Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. november 23., szerda tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Az elfogadott napirendnek megfelelően, ezután Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára tartotta meg tájékoztatóját. Az időszerű nemzetközi kérdésekről a KB tagjai előzetesen írásos anyagot kaptak kézhez, amely foglalkozik a Szovjetunióban végbemenő folyamatokkal, a lengyelországi fejleményekkel, a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülésével, a kormány, illetve az MSZMiF nemzetközi tevékenységének néhány eseményével. A szovjet fejlődést meghatározó fő folyamatok élénken foglalkoztatják a párt tagságát és a közvéleményt — állapítja meg a tájékoztató. Az SZKP XIX. konferenciája a politikai reform meghirdetésével új ösztönzést kívánt adni a megkezdett folyamatoknak; azok azonban csak hosszabb távon befolyásolhatják a szovjet társadalom közérzetét. Ezért az SZKP Központi Bizottságának szeptember végi, majd a Legfelsőbb Tanács október elején megtartott ülésén a politikai reformok első intézkedéseinek meggyorsítását, a reformvonal feltételeinek erősítését határozták el. Ennek jegyében figyelemre méltó átcsoportosításokat hajtottak végre a párt- és az állami vezetésen belül. Az SZKP vezetése a gazdaság néhány kulcsterületén is nagy horderejű kezdeményezéseket tett, amelyek javíthatják az átalakítás lehetőségeit. Kiemelt feladatként kezelik az életszínvonal emelését, az ellátás javítását. A gazdasági reformnak az ellátás javításával is összefüggő legfontosabb területe a mezőgazdaság gyökeres átalakítása. Az SZKP hozzákezdett a nemzetiségek együttélését hosszú távon szabályozó új koncepció kidolgozásához. A szovjet párt a nemzeti-nemzetiségi problémákat az átfogó társadalmi, gazdasági reform keretében, az egyes köztársaságok fejlődésének meggyorsításával, a bürokratikus centralizmus megszüntetésével tartja megoldhatónak. A jelenlegi lengyelországi helyzettel foglalkozva, a LEMP törekvéseit vázolva, a tájékoztató rámutat: az előző évtizedek elhibázott gazdaságpolitikájának következményeit máig sem sikerült felszámolni, az életszínvonal csökkenése alapvetően befolyásolja az általános közhangulatot. A kibontakozást akadályozza az is, hogy a társadalom többsége bizalmatlan a párt és a hatalom iránt, s ezt alig enyhíti a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésének jelenlegi helyes politikája. Az elhúzódó válság oka és egyben következménye, hogy 1981 óta nem valósult meg a nemzeti megbékélés, a hatalom és a társadalom kiegyezése. Kedvező külpolitikai irányzatok Európában A LEMP jelentős erőfeszítéseket tesz a társadalmi kiegyezés kereteinek kialakítására: a demokrácia formálódó „lengyel modellje” a többi szocialista ország gyakorlatában eddig ismeretlen vagy szokatlan előremutató megoldásokat is tartalmaz. A lengyel politikai rendszer reformjának változatlanul fontos kérdése az ellenzék legalizálásának problémája. Az új Rakowski-kormány a helyzet őszinte feltárására törekedve, kész következetesen végrehajtani a gazdasági szerkezetváltást, vállalva az ezzel járó konfliktusokat. A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának október 28—29-ei, budapesti 'ülésével kapcsolatban a tájékoztató leszögezi: a tanácskozáson felszólalók megerősítették a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése iránti elkötelezettségüket. A külügyminiszterek részéről megfogalmazódott az igény a szövetségi rendszerünk együttműködésének hatékonyabbá tételére. Egyetértésre talált az a szovjet kezdeményezés, amely szorgalmazza egy, a jövő év elején tartandó kötetlen miniszteri találkozó létrehozását. Az írásos előterjesztés a bécsi utótalálkozóról hangsúlyozza: az Európában kibontakozó kedvező külpolitikai irányzatok, a kelet— nyugati kapcsolatok töretlen fejlődésének megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy a találkozó mielőbb érdemi, gyakorlati kötelezettségeket tartalmazó megállapodással érjen véget. A feltételek lényegében létrejöttek a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez — nyitott kérdés még az utórendezvények száma és helyszíne, s függőben van a hagyományos leszerelési, illetve a bizalomerősítési tárgyalások kapcsolatának meghatározása —, s így még az idén befejeződhet a tanácskozás. A dokumentum a továbbiakban a magyar külpolitika aktivitásának néhány fontos állomásáról ad áttekintést, majd leszögezi: az új külpolitikai irányvonal jegyében a Szovjetunió ösztönzi szövetségesei önálló nemzetközi szerepvállalását, aktivitását. E kezdeményezések sorozatába illeszkedik megnövekedett aktivitásunk az európai hagyományos fegyverkorlátozás területén, ezen belül a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt javaslata, amely a nukleáris eszközökkel nem rendelkező európai országok összefogását szorgalmazza a leszerelés előmozdítása, kontinensünk atomfegyver-mentesítése érdekében. ,A román provokáció kitervelt célt szolgált A Grósz Károly által ismertetett magyar álláspontot González kormányfő, illetve Mitterrand elnök, Michel Rocard miniszterelnök és Laurent Fabius, a francia nemzetgyűlés elnöke megértéssel fogadták, s hangsúlyozták országuk elkötelezettségét az emberi jogok érvényesülése iránt. Szűrös Mátyás ezt követően a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar sajtó a Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben, illetve az Agrepress román hírügynökség által közzétett közlemény alapján adott tájékoztatást arról, hogy román hivatalos szervek november 14-én súlyos provokációt követtek el bukaresti nagykövetségünk egyik diplomatája ellen, akit november 19-én kiutasítottak Romániából. — A tények, sőt a román megnyilatkozások kétségbe- vonhatatlanul tanúsítják, hogy meghatározott politikai célt szolgáló, előre kitervelt forgatókönyv szerint lebonyolított rendőrségi akcióról van szó, amely a magyar— román kapcsolatokba a feszültség újabb elemeit vitte be — hangoztatta Szűrös Mátyás. — A kolozsvári főkonzulátus bezárását követően a román fél ismételten látványos módon, érvényes nemzetközi jogot sértő lépést tett. Illetékes kormányzati szerveink ismert elvi álláspontunk alapján tettek kísérletet az ügy érdekeinknek megfelelő rendezésére. Hivatalos tiltakozásunk bejelentésével egy időben lehetőséget kívántunk adni a román félnek, hogy a kapcsolatokat szándékosan terhelő lépését visszavonja. Mivel külképviseletünk az érvényes nemzetközi szerződéseknek és normáknak megfelelően végzi tevékenységét, ■semmi okunk nem volt arra, hogy a tényeket ne híoz- zuk nyilvánosságra. Szűrös Mátyás végezetül elmondta, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel, s megteszi a szükséges válaszintézkedéseket. A szóbeli kiegészítést követően megkezdődött a napirend első pontja feletti vita. Politikánkat jobban ismerjék a világban A felszólalók kifejezték egyetértésüket az írásos előterjesztéssel, és a szóbeli kiegészítéssel. Támogatták az MSZMP és a magyar kormány külpolitikai aktivitásának fokozására irányuló törekvéseket, javaslatokat. Maróthy László a mai helyzetben parancsoló szükségszerűségnek nevezte nemzetközi tevékenységünk erősítését és kiszélesítését, hogy országunkat, politikánkat jobban ismerjék a világban, és mi is tájékozottak legyünk a nemzetközi politika legfontosabb vonásairól. Ezzel kapcsolatban többen is aláhúzták, hogy a magyar külpolitikának dinamikus kapcsolatépítésre kell törekednie mind a Szovjetunióval és a KGST többi országával, mind a nem szocialista világgal. Fock Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy ha a Szovjetunióban és a többi szocialista országban dinamikusabbá válik a gazdasági fejlődés, az jobb lehetőséget teremt számunkra is a KGST-<n belüli együtt-, működés szélesebb körű’ hasznosítására. Maróthy László az Európai Gazdasági Közösség országaival az utóbbi években kibontakozó kapcsolatok kiszélesítésének jelentőségét hangsúlyozta, hiszen ez is hozzájárulhat a hazai gazdasági kibontakozás tudományos, műszaki feltételeinek javításához. Horváth István is eredményesnek ítélte Magyarország nemzetközi tevékenységét, de úgy vélte, hogy egyes országok esetében a dinamikus diplomáciai munkát nem követi kellő gazdasági kapcsolatépítés, márpedig e két folyamat csak együtt válik igazán hasznossá. Ehhez kapcsolódva Grósz Károly. felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos esetekben a gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok készítik elő a talajt a politikai-diplomáciai érintkezés kibővítésére. Horváth István szorgalmazta, hogy a magyar külképviseletek kapjanak több hazai információt, tényanyagot a partnerországok befolyásos köreinek tájékoztatására. A vitában sok szó esett a szocialista országokban zajló reformfolyamatokról. Többen — így Maróthy László és Fock Jenő is — rámutattak, hogy ezek a folyamatok a különböző szocialista országokban más és más tartalommal és ütemben bontakoznak ki. A felszólalók egyetértettek a Szovjetunió belső helyzetéről az írásos és a szóbeli előterjesztésben felvázolt értékeléssel, aláhúzva egyebek között azt a tényt, hogy az elmúlt években valóban nőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának konfliktustűrő képessége. Maróthy László úgy vélte ugyanakkor, hogy sem a Szovjetunióban, s más szocialista országokban, sem nálunk nem növekedett kellőképpen a pártok képessége a konfliktusok kezelésére. Erre nem mindig találják meg a helyes módszereket, bár igaz, hogy ez nem egyszerűen módszertani kérdés, hanem annál sokkal mélyebb politikai probléma. Á Varsói Szerződés tagállamainak fellépése fontos tényező Nagyon fontos tapasztalatként fogalmazódott meg, hogy a konfliktusokkal, a vitákkal nemcsak megfelelő időben, hanem megfelelő helyen és közegben kell foglalkozni, s ezek sorában kiemelkedő jelentőségűek a pártok vezető testületéinek •fórumai. A felszólalók kiemelték, hogy a mai helyzetben különösen “fontos a szocialista országok összefogásának fejlesztése, mert ez nemcsak ezen államok közösségének nemzetközi pozícióit erősíti, hanem hozzájárul belső fejlődésük külső feltételeinek javításához is. Kárpáti Ferenc ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai politikai, gazdasági és katonai együttműködésének továbbfejlesztéséről szólt. A tagállamok közös fellépése —• húzta alá — fontos tényező az európai leszerelési folyamatban, amelyen belül a szocialista országok őszinte készséget mutatnak a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére, az erről szóló tárgyalások sikerre vitelére. Maróthy László felvetette: talán célszerű lenne összehívni a szocialista országok kommunista pártjainak tanácskozását a közös érdekű kérdések megbeszélésére. A vitában többen is elítélően szóltak a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosát ért román provokációról. Nyers Rezső javasolta, hogy a Központi Bizottság is bélyegezze meg ezt az akciót, és támogassa a kormányt a megfelelő állásfoglalások és intézkedések kialakításában. Ezzel a testület egyetértett. Több felszólaló érintette az utóbbi időkben alakult új szervezetek, csoportosulások nemzetközi tevékenységét. Kifejeződött az a vélemény, hogy a párt kísérje figyelemmel és a gyakorlat alapján ítélje meg ezt a munkát. Szűrös Mátyás vitazáró összefoglalója után a Központi Bizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak, munkaközösségeinek és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslat megtárgyalása következett. A té- ymát részletező, a KB tagjaihoz előzőleg írásban eljuttatott anyag leszögezi: a (Folytatás a 3. oldalon) Kínai diplomaták Miskolcon Kínai szakemberekből álló delegáció látogatott tegnap, kedden Miskolcra, az Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) meghívására. A távoli ország képviselőiből álló küldöttséget Cao Kegong, a Kínai Népköz- társaság budapesti nagykövetségének műszaki-tudományos ügyekkel foglalkozó első titkára vezette. Tagjai között volt Zhu Xiaoye, a nagykövetség kereskedelmi attaséja. A vendégeket dr. Csornai Zoltán, az Észak-.magyar- országi Innovációs Centrum vezérigazgatója köszöntötte, aki a továbbiakban beszámolt a cég csaknem kétéves tevékenységéről. Többek között elmondta: szívesen vennék, ha a kínai vállalatok, kutatóintézetek érdeklődnének a magyar vállalatokkal való együttműködés, .kapcsolat kialakításának lehetőségéről. Cao Kegong elmondta, hogy korábban egy nagy, mintegy 12—13 ezer szakembert foglalkoztató kínai tudományos kutatóintézetben dolgozott, ahol egyebek között számítástechnikai, lézer- és robottechnika-kutatással foglalkoznak. Ezért is törekednek arra, hogy hazánkban megfelelő partneri- vállalatot, intézetet találjanak, amely szívesen együttműködik hasonló profilú kínai intézményeikkel. A felek között szóba került a külföldi vegyesvállalat létesítésének gondolata, amely mindkét országban a nyitás eredményeként került előtérbe. Természetesen idő kell ahhoz, hogy kölcsönösen megismerjék a két ország tudományos életében, a .kutatásban, műszaki fejlesztésben rejlő lehetőségeket, amelyek azután alapul szolgálhatnak az együttműködés megteremtéséhez. A nagykövetség szakemberei behatóan érdeklődtek a számítástechnika, a robot- technika, s a biotechnika fejlesztési munkájáról. A vendégek és a vendéglátók egybehangzóan kifejtették; most az a lényeg, hogy első lépésként megismerjék a lehetőségeket, amit azután remélhetőleg követ majd a kapcsolatfelvétel a különböző tudományos intézetekkel, vállalatokkal. Lapunk munkatársának kérdésére Cao Kegong el- - mondta: a hatvanas években négy évig dolgozott Magyarországon a Távközlési Kutató Intézetben és .két éve ismét visszatért hazánkba. Miskolcon most járt először, s érdekli a régió tudományos, műszaki, innovációs tevékenysége. A délutáni órákban a kínai delegáció tagjai a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre látogattak, ahol dr. Romvári Pál tudományos rektorhelyettessel folytattak eszmecserét. L. L. Személyi kérdésekben döntött a Leninvárosi Pártbizottság Tegnap, november 22-én ülést tartott az MSZMP Leninvárosi Bizottsága. A testület megvitatta és elfogadta az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó helyi feladatokra tett javaslatot, illetve a két párthi- zottsági ülés között végzett munkát. Ezt követően a Leninvárosi Pártbizottság, melynek ülésén részt vett Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára is, személyi kérdésekben határozott. Dóka Ferenc első titkárt, illetve Végh Józsefet, a .pártbizottság titkárát saját kérésükre, érdemeik elismerése mellett felmentették tisztségükből. Az új tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban a párt- bizottság jelölőbizottságot választott, amely a következő ülésen tesz jelentést munkájáról. Tombolaakció! AZ UNIÓ ÁFÉSZ KELENGYEBOLTJÁBAN (Miskolc, Széchenyi út 68. szám). Ha 500 forint fölött vásárol, november 21. és december 31. között, TOMBOLÁT KAP, amelyet jövő év jánuár 13-án sorsolunk ki a boltban. I. díj 2000 Ft, II. díj 1500 Ft, III. díj 1000 Ft, melyeket a KELENGYEBOLTBAN levásárolhat! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 61. sz. miskolci lc- rakata 1988. november 25—30-ig éves vagyonmcgálla- pító leltározását tartja. A leltározás időszaka alatt az árukiadás szünetel. Ezúton hívjuk fel T. figyelmüket, hogy a lerakat leltározási ideje alatt önkiszolgáló raktáráruházunk (Miskolc, Blaskovics u. 1. sz.) változatlanul a vevők rendelkezésére áll.
