Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. október 12., szerda A jó ügyért harcolni kell! Miközben mindenki a saját hasznát akarja? Nyit a színház Pénteken Sioboecság Mucsón című, zenés, szatirikus bohózattól nyitja az évadot a Miskolci Nemzeti Színház. Képeink o próbán készültek. Fotó: Balogh Imre — Táncház azért lesz idén is? — kérdezem beszélgetésünk elején in médiás rés Rondzing Andrástól, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ igazgatóhelyettesétől: — Praktikus kérdés — hangzik a válasz. — Én az utolsókig kitartok a táncház mellett. Meg kell csinálni, mert értékes, jó ügy. Ám kellene a közreműködő együttesek segítsége is. Hisz’ a pénz nagyon kevés... A továbbiakban természetesen a kultúra mind nehezebb helyzetéről, a művelődés iránti igénytelenségről, (melyet a gazdasági környezet valamelyest magyarázhat) a művelődést, kultúrát — így talán a jobb közérzetet, az etikusabb életvitelt — elősegíteni hivatott művelődési házak lehetőségeiről vetődnek fel a nem túl vidám gondolatok. Persze, régen más volt a helyzet ... — Szép hagyományai vannak itt a kultúrának — mondja. — Én nem túl rég jöttem ide, de a régi vonatkozások mindig nagyon érdekeltek. Az 1800-as évek végén megalakult a Jószerencse Dal- és Önképzőkör, majd munkásszínjátszó csoport, zenekar és 1895-ben saját könyvtárat is létesítettek. A gyár (LK.M) nagyban segítette az egyletek munkáját, munkaidő-kedvezménnyel, szereplési díjjal, kulturális hozzájárulással. A mai Bartók Béla Művelődési Házat, amely a Vasashoz tartozik, 1940-ben adták át, s a dolgozók által megvásárolt téglajegyekből épült föl. Megszólal a telefon. Az egyik dolgozó érdeklődik, hogy kaphat-e jegyet — ingyen — a Markos—Nádas- estre. A válasz, csak félig pozitív, ugyanis akkora az igény, hogy a kért négy helyett csak kettő jut... — Ezek a rendezvények még hoznak valami nyereséget nekünk is, nemcsak a szereplőknek. (A három előadásért a színészek majdnem 200 ezer forintot tettek zsebre!) Már alig merünk valamibe belekezdeni. Ami esetleg bejön, az egy- egy nagyobb diszkó, vagy rockkoncert, ez pedig nem igazán hivatásunk. Sikeres lc-het még egy nótaest, vagy valamilyen operettelőadás. Egy komoly színházi műsor évek óta nem él itt meg. A mozi se nagyon. Azért érződik, hogy nem a belvárosban vagyunk. A veszteséges — bár sokszor értékes — rendezvényeinket kompenzáljuk egy-egy ilyen pénzt hozóval. — Az emberek általában úgy tudják, hogy a művelődési központ fenntartója a két diósgyőri gyár. Hogyan „ereszti el” anyagilag a két cég az intézményt? — Az LKM-en és a Di- gépen kívül az állam, a városi tanács is gazda. Eleinte nehezen egyeztek meg a gazdák, hogy ki hogyan „uralkodjon”, milyen arányban járuljon hozzá az építési és fenntartási költségekhez. A tanács úgy gondolta, hogy biztosítja a telket. A fenntartási és üzemeltetési költség tízmillió forintjából a tanács adott 2,1-et, az állam 1,9-et, s a fennmaradó részt pedig a Digép és az LKM 40—60 százalékban fedezte. Manapság a vállalatoknak egyetlen nagy kérdése van, ez pedig a létkérdés. Aminek feltétele a gazdaságosság. Ezért kellett és kell nekünk is leépíteni a különböző közfnűvelődési formákat. S ezt figyelembe véve, szervezzük a műsorokat. — Nem fél attól, hogyha a művelődésben is teljes mértékben az anyagi vonatkozások emelkednek felül, az nem vezet valami szép, új világhoz? — Ez már bekövetkezett- A közművelődési szemlélet háttérbe szorult a gazdaságival szemben. Mindenki a saját hasznát akarja. Például fúvószenekarunk sem csak saját építésére, és a közönség szórakoztatására játszik, hanem az anyagi hasznot is várja. De említhetnék mást is. Ma már a közművelődést nem támogatja agyon az állam. Ügy értem, hogy régen olyat is támogatott, amit nem kellett volna, ma viszont azt sem, amit. kellene... Dobos Klára Hangszerek és zenészek Három figyelmet érdemlő könyvet adott közre a minap a Zeneműkiadó. Nagyméretű, mintegy háromszáz oldalas könyv John Henry van der Meer munkája, a Hangszerek az ókortól napjainkig, amely az 4983-as müncheni kiadás után, Karasszon Dezső fordításának felhasználásával kerül most az érdeklődők kezébe. A szerző, a nemzetközi hangszerkutatás kiemelkedő egyénisége azokra a kérdésekre keres választ, milyen hangszereken, mióta, mikor, hol, miért, kik, kiknek, hogyan és mit zenéltek és zenélnek Európában közel kétezer esztendeje. Öt nagy korszakra tagolt története során nemcsak az egyes hangszerek szerkezetével, hangzásával, játéklehetőségeivel ismertet meg, hanem társadalmi környezetbe beágyazottan mutatja meg azt is, azok hogyan születtek, fejlődtek. A kötet — mintegy ötszáz illusztrációval, köztük hetven színes képpel is segítve a mondandó befogadását — nemcsak a hangszerkészítők, előadóművészek és az intenzívebben érdeklődők számára jelenti az információk gazdag tárházát, hanem azokhoz is szól, akik a hangszereknek még csak felismerésével próbálkoznak, vagy éppenséggel csak a szép könyvet kedvelik. A Grove-monográf iákról, amelyek a Grove-lexikon húsz kötetéből egy-egy zeneszerző kismonográfiányi címszavait önálló könyvekként adják közre, már szóltunk lapunkban a Beethovenről, Mozartról és Händelröl szóló kötetek megjelenésekor. Most e sorozatban Wagner- kötet jelent meg. A munkán a Wagner-kutatás két kiemelkedő személyisége —• John Deathridge és Carl Dahlhaus — osztozott. Az életrajzot, a műveket, a zeneszerző elméleti írásait, leveleit, naplóit, önéletrajzait, esztétikáját ismertető írásunk olykor szinte meghökkentően tárgyilagos, szakadatlanul érdekes, gondolat- ébresztő és mindenki számára érthető, jó olvasmány. Toscanini élete közel évszázadnyi történelem, zene- történet, zeneélét, a Viva Verdi korszakától a Viva Toscanini korszakán át a háború utáni új indulás új problémáiig. Harvey Sachs nagyszabású Toscanini-köte- te a zseniális muzsikus tárgyilagos és megbízható, mulatságos és megrendítő portréja. Felvételi előkészítő a debreceni KLTE TTK-n Az 1989-ben felsőoktatási intézményekbe jelentkező középiskolások és érettségizettek számára újszerű, önköltséges felvételi előkészítő tanfolyamok indulnak matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem tantárgyakból. A tantárgyak csoportosítása a felvételi szakpárok szerinti, de egy tárgyból is lehet előkészítést igényelni. A most, illetve korábban érettségizettek részére intézménytípusonkénti és szakonkénti csoportokat szervezünk. A minisztérium engedélye alapján ezt a fajta előkészítőt mór az elmúlt években megszerveztük és kedvező tapasztalatokkal lebonyolítottuk. Speciális segédanyagot a résztvevőknek továbbra is személyenként biztosítunk. I. Előkészítő az írásbeli vizsgákra. Ideje: 1988. ‘november 19-től 1989. április 29-ig szombatonként (22 alkalom) 8 órától 14 óráig (tárgyanként 3—3 óra). II. Előkészítő a szóbeli vizsgákra. Ideje (várhatóan): 1989. június 11-töl június 20-ig (10 nap) — naponta 8—14 óráig. Az írásbeli előkészítő nem bentlakásos, a szóbeli előkészítőre (korlátozott számban) kollégiumi férőhely biztosított. Ebéd az egyetemi menzán készpénzért (á la carte — III. osztályú árak) megoldható. Az önköltség — a kiscsoporlú létszámtól függően — 30— 35 forint óra. A kar vegyész, kémia—fizika és matematika—kémia szakjára benyújtott felvételi jelentkezési lap alapján, a tanfolyami díj 50 százalékát (1989 áprilisában) a Kémiai Intézet visszatéríti. A foglalkozások helye: KLTE TTK Debrecen. Egyetem tér 1. Érdeklődni és jelentkezni lehet november 4-ig a tanulmányi osztályon. (4010 Debrecen, Pf.: 18. Telefon: (52) 16-666 355, 351 mellék.) Avatókoncert Ránki Dezső zongoraművész fellépésével avatják kedden este Japán legmodernebb hangversenytermet Kiotóban. A Furitsu Fumin Hali az elektronika, számítástechnika és — bármilyen meglepő — a hidraulika felhasználásával érdemelte ki a csúcstechnika-színház minősítést a távol-keleti sziget- országban. Színpada elemenként tetszés szerint mozgatható a hidraulika segítségével, nézőterén pedig minden egyes ülés egyenként állítható: forgatható, dönthető, emelhető, a színpadi látvány és az akusztikai hatás követelményeinek megfelelően, több ezer variációban. Ugyanez vonatkozik a számítógépesített világosításra és a falborító akusztikai dekoráció állítására is. A több mint kétmilliárd dollár összköltséggel felépített kamaraszínház-hangverseny - terem premierjén Ránki Dezső Mozart, Brahms és Liszt műveiből ad szólókoncertet. Jubileumi hangverseny A mai zenekar eredete messzire nyúlik vissza. Tulajdonképpen két külön szerveződött együttes talált egymásra 1978 elején, amikor is a már régebben működő leninvárosi Szederinda együttes meghívta az Ernődön már szintén régebben — Keszi Jánosné vezetésével — alakult zenekart, lengyelországi szereplésükre. Ettől fogva együtt muzsikálnak. Kezdetben citera- zenekarként szerepeltek, ám fokozatosan színesítették, bővítették a hangzást furulyákkal, tekerőlanttal, kobozzal, s népzenénkre jellemző, oly sok más hangszerrel. Bemutatkozásuk után egy évvel elnyerték a Népművészet Ifjú Mesterei címet, s 81-ben a Röpülj páva vetélkedőn nemcsak a 3., hanem a közönségdíjat is. Keszi Mami — hisz’ mindenki csak így ismeri az együttes már nyugdíjas vezetőjét — és együttese (reméljük, nem haragszanak meg a tagok) tehát október 15-én (szombaton) délután 4 órától az Ernőd Nagyközségi Tanács dísztermében jubileumi koncertet ad. Tizedik évüket töltik az együttzenélésben, s hogy szinte egy kisebb népzenei fesztiválra kerül sor, az köszönhető lesz a meghívott együtteseknek, énekeseknek is. A hangversenyen közreműködnek: Gereben együttes (Mezőcsát), Csűrdöngölő együttes (Debrecen), Fajcsá'k Attila és Gulyás András hangszerkettőse (Eger), Budai Ilona népdalénekes és az óbudai népi hangszeres zeneiskola kiszenekara.
