Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. október 12., szerda A jó ügyért harcolni kell! Miközben mindenki a saját hasznát akarja? Nyit a színház Pénteken Sioboecság Mucsón című, zenés, szatirikus bohózattól nyitja az évadot a Mis­kolci Nemzeti Színház. Képeink o próbán készültek. Fotó: Balogh Imre — Táncház azért lesz idén is? — kérdezem beszélgeté­sünk elején in médiás rés Rondzing Andrástól, a Di­ósgyőri Vasas Művelődési Központ igazgatóhelyettesé­től: — Praktikus kérdés — hangzik a válasz. — Én az utolsókig kitartok a táncház mellett. Meg kell csinálni, mert értékes, jó ügy. Ám kellene a közreműködő együttesek segítsége is. Hisz’ a pénz nagyon kevés... A továbbiakban természe­tesen a kultúra mind nehe­zebb helyzetéről, a művelő­dés iránti igénytelenségről, (melyet a gazdasági környe­zet valamelyest magyaráz­hat) a művelődést, kultúrát — így talán a jobb közér­zetet, az etikusabb életvi­telt — elősegíteni hivatott művelődési házak lehetősé­geiről vetődnek fel a nem túl vidám gondolatok. Per­sze, régen más volt a hely­zet ... — Szép hagyományai van­nak itt a kultúrának — mondja. — Én nem túl rég jöttem ide, de a régi vo­natkozások mindig nagyon érdekeltek. Az 1800-as évek végén megalakult a Jósze­rencse Dal- és Önképzőkör, majd munkásszínjátszó cso­port, zenekar és 1895-ben saját könyvtárat is létesí­tettek. A gyár (LK.M) nagy­ban segítette az egyletek munkáját, munkaidő-ked­vezménnyel, szereplési díj­jal, kulturális hozzájárulás­sal. A mai Bartók Béla Mű­velődési Házat, amely a Vasashoz tartozik, 1940-ben adták át, s a dolgozók által megvásárolt téglajegyekből épült föl. Megszólal a telefon. Az egyik dolgozó érdeklődik, hogy kaphat-e jegyet — in­gyen — a Markos—Nádas- estre. A válasz, csak félig pozitív, ugyanis akkora az igény, hogy a kért négy he­lyett csak kettő jut... — Ezek a rendezvények még hoznak valami nyere­séget nekünk is, nemcsak a szereplőknek. (A három elő­adásért a színészek majd­nem 200 ezer forintot tet­tek zsebre!) Már alig me­rünk valamibe belekezdeni. Ami esetleg bejön, az egy- egy nagyobb diszkó, vagy rockkoncert, ez pedig nem igazán hivatásunk. Sikeres lc-het még egy nótaest, vagy valamilyen operettelőadás. Egy komoly színházi műsor évek óta nem él itt meg. A mozi se nagyon. Azért ér­ződik, hogy nem a belvá­rosban vagyunk. A veszte­séges — bár sokszor érté­kes — rendezvényeinket kompenzáljuk egy-egy ilyen pénzt hozóval. — Az emberek általában úgy tudják, hogy a műve­lődési központ fenntartója a két diósgyőri gyár. Hogyan „ereszti el” anyagilag a két cég az intézményt? — Az LKM-en és a Di- gépen kívül az állam, a vá­rosi tanács is gazda. Elein­te nehezen egyeztek meg a gazdák, hogy ki hogyan „uralkodjon”, milyen arány­ban járuljon hozzá az épí­tési és fenntartási költsé­gekhez. A tanács úgy gon­dolta, hogy biztosítja a tel­ket. A fenntartási és üze­meltetési költség tízmillió forintjából a tanács adott 2,1-et, az állam 1,9-et, s a fennmaradó részt pedig a Digép és az LKM 40—60 százalékban fedezte. Manap­ság a vállalatoknak egyet­len nagy kérdése van, ez pedig a létkérdés. Aminek feltétele a gazdaságosság. Ezért kellett és kell ne­künk is leépíteni a külön­böző közfnűvelődési formá­kat. S ezt figyelembe véve, szervezzük a műsorokat. — Nem fél attól, hogyha a művelődésben is teljes mértékben az anyagi vo­natkozások emelkednek fe­lül, az nem vezet valami szép, új világhoz? — Ez már bekövetkezett- A közművelődési szemlélet háttérbe szorult a gazdasá­gival szemben. Mindenki a saját hasznát akarja. Pél­dául fúvószenekarunk sem csak saját építésére, és a közönség szórakoztatására játszik, hanem az anyagi hasznot is várja. De említ­hetnék mást is. Ma már a közművelődést nem támo­gatja agyon az állam. Ügy értem, hogy régen olyat is támogatott, amit nem kel­lett volna, ma viszont azt sem, amit. kellene... Dobos Klára Hangszerek és zenészek Három figyelmet érdemlő könyvet adott közre a minap a Zeneműkiadó. Nagyméretű, mintegy háromszáz oldalas könyv John Henry van der Meer munkája, a Hangszerek az ókortól napjainkig, amely az 4983-as müncheni kiadás után, Karasszon Dezső fordításának felhasználásával kerül most az érdeklődők kezébe. A szerző, a nemzetközi hang­szerkutatás kiemelkedő egyénisége azokra a kérdésekre ke­res választ, milyen hangszereken, mióta, mikor, hol, miért, kik, kiknek, hogyan és mit zenéltek és zenélnek Európában közel kétezer esztendeje. Öt nagy korszakra tagolt története során nemcsak az egyes hangszerek szerkezetével, hang­zásával, játéklehetőségeivel ismertet meg, hanem társadal­mi környezetbe beágyazottan mutatja meg azt is, azok ho­gyan születtek, fejlődtek. A kötet — mintegy ötszáz illusztrációval, köztük het­ven színes képpel is segítve a mondandó befogadását — nemcsak a hangszerkészítők, előadóművészek és az inten­zívebben érdeklődők számá­ra jelenti az információk gazdag tárházát, hanem azokhoz is szól, akik a hang­szereknek még csak felisme­résével próbálkoznak, vagy éppenséggel csak a szép könyvet kedvelik. A Grove-monográf iákról, amelyek a Grove-lexikon húsz kötetéből egy-egy zene­szerző kismonográfiányi cím­szavait önálló könyvekként adják közre, már szóltunk lapunkban a Beethovenről, Mozartról és Händelröl szóló kötetek megjelenésekor. Most e sorozatban Wagner- kötet jelent meg. A munkán a Wagner-kutatás két ki­emelkedő személyisége —• John Deathridge és Carl Dahlhaus — osztozott. Az életrajzot, a műveket, a ze­neszerző elméleti írásait, le­veleit, naplóit, önéletrajzait, esztétikáját ismertető írá­sunk olykor szinte meghök­kentően tárgyilagos, szaka­datlanul érdekes, gondolat- ébresztő és mindenki szá­mára érthető, jó olvasmány. Toscanini élete közel év­századnyi történelem, zene- történet, zeneélét, a Viva Verdi korszakától a Viva Toscanini korszakán át a háború utáni új indulás új problémáiig. Harvey Sachs nagyszabású Toscanini-köte- te a zseniális muzsikus tár­gyilagos és megbízható, mu­latságos és megrendítő port­réja. Felvételi előkészítő a debreceni KLTE TTK-n Az 1989-ben felsőoktatási intézményekbe jelentkező középiskolások és érettségi­zettek számára újszerű, ön­költséges felvételi előkészí­tő tanfolyamok indulnak matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem tantárgyakból. A tantárgyak csoportosí­tása a felvételi szakpárok szerinti, de egy tárgyból is lehet előkészítést igényelni. A most, illetve korábban érettségizettek részére intéz­ménytípusonkénti és szakon­kénti csoportokat szerve­zünk. A minisztérium engedélye alapján ezt a fajta előkészí­tőt mór az elmúlt években megszerveztük és kedvező tapasztalatokkal lebonyolí­tottuk. Speciális segédanyagot a résztvevőknek továbbra is személyenként biztosítunk. I. Előkészítő az írásbeli vizsgákra. Ideje: 1988. ‘no­vember 19-től 1989. április 29-ig szombatonként (22 al­kalom) 8 órától 14 óráig (tárgyanként 3—3 óra). II. Előkészítő a szóbeli vizsgákra. Ideje (várható­an): 1989. június 11-töl jú­nius 20-ig (10 nap) — na­ponta 8—14 óráig. Az írásbeli előkészítő nem bentlakásos, a szóbeli elő­készítőre (korlátozott szám­ban) kollégiumi férőhely biztosított. Ebéd az egyete­mi menzán készpénzért (á la carte — III. osztályú árak) megoldható. Az ön­költség — a kiscsoporlú létszámtól függően — 30— 35 forint óra. A kar vegyész, kémia—fi­zika és matematika—kémia szakjára benyújtott felvéte­li jelentkezési lap alapján, a tanfolyami díj 50 százalékát (1989 áprilisában) a Kémiai Intézet visszatéríti. A foglalkozások helye: KLTE TTK Debrecen. Egye­tem tér 1. Érdeklődni és jelentkezni lehet november 4-ig a ta­nulmányi osztályon. (4010 Debrecen, Pf.: 18. Telefon: (52) 16-666 355, 351 mellék.) Avatókoncert Ránki Dezső zongoramű­vész fellépésével avatják ked­den este Japán legmodernebb hangversenytermet Kiotó­ban. A Furitsu Fumin Hali az elektronika, számítástech­nika és — bármilyen meg­lepő — a hidraulika felhasz­nálásával érdemelte ki a csúcstechnika-színház minő­sítést a távol-keleti sziget- országban. Színpada elemen­ként tetszés szerint mozgat­ható a hidraulika segítségé­vel, nézőterén pedig minden egyes ülés egyenként állít­ható: forgatható, dönthető, emelhető, a színpadi látvány és az akusztikai hatás kö­vetelményeinek megfelelően, több ezer variációban. Ugyanez vonatkozik a szá­mítógépesített világosításra és a falborító akusztikai dekoráció állítására is. A több mint kétmilliárd dol­lár összköltséggel felépített kamaraszínház-hangverseny - terem premierjén Ránki De­zső Mozart, Brahms és Liszt műveiből ad szólókoncertet. Jubileumi hangverseny A mai zenekar eredete messzire nyúlik vissza. Tu­lajdonképpen két külön szerveződött együttes talált egymásra 1978 elején, ami­kor is a már régebben mű­ködő leninvárosi Szederin­da együttes meghívta az Ernődön már szintén régeb­ben — Keszi Jánosné veze­tésével — alakult zenekart, lengyelországi szereplésük­re. Ettől fogva együtt muzsi­kálnak. Kezdetben citera- zenekarként szerepeltek, ám fokozatosan színesítették, bővítették a hangzást furu­lyákkal, tekerőlanttal, ko­bozzal, s népzenénkre jel­lemző, oly sok más hang­szerrel. Bemutatkozásuk után egy évvel elnyerték a Népművészet Ifjú Mesterei címet, s 81-ben a Röpülj páva vetélkedőn nemcsak a 3., hanem a közönségdí­jat is. Keszi Mami — hisz’ min­denki csak így ismeri az együttes már nyugdíjas ve­zetőjét — és együttese (re­méljük, nem haragszanak meg a tagok) tehát október 15-én (szombaton) délután 4 órától az Ernőd Nagyköz­ségi Tanács dísztermében jubileumi koncertet ad. Ti­zedik évüket töltik az együttzenélésben, s hogy szinte egy kisebb népzenei fesztiválra kerül sor, az kö­szönhető lesz a meghívott együtteseknek, énekeseknek is. A hangversenyen közre­működnek: Gereben együt­tes (Mezőcsát), Csűrdöngölő együttes (Debrecen), Fajcsá'k Attila és Gulyás András hangszerkettőse (Eger), Bu­dai Ilona népdalénekes és az óbudai népi hangszeres zeneiskola kiszenekara.

Next

/
Thumbnails
Contents