Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
1988. október 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Pártértekezlettel, vagy anélkül? Napraforgóból 2 tonna termett hektáronként Fotó: Balogh Imre Reményt, hitet adni az embernek » Átalakulás után Hon Az ember akkor is a jövőt kutatja, amikor visszanéz a múltba. Fél év — egy év a történelemben gondolkodva alig a pillanat töredéke. Az ember türelemre inti magát — a kapkodás sehová sem vezet —, ugyanakkor türelmetlen is: szeretné mielőbb érzékelhető gyakorlati jeleit tapasztalni a jó irányú változásoknak. Fél éve — éve múlt csupán, amikor az országos pártértekezletre készülve, annak állásfoglalás-tervezetét vitatva elementáris erővel jelentkezett mind a párttagság, mind a széles közvélemény körében a radikális változás igénye. A borsodiak határozott véleménye, javaslatai is erősítették az országos tendenciát, a megújulás kikényszerítését. Érdemes időnként visszalapozni a korabeli dokumentumokra. Az Észak-Magyar- ország 1988. áprilisi számában olvashatjuk a megyei pártbizottság üléséről szóló tudósításban: „A szerkesztő- bizottság — amely az országos értekezlet állásfoglalástervezetének a vitáját volt hivatva összegezni — komoly zavarban volt: hogyan, milyen formában (és főként milyen terjedelemben terjessze a vitákban elhangzott több ezer javaslat summáza- tát a testület elé.” Nemzetben, népben gondolkodva 800 000 párttag és sok-sok pártonkívüli akaratából, tapasztalatából kovácsolódott az országos pártértekezlet platformja. Azóta valljuk: az 1988-as pártértekezlet mérföldkő. Ehhez igazítjuk és innen indítjuk gondolatainkat, lépéseinket.' Cselekvési programok, intézkedési tervek sora született azóta mind a megyei, mind a városi pártbizottságok testületéiben, az alapszervezetekben. Újragondoltuk a régi koncepciókat és sok újat alkottunk. Csak a megyei szerveknél nézve: feladatterv készült a Központi Bizottság 1987 júliusi gazdasági-társadalmi kibontakozásra elfogadott programjának végrehajtására, s mint utaltunk rá: a megyei párt- bizottság állásfoglalása ösz- szegezte az országos pártértekezlet dokumentumának vitáját és saját véleményét, majd megszabta a tennivalókat az értekezlet után. A megyei tanács koordinálásában elkészült a területi agrárpolitikai koncepció, a Párt-végrehajtóbizottság a szerkezetváltást szorgalmazó Pártbizottsági álláspontnak megfelelően tájékozódott a vaskohászati szerkezetátalakítási tervezetről. Napjainkban sok szakember bevonásával demokratikus vitákban formálódik Borsod-Aba- új-Zemplén megye hosszú távú területfejlesztési koncepciója. Az aprófalvas települések segítésére felzárkóztatási programmal rendelkezik a megyei tanács. Talán felsorolni is sok az országos pártértekezlet szellemiségében fogant dokumentumokat, nem beszélve az eszmecserékről, értekezletekről. A munka tartalmát megfogalmazó döntéseket pedig éppen A városi pártbizottság meghívására háromnapos munkalátogatást tettek Öz- don a svéd INDEVO Rt. szakemberei. A speciális szerkezetátalakítási illetve területfejlesztési feladatok megoldására szakosodott cég főtanácsosai első napjukat széles körű tájékozódással töltötték. a környezettanulmány többek között kiterjedt a városi és térségi településszerkezetre, a helyi és vonzáskörzeti földrajzi adottságokra és természetesen az infrastrukturális ellátottságra is, annál is inkább, mivel a közművesítettségi színvonal mindenféle iparpolitikai döntés meghatározó elemét képezi. a legutóbbi pártbizottsági ülésen követte a formai oldal megújítása: a megyei pártbizottság apparátusának átszervezése, valamint az úgynevezétt „kétlépcsős” irányítás bevezetése a pártszervek viszonylatában, erősítve ezáltal is az önállóságot. Most az került napirendre, hogy megyei pártértekezlet közbeiktatásával-e, vagy anélkül folytassuk a munkát. „A Központi Bizottság — mint ismeretes — nem hozott határozatot arról, hogy az országos pártértekezlet állás- foglalásának végrehajtását a megyékben és helyileg hogyan szervezzék, ösztönözte, hogy a pártszervek, a párttagság kezdeményezéseire, javaslataira építve, önállóan — a formát is meghatározva — tekintsék át helyzetüket, és határozzák meg feladataikat.” (idézet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén, Lukács János, KB- titkár beszámolójából.) Ki döntse el, ki döntheti el, legyen-e pártértekezlet, avagy sem. A párttagok gondolkodásának ismeretében a megyei pártbizottság. Kezdeményezhetik az alsóbb pártszervek, -szervezetek is. A megye pártközvéleményének mozgását figyelve, legutóbbi ülésén olyan következtetésre jutott a megyei pártbizottság, hogy adottak a feltételek, a politikai döntések, feladattervek, valamint a személyi feltételek az országos pártértekezlet állásfoglalásának helyi adaptálásához és megvalósításához, ezért nem tartja szükségesnek a megyei pártértekezlet összehívását. Azzal együtt döntött így a testület, hogy ismeri néhány szervezet, párttag vélekedését, érvelésüket a pártértekezlet összehívása mellett. Ezek az érvek zömmel két kérdéskörben jelentkeznek. Az egyik szerint sok gazdasági és társadalmi feszültség halmozódott fel a megyében, és ez önmagában is indokolja egy megyei pártértekezlet összehívását. Sajnos, igaz: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több a gond, mint az országos átlag. Ennek azonban már minden érdekelt szerv tudatában van. Már túl vagyunk a felismerés szakaszán, kialakultak, avagy kialakulóban vannak a megoldást célzó elképzelések. Napjaink feladata immár a megvalósítás, a koncepciók gyakorlatba való átültetése. Lehet tovább bogozni aí okokat: miért kerültünk ebbe a helyzetbe, lehet fokozni, ismételni a kritikát. Ez azonban nem old meg semmit sem. A cselekvésen, a konkrét változtatásokon a sor, a gokszor csak általában megfogalmazott igények után. És még egy lényeges sajátossága van a megyében felhalmozódott problémáknak: a döntések nagyobb hányadban meghaladják a megyei illetékességet, központi, kormányszintű lépéseket igényelnek. Másik érvcsoport a megyei pártértekezlet mellett, a személyi megújulás, új arcok igénylése a testületekA második napot szintén információgyűjtésre szánták a svéd szakértők. Az eszmecsere keretében — melyen megyei és országos hatáskörű szervek képviselői is részt vettek — előbb dr. Molnár László, a városi párt- bizottság első tikára tartott előadást Űzd és térsége tár-' sadalom- és gazdaságpolitikai helyzetéről, majd dr. Lotz Ernő, az OKÜ vezér- igazgatója ismertette a vállalati termelési szerkezet korszerűsítésével kapcsolatos ben, a vezetésben. A legutóbbi pártbizottsági ülésen a testület egyik tagja nem véletlenül ostorozta szenvedélyesen a sommás általánosításokat, mondván: egyes fiatalok hajlamosak az egész nemzedéket elmarasztalni a mára felhalmozódott gondok, feszültségek miatt. Rossz, mert igazságtalan az olyan beskatulyázás is, hogy aki idősebb, aki teszem azt, régóta párttag, eleve konzervatív, képtelen a megújulásra. Igaz, a fiatalság életkori adottságai folytán is fogékonyabb az újra. De alighanem közelebb jár az igazsághoz az a vélekedés, hogy vannak fiatalosan gondolkodó öregek, és akadnak öregesen gondolkodó fiatalok is. Egy testület akkor fejezi ki az általa képviselt közösség gondolkodását, érdekeit, ha együtt vannak benne a különböző korosztályok, területek képviselői. Régi igény, mára pedig felerősödött a rendszeres frissítés, a rotáció szükségessége. Ez alapvetően a kongresszusok, a pártértekezletek során valósul meg. A társadalom életében bekövetkezett változás azonban közben is szükségessé teszi a testületek fel- frissítését. Ezért határozott a megyei pártbizottság egy különbizottság kiküldéséről azzal a feladattal, hogy tegyen javaslatot a megyei testület kiegészítésére és kibővítésére, egyben felkérte a különböző pártszerveket: delegáljanak arra alkalmas párttagokat a megyei párt- bizottságba. A megye legfelsőbb párttestülete jelenlegi összetételében is alkalmas arra, hogy a megújulás, a korszerűség követelményeinek megfelelően irányítsa a pártmozgalmat. Ezt tükrözik a frissen hozott határozatok, mind a munka tartalmát, mind a módszerét meghatározó döntések. Felfrissítve és kibővítve pedig még alkalmasabb lesz arra, hogy fórumain találkozzanak, ütközzenek is a párttagság különböző rétegeinek, csoportjainak véleményei. Ami a vezetés megújítását illeti, az utóbbi években nem az a jellemző, hogy hosszú évekig dolgozik egy vezető tisztségében, hanem inkább az, hogy túl gyorsan következtek a változások. Az utóbbi — kerekítve — tíz évben a harmadik első titkár dolgozik a megyei párt- bizottság élén. Grósz Károly és Fejti György után Dudla József mindössze egy éve tölti be e tisztséget. Á megyei titkárok közül a „rangidős” négy éve dolgozik ebben a munkakörben, a legfiatalabb megválasztása óta pedig egy év sem telt el. Nem mondható tehát, hogy nincsenek új arcok a pártvezetésben. Szerencsére nincsenek a megyében olyan személyi ügyek, korrupciós botrányok, amelyek szükségessé tennék egy megyei pártértekezlet összehívását. Nálunk is voltak kisebb-na- gyobb visszaélések, a rendőri és igazságügyi szervek azonban ezeket időben feleddigi lépéseket, illetve a további struktúraváltási elképzeléseket. A harmadik napi munka- program elsődleges tennivalóját a tapasztalatok Összegzése, az együttműködési lehetőségek feltárása, a főbb feladatok kijelölése illetve konkretizálása képezte. Ezen a megbeszélésen az Országos Tervhivatal valamint a Magyar Hitelbank Rt. képviselői is jelen voltak, így mód nyílt azon gazdaságpolitikai, közgazdasági és pénzügyi kederítették és lezárták. Ma olyan légkör meghonosításán munkálkodunk, amelyben nyíltak, tiszták az emberi viszonyok, megelőzhetjük az ilyen és ehhez hasonló bűneseteket. Lehet és kell is új, meg új fórumokat szervezni, igény szerint, de mindig figyelembe véve annak társadalmi hasznosságát is. Találó gondolatot fogalmazott meg e kérdéskörben Lázár István, az Új Tükör legutóbbi számában. Idézzük: „Nos, nálunk is sokkal inkább a glasznoszty, a nyíltság bontakozott ki gyorsuló ütemben. A cselekvésben gyorsulás, a peresztrojka sokkal ellentmondásosabb." Igaza van, sok beszédnek, sok az alja. Nem rosszindulatúan, nem eleve a manipuláció szándékával, de olykor belemegyünk abba az utcába, hogy a mozgás látszatát keltjük, miközben nem történik semmi. Csak szó és szó, csak papír és papír! Ez bizony a legjobb szándék mellett is pótcselekvés a javából. Nem beszélve a még mindig kísértő egymásra, felfelé, oldalra mutogatásról. Félreértés ne essék: a demokrácia feltételezi a vélemények gyakoribb ütköztetését, és egyeztetését, azaz több fórumot is. Egyfajta „történelmi munkamegosztást” azonban érdemes megszívlelni: van, amikor elsősorban összegezzük tapasztalatainkat az új következtetésekért, de aztán, ha ezt elvégeztük, a konkrét, a napi és a helyi tettek, a megújult alkotás, az eredményesebb munka kell, hogy előtérbe kerüljön. A megyei pártbizottság megfogalmazta saját álláspontját a pártértekezlet ügyében. De végül is mindenkor lehet pártértekezletet összehívni, ha a tagság többsége kívánja, ha értelme, funkciója van.' A megyében nyolc helyen tartanak pártértekezletet, ezeknek van funkciójuk, mert olyan szervezeti változásban döntenek — a korábbi két testület, pártbizottság és végrehajtó bizottság helyett egy testületet, pártbizottságot választanak — és ezt csak pártértekezleten lehet. A döntésnél azonban minden párttagnak mérlegelnie kell, mi viszi előre a megújulás, a reform ügyét. Minden értekezletnek csak akkor van értelme, ha tetteket vált ki. Nincs szükség új illúziókra a régiek helyett, realitásra viszont igen, és értékteremtő munkára. Ebben bizony el- kél a változás. Csak egy példát ehhez: megyénkben 18 év az ipari termékek átlag- életkora, produktumainknak csak 40 százaléka fiatalabb tíz évnél, és évente mindössze 0,5—1,0 százalék a belépő új ipari termékek aránya. Ne csodálkozzunk, ha a világpiac nem fizeti jó áron lemaradásunkat. Ezekkel ősz- szefüggésben kell tehát leginkább lépnünk, tennünk, nem egy értekezleten, hanem mindennap. Itt és most. konkrétan! Megyei pártértekezlettel vagy anélkül! retek körvonalazására, amelyek a térségi iparszerkezet- korszerűsítés teljes feltétel- rendszerét jelentik. A kapott, illetve gyűjtött információk alapján az INDEVO két héten belül ajánlatot tesz majd az együttműködés lehetséges módozataira és javasolF területeire. Ajánlatukat egy szakértőcsoport fogja felülbírálni, és ameny- nyiben a szabott feltételek elfogadhatóak, a javaslatok kivitelezhetőek lesznek, úgy sor kerül a svéd cég megbízására, mely hat hónapos határidővel vállalja. hogy konkrét csomagtervet állít össze az ózdi és térségi problémák rendezésére. — tóth qy. — Jó irányba megyünk? — kérdeztük a Bodrogközben egy asszonytól, aki Cigánd felé igyekezett kerékpárjával, melyen a csomagtartóhoz fogatva egy tisztes szerszám, a répaásó villa feküdt. A válasz is olyan volt, mint a kérdés: — Azt most kevesen tudják itt megmondani, de ha Németh Károly- lyal akarnak beszélni, a régi téeszirodában megmondják, hol van. Ott megkapjuk a rövid választ: — „Az elnök Debrecenbe ment, rosszul tették, hogy nem szóltak neki előre.” Bár szándékosan nem jeleztük a jöttüriket, hisz’ több helyre is ellátogatunk a Bodrogközben, és valakit csak találunk Cigándon, akitől . megkérdezzük, hogyan érzik magukat az itt élők. A község neve fogalommá vált a szövetkezeti mozgalom, a közgazdászok és a politikusok körében: Az ország első mezőgazdasági szövetkezete volt itt, amelyet csődeljárás során megszüntettek. S mivel erre még nem volt példa, félelmetes híresztelések terjedtek, szomorúságot, bánatot jósoló jövendőmondók hoz- ták-vitték a híreket a jólér- tesültekre, messziről jött emberekre hivatkozva. A bonyolult pénzügyi eljárások, az alakulás keservei óta sok víz folyt le itt a Tiszán, úgy éreztük, hogy nem tűnik a kérdés korainak, hogyan élnek, dolgoznák a volt szövetkezeti parasztok, hol tartanak az újraélesztés embert-ideget próbáló folyamatában. Szabó György növénytermesztővel találkoztunk, aki a sáros határból érkezett a terepjáró kocsival, és akiről munkatársai mondták: a válaszra ő is illetékes, hiszen ő a leendő főagronó- mus. A szakember szinte mentegetőzve mondja: Nemrégen került ide Ricsércl, de ami nagy vonalakban jellemzi az itteni életet, arról már neki is vannak benyomásai. — Jogutód nélkül szűnt meg a termelőszövetkezet — mondja, majd elsorolja az újjáalakulás körülményeit: szakszövetkezetté alakultunk, és gyakorlatilag az addigi tartozás megszűnt, hivatalosan a Tisza Mező- gazdasági Szakszövetkezet elnevezést vettük fel. A szakszövetkezetnek az alakulás óta eddig csak tizennyolc tagja van. De mindjárt hozzá is teszem, hogy százhetven alkalmazottja dolgozik. Aki tagja akar lenni szakszövetkezetünknek, nem kevesebb, mint 200 ezer forintot kell letenni az irodában. Persze ezt az összeget kölcsönként megkapja a tag, de a kölcsönt az OTP feltételekhez köti. Ezt az újrakezdési kölcsönt a szakszövetkezet kapja, a kauciót is állja, hiszen jelenleg is hetvenmillió forint értékű vagyona van. A kölcsön kamatmentes, tíz év alatt kell visszafizetni. Most már csak adminisztratív teendők vannak hátra, hogy sok jelentkező beléphessen a szakszövetkezetije és a befolyt pénzekből szeretnénk létrehozni egy takarmánykeverőt, meg támogatni a további kisvállalkozásokat. — Milyen munka folyik egyáltalán most a szakszövetkezetben, hogyan vállalkoznak a növénytermesztési ágazatban, az állattenyésztésben — kérdeztük a fiatal szakembert. — Kisvállalkozásban történik itt a liba-csirke nevelés, szarvasmarhatartás. Az állattenyésztésben könnyebb megvalósítani a vállalkozást. Családok bérlik az állattartás épületeit, jól érvényesül az egyéni érdekeltség, minden család megnézi, mi mennyibe kerül, mi éri meg, mi nem. A külső cégekkel a koordinálást a szakszövetkezet végzi, és biztosítja a tápok, takarmányok beszerzését. Az utóbbiak elég drágák, ezért is szeretnénk vállalkozóinknak olcsóbban mi előállítani, keverni a takarmányokat, a tápokat. A vállalkozóknak nem munkabért fizetünk, hanem az árbevételen osztozunk. A növény- termesztésben más a helyzet. A munkákat a szakszövetkezet végzi, jórészt alkalmazottjaival. Adtunk már bérbe területeket is, de még nincs lekötve vállalkozásban semmilyen növény megtermelése. így is bevetettünk minden területet, a hétszáz hektár búza öt tonna termést adott hektáronként. Napraforgóból háromszáz hektáron átlagosan két tonna magtermésünk volt, ami itt igen jónak mondható. S hogy miből vettünk vetőmagot, műtrágyát? Kaptunk hitelt, de a termelési rendszerek is segítettek, megelőlegezve a vetőmagot, de fedezeti igazolásra kaptunk az ÁFOR-tól folyamatosan üzemanyagot. Az itt élők lelkileg is nehéz időszakot élnek át. Bizonyára itt akarnak megélni. Az idősebbek sokszor hangoztatják; a beadott földet most visszabéreljék a szakszövetkezet kerettől, és még hitelt is vegyen fel, ha meg akarja művelni? Kezdetben háromszázezer forintról beszéltek személyenként — mondja egy idős asszony a faluban. Kiküldték a munkakönyveket, hogy aki szakszövetkezeti tag akar lenni, annak alá kell írni egy szerződést és megkapja a hitelt, így beléphet. Hát ezért jelentkeznek olyan nehezen. Pedig biztosan elmondták a szakszövetkezet vezetői: meghitelezik ezt a pénzt, nem megy ez veszendőbe, és amikor mi is elismételjük, ott abban a percben érti is ezt mindenki. Csak- hát sok még a félelem, az egymás ijesztgetése, gyakran még talán az uszítás is. Dehát a szákszövetkezet megalakulásának lényege éppen az egyéni érdekeltség fokozása, hogy mindenki minden rábízott gépre, épületre, jószágra, földre jobban vigyázzon, mint ezelőtt. Erre alapozva vetettek már rozsot, árpát és vetik napjainkban is Cigándon a jövő évi kenyérnekvalót. B. Sz. L. Svéd szakértők Ózdon
