Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. október 13., csütörtök Nézőtéri meditáció Szerelem és közelmúlt A Tuti dolog című amerikai film ifjú szerelmespárja Kellemesen semmitmondó, igen .jól szórakoztató film a mától látható, R ob Reiner rendezte amerikai Tuti do­log. A címbeli tuti dolog nem más, mint egy ismeret­len lány meghódításának a lehetősége. Igaz, hogy a hó­dításra kész fiatalember a hölgyről semmit sem tud, csak a fotóját küldte el ko­rábban a Kaliforniába sza­kadt barátja, és ő írta azt is róla, hogy tuti az ügy, a hölgy ismeretlenül is várja és minden el van intézve. S mert a fiatalember, akire a kaland vár, csekély három és fél ezer kilométerre, az USA ellenkező sarkában él, „igazán nem nagy ügy” ka­rácsonyra leruccanni a tuti dolog reményében. Persze ez nem megy ilyen egyszerűen, hiszen a Gib névre hallgató ifjú, még mindössze elsőéves egyetemista, a nőknél kevés a tapasztalata, és tudálékos szövegű közeledései elől kö­zépiskolás lányismerősei sor- ra-rendre kitérnek, de ő nem tesz le arról, hogy vég­re valami kapcsolatot te­remtsen a lányokkal. Évfo­lyamtársára is szemet vet, bizonyos Alisonra, remény­telenül. Aztán, amikor ő Ka­liforniába indul, az ismeret­len tuti eset után, véletlenül egy autóba kerül a lánnyal, aki ugyanoda utazik a vőle­gényéhez. Innen már nem mesélem tovább. A vége úgy­is hepiend. Amíg azonban a három és fél ezer kilométe­res utat megteszik, igen sok minden megesik' velük, rendkívül derűs kisebb-na- gyobb kalandok sorjáznak, amelyeknek összessége egy ritkán látott, mosollyal be­sugározott mozidarabot ad­nak a nézőnek. Nincsen eb­ben a filmben semmi külö­nös. Nincsen benne egyetlen erőszakos cselekmény. Nem vernek meg senkit, nem öl­nék meg senkit. Nincs natu­ralista módon ábrázolt testi­ség. Durva szó is talán két­szer hangzik el, az is talán a legenyhébb fajtából. Viszont tanúi lehetünk egy kissé su­ta kamasz és a vele nagyon is ellentétes jellemű és élet­szemléletű hasonló korú lány nagyon nehéz egymás­hoz közeledésének, összecsi- szolódásának. S mert igen hosszú úton mennek, néhány szép tájat is láthatunk ra­gyogó fényképezésben. Le­het, hogy nem sokáig emlé­kezünk rá vissza, de kelle­mes színfoltot jelent a mo­zijaink kínálta durvaság­áradatban. Merőben más jellegű a jugoszlávok filmje, az Emir Kusturica rendezte A papa szolgálati útra ment című, meglehetősen hosszúra si­került film. Túlzsúfolt, ki­csit kusza is a film törté­nete, nem jeleskedik külö­nösebb megoldásokkal, ren­dezői erényekkel, mégis kü­lön említést, feljegyzést ér­demel, mert a jugoszláv filmalkotók részéről eddig nem nagyon frekventált té­mát jár körül. Ez a film olyan időszakot ábrázol, amelyet jugoszláv filmek­ből kevéssé ismerhetünk. A negyvenes évek végén kez­dődik és az ötvenes évek elejére nyúlik át a történet, amelyet a rendező részben egy kisfiú elbeszélésével, mint narrátorszöveggel, rész­ben a történetrészecskék el- játszatásával jelenít meg. Már ez a kettős közvetítés­mód is zavaró kicsit, de nem használ a film befoga­dásának az sem, hogy lát­juk a szereplők szájmozgá­sát, feltehetően szerbül be­széltek, angol szöveget hal­lunk, és .közben a magyar feliratokra kell figyelni. Pe­dig a téma érdekes. Abban az időben, amikor a Tájé­koztató Iroda szembefordult Jugoszláviával, és mintegy kizárta a szocialista tábor­ból, ebben az országban is jelentkeztek a feljelentések, internálások, kényszermun­kák, egyebek, csak éppen ott azokat érte a törvény­telen vád és ítélet, akiket sztálinistának minősítettek, vagy egyáltalán szovjetba- rát-gyanúsak voltak. Majd­nem úgy zajlott minden, mint. nálunk az. ötvenes években, csak fordított elő­jellel. Ott is még közeli ro­konok is feljelentették egy­mást, nagyon furcsán ala­kultak az emberi kapcsola­tok, s mindezt egy kisgyer­mek. szemén keresztül lát­juk. Neki mondják a bebör­tönzött apáról, hogy szolgá­lati útra ment. Persze, köz­ben igen sok egyéb apróság is adódik; keresztül-.kasul szerelmek adódnak, a nyo­masztó légkörben élő embe­rek ezernyi egyéb baja is tükröződik. Hitelesnek érző­dik a film légköre; kicsit sok benne a nyerseség, s mint említettem, túl hosszú. De tagadhatatlanul, a ju­goszláv filmgyártás egy új érdeklődési körének a je­lentkezése. (benedck) A papa szolgálati útra ment egyik kockája Mágia A néprajz és az őskutatás legjobb eredményeit figye­lembe véve írta meg Makra Sándor Mágiáját. A szerző jórészt kéziratos, vagy csak szűk körben pub­likált életművéhez eddig múzeumok dokumentumtárában jutott hozzá az érdeklődő oLvasó. Ebből a típusból pedig elég sok akadt hazánkban, lévén Makra Sándor a szellemi néprajz avatott tudósa, aki a lelki élet hagyományozott szokásain és relikviáin át kutat az örök rejtély: az ember eredete után. Makra Sándor szigorúan tudományos alapokon mozog. Van eredeti nézete a mágia kialakulását illetően, de néze­teit nem erőszakolja rá az olvasóra. Széles körben idéz szó szerint is, összefoglaló módon is mások felfogására jel­lemző textusokat, s bőkezűen tájékoztat a klasszikus és kortárs kutatók véleményéről. Könyve így alapmű, mely ma már nélkülözhetetlen nemcsak bölcsészek és történé­szek, de jogászok, orvosok, pszichológusok, írók számá­ra is. A mágia olyan tudattartam, mely az embernek önmagá­val és a kozmosszal való megbékélési kísérleteit hordozza. Összeférés, együttélés, identitás. Az ember jobb és bal ke­zének lelki vetülete is van. Két út áll előttem, melyiken induljak?—kérdi a népdal.; A döntés nemcsak a jobb és bal kéz ügye, hanem a léleké is. Makra Sándor az emberek szokásaiból és ősi barlang- és vázarajzok relikviáiból arra következtet, hogy a lelki döntés kényszere és felismerése korábban kerítette hatalmába az emberi nem őseit, mint a technika kényszere. Plasztikus példája a napkerék, amely mint szimbólum, már 50 000 éve ismeretes, a kerék viszont pár ezer éves múltra tekint vissza. Az inkák dombormű­vein, kőnaptárain számtalanszor előfordul ez az ősi jel, néha csodálatos expresszív módon a forgást is kifejezve, mégis, az inkák soha nem alkalmazták a kereket a közle­kedésük megkönnyítésére. Ha elfogadjuk a Neander-völgyi ember kategóriáját, el kell fogadnunk azt is, hogy a nap­kerék szimbólum az ő barlangrajzain is felfedezhető. Hon­nan vették ezt a szellemi és technikai műveltséget egy­aránt őrző, hordozó bölcs jelképet? Embervoltunk célja az útkeresés e kérdés megoldásához. Makra Sándor az ősi történet elemzésekor két nagy kor­szakot különít el. Volt egy totemisztikus kor (i. e. 80 000 —i. e. 10 000) melynek népei származásukat kozmikus, ál­lati vagy növényi eredetűnek tartották. Volt egy animista kor és természetesen a kettő együttélése. Ekkor a lélek dolgaira figyeltek fel és a halál utáni állapot elképzelése kötötte le értelmüket. Halotti kultuszok kialakulása jel­lemzi e kort, mely lényegében napjainkig ér. Legérdekesebb — és számunkra máig megfejthetetlen — jelenség az emberiség őstörténetében, hogy az egész föld­kerekségre nézve egyetemes érvényű kultúrkört hozott létre. A gigantikus épületek, piramisok, zikkuratok, inka templomok, éppúgy jellemzik az ember kozmikus szemlé­letét Európában, mint Ázsiában vagy akár Dél-Ameriká- ban. A lélekjelkép gyanánt a kígyót, lélekfát, halat válasz­tották. A hiedelmek, babonák, tabufogalmak minden nép­nél, minden kultúrkörben megegyeznek. A törött tükör, a fekete macska, a fán való lekopogás nálunk is olyan fon­tos kísérőeleme az életünknek, mint a sziú indiánoknál. Az emberiség szimbólumrendszere, a jelekkel való kifejezésmód teljesen egyforma világszerte, íme egy újabb megfejthetet­len kérdés, hogy akkor miért különbözik a beszéd, miért alakultak ki a nyelvek, amikor a szó értékét tekintve egye­temes a szemléletünk. Kiemelten és nagyon szépen foglalkozik a szó erejével, az igazmondó, szavatartó ember-fogalom ősi gyökével a szómágiával. A szó szent volt, az ember évezredekig tisz­telte a kiejtett szó szentségét. A szószegő vagy szófacsaró embert nem kellett büntetni, mivel tettének súlya elvisel­hetetlen bűntudatot eredményezett. A beszéd egyetemes emberi érték, tisztelete évezredeken át ivódott az utódok­ba. Érthetetlen, hogy napjainkban milyen hatásra vesztette el a kimondott szó az értékét, vagy talán csak kísérőjelen­sége az általános emberi értékvesztésnek? Számtalan fon­tos dologra figyelmeztet Makra Sándor. Az ember ott al­kalmazott mágiát, ahol erkölcsi értékeket őrizni és ha­gyományozni akart. A túlvilággal és a lélek keresésével kapcsolatos mozzanatait nem a félelem sugallta, hanem a kultúramegtartás, amelyben a lélek biztonságot érez, s így fejezi ki az emberi lényeget. A természettel jól összeférő őseinket nem kell lenéznünk, mágiáját kinevetnünk. Ellen­kezőleg, a rohanó mozdony kereke, a propeller és a szí- nespapír-forgó idézze fel lelkűnkben annak ősrégi napke­rék jelét. n Ő seink lélekkeresése olyan szimbólumrendszert hagyo­mányozott ránk, mely egyaránt alkalmas az erkölcsi tökéletesség keresésére és a tökéletes technika kivi­telezésére. A könyv reális hangú, komoly elemző munká­ja során kimondva és kimondatlanul int arra, hogy a má­giából csak annyit vessünk el, ami a tudománytól már idegen, de a mágia alapmozzanatát az erkölcs megélését és továbbadását emberi kötelességünk folytatni: szóban, írásban és tettekben. (Magvető Kiadó, Budapest, .1988.) Gyárfás Agnes Kiállítás Területi amatőr képző- és iparművészeti kiállítást rendez a Gárdonyi Géza Mű­velődési és Alkotóház (Mis­kolc, Sütő J. u. 42.). A kiál­lítást október 14-én 16.30 órakor Kovács Istvánná, a megyei Közművelődési Mód­szertani Központ főmunka­társa nyitja meg. A „Borsodi Iskola” az ösztönzésről Országos szemináriumot tart október 25—26-án a „Borsodi Iskola” Miskolcon, Vállalkozást ösztönző pénz­ügypolitika címmel. A ko­rábbi hagyományoknak meg­felelően, a Borsodi Szervező­továbbképző és Racionalizáló Leányvállalat ismét aktuális témát választott. A meghí­vott előadók között szerepel Varga Béla, pénzügyminisz­ter-helyettes, Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, dr. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese. A plenáris ülést szekcióviták követik, amelyek szakmák és érdeklődési körök szerint kínálnak programot a részt­vevőknek. A rendezők két­száznál több vendéget vár­nak a szemináriumra. MŰSOROK rádió mozi KOSSUTH: 8.30: Fúvószene, — 8.49: Fényes Szabolcs zenés iá- tékaiból. — 9.30: A külpolitikai rovat műsora. — 10.05: Diák­félóra. — 10.35: Táncház Pesten. — W.05; Sarasale-hegedűmüvek, — Kb. H,24: Egy csésze tea. El­beszélés. — 1-2.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.-00: Klasz- szikusok délidőben. — 14.10: A magyar nyelv századai. — 14.25: Nóták. — 15.00: Irodalmi maga­zin. — l'G.05: Ha.inaitól estig.' Gyermekkantáta. — l(i.20: A ré­gi magyar irodalomról. — 17.00: Agrármühelyek. — 17.25: Ipar­gazdák. — 17.30: Krisztinaváro­si madrigál. 0. rész. — 17.57: A Roller együttes látszik. — 19.23: Szemben a bíróval. 2. rész. — 20.23: Gulyás László: Békési es­ték. — 20.4(1: Tudomány és tu­dománypolitika. — 21.10: Gábor S„ Pál dalaiból. — 22.00: Hírvi­lág. — 22.30: Régi fúvószene. — 22.50: Mindennapi dogmáink. — 23.00: operaest. Maria Callas felvételeiből. PETŐFI: 0.05: Citeramuzsi-ka. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Külpolitikai figyelő. — 0.05: Napközben. — 1-2.10: Fúvósin­dulók. — 12,25: Útikalauz üdü­lőknek. — 12.30: A népművészet mesterei. — 13.05: Nosztalgia­hullám. — 14.00: Egy órában egy élet. — 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.KJ-: Slágerek Verdi dalműveiből, — 15.45: Törvénykönyv. — Ki.00: A Rock Gyermekei Klubja. — 16.50: Filmzene. — 17.0,5: újdonsága­inkból. Népzenei felvételek. — 17.30: Ha én lennék... — 18.3(1: Slágerlista. — 1-9.05: Operettked- vclöknek. — 20.00; A Poptarisz.- nya dalaiból. — 21.05: Budapesti Művészeti Hetek. Marsall. Szín­mű. — 22.00: Böngészde a zenei antikváriumban. — 23.10: A Cherbourg! esernyők zenéje, l. rész-. — 24.00: Dzsesszegyüttesek felvételeiből. BARTÓK: 0.08: Liszt: h-moU ballada. — 9.25: A sevillai bor­bély. Opera. — Közben 14.05: Pillanatkép. — 11.10: Ma°varán szólva. — 11.25: Az operaközve­títés folytatása. — 12.30: Saint- Satins; h-moll hegedűverseny.— 13.05: Bernards Alba háza. Drá­ma — 14.23: Barokk zene. — 15.10: Pophullám. — 16.00: Verdi- operák. — 16.1-9: Zenetörténeti értéktár. — 17.00: Nyilnikék. — 17.30: Bartók nemzetközi kórus- verseny. — 18.00: Schubert: C- dúr fantázia. — 10.30: Román nyelvű műsor. — 19.05: Diák­félóra. — 19.35: Budapesti Zenei Hetek. — Közben kb. 20.00: a pécsi stúdióból. — Kb. 20.20: A hangverseny-közvetítés folytatá­sa. — Kb. 21.50: Operaáriák. — 22.16: Napjaink zenéje. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közcp-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyéből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: A Tiszától a Dunáig. Zenés magazin. Szer­kesztő; Szegedi Erzsébet. — köz­ben 1B.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — Reklám.. — 18.25—18.30: Lap- és müsorclöze- tes. televíxió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.00: Képúj­ság. — 9.05: Teledoktor. — 9.15: Szia, Mami! — 9.25: örsi Fe­renc: Zrínyi. Tévédráma. — 10.35: Abrahám gyermekei. 5. rész. — 11.05: Képújság. — 16.40: Hírek. — 16.45: Hármas csator­na. — 17.30: Telesport. — 17.55: Reklám. — iB.00: Oj Reflektor Magazin. — 18.45: Reklám. — 10.55: Tévétorna. — 19.00: Esti mese. — 19.15: Lottósorsolüs. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Sher­lock Holmes kalandjai. Angol té- vélilmsorozat. — 21.0(1: Van öt perce? — 21.05: Új Hullám. — 21.50; Reklám. — 21.55: Fejeze­tek az első világháborúból. — 22.40: Hiradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság. — 18.00: Hírek szlovák nyelven. — 18.05; Magyar évszázadok. Zsig- mond városi törvényei. — 10.2Ó: Verdi: Olasz életrajzi filmsoro­zat. — 19.30: Német nyelvű nem­zetiségi műsor. — 20.00: Képúj­ság. — 20.05: A földnélküli föld­munkás. Portréfilm Rácz Gyulá­ról. — £1.00: Híradó 2. — 21.15: Hamis vágányon. NDű< tévéfilm. — 22.25: Képújság. BÉKE: Tuti dolog. Mb. szí. amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: nlO. H2, f3, 15, f7 és fO órakor. — BEke KAMARA: A tuareg bosszúja. Szí. olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: Í4 és f6 óra­kor. — KOSSUTH: VIDEOMÜ- SOR BARCO KIVETÍTŐVEL: Conan, a barbár. Szí. amerikai kalandfilm. Kezdés: 9, 11. 13, hn5, 7 és 9 órakor. Főszereplő: Arnold Schwarzenegger. — HE- VESY IVAN, SIKERFILM: Élni és meghalni L-os Angelesben. Mb. szí. amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 13 órakor. — HEVESY FILMKLUB: Carmen I—II. Szí. olasz—fran­cia film. Dupla helyár! 14 év! Kezdés: 17 órakor. — TÁN­CSICS : Kémek a sasfészekben I—II. Mb. szí. angol háborús kalandfilm. Dupla helyár! Kez­dés: 6 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Halálfejes lepke. Csehszlovák hangbemondásos dokumcnlumlilm. Iíiezdés: f5 órakor. — Leszámolás Hong­kongban. Mb. szí. amerikai kri­mi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: £7 órakor. — FÁKLYA: Titania. Titánia. avagy a dub­lőrök éjszakája I—II. Szí. ma­gyar film. Dupla liclyár! 10 év! Kezdés: 3 órakor. — Az elve­szett frigyláda fosztogatói. Szí. amerikai kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! 14 év! Kezdés: 7 óra­kor. — FÁKLYA KAMARA: Úgy érezte, szabadon éj. Slzi. magyar dokumentumfilm. Kez­dés: Í5 ' órakor. — VASAS: Asszonyok összeesküvése. Szí. olasz—amerikai bűnügyi film. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: f5 és Í7 órakor. — ADY MÜV. HÁZ: Amerikai feleség. Mb. szí. olasz film. 18 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TAPOLCA, ADY: A halálosztó. Szí. amerikai fan­tasztikus film. Kiemelt 2. hely­ár! 111 év! Kezdés: 17 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: A három amígó. Mb. szí. amerikai vígjáték. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC, HÁ­MOR: Mona Lisa testőre. Mb. szí. amerikai krimi. Kiemelt helyár! 18 év! Kezdés: 16 óra­kor. — MISKOLC. PERECES: Tiszta Amerika. Szí. magyar film. 16 év! Kezdés: 6 órakor. — BEKE VIDEOMOZI: Gyulla­dáspont. Szí. amerikai, feliratos film. Kezdés: 9. 11, és fB óra­kor. — HEVESY VIDEO: Dűne. Szí. angol sei-fi film. Kezdés: no és fl2 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Conan, a barbár. Szi. amerikai kalandfilm. Főszerep­lő: Arnold Schwarzenegger. Kezdés: f3, f5 és Í7 órakor. — FAKLYA KAMARA VIDEO: Bruce Lee: a legenda. Szí. hongkongi dokumentumfilm. Kezdés: f3 és f7 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Ha- nussen. Szí. magyar—NSZK drá­ma. 14 óv! Kezdés: 4 és 6 órakor. — leninvAros, der- KOVITS: Én szép kis mosodám. Szí. angol film. 18 év! Felemelt helyár! Kezdés: f6 és f8 óra­kor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: A zsaru és a szex. Mb. szí. francia krimi. Kiemelt 1. hely­ár! 18 év! Kezdés: 5 és 7 óra­kor. — SÁROSPATAK, RÁKÓ­CZI: Segítség, felszarvaztak. Mb. szí. olasz bohózat. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — SÁTORALJA­ÚJHELY. BÉKE: A pokol ka­tonái. Mb. szí. amerikai dráma. 10 év! Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD. BÉKE: Trón, avagy a számitógép lá­zadása. Mb. szí. amerikai sci-fi. Felemelt helyár! Kezdés: 5 órakor. — Törvénysértés nélkül I—II. Magyar film. 14 év! Dup­la helyűr! Kezdés: 7 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Mb. szí. amerikai vígjáték, kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — TOKAJ, PETŐFI: Nézz körül. Szovjet film. 14 év! Kezdés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI A királynő birodalma Hongkongi akciólilm Fsz.: George Lazenby. Judith Brown Kezdés: 15. 17 és 19 órakor, n klubhelyiségben. színház 13., csütörtök SZABACCSAG mucsAn Egyetemi bérlet Este 7 órakor 14., péntek SZABACCSAG MUCSAN Bemutató bérlet Este 7 órakor ÚJ NYITVA TARTÁS! AZ ÉM. TÜZÉP VÁLLALAT 401. sz. telepe és Fészek Áruháza 1988. október 15-töl az alábbiak szerint tart nyitva: Hétfőtől, csütörtökig 7.30—16.00-ig Péntek 7.30-18.00-ig. 433. sz. bolt Miskolc, Görömbölyi út 22. 444. sz. bolt Miskolc, Beniczky L. u. 10. 445. sz. bolt Miskolc, Kábák L. u. 6. Keddtől péntekig 7.00-16.00-ig. Szombat 7.00-13.30-ig. TART NYITVA. MíSKOV-C

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents