Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. szeptember 13., kedd A képernyő előtt Négy a hét műsorából Az elmúlt heti tévéjegyzetemben már szóltam arról, hogy a következő hét nagy számban kínál saját készítésű tévé- produkciókat, művészeti alkotásokat. íme, túljutottunk e héten is: Tersánszky Józsi Jenő századik születésnapja alkalmából a Magyar Televízió két alkalommal is tisztelegni kívánt az író emléke előtt. A hétfői rendkívüli adásnap estéjén vagy inkább éjszakába nyúló óráján jelentkezett a Fütyülünk a világra című összeállítás, alcíme szerint Tersánszkyáda, amely az író néhány elbeszéléséből és önéletírásának sze­melvényeiből rakódott össze. Szalay Károly értékes beve­zetője után öt Tersánszky-mű, illetve részlet adaptációját láthattuk, nagyon is hullámzó szintű megoldással. Éppen ezért vártam (vártuk) érdeklődéssel az ismétlésként szerda estére jelzett, A havasi selyemfiú című tévéfilmet, amely az író azonos című kisregényéből készült, s amely első bemu­tatásakor — hét évvel ezelőtt — nagy siker volt. Sajnos, műsorváltozás miatt elmaradt ennek sugárzása. Igazán kár. Lehet, hogy Tersánszky nem csinálna gondot az ilyen ap­róságból, ismerve örök bohém és megbocsátó természetét, de századik évforduló ritkán adódik, jobb lett volna a tel­jes, a megtervezett megemlékezést látni. Kellemes szórakozást ígért szerda estére a Lumpáciusz Vagabundusz című, a múlt század első felében élt és alko­tott Johann Nestroy osztrák szerző darabjára épült, Heltai Jenő írta mesejáték. (Nestroy nevével jó, ha szűkebb pát­riánkban megismerkedünk: a miskolci színházban már pró­bálják e szerző Szabaccság Mucsán című szatirikus darab­ját, amely évadnyitó produkció lesz.)' Nestroy 1835-ben írta ezt a művét, a három vándorló mesterlegény századokon átöröklött históriáját, Heltai Jenő meg 1943-ban magyarí­totta azt. Abban az időben, amikor egyre inkább igyekezett a háborús, emberüldözéses valóságtól elszakadva tündérszép mesékkel gazdagítani a színpadot, az egyetemes művészetet. „Biedermeier Szentivánéji álomnak” nevezte Nestroy mű­vét, amelyben bűbájos természetességgel keveredik a mes­terlegények világa a tündérekével és a mágusokéval, s amelyben a tiszta szerelem győz a vagyon csábítása felett. Heltai átültetésében e darab budapesti környezetbe került, történéseihez a régi főváros adja a hangulati körítést. Fäh­rt Péter forgatókönyve alapján született ismét újjá, immár a képernyőn, most zenés változatban, Novák János muzsi­kájával, Bohák György rendezésében, hogy Heltai csengő­bongó rímei a zenével felerősítve még inkább jelezzék a mű mese jellegét. Ám éppen ez a többlet zökkentette meg olykor-olykor a játék gördülését, a szóban előadott mozza­natok és az éneklésbe váltások között nemegyszer, pilla­natokra megakadt, megcsikordult a játék, ám mindezekkel együtt is kellemesen szórakoztató 75 percet kaptunk. Igen sok kitűnő színész munkálkodott azon, hogy a hét egyetlen mai születésű tévéjátékát emlékezetessé tegye. Mai hazai szerző mai témájú játéka volt a Brigádeltérítés. író­ja Szentmihályi Szabó Péter, rendezője Mihályfi Sándor. A sokat hiányolt mai mű jelentkezésének kijáró érdeklődés­sel várhattuk. Azután kaptunk egy hetvenperces közhely­gyűjteményt. Pedig az alapszituáció igazán szatírát ígért: egy társasházat barkácsoló építőbrigádot a megrendelők, a leendő lakástulajdonosok bezárnak a félkész épületbe, hogy serényebb munkára serkentsék. A hetven perc alatt igen sok minden történik a vakolatszagú falak között, újra meg újra látjuk és halljuk az építőkkel szembeni, közhellyé koptatott kifogásokat, látjuk a munkaidőben való lustálko­dást, egyebet. Az említett alapötletből tíz-tizenkét perces kabarétréfa születhetett volna, de így elnyújtva, a helyen­ként szatirikus vonásokat unalmas moralizálások semlegesí­tik és feledtetik. Olyan ez a játék, mintha egy zsebtükör nagyságú görbetükröcskét szárnyas, hálószobái toalett-tü­körré tupíroznának fel, s abban a tükröztetett mondandó kevés jó, szatirikus vonása is feloldódna. Hosszú, erőtlen, fárasztó játék lett a Brigádeltérítésből. Pedig mennyi jó színész próbálta a jó, de soványka ötletre épült forgatókönyv alakjait élő emberekké tenni... Gábor Andor nem gyakori vendég a magyar képernyőn, holott igen gazdag és sokszínű életművéből gyakrabban le­hetne valamit az ország elé idézni. Most Málnay Levente az 1915-ben írt tragikomédiáját, a Palikát- fogalmazta át képernyőre. Az adaptáló megőrizte a darab levegőjét, a század elejének hangulatát, a kispolgári világ csak a látszatra törekvését, képmutatását, fiatalságának erkölcsi válságát. Az író figurái a másfajta közegben is éltek, a rendezői el­képzeléseket követve igen érzékletesen hozták a darabbeli család életszeletében tükröződő társadalomképet. Jó tévés emlékeink közé sorolandó játék volt. Benedek Miklós Szent István halálának 950. évfordulója tiszteletére bé­lyegbemutatót rendezett a Miskolci Közúti Igazgatóság és a Kazinczy Bélyeggyűjtő Kör a. MABÉOSZ Észak-ma­gyarországi Területi Iroda Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítótermében. A tárlat szeptember 28-ig naponta — szombat, vasár­nap és ünnepnap kivételével — 8—15 óra között, illetve csütörtöki napokon 17 óráig tekinthető meg. A kiállítá­son Pintér Ferencnek, a Miskolci Közúti Igazgatóság Bélyeggyűjtő Köre titkárá­nak válogatott és különleges gyűjteményében gyönyör­ködhetnek az érdeklődők. * A Művészeti és Propagan­da Iroda szervezésében min­den szombaton 10—12 óra között ismét megrendezik a közkedvelt bélyegbörzét a Miskolc, Kossuth u. 11. sz. alatti Kossuth Művelődési Ház II. emeleti klubhelyisé­gében. * A 150 éves a Gyöngyösi Kórház rendezvénysorozatot bélyegzéssel is köszönti szep­tember 15-én a gyöngyösi 1. sz. postahivatal. * Szeptember 13—23. között rendezik meg az országos vasútmotívum bélyegkiállí­tást a Törekvés Művelődési Központban (Budapest. X., Könyves K. krt. 25.). A meg­nyitás napján a budapesti 8. sz. postahivatal a helyszí­nen alkalmi postahivatalt működtet. A lermészel alkotása Agak szorításában (I. j.) Sárospatak históriájának Janó Ákos helytörténeti-néprajzi bibliográfiája Vaskos, közel háromszáz oldalas kötetet tartok a ke­zemben. Jólesik a szemnek elidőzni a világoskék borító hegyaljai tájképén (Karacs Ferenc 1804-ben készült tér­képének díszítő részlete). A kötet vajszínű lapjain több mint 3 ezer helytörténeti néprajzi mű címe sorakozik abc-sorrertdben. Ezt követi a témakörök szerinti mutató: természeti viszonyok, törté­nelem, Hegyalja, Bodrogköz, Sárospatak, 44 környező te­lepülés, néprajz, népnyelv. A kötetet 35 illusztráció zár­ja, melyek között megtalál­juk a történelmi Zemplén térképét csakúgy, mint a maiét, térképeket, metszete­ket, régi fényképeket, képes­lapokat Sárospatakról, diák­nóta kottáját, régi könyvek lapjainak reprodukcióit, a régi újságok fejléceit stb. Sárospatak neve külföldön is fogalom. A magyarul nem tudókat segíti a német és angol nyelvű tartalmi kivo­nat. Évtizedek szakmai tapasz­talatának esszenciája ez a kötet. Az év végén nyuga­lomba vonuló szerző mint­egy ezzel az ajándékkal ked­veskedik a néki és családjá­nak otthont, munkahelyet adó városnak, amelyben igazgatása alatt a Rákóczi Múzeum millióknak feledhe­tetlen élményt adó intéz­ménnyé emelkedett, nem kis részben az általa rendezett s részben ma is álló kiállí­tások révén. A szép kötet nemcsak a szakembereknek élmény. Ott a helye nem­csak a könyvtárak, s nem­csak a pataki és környékbe­li családok asztalán. Hiszen annyi embert fogott meg Patak legendás varázsa — szinte mindenkit, aki ott egyszer is megfordult. De ha arra kíváncsi, milyen is ez a táj, ez a település, mit lehet olvasni róla, akkor bajban van a könyvtáros. Az utób­bi évtizedek cikkbibliográfi­áján kívül csak Bakos Jó­zsef régi, meglehetősen át­tekinthetetlen halmazszerű — és sajnos igen-igen pon­tatlan — bibliográfiáját ad­hatta kézbe. Ezért ez a mű hiányt pótol. Sajátos rend­szere a könyvtárosoknak szakmai szempontból is iz­galmas olvasmány. Az ér­deklődő a kitűnő bevezető­ből az egész kutatástörté­net tekintetében biztos ve­zérfonalat kap. A szerzői betűrend lehetőséget ad ar­ra; hogy számba vegyük, ki mennyit is írt e tájról (nem mintha a puszta számok ér­tékmérők lennének, de még­is jelentenek valamit.) A ré­gi nagyok közül Dezső Lajos közel negyven írással szere­pel, Dongó Gyárfás Géza neve után több, mint félszáz írás címe sorakozik, hasonló nagyságú Gulyás József ese­tében, 30 körüli Harsányi István és Szinyei Gerzson, a kollégium régi legendás tanárainak: a számba vett életműve. A múzeum régi igazgatói közül Balassa Iván, Dankó Imre pataki vonat­kozású műveit is érdemes számba venni. Elszorul a szívem, ha a fiatalon elhunyt Gervers-Molnár Vera torzó­jában is nagy életművét szemlélem. Bakos József, Dé- tshy Mihály, Ködöböcz Jó­zsef, Nagy Géza, Petercsálc Tivadar, Román János, Sza­badfalvi József, Szentimrei Mihály, Szabóné Fehér Er­zsébet, Czegle Imre, Ta­kács Béla, Kovács Dániel, a fiatalok közül Högye István, vagy Hörcsik Richárd, s az élő klasszikus, Üjszászy Kál­mán írásainak címét bön­gészve jólesik arra gondol­ni, hogy igencsak van mit számba venni. Az újságírók közül Lázár István, Priska Tibor, Csutorás Annamária mellett a legtermékenyebbek az utóbbi évtizedekben Be- recz József és Hegyi József (utóbbi kettő munkássága együtt csaknem 300 tételt tesz ki.) No, de hosszasan lehetne sorolni tovább a neveket. A könyvek és cikkek má­ra beláthatatlan dzsungellé nőttek. Ebben az első látás­ra zűrzavaros káoszban a bibliográfiák igazítanak el. Sokan gályarabnak való ro­botnak érzik a könyvek és újságok fölötti görnyedést és címek kiírását sziszifuszi szorgalommal. A bibliográ­fiát használják, készítőjére nemigen hivatkoznak. Nem látványos munka, de nél­külözhetetlen. Vannak-e hibák, hiányos­ságok a kötetben? Vannak, vannak sokszorosítási hibák, betűtévesztések, hiányok is, hiszen a felhasznált régebbi bibliográfiák sem hibátla­nok. De kicsinyes szőrszál- hasogatás lenne efféléket ki- pécézni. Ugyan ki készített már hibátlan s hiánytalan bibliográfiát?! Talán nem­csak a pataki születés jogán érthető elfogultság beszél be­lőlem, amikor azt állítom, hogy a megye eddigi hely­történeti-néprajzi bibliográ­fiái sorában ez a legjobb, legalaposabb, legáttékinthe- tőbb. Bár mielőbb hasonlók követnék. A jó példa már megvan. B. Balsai Jolán MŰSOROK rádió KOSSUTH: 0.20: Társalgó. — 9.44: Horváth Jenő dalai Kör­mendi Vilmos feldolgozásában. — 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. — 10.25: Nóták. — 10.55: Házy Erzsébet és si­mándy József operettfelvételei- böl. — 11.27: Rózsa Sándor. Móricz Zsigmond regénye. — 12.45: Világhírlap. — 13.00: Klasz- szikusok délidőben. — 14.10: Ma­gyarán szólva. — 14.30: Dzsessz- mclódiák. — 15.00: Zsebrádió­színház. — 15.19: Hagyomány­ápolók. — 16.05: Seherezádé. Muzsika gyerekeknek. — 16.20: Képek és jelképek. — 17.00: Megújuló iskola. — 17.29: Vállal­kozók a tudományban. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: „Szer­ződésem van a halottakkal”. — 20.31: Már megint „soron kívü­li áremelés”! — avagy: rend­kívüli pótadó . . .? — 20.55: Gluck ; Orfeusz. Opera. Közben: 22.00: Hírvilág. — 22.30: Az ope­raközvetítés folytatása. — 23.05: Lemezmúzeum. PETŐFI: ß.05: Slágermúzeum. — 9.05: Napközben. — 12.10: Kc- ringők, polkák fúvószenekarra. — 12.30: Balogh Albert népi ze­nekara játszik. — 13.05: Pop­zene sztereóban. — 14.00: Szóra­koztató műsor. — 15.05: Kapcsol­juk a 8-as stúdiót. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Segít­hetünk? — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: A Rádió Dalszínháza. — 21.65: Legenda a nyúlpaprikásról. Két kaland Tersánszky Józsi Jenő regényéből, — 21.53: Újdonsá­gainkból. — 22.15: Zencközclben a hallgató. BARTÓK: 9.08: Robert Holl énekel. — 10.45: Otto Klemperer vezényel. — 12.00: Magyar mű­vészek operafelvételeiböl. — 13.05: Bioritmus. — 13.25: Szí­nészvizsga. — 1988. — 13.46: Ope­rába hívogató. — 14.20: Kama­razene klarinéttal. — 15.08: Ze­nei Tükör. — 15.43: Nagy siker volt! — 17.00: A Vega klub. — 17.30: Verdi operáiból. — 18.30: A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Zenekari muzsika. — 20.40: Etűdök gépzongorára. — 21.39: Az első kötet után. Ri­portműsor Varsa Zoltán költő­vel. — 22.00: Haydn: F-dúr vo­nósnégyes. Op. 74. No. 2. — 22.28: Az Arbat gyermekei. Anatolij Ribakov regénye. MISKOLCI STÜDIÓ (a 268,8 m-es közép- a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósíit-á^k információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok ze­nés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — Válaszolunk hallgatóink le­veleire. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Rek­lám. — 18.25—48.30: Lap- és mű­sorelőzetes. televízió 1. MŰSOR; 8.45: Torna. — 8.50: Képújság. — 8.55: Tévété­ka. — 10.15: A magyar képírás történetéből. 2. rész. — 10.55: Mozgató. — 11.05: Képújság. — 17.00: Hírek. — 17.05: Három nap tévéműsora. — 17.10: Tájak, városok, emberek. — 17.40: Ka­lendárium. — 18.25: Reklám. — 18.35: Torna. — 18.40: Nils Hol- gersson kalandjai. — 19.05: Esti mese. — 19.25; Reklám. — 19.30; Híradó1. — 20.00: Reklám. — 20.05: A folyók nem állnak meg. 5. rész. — 20.55: Stúdió ’88. — 21.40: Reklám. — 21.45: Hodori rajtra kész'. Riport. — 22.05: Híradó. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság. — 17.40: Cimboraság. — 18.15: Ro­mán nyelvű hírek. — 18.20; Az olasz művészet enciklopédiája. — 19.15: A folyók nem állnak meg. 4. rész. — 20.00; Képújság. — 20.05: Üvöltés. A llobo Bliues Band műsora. — 21.00: Híradó. — 21.15: Betű reklám. — 21.20: Fétis. Lengyel film. — 22.45: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 9.20: Tévéjáték. — 10.35: Sportvisszhangok. — 11.40: Tévébörze. — 15.40: Objektív. Magazin. — 16.10: Művelődési sorozat. — 16.40: Ipari tanulók­nak. — 17.10: A nap percei. — 17.20; Portréfilm. — 17.40; Da­lok. visszhanggal. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Publicisztikai műsor. — 19.30: Híradó. — 20.00: Vesztegzár. Tévéjáték. — 21.40: A szülők és gyermekek mindennapi gondjairól. — 22.10: Komolyzenei koncert. — 22.55: A szépség és a célszerűség. Do­kumentumfilm. mozi BÉKE: A Júdás-hadmüvelct. Mb. színes francia kalandfilm. Fel­emelt helyár! 14 év! Kezdés; nlO 112 és f8 órakor. — A dzsun­gel könyve. Mb. színes amerikai rajzfilm. Kezdés: 3 órakor. — Miss Arizona. Színes magyar— olasz film. Felemelt helyár! Kez­dés: n6 órakor. — BÉKE KA­MARA: Víz és szappan. Mb. szí­nes olasz vígjáték. Felemelt helyár! 14 év! Kezdés: 1'4 és i'6 órakor. — liEKE VIDEO: Fél­kezű bokszoló. Színes hongkon­gi kung-fu kalandfilm. 16 év! Kezdés: 9, 11 és f8 órakor! — KOSSUTH: A Sárkány útja. Színes hongkongi kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — Fantasztikus labirintus. Mb. színes amerikai film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés; i'3 és hns órakor. — A halálosz­tó. Színes amerikai fantasztikus film. Kiemelt 2. helyár! 18 év! Kezdés; 7 és 9 órakor. — HE- VESY IVAN: A nindzsa színre lép. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: í'5 és f7 órakor. — HEVES Y FILMKLUB: Cápa 2. Színes ame­rikai katasztrófafilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f3 és f9 óra­kor. — HEVESY VIDEO: Bo­londos újoncok. Színes feliratos francia zenés filmvígjáték. Kez­dés: flO, fi2 órakor. — TÁN­CSICS: Smaragderdő. Mb. szí­nes angol kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés; fs és f7 ólakor. — TÁNCSICS KA­MARA: Tüske a köröm alatt. Színes magyar film. 14 év! Kez­dés: f5 órakor! — Betty Blue. Színes francia film. Kiemelt 1. helyár! 18 év! Kezdés; f7 óra­kor. — TÁNCSICS VIDEO: Ne verekedj! Színes hongkongi bűnügyi kalandfilm. Kezdés: f3, í'5 és f7 órakor! — FÁKLYA; Halálraítéltek utcája. Színes ka­nadai film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Játék is- koláskorúaknak. Mb. színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Jézus éle­te. Amerikai film. Kezdés; f3 és f7 órakor. — NEHÉZIPART MŰSZAKI EGYETEM: Szöke­vényvonat. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 5 órakor. — TAPOLCA. ADY: Lady Chatterlcy szerető­je. Mb. színes francia—angol film. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés; f7 és fo órakor. — VA­SAS: Aranyeső Yuccában. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés; f5 és f7 óra­kor. — VASAS PARK; Az ördög jobb és bal keze. Mb. színes olasz—NSZK westernfilm. Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: 8 óra­kor. — SZIRMA, RADNÓTI: A misszió. Mb. színes angol film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: ff» órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: A zsaru és a szex. Mb. színes francia krimi. 16 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés; 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: A szakasz. Mb. színes amerikai háborús dráma. Ki­emelt 1. helyár! 16 év! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK. RÁKÓCZI: Hannah és nővérei. Mb. színes amerikai filmvígjá­ték. Felemelt helyár! 14 év! Kez­dés: f5, f7 és f9 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY, BEKE: Nyi­tott ablak. Színes magyar film. Felemelt helyár! Kezdés; 5 és 7 órakor. — OZDi. KOSSUTH: Diplomás örömlány. Mb. színes angol krimi. Felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZE­RENCS, RÁKÓCZI: Híd a Kwai folyón I—II. Színes angol film. Dupla felemelt helyár! 14 év! Kezdés: 5 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes ameri­kai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS, VÖRÖS CSILLAG: Alad­din. Mb. színes olasz kaland­film. Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI LEGENDíA Amerikai horror mesefilm 14 éven felülieknek! Fsz.: Tom Crvise, Mia Sara Kezdés: 15, 17 és 19 órakor, a klubhelyiségben ÍRÓGÉPKAZETTÁK ÚJRATÖLTÉSE: 9700 SZOMBATHELY traktobob u.i. T6L.;B4/13-1B3 TX.i 37-399 Robotron, IBM, Olivetti, Olympia stb. írógépek­hez 8 mm-es Carbon-sza- laggal üzemelő irógépka- zetták újratöltése, kétfé­le szalaggal. Az újjal azonos minőség, fele áron. A kazettákhoz javí­tószalagot is forgalma­zunk. Szolgáltatásaink megrendelhetők még a fenti címen kívül: Miskolc, Oszip István ut­ca 1. Telefon: 46-68-464. Nagykanizsa, Rózsa Fe­renc út 20/B. Telefon: 93-13-839.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents