Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

1988. október 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ünnepi köszöntés a nyugdíjasklubban Tizenkét esztendeje, 1976 januárjától működik Miskol­con, á Hatvanötösök utcája 17/a. alatt a nyugdíjasok klubja, a Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Központja által fenntartott hasonló intézmények egyike. Százhúsz beiratkozott tagja van, a legszürkébb hétköz­napokon is átlagban 40—50 idős' ember tölti itt az ide­jét kellemes tereferével, be­szélgetéssel, filléres kártya­csatákkal, olvasgatással, vagy éppen televíziózással. Minden hétköznapon déli 12 órától este hétig tart nyitva, néha, egyes rendezvények­nél valamivel tovább is. öt­száz kötetes könyvtár is vár­ja az érdeklődőket itt, hét­főnként pedig — mint azt részben a klubtagok, részben Zólyomi Katalin klubvezető tájékoztatásából tudom — mindig van valami külön program. Például orvosi elő­adás, politikai tájékoztatás, jogi tanácsadás, útibeszámo­ló, zenés rendezvény — fe­nyőfaünnep, pótszilveszter, farsang, nőnap, stb. —, vagy kis kamarakiállítás a tagok munkáiból (kézimunkák, fo­tók, egyebek). Most, október 10-én este­felé kamarakiállításai egybe­kötött születésnapi köszöntő szerepelt a hétfői program­ban. Somló Ferenc, Jászai- díjas színművész,' a klub tagja a közelmúltban — szeptember 10-én — töltötte be hetvenedik évét. Klubtár­sai ez alkalomból köszöntöt­ték, ő pedig úgy mutatta be életét, pályaívét, hogy szí­nészéletének dokumentumai­ból kis kiállítást rendezett. Tíz kisebb tablón, meg albu­mokban és egyéb dokumen­tációval jelenítődnek meg pályája utolsó 39 évének — ekkor volt a színházak álla­mosítása — legfontosabb mozzanatai; szerepképek, kritikák, egyebek mozaik- szerűen adnak képet egy igén sikeres művészi életútról. Igaz, Somló már korábban kezdte a színészi mestersé­get: tizenhét éves kora óta állandóan reflektorfényben áll, azaz ötvenhárom éve. Ugyanis ma is dolgozik, a Miskolci Nemzeti Színház megbecsült tagja. És, ami nem lényegtelen dolog: szí­nészdinasztia folytatója. Ap­ja is színész volt, és a három fia is az lett. A klub tagsága nevében Kováts György, nyugalma­zott müvelődésiközpont-igaz- gató köszöntötte Somlót, vázolva életútját, méltatva művészi munkásságát, majd a klubtagok köszöntötték. A köszöntést az ünnepelt meg­hatott szavakkal köszönte meg . .. A rövid ünnepi köszöntő után a jelenlevő, mintegy száz idős klubtag csendes beszélgetéssel, kártyázással, megszokott zsongással foly­tatta a napot... így ment el egy hétfői nap a nyugdíja­sok klübjában ... <bm) Kedd reggel, a diósgyőri villamos-végállomásnál levő buszmegálló. Tízen-tizenöten várják a buszt a járdaszige­ten. Két nő sepri a járdán levő szemetet. Ami nem ke­vés, de talán még több a por. S az a seprők nyomán felkavarodik, rászáll a vára­kozókra. Néhányan odébb- állnak, néhányan köhögnek, mások hangosan fejezik ki rosszallásukat. A két nőt egyik sem érdekli, ők faarc­cal söprenek tovább, kavar­ják a port. Aztán lapátra kerül a szemét, érkezik egy busz, a rá várakozók meg­könnyebbülten menekülnek fel rá. Fenlről még látják, hogy most már üres a meg­álló, de a két nő befejezte a munkát, itt már nincs dol­guk. Majd folytatják egy másik megállóban, talán éppen szemközt, ahol most ugyancsak várnak vagy tu­catnyian a buszra. * Reggel hét óra körül, le­het a hét bármelyik napja, talán a szombat és vasárnap kivételével. Érkezik a Búza téri megállóba a Diósgyőr felé tartó 101-es. Négy-öt di­ák tolong a nyíló ajtóknál, félrelökve mindenkit, időse­ket sem kímélve. Persze, hogy övék a még szabad he­lyek mindegyike. Elterpesz­kednek, s rezzenéstelenül bá­mulnak ki az ablakon, meg­szűnik körülöttük a világ. Egészen a Killiánig, ahol le- szállnak. A néni, aki eddig mellettük állt, mérgében már le sem ül arra az egy meg- állónyi távolságra. A diákok berobognak a gimnáziumba, ahol osztályukban foglalt he­lyükön ülhetnek ismét órá­kon át. Délután újfent meg­rohanják a buszt, a holnap reggel megint. Am gondo­lom. azért még otthon is kell ülni egy-két órát a tanköny­vek, feladatok mellett. Az­tán’ jön a tévéműsor, vagy a mozi, újabb ülésekkel. Mi pedig csodálkozunk, hogy a mai fiatalok milyen nagy százalékát kell felmenteni a testnevelési foglalkozás alól, s megdöbbenünk, amikor közük, fiataljaink milyen magas százaléka nem felel meg katonai szolgálatra ... * Az idén rekordot dönt a gombatermés. Még a busz­megállónk járdaszigetének zöld füvében is nőtt néhány. Igaz, mindegyik ehetetlen volt. De nem csupán azok. Néhányszor elnéztem a Bú­za téren, a Majális-parkban, vagy éppen Tapo’cán a gom­bavizsgálók munkáját. Hosz- szú sorok álltak mindhárom helyen. s a bemutatott gombák egy része a kukák­ba került. De a szedett gom­bahegyek döntő többsége mégis az otthonokba, az áru­sítóhelyekre jutott, s meg­főzték, kirántották, megszá­rították, lefagyasztották. Gyanítom, az elkövetkező hó­napokban nem négy húsos ebédet követ majd egy gombafőzt vasárnaponként, hanem fordítva, négyszer eszünk különbözőképpen el­készített gombát, amíg a húsra sor kerül... Csak azt nehéz elképzelni, hogy ki vásárol majd mostanában laskagomba táptalajt, amely­nek forgalmazását máris hir­deti egy termelőszövetkezet? (nyikes) Annak idején a Régi miskolci házak soro­zatban bemutatott Hunyadi utca 4. szám alatti Lévay-házról elmarasztaló sorok jelen­tek meg a küllemét illetően. A napokban is­mét lencsevégre került a ház, a képek tanú­sága szerint és ha arra sétálunk személyesen is meggyőződhetünk arról, hogy mind az ut­cai homlokzat, mind a belső udvari szárny, a kovácsolt vas díszítésű lépcsöházzal együtt szépen megújult. Fojtán László felvételei. A Szomorú-völgyi örháztól pár napja már a felújított műúton haladhatnak az autók, s a turis­ták a Bükk-fennsik felé... Újabb réteggel szaporodik a természet óriási komposzt­ja, az erdő. Előbb csak a fa­levél zöldje változik, majd az erezetből is visszavonul a fenntartó élet, s egy köny- nyű szellő képes elválasztani az egy nyárra kötődött szö­vetséget. De a kutató szem még megtalálja a „fitos” színével kitűnő gólyaorr virágait, az imola, a harangvirág néhány faja még sikerrel állja az éjszakai hidegeket. Utolsó­kat szisszeni a nyár eleje óta füzérben nyíló, s hervadó kí­gyószisz kékes virága, míg az ördögszem, a cickafark, a katáng megadva magát, a száradó fűre hajlik. Nemcsak- a szemnek, de a gyomornak is szerezhetünk örömöt az ősz ajándékából. Ritkán tapasztalható gomba- özön kínálja tálcára a pör­költnek. levesnek, s rántani - valót. Őzláb, pöfeteg. csiper­ke, rizike, galambgomba, no meg a szentmihályi. Óvato­san kell azonban válogatni, hiszen a mérges gombáknak is épp ilyen kedvező a je­lenlegi időjárás. Szépen virít a légyölő galóca, s könnyen kerülhet a kosárba a fehér, esetleg zöldes színű gyilkos galócából. ízletes a sovány kakaó, a karamellás tej, és a sós ro­pj is. Hogy nemcsak gomba után kell hajolgatni az er­dőt szerető embereknek, azt az imént felsorolt finomsá­gok szemététlap-kínálata okozza. Egy-egy hétvége után töméntelen szemetet szórnak el a kirándulók. Hogy nem lehet őket turistáknak ne­vezni, azt ezzel a magatar­tásukkal érdemlik ki. Hi­szen az igazi turista zsákjá­ban elfér a szemétnek szánt zacskó, amibe a konzervdo­bozt, tejeszsákot és még a szalvétát is elteszi, hogy azt otthon ürítse ki. Nem esik nehezére még az sem, hogy a mások által „ott felejtett apróságokat” eltegye. Nem­csak a szemnek idegen a műanyaggal és üveggel teli avar látványa, de a termé­szet sem tud vele mit kezde­ni. Azért örömteli meglepeté­sek is érik a Bükkben já­rót. Bár a turistaútvonalak esőbeállóit, pihenőit gyakran teszik tönkre, most ennek ellenkezőjét tapasztalhatják például az Eszperantó-for­rást érintő túrázók. Míg a télen szemmel láthatólag tüzelőnek használták fel a beálló és az ülőkék deszká­it, most kellemes, szemet gyönyörködtető a rendezett terep. A meredek szerpentin­re korlátok, a szalonnasüto köré ülőkék, az esőbeállóra újabb deszkák kerültek. A szemetes elhelyezésére is volt gondjuk a lillafüredi Vörös Meteor természetjáró­szakosztály tagjainak. Hason­ló gondoskodás fedezhető fel a Gyula-, és a Cegléd- forrás környékén. A megyei természetjáró-szakosztályok évente két alkalommal hoz­zák rendbe a megye 19 for­rásának környékét. S végül: az autóval köz­lekedők is változásokat ta­pasztalhatnak bükki útjai­kon. Míg két éve csak a te- kenösi réttől gurulhattak simán Jávorkút felé, most már a Szomorú-völgyi őrház határától tehetik ezt meg. Az igencsak kátyús utat új aszfalt borítja hétvégétől. Többször szóltunk már arról is, hogy a Bükkben. a nem­zeti park új forgalmi ren­dét kíván érvénybe léptetni, mely megakadályozza az autóforgalmat a Bükk-fenn- síkon. A jávorkúti, a bánya­hegyi, az olaszkapui és a csanálosi parkoló elkészült, 11 árom nyelvű id ege n f orgal m 1 táblákkal találkozhatunk. Előreláthatólag december elsejétől már nem lesz se gáz, se zaj, fellélegezhet a fennsík. Nagy Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents