Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

1988. október 1., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Az SZMT véleménye a mozgalom megújításáról

szakszervezeti tagnak, mint alapjuttatás, biztosítva legyen a kedvezményes üdülés lehetősége, nem zárkózva el az alapkedvezmény melletti szociális helyzet figyelembevételétől sem.

Határozott, eredményes érdekvédelmet!

B

mai magyar társadalmi, gazdasági helyzet új követelményt támaszt a szakszervezetekkel szemben. A tartalmi munka megújulását, s az ennek leginkább megfelelő szervezeti élet kialakítását igényli a szakszervezeti tagság. Éppen ezért az e célból tagsági vitára bocsátott .elgondolások megfogalmazása időszerű és szükségszerű. Pozitívan értékelendő, hogy a vitaanyag e megújulás alapelveit röviden és tömören fogalmazza meg. A feldolgozás során azonban értelmezési gondokat okozott az alapelvek általánosság szintjén mozgó kifejezései, a hogyanra. a megoldások módjára adandó válaszok hiánya. A kiadott anyagokról az alapszervezetek többségében jelen időszakban is folyik a vita. az iparági-ágazati középszervek részéről ezek összegzése azonban csak ezután történlik .meg. Így a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa a tagsági vitákban eddig elhangzott véleményekre, észrevételekre és javaslatokra alapozva alakítja ki álláspontját a magyar szakszervezetek megújításáról.

I.

felelősségét és kötelezettségeit a döntések előkészítésétől és végrehajtásától az ellenőrzésig;

— a jogok érvényesítésének garanciáit;

— a sztrájk — mint végső eszköz — szabályait;

— a különböző tulajdonformákban működő gazdálkodó egységeken belüli működést;

— a társadalmi és a függetlenített tisztségviselők munkajogi védelmét.

A törvény mondja ki, hogy a

— szakszervezetalakítás és szakszervezetbe tömörülés joga állampolgári

jog;

— szakszervezetek önállóan, a vonatkozó jogszabályok alapján fejtik ki tevékenységüket, határozzák meg céljaikat.

A decentralizációs folyamatokkal összhangban bővüljenek a szövetségi rendszerbe szerveződő megyei szervezetek jogai (egyetértési, vétó. stb.), a dolgozók élet- és munkakörülményeinek területi szintű érdekérvényesítése és védelme érdekében.

A SZAKSZERVEZETEK TÁRSADALOMPOLITIKAI SZEREPE

A szakszervezetek társadalompolitikai szerepéből adódóan szükségesnek tartjuk a szakszervezetek működésének törvényi szabályozását. Ennek megalkotását azonban előzze meg tagsági vita, amelynek véleményezéséhez elegendő időt kell biztosítani. A szakszervezetnek — tagsága véleménye alapján — először önmagának kell tisztáznia

— helyét, szerepét, funkcióját, viszonyát a párt-, állami és különböző tömeg- szervezetekhez, érdekképviseleti szervekhez;

— működésének módját, tartalmi, szervezeti, személyi és pénzügyi feltételeit.

A társadalom érdektagoltságában az érdekek sokszínűségéből adódóan a szak- szervezeteknek a jövőben még inkább nyi- tottabbnak kell lenniük az ezeket megjelenítő különböző társadalmi szervekhez, csoportosulásokhoz, érdekképviseleti szervekhez. Tapasztalataikat, állásfoglalásaikat készek vagyunk befogadni és hasznosítani. Ugyanakkor a szakszervezetek el- värják, hogy a szakszervezeti mozgalom véleményére, tapasztalataira nyitottabbá váljanak ezek a szervezetek.

A tagság véleményével egyezően támogatjuk, hogy a szakszervezet térjen visz- sza eredeti funkciójához; a munkavallaloi érdekek képviseletéhez, tagsága érdekéinek védelméhez. E funkció határozza meg működésének tartalmi jegyeit, az érdek- képviselet módját, nem feledve, hogy a gazdaság hatékony működése, a társadalom fejlődése stratégiai érdekvédelem.

A szakszervezetek tagságuk szolidaritására, egységére alapozva fontos hatalmi tényezőként lépjenek fel a társadalom fejlődési irányainak alakításában és a hatalmi intézményrendszertől függetlenül, önállóan végezzék a munkájukat.

A szakszervezetnek a párthoz és az állami szervekhez való viszonyát egyenrangú partneri kapcsolat jellemezze. Elismerjük a párt vezető szerepét, fenntartva vélemény- és akciószabadságunkat. Ez csak úgy lehetséges, ha a szakszervezeti tisztségviselők a párttestületekben hangsúlyozottan képviselik a szervezett dolgozók érdekeit, valós tömegbázist tudva maguk mögött.

Egyetértünk azzal, hogy a szakszervezetek érdekeltek a gazdaság és a társadalom modernizálásában, a nemzeti jövedelem bővített újratermelésében és elosztásában, érdekképviseleti funkciója a folyamat egészére kiterjed, ezért újra kell fogalmazni az állami szervekkel való együttműködést. Biztosítani kell a parlamentben — súlyának megfelelően — a szakszervezetek képviselőinek részvételét. Kapjon jelölt-állítási jogot minden ágazati és területi szakszervezet.

A szakszervezeteknek az államigazgatási szervekkel való kapcsolatában biztosítani kell a jogi garanciákat. Szükség van az Alkotmány, a Munka Törvénykönyve e fejezeteinek módosítására, és önálló szak- szervezeti törvény megalkotására.

Javasoljuk, hogy a törvény egyértelmű megfogalmazással szabályozza:

— a szakszervezeti tagok, a társadalmi és a függetlenített tisztségviselők, a különböző szintű vezető testületek

II.

A SZAKSZERVEZETEK GAZDASÁG- ÉS ÉLETSZÍNVONAL-POLITIKAI TÖREKVÉSÉRŐL, SZOCIÁLPOLITIKAI ELGONDOLÁSAIRÓL

Fontosnak és sürgetőnek ítéljük meg a gazdasági reform folytatását, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtését.

Elfogadjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzetből kijutást a piaci mechanizmus kibontakoztatása, érvényesülése elősegítheti, még akkor is, ha ez esetenként a munkavállalók számára újabb feszültségeket okozhat. Ugyanakkor a gazdasági kérdések eldöntésében a hatáskörrel rendelkező szervek részéről lényegesen nagyobb szakszerűséget és körültekintést várunk el.

A szervezett dolgozókkal egyetértve nem fogadjuk el a hibás döntések felelősségi megállapításának telkenését, elítéljük azt a szemléletet, miszerint a rossz döntések terheit a dolgozók viseljék. Olyan gazdaság- politikát támogatunk, amely nem a fogyasztás visszafogását, hanem annak felélénkítését eredményezi. Meggyőződésünk, hogy a restrikciós gazdaságpolitika az ország vezetése iránti bizalom további romlását eredményezi. Elfogadjuk a gazdaságban a többszektorúságot, de elfogadhatatlannak tartjuk a munka nélkül szerzett jövedelmeket, a társadalom létminimumán élők számának növekedését, az elszegényedés folyamatának erősödését.

Elvárjuk az igazságos jövedelemelosztást, a főmunkaidőben végzett munka becsületének helyreállítását. A szakszervezeteknek ki kell állniuk amellett, hogy a főmunkaidőben elérhető jövedelmek olyanok legyenek, amelyek biztosítják a mai viszonyok között is a tisztességes megélhetést Elfogadhatatlan, hogy az infláció leginkább a bérből és fizetésből élőket, különösen az idősebb nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat és a fiatalokat, gyei ekeiket egyedül nevelőket érintse. Az alacsony keresetűek és a női dolgozók kereseti viszonyait tarthatatlannak ítéljük meg.

A gazdaságpolitikai tevékenység kapcsán a szakszervezetek az elosztási szférában való markánsabb politizálása akkor tesz lehetővé hatékonyabb érdekvédelmet, ha a mozgalom állami és vállalati szinten a döntő láncszemekre koncentrálja érdek- egyeztetési törekvéseit és ezt szolgáló eszközeit. Ezért felül kell vizsgálnia az eddig felvállalt, esetenként áz állami szervekkel párhuzamosan, operatívan végzett tevékenységeket, ugyanakkor erősíteni kell elemző, ellenőrző, koncepcióalkotó és egyeztető tevékenységünket.

Szervezett dolgozóink „egy emberként" bírálják a személyi jövedelemadó jelenlegi rendszerét. Megállapításunk szerint a progresszív, sávos jövedelemadó mostani formájában kedvezőtlen feltételeket jelent a bérreform megvalósításához és megnövelte a bérreform során megoldandó feladatokat. A többletteljesítményre ösztönzést csökkenti, érdektelenséget teremt a többletek vállalásához, teljesítmény-visszatartó hatást fejt ki.

A tagsággal egyetértve szükségesnek tartjuk a bérreform mielőbbi bevezetését. A bérreformtól nemcsak formai, módszerbeli változást várunk, hanem minden területen a bérek, illetve keresetek teljesítmény szerinti növelését is, a valós értékrendek helyreállítását. Javasoljuk a bérpolitika ágazat- és területsemlegességét, mivel jelenleg Budapest és vidék tekintetében indokolatlan a keresetszinvonal közötti különbség. Javasoljuk, hogy a központi szabályozás a béreket tekintse vállalati kategóriának és a vállalati költségek részének. A bérpolitika alakításában a vállalatok az eddigiektől kapjanak nagyobb önállóságot és hatáskört.

Elfogadjuk a piaci viszonyok erősítését, de feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a munkajövedelmek — átlagos körülmények között és legfeljebb napi 8 órai időtartamban végezve — nyújtsanak fedezetet a munkaerő bővített újratermeléséhez. Elsődlegesnek tartjuk a reálbércsökkenés megállítását, az ár- és bérnövelés összhangjának megteremtését. Ennek módszerét egy központi bérpolitikai intézkedés- sorozatban jelöljük meg. Az intézkedések végrehajtásának módszereként a SZOT által javasolt többszintes béralkut és béregyeztetést megfelelőnek tartjuk.

Elismerjük a szerkezetváltás szükségességét, sürgetjük végrehajtását, de ez ne csak a termékek megszüntetését, üzemek felszámolását jelentse, hanem új jövedelmező tevékenységek időbeni honosításával járjon együtt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az infrastrukturális elmaradottság felszámolása érdekében javasoljuk az időszakosan munkanélkülivé válók foglalkoztatását, az e célt szolgáló központi és helyi programok kimunkálását. Támogatjuk a megyei regionális fejlesztési koncepció kidolgozását, mint a munkanélküliség elleni fellépést, ennek kimunkálásában részt vállalunk. Segítjük és erősítjük a dinamikusabb vállalkozói készség kibontakozását. Kibontakozás és újabb gazdasági eredmények csak megyénk kulturális színvonalának emelésével lehetséges. Ezért kezdeményezzük az oktatás társadalmi üggyé válásának elősegítését, anyagi eszközök átcsoportosítását. A szerkezetváltás megköveteli a dolgozók képzésének és átképzésének folyamatossá tételét. A szakszervezetek ebben legyenek élenjárók.

Aktív foglalkoztatáspolitika megvalósításán kell munkálkodni, nem pedig a munkanélküli segély bevezetésének kidolgozásán. Amennyiben a munkanélküliség elleni harcot a szakszervezetek nem tudják következetesen végig vinni, abban az esetben legyen garancia arra, hogy a munkanélküli segély összege biztosítsa a megélhetést és ne okozzon a családoknak nagyobb mérvű anyagi megrázkódtatást, egzisztenciális problémákat még átmeneti időre sem. Fenntartva azon véleményünket, hogy a munkanélküliség elfogadhatatlan élethelyzet, erősítjük, hogy a munka- nélküli segély terjedjen ki az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is.

Ügy ítéljük meg, hogy egy szocialista állam alapvető feladata a létbiztonság megteremtése állampolgárai számára. Javasoljuk, hogy a szakszervezetek minden szintjén a dolgozók élet- és munkakörülményeit, életszínvonalát, szociális állapotát, annak fejlesztését, érintő kérdésekben rendelkezzenek határozott beleszólási, egyetértési, kifogásolási jogosítványokkal. Véleményünk szerint nem valósítható meg következetes gazdasági reform egységes szociálpolitikai cselekvési program nélkül.

Javasoljuk, hogy a szakszervezetek dolgozzák ki önálló szociálpolitikai koncepciójukat, a középtávú és hosszú távú szociálpolitikai célkitűzéseket és ezeket érvényesítsék az állami szervekkel való partnerkapcsolatban. Különös hangsúlyt helyezve a létbiztonság megőrzésére, erősítésére, a hátrányos helyzetű rétegek élet- körülményeinek sürgős javítására, főként a fiatalok, a fiatal családosok, alacsony nyugdíjból élők körében. Szükségesnek tartjuk, hogy a munkajövedelmek határozottan különüljenek el a szociálpolitikai juttatásoktól.

Igényeljük a társadalombiztosítási ellátások teljes körű értékül1 óságának megteremtését, a munkakörülmények, a munkahelyi szociális juttatás színvonalának folyamatos fejlesztését, a gyógyító, megelőző, egészségügyi szolgáltatások térítésmen- tessógének fenntartását, az egészségmegőrzés társadalmi programjának végrehajtását.

A munkaerő bővített újratermelése elsősorban állami feladat, a társadalom alapvető érdeke. Ennek egyik eszköze az üdültetés, a pihenés biztosítása. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk a térítési díjaknak a dolgozókra és a szakszervezetekre történő teljes áthárítását. A tagsággal egyetértve elvárjuk, hogy az állam vállaljon a feladat fontosságának megfelelő szerepet a dolgozók üdültetésében, minden

III.

A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM BELSŐ ÉLETÉRŐL

Az eddigi viták során a tagság kifejezésre juttatta, hogy erősíteni szükséges a mozgalom alulról történő meghatározottságát és az alulról építkező demokratikus szolidaritást. Ennek meg kell nyilvánulnia a feladatok megjelölésében, a kormánnyal, minisztériumokkal, gazdasági szervekkel folytatott tárgyalásokban, a jogos igények képviseletében, a tagság által felvetett, javasolt kérdésekre való gyorsabb, konkrétabb visszajelzésekben.

A tartalmi munka javítását, a mozgalom tekintélyének visszaállítását a feladatok, jogok pontos megjelölésében és rögzítésében, a bátrabb kiállásban, a megállapodások következetes betartásában, végrehajtásában, eredményes érdekképviseletben, érdekvédelemben, a. szakszervezeti vezetők, tisztségviselők harcos kiállásában látjuk. Ezért szükséges a bizalmi-hálózat, a tisztségviselők felkészültségének további fejlesztése, az oktatás, a nevelés színvonalának javítása. Tagságunk igényli, hogy a szervezett dolgozók érdekvédelme egyértelműen határolódjon el a tagsági viszonnyal -nem rendelkezőkétől. Támogatjuk a dolgozók azon véleményét, miszerint csökkenteni kell a túlzott központi irányítást, növelve ezáltal az alapszervezetek mozgásterét, időt, energiát hagyva a tagság által jelzett problémák, javaslatok hatékony megoldására.

Továbbra is egy üzem — egy alapszervezet elvének fenntartását javasoljuk, a tagságra bízva azt, hogy érdekeit milyen érdekközösségekben. tagozatokban akarja ágazatiiparági, vállalati, ill. intézményi szinten a testületekben képviseltetni. Az önállóbb szakszervezeti munka végzése érdekében tagságunk javasolja az alapszervi titkároknak a vállalatoktól történő anyagi füg- getlenítését. Ellenezzük az olyan törekvéseket, amelyek a szakszervezeti mozgalom szétforgácsolésára irányulnak, gyengítve ezzel az egységet.

A szakszervezeti mozgalom egységének növelése érdekében célszerűnek tartjuk a szakszervezetek országos szövetségbe való tömörülését. A regionális és területpolitikai kérdések előtérbe kerülése indokolttá teszik a szakszervezetek megyei szövetségének a kialakítását is, a térséget és annak tagságát érintő kérdésekben megfelelő jog- és hatáskörrel felruházva.

A településeken működő szakszervezeti szerveknek — ott ahol erre igény van —, legyen joguk létrehozni koordinatív feladatokkal ellátott szervezeteket. A tagság véleményével azonosulva egyetértünk azzal, hogy -tovább kell erősíteni a szakszervezeti demokráciát, korszerűsíteni a választási rendszert. Igényeljük a következetesebb és önállóbb kádermunkát. Olyan testületek megválasztását javasoljuk alapszervezeti, megyei és országos szinten, amelyek érdemi jog- és hatáskörrel rendelkeznek. döntéseikben a tagság akarata és érdeke érvényesül.

Támogatjuk, hogy a tagság és az alapszervezetek nagyobb és közvetlenebb szerepet kapjanak az országos szakszervezeti szervek vezetőinek és testületi tagjainak megválasztásában.

A testületek létszámát racionálisan kell meghatározni — kerülve a statisztikai elemeket — elősegítve ezzel az érdemi, hatékony munkát.

★

BSzakszervezetek Borsod-Abaúj-ZempfcBén Megyei Tanácsa a SZOT által

**kiadott dokumentumokban megfogalmazottakkal összességében egyetért, azt a megújulási, változtatási szándék részének tekinti. A megújulás során az SZMT alapvetőnek tartja a szakmai érdekek jobb megjelenítését és azt, hogy a szakszervezeten belüli mozgások nem tekinthetők lezárt folyamatnak, s ez nem idegen a mozgalomtól.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége megváltozott feladatait ellátta, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemibb és eredményesebb érdekvédelmet csak a szakmák közvetlen és felelősséget vállaló részvételével lehet gyakorolni. Lényegesnek tartjuk, hogy a tagsági viták eredményei rövid időn belül kerüljenek összegzésre, elemzésre, s a fő figyelem mielőbb a tartalmi munkára, a dolgozók érdekvédelmére összpontosuljon.

A vitákban a tagság követeléseit, elud- rásait, igényeit, gondjait fogalmazta meg. Az alulról építkező demokratikus szolidaritásnak és a tagság általi meghatározottságnak a jövőben azt keli jelentenie, hogy a mozgalom működési kereteit, szerveződési formáit, jog- és hatáskörét úgy alakítsa ki, hogy az alkalmas legyen tagjai hatékony érdekvédelmére.

SZAKSZERVEZETEK B.-A.-Z. MEGYEI TANÁCSA