Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 242. szám 1988. október 10. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempíén Megyei Bizottságának lapja fl hét vége megyénkben Szüreti napok Tokajban Felvonulás, nagygyűlés, bál Nagy sikere volt a gyümölcsöskocsinak, melyből a közönség is kóstolgathatott. A tokaji Rákóczi-pincében tárogató hangja fogadta pén­teken este az NSZK-beli Oestrich-Winkel város ve­zetőit, valamint a helybélie­ket. Az ok pedig — amelyre már régen vár a két város —, hogy testvérvárosi szer­ződést kössenek. A ceremóniát Májer Já­nos, Tokaj tanácselnöke nyi­totta meg, köszöntve a vá­rosok pártjainak, tanácsai­nak vezetőit. Elmondta, hogy a Rajna-menti és a Bod- rog-parti város hasonló föld­rajzi adottságokkal rendel­kezik, mindkét településen a szőlő- és borkultúra virág­zik. Ezután Klaus Frietsch, polgármester emelkedett szó­lásra. Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár tár­sadalmi berendezkedése nem azonos a két országnak, de a barátság, a béke szeretete összeköti a két népet. A pol­gármester ajánlatot tett To­kajnak, hogy e szerződés aláírásának emlékére egy emlékművet állítsanak fel, amelyet az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat szakemberei készítenek majd el. Megajándékozta a várost saját zászlójukkal, és a tokajiak egy hordócska borral viszonozták kedves­ségét. A szerződés felolvasása után rákerült a pecsét az okiratra, melyet a tokajiak egy 1907-es viaszpecséttel láttak el, s megfogadták, hogy a Testvérvárosok Világ- szövetségének alapszabályait kölcsönösen tiszteletben tart­ják, az abban foglaltak meg­valósításán együttmumkál- kodnak. Az est további ré­szében Nagy Csaba támogató- művész, kuruc korabeli ze­néje mellett ünnepelték meg a városok vezetői a nagy jelentőségű eseményt. * Szombaton is folytatódtak a két hétig tartó szüreti na­pok rendezvényei Tokajban. A színes kavalkád a Gyer­mekotthontól kezdte a fel­vonulást, s mintha az idő is (Folytatás a 2. oldalon) A szikszói csata 400. évfordulóján „1588. október 8-án Szik­szó városát túlerővel táma­dó törökök felett Rákóczi Zsigmond seregei arattak or­szágra szóló győzelmet” — hirdeti a kőbe vésett szöveg a szikszói református temp­lom előtt. Ám még csak né­hány napja. Csendes eső áztatta a Petró József kőfaragómester által készített kőtáblát, ami­kor is péntek délután, Szik­szó nagyközség apraja-nagy- ja összegyűlt emlékezni a régmúlt történelmére. S azt a kopjafát is, amelyet a szikszói harcosok emlékének állítottak, akik négy évszá­zaddal ezelőtt harcoltak e falak között, és lelték itt ha­lálukat. Az ünnepi nagygyűlésen Ádám István, -a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának titkára — a Szepsi Csombor Márton Gimnázium irodalmi színpadának köz­reműködésével — tartott megemlékezést a győztes ki­menetelű csatáról, a harco­sokról, kiknek sírhantjait már elsimította az idő, de az emlékezet újraéleszti őket. — Hirdesse ez a kopjafa a harcosok emlékét, és hir­desse Szikszó népe múltját tisztelő, jövőbe vetett hitét és bizodalmát — mondta be­szédében a HNF képviselője. (dobos) ■ Esők után Harmadánál tart az őszi vetés Jó ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkák; az csők után fellazult talajjal az idén végre könnyen boldogul­nak az ekék — nem úgy, mint az elmúlt évben —, és ki­tűnő minőségű magágyat készíthetnek a gazdaságokban. A betakarítási munkáknak is kedvez az időjárás. Az őszi káposztarepce vetése országszerte befejeződött, a MÉM adatai szerint 54—55 ezer hektárra került ez a növény. Az ilyenkor legnagyobb munkát adó búza tervezett vetés­területének mintegy ötödén végigmentek már a vetőgépek, ez a teljesítmény pontosan akkora, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A rozs 80 százalékát ve­tették el, és csaknem ilyen teljesítményt értek el az őszi árpánál, amelynek ve­tésterületét a tavalyihoz ké­pest várhatóan 8—10 ezer tonnával növelik a gazdasá­gok. Az idei jó termés fokoz­ta az érdeklődést az árpa iránt, a termelőknek ez a szándéka szerencsésen talál­kozik a népgazdasági igé­nyekkel. Az őszi vetés — mindent egybevetve — or­szágszerte harmadánál tart. A betakarítás az almúlt napokban alaposan felgyor­sult. Hozzávetőleg a termés- becslésnek megfelelő ered­mények realizálódnak a föl­deken. A rizst a termőterü­let felén learatták, hozama akkora, mint amennyit né­hány héttel ezelőtt prognosz­tizáltak; hektáronként mint­egy 3,6 tonnához jutottak az üzemeli. Vége felé tart a burgonya felszedése, a ter­méssel elégedettek a gazdák, hektáronként — az eddigi­ek szerint — 19 mázsát ad­nak a földek. A szója vetés- területe az elmúlt években megkétszereződött, 64 ezer hektárról takarítják be most a fehérjegazdag növény ter­mését. A szójabab 75 száza­lékát már behozták a föl­dekről ; a hozam lehetne jobb is, az eddigiek szerint 1,7 tonna a hektáronkénti ter­més. A cukorrépának mint­egy negyedét szedték fel. A kukorica viszonylag nehezen szárad ki, a szemek víztar­talma még mindig elég ma­gas, ezért a gazdaságok iga­zából csak most kezdik fo­kozni a tempót. E takar­mánynövény termésének 20 —25 százalékát törték le ed­dig. A szüret a félidőnél tart, a zöldségeknek pedig 65—• 70 százalékát takarították be. (MTI) A Nemzetközi Pénzügyi Társaság elnöke hazánkban A Világbank magyarorszá­gi kormányzója, Pulai Mik­lós meghívására látogatást tett a napokban Magyaror­szágon Sir William Ryrie, a Nemzetközi Pénzügyi Társa­ság ügyvezető elnöke. A vendéget fogadta Grósz Ká­roly miniszterelnök és Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettes, William Ryrie, találkozott Kovács Imrével, az MSZMP KB gazdaságpo­litikai osztályának vezetőjé­vel és Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnökével. Megbeszéléseket folytatott továbbá Bartha Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank elnö­kével, Szabó Imre ipari mi­nisztériumi államtitkárral. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériu­mi államtitkárral, Pulai Miklóssal, Patkó András pénzügyminiszter-helyettessel és Fekete Jánossal, a Ma­gyar Nemzeti Bank első el­nökhelyettesével. (MTI) Október: közlekedésbiztonsági hónap Megyénk közlekedésbiz­tonsági helyzete 1988-ban az eltelt nyolc hónapot figye­lembe véve kedvezőtlenül alakult. Növekedett a közúti balesetek száma, súlyossúgi foka. Emelkedett az italfo­gyasztással párosuló balese­tek aránya. A balesetek ala­kulásánál ciklikusság figyel­hető meg. Az első negyed­évben kritikus helyzet ala­kult ki. Évek óta példa nélkül álló sorozat követke­zett be a halálos és a töme­ges sérüléseket okozó bal­eseteket illetően. Szinte egy­más után következtek be olyan események, amikor egy-egy alkalommal többen is életüket vesztették, illetve 8— 10-en is megsérültek. Há­rom hónap alatt 18-an hal­tak meg a tavalyi 8-hoz ké­pest, a súlyosan sérültek száma 77-ről 102-re emelke­dett. Az igen rossz — 30%-os balesetemelkedést eredmé­nyező — első negyedév után egy viszonylag kedvező má­sodik negyedév következett, amely 20%-os balesetcsökke­nést eredményezett, így az első fél évben a riasztó első negyedévi statisztika ellené­re a helyzet elfogadhatóvá vált. (+4,2% emelkedés.) Ám július hónapban a helyzet ismét kritikussá vált. A soha nem tapasztalt forgalomnövekedés, valamint a rendőri megelőző tevé­kenység nem kielégítő volta miatt +22%-os balesetnöve­kedés következett be. 182 baleset történt, ebből 120 a hónap utolsó két hetében. Ez a balesetszám példa nél­küli a megyében a havi bal­eseteket illetően. Tapasztalva a nemkívána­tos helyzetet, különböző in­tézkedéseket tettünk a rend­őri megelőző tevékenység érzékelhetővé tétele érdeké­ben, így kis akciók és egy megyei akció megtartására került sor. Az összehangolt ellenőrzések, valamint az erőteljes propagandatevé­kenység eredményes volt. Augusztusban —9,7%-os bal­esetcsökkenés következett be. Az ősz és a tél a közle­kedő ember számára nem csupán új évszakot jelent, hanem bizonyos veszélyeket, kellemetlenségeket is. Az ál­talában hirtelen bekövetkező változások az időjárási, lá­tási és útviszonyokban — bizonyítja ezt a sokéves ta­pasztalat — komoly zavart okoz. Kiütköznek ilyenkor az alkalmazkodással, átállás­sal kapcsolatos gondok. (Jól láttatják « problémát a ki­ugróan magas baleseti szá­mok is.) (Folytatás a 2. oldalon) Az Európa Tanács nyilatkozatban ítélte el Románia területrendezési programiát Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti gyűlése szombaton délelőtt rendkí­vüli napirendi pontként meg­vitatta a romániai terület- rendezési programot. A 21 európai ország képviselőiből álló testület ülésén a felszó­lalók kivétel nélkül erélye­sen bírálták a falvak felszá­molásával és lakosságuk át­telepítésével járó programot. Az osztrák, angol, francia, nyugatnémet, svájci, spa­nyol képviselők rámutattak: képtelen ellentmondásnak tartják, hogy a XX. század végén Európa egyik országá­ban olyan területrendezési programot fogadnak el, amely egyetemes európai kulturális és civilizációs ér­tékeket fenyeget. Ezenkívül pedig az érintett lakosság máris veszélyben érzi ma­gát és egy része elhagyja az országot. A felszólaló képviselők hangoztatták: nem arról van szó, hogy az Európa Tanács a vádlottak padjára akarja ültetni Ro­mániát, csak területrendezési politikáját ítélik el. Felhív­ták nemzeti parlamentjeiket és kormányaikat, hogy ők is foglaljanak állást, mielőtt a földgyaluk megindulnának. Ilyen rendkívüli viták vé­gén a parlamenti gyűlés nem hoz testületileg határozatot, 27 képviselő azonban közös nyilatkozatban kívánt nyo- matékot adni elítélő véle­ményének.

Next

/
Thumbnails
Contents