Észak-Magyarország, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

J */' HANGOLÓ Az Észak-Magyarország kulturális magazinja a 7., 8., 9., 1C. oldalon Állami lakások eladása Miskolcon Szigorították a teltételeket Időtartamát tekintve maratoni hosszúságú tanácsülést tartottak tegnap Miskolcon. A vá­rosatyák ötórás vita után döntöttek az állami, aza^ a tanácsi lakások eladásának teltételei­ről. Emlékeztetjük olvasóinkat: a bérlakások elidegenítéséről a megyeszékhelyen az el­múlt hetekben élénk társadalmi vita bon­takozott ki, amelyet annak idején a tanács végrehajtó bizottsága kezdeményezett. A vitc időtartama, valamint hevessége, a szócsata a tanács ülésén is jelezte, olyan kérdés megol­dása került az asztalra, amelyben homlok- egyenest ellentétes érdekek tudatában kel­lett dönteni. Kérdés, meddig lesz ér­vényben a tegnapi, hosszú munkával megalkotott ren­delet? Közismert ugyanis, hogy a hazai lakásgazdál­kodásról újabb átfogó kon­cepció készül. Ebben a programban komplexen sza­bályozzák a hazai lakás- gazdálkodás elveit, s nem lehetetlen, hogy ismereté­ben Miskolcon is újra terí­tékre kerül a tanácsi laká­sok eladása. Joggal tehető lel akkor a kérdés: mi szükség volt a társadalmi vitára, a kedélyek borzo­lására, s a tegnapi tanács­ülésre? A választ tegnap Székely László tanácselnök- helyettestől kaptuk meg. El­mondotta, ha a tanács nem hozza meg a rendeletet, akkor a régi - szabályozás marad érvényben. Annak alapján valóban szinte fil­lérekért, s _ különösen ked­vező feltételek mellett jut (s jutott) a bérlők birtoká­ba a lakás. Lényegében az előbbi in­dokra hallgatva • döntött a testület úgy, hogy mellőzi Komolya Gizella javaslatát. A Hazafias Népfront váro­si bizottságának titkára ugyanis amellett tört lán­dzsát, hogy a tanácsülés ha­lassza el a rendelet megal­kotását. Ha elkészül az új lakáskoncepció — mondot­ta — az abban foglalt elvek ismeretében helyesebben dönthet a testület. Mások viszont — közöttük Kovács József, a városi pártbizott­ság titkára — annak a vé­leményüknek adtak hangot, hogy a döntések halogatá­sának taktikája, a várako­zás nem folytatható tovább. A tegnapi ülésen a ta­nácstagokon, a meghívotta­kon kívül „hívatlan” ven­dégek a miskolci KlSZ-fia- talok képviselői is részt vet­tek. Tehették, hiszen a ta­nácsülés nyilvános, bárki részt vehet rajta. Jelenlé­tükkel adtak tehát nyoma- tékot Gúr Nándornak, a városi KISZ-bizottság első titkárának, aki a fiatalok nevében a lakáseladások szigorú korlátozását, az árak maximális emelését kívánta elérni. A KISZ-bizottsá (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi összefogássá! épüli Tornacsarnokot avattak Putnokon Nemzetközi szénmosási konferencia ° ' ■' .«A■■" iSteí'i'VV '”C i Nemzetközi szénmosási konferencia kezdődött teg­nap a Miskolci Akadémiai Bizottság székházának elő­adótermében az OMBKE, az Allied Colloids Limited Nagy-Britannia és a Borso­di Szénbányák Vállalat Központi Üzemének szerve­zésében». Az angol, csehszlo­vák. jugoszláv, lengyel, ro­mán és szovjet szakembe­rek előtt dr. Balogh Béla. a BSZV műszaki vezérigaz­gató-helyettese szólt a bor­sodi szénmedence termelé­sének az ország szénbányá­szatában és a szénellátás­ban betöltött szerepéről. Elmondta, hogy a kazinc­barcikai központi üzemben négy éve működik szénmo­sómű, amely nélkül a vál­lalat ma már kiszorult vol­na a jobb minőségű import­szenek miatt a iiazai lakos­sági piacról. A szénmosó­mű feladata — mondotta —, hogy a beszállított nyers­termékből minél jobb minő­ségű lakossági szenet adjon, mert csak így maradhatnak versenyben a piacon. Ehhez sok segítséget adhat a mos­tani konferencia is. A konferencia délutáni el­nöke, Me. Georg Grow, az Allied Colloids Ltd. vezér- igazgatója is vázolta tevé­kenységüket, külföldi kap­csolatrendszerüket. Mind a délelőtti, mind a délutáni programban több előadás hangzott el, ame­lyek egyrészt bemutatták a konferencia témájához kap­csolódó, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen folyó ku­tatómunkát, másrészt ismer­tették a borsodi, s tatabá­nyai, a mecseki és a nóg­rádi szénbánya vállalatok gyakorlati tapasztalatait. Mindezeket jól egészítették ki az angol, a lengyel, a ro­mán, a jugoszláv és a csehszlovák szakemberek előadásai. Különösen nagy érdeklődés kísérte az Al­lied Colloids Ltd. vezérigaz­gatójának, műszaki szakér­tőjének és kereskedelmi igazgatójának filmvetítések­kel kiegészített előadásait. A nemzetközi szénmosási konferencia ma Kazincbar­cikán, a BSZV Központi Üzemében folytatódik. A fő program az üzem és a szén­mosómű megtekintése, majd a konferencia és az üzem- látogatás tapasztalatait ke- rekasztal-beszélgetésen ösz- szegzik a résztvevők. XXIV. nyári olimpiai játékok GfÉf Zsolt szerezíe tizei arapÉÉt Ezekben a napokban még az olimpia lázában él a la­kosság. A versenyek szüne­tében azonban föl kell fi­gyelni az olyan eseményre, amely ugyan egy kisebb kö­zösség számára fontos csu­pán, de mendenképpen kap­csolódik a sporthoz, az olim­piai eszméhez. Tornacsarno­kot avattak szeptember 30- án, délután Putnokon, s hogy ez nemcsak a helybe­liek számára volt jelentős pillanat, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ünnep­lők között volt Kárpáti Fe­renc honvédelmi miniszter, a község szülötte, valamint Dudla József, a megyei párt- bizottság első titkára és La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke is. Tornacsarnok, vagy sport- csarnok? A helybeliek már sportcsarnokként emlegetik, amelyre egyébként feljogosí­tanak a méretek, hiszen a 24x60 méter alapterületű, könnyűszerkezetes csarnok­ban nemzetközi méretű sport­pályákat lehetett kialakítani. Borsos Árpád, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője mondott ünnepi kö­szöntőt. Többek között hang­súlyozta: az intézmény első­sorban az iskolai testnevelés céljait szolgálja majd. Az eredeti szándék is az volt, hogy több évtized után vég­re tornacsarnokot kapjon a városi címre pályázó nagy­község gimnáziuma és szak- középiskolája, amelynek ta­nulói eddig tornaszobába szo­rultak a téli hónapokban. Ehhez nyolcmillió forintnyi segítség érkezett az oktatási intézménybe, ám a helyi ta­nács ezt újabb milliókkal kipótolta, s a megyei tanács is segített 3,6 millió forint­tal. A község vezetése ezek után fölvetette egy sport- csarnok építésének gondola­tát, amelyhez a helyi üze­mek és a lakosság több mint 2 millió forint társadalmi munkával adták áldásukat. A beszédet követően Bor­sos Árpád ünnepélyesen át­adta a tornacsarnokot Gom­ba Leventének, a gimnázium és szakközépiskola igazgató­jának. Az ünnepség torna­bemutatókkal folytatódott, amelyen részt vettek a köz­ség óvodáinak, általános és középiskoláinak tanulói. (fónagy) Napok óta mondogatták a magyar táborban, hogy a tizedik aranyérem megszer­zése a kajak-kenu váloga­tott valamelyik tagjára vár. Ezt ugyan nem szívesen hallgatták az érintettek, mert kicsit nyomasztotta őket a felelősség, de pénte­ken, a sportági döntők első napján már a kajak egyes­ben vízre szálló Gyulay Zsolt „hozta” a jubileumi tizedik aranyérmet. Zúgott a biztatás, amikor Gyulay Zsolt, a Bp. «Hon­véd 24 éves, kétszeres vi­lágbajnok kajakosa nekivá­gott az 500 méteres távnak. Kiválóan sikerült a rajtja, s azonnal az élre állt. Fél­távnál már jócskán vezetett az új-zélandi MacDonalddal, a szám világbajnokával szemben. Az utolsó 250 mé­teren sem csökkeni a váci születésű kajakos lendülete, s amikor elsőként haladt át a célvonalon, szinte példát­lan, másfél hajóhossz volt az előnye! (Folytatás a 16. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉSZAK m L0J XLIV. évfolyam, 235. szám 1988. október 1. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Illést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23., 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítél­tek kegyelemben részesíté­séről. Ennek alapján men­tesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűn- cselekmények, vagy az el­lenforradalmi tevékenység­gel összefüggésben elköve­tett más bűncselekmény mi­att végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélt, vagy aki­nek halálbüntetését kegye­lemből szabadságvesztésre változtatták át, és a sza­badságvesztést végrehajtot­ták. A kegyelem nem ter­jed ki arra, akit hazaáru­lás vagy kémkedés miatt, illetve, aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhal­mazatban emberölést, rab­lást vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegye­lem nem terjed ki, az igaz­ságügy-miniszter felülvizs­gálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesz­tést tehet az Elnöki Ta­nácshoz. Az Elnöki Tanács hatá­rozott új községek alakítá­sáról, községi közös taná­csok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községek­ben községi tanácsok szer­vezéséről. A határozat vég­rehajtásáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei ta­nács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnö­ki Tanács bírák felmentésé­ről és megválasztásáról ha­tározott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents