészek szá­molnak be kutatási eredmé­nyeikről. Az előadások szé­les tematikát ölelnek fel: szó lesz a magyar munkás- mozgalom kezdeteiről, az il­legalitásba kényszerülő kom­munisták tevékenységéről, s elemzik az ötvenes évek egy- egy történeti, politikai prob­lémakörét is (MTI) Egyiptom és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) közös koncepciójá­nak kidolgozásáról, valamint a nemzetközi közel-keleti bé­kekonferencia esélyeiről is szó volt azon a sajtóértekez­leten, amelyen a Kairóban tartózkodó Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök válaszolt az újságírók kér­déseire. Arafat a sajtókonferencián sürgette Washingtont, hogy mielőbb válaszoljon pozití­van a PFSZ-nek arra a dön­tésére, amely az új állam kikiáltásával egyidejűleg el­fogadja az ENSZ !BT 242. számú. Izrael állam létét is rögzítő határozatát. Az Egyesült Államok korábban általában üdvözölte, hogy a PFSZ elfogadta a határoza­tot, de fenntartásait fejezte ki a palesztin állam meg­alakulásával kapcsolatban. Mubarak elnök: a maga ré­széről nem siettette az ame­rikai választ. Azt mondta, hogy „nem várhatunk azon­nali változást az amerikai vagy az izraeli álláspontban, mert ahhoz idő kell”. Napirenden 32 országos és helyi népszavazásról szóló lönrényjavaslal elvei Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Ká- rolynak, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárának elnökletével összeült az MSZMP Központi Bizottsága. A tes­tület — a Politikai Bizottság javaslata alapján - határozott az ülés napirend­jéről: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás. 2. javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizott­ságainak és apparátusának feladatkö­rére. Előadó: Grósz Károly. 3. Javaslat az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatja a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módo­sítására, a KB 1989. évi munkatervére, valamint a személyi kérdésekre vonat­kozó előterjesztéseket is. Grósz Károly ezután a kommunisták 70 évvel ez­előtt, 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának je­lentőségét méltatta, felidéz­ve a hét évtizede történt események néhány, a ma szempontjából is fontos jel­lemzőjét, mozzanatát. Emlé­keztetett arra, hogy a párt tudatosan, osztályszempont­ból indult ki, de a megol­dásra érett problémákat azonnal és éppen ezért, em­beri horizontra tudta emel­ni. Az adott időszak legkor­szerűbb válaszát fogalmazta meg a nemzet sorskérdései­re. Vallotta, hogy ezeket kizárólag a társadalmi vi­szonyok radikális, proletár­forradalmi átalakításával le­het és kell megoldani. A párt a századelő magyar tár­sadalmának bonyolult, ellent­mondásos viszonyaiból emel­kedett ki. Olyan feltételek és körülmények között szü­letett, amikor a magyar társadalom sokszor elakadt, sokszor elakasztott, számos torzulást hordozó, felemás fejlődése ismét tragikus tö­rést szenvedett. Milliókban uralkodott el a kiúttalanság, a reménytelenség érzete. Az első világháború terhei, az elszenvedett vereség, a vesz­teségek, a következmények súlyos teher volt a magyar nemzet vállán, s már felsej­lett a szomorú távlat, a füg­getlenségét alighogy -icsz.. - nyert ország területi szét­hullásának reális veszélye. Ebben a helyzetben a polgá­ri demokratikus, őszirózsás forradalom legnemesebb szándékával együtt sem tu­dott már érvényes kiutat mutatni. A választ más irányban kellett keresni. Baloldali alternatíva vált szükségessé, olyan szervezett és tudatos politikai erő iránt mutatkozott erőteljes igény, feszítő szükséglet, amely az élre áll, amely ve­zetni tud, és vezetni mer. 'Erre vállalkozott a magyar kommunisták pártja. A főtitkár a kommunista párt programját elerhezve kiemelte: éles határvonalat húzott az általa világtörté- nelmileg meghaladottnak te­kintett, és már aktuálisan meghaladhatónak látott pol­gári rend. valamint a törté­nelem által napirendre tű­zött szocialista perspektíva között. A szocializmusban jelölte meg az egyetlen le­hetséges utat, amelyen az akkori magyar társadalom előre juthatott. Politikai be­folyása. tömegtámogatása ro­hamosan nőtt. Á KMP-t áldozatkész forradalmárok hozták létre Á párt programja össz­hangot mutatott nemcsak a magyar társadalom alapkér­déseinek helyzetével, hanem a keletről indult, világtör­ténelmi nagyságrendű válto­zásokkal is. Elméletileg kö­vetkezetes és megalapozott, szemléletét tekintve lenini ihletésű volt. Befogadását meggyőző ereje, és az is elő­segítette, hogy a szociálde­mokrácia által osztállyá szervezett munkásság sorai­ban már régtől ismert volt, eleven erőként élt a mar­xizmus, a szocializmus esz­méje. A program újat ho­zott azért is, ment a szocia­lizmust nem a távlatokba utalta, a hozzá való eljutást' pedig nem spontán módon kibontakozó evolúciónak te­kintette, hanem időszerű és tudatosan vezetett forradal­mi folyamatnak. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának felfogásában a szocializmus eszméje és táv­lata előremutatóan ötvözte a magyar századelő Ady Endre neve által is fémjelzett nagy szellemi átalakulását, a pol­gári radikalizmus eszméit az eleven munkásmozgalom tömegerejével és lendületé­vel. A pártot sokfelől érke­zett, különböző eszmei for­rásokon nevelkedett. de egy irányba néző, áldozatkész forradalmárok hívták élet­re, Kun Béla vezetésével. Az útkereső értelmiség leg­jobbjai, felelősen gondolko­dó, régen változásokra ké­szülő körei azonosultak a munkásság legkvalifikáltabb magja által megszervezett, irányított mozgalom eszméi­vel, törekvéseivel. Ezek a tervek és távlatok a gyakorlatban is feltételez­ték, követelményként állí­tották minden progresszív erő összefogását, tömörülé­séit. Ez volt az egyedül ké­pes és alkalmas erő annak a küzdelemnek a követke­zetes vezetésére, amelynek során a szociális felszabadí­tásért folytatott harc egy­ben utat nyithatott a nem­zeti felemelkedés előtt is. A szocializmust a párt erős és eleven mozgalomra kíván­ta építeni. Elutasította az öncélú „forradalomcsinálás” mindenféle teóriáját és gya­korlatát. A tömegekhez fű­ződő kapcsolat erősítésére törekedett. Ennek szolgála­tába állította lapját, a Vö­rös Újságot is. A párt programadó ké­pessége, építő aktivitása, cselekvő lendülete, bátor ki­állása és tántoríthatatlan célratörése követésre ösz­tönzött, mert hitet, reális reményt, önbizalmat adott az embereknek — szögezte le a főtitkár. A pántot a tö­megek szemében ezek a tu­lajdonságok avatták a leg­jobb értelemben vett „élcsa­pattá”. A mozgalom felhalmozott értékei A Kommunisták Magyar- országi Pártjának csupán röpke időt, alig fél eszten­dőt adott a történelem ön­maga és a tömegek megszer­vezésére, felkészítésére — emlékeztetett Grósz Károly. Hatalmas feladatok sorát ol­dotta meg eredményesen. — 1919 márciusában új út, új fejezet kezdődött népünk életében. A magyarországi Tanácsköztársaság, az első munkáshatalom győzelmével a szocializmus lehetősége — még ha csak rövid időre is — kilépett hazánkban a teó­ria kereteiből. Negyedszáza­dos elnyomás után válhatott ismét sorsunkat meghatáro­zó, folytonos megújulást igénylő társadalmi gyakor­lattá. — A szocializmus öröksé­gének, a mozgalom hetven év alatt felhalmozott érté­keinek értő hasznosítása és gazdagítása közös felada­tunk. Csak ezek megoldásá­val lehetünk méltó folytatói annak az ügynek, amelyet hazánkban legelőször a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja képviselt, és ame­lyet — a lényegét tekintve történelmi perspektívába he­lyezve — ma is érvényes programnak tekintünk — szögezte le végül a párt fő­titkára. (Folytatás a 2. oldalon) lädttHHnMafl WMHMnMnt Arafat—Mubarak találkozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents