Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

1988. szeptember 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Létszámcsökkentés, meg ami mögötte van Az átszervezés kezdete Amíg csők beszélünk a kibontakozásról, amíg szemé­lyünket nem érinti ezzel kapcsolatban valamely döntés, addig természetesen egyetértünk egy jónak Ítélt kibonta­kozási tervvel, ésszerű létszámcsökkentéssel. De mi van akkor, ha a divatos létszámleépítés éppen engem érint, ha az átirányítás, a többletmunka vállalásé éppen nekem szól? Ilyen probléma előtt állt Szerencsen oz 1983 óta önálló tanácsi vállalatként működő Autója­vító Vállalat néhány dolgozója. Érdemes meghallgatni az érintettek véleményét, hátha tanulságként szolgát dolgo­zóknak, vezetőknek egyaránt. Történt ugyanis, hogy a vállalat, amely már régen nemcsak autójavítással fog­lalkozik, hanem — szerte­ágazó más tevékenységet is folytat a több lábon állás jegyében —, úgy határozott, hogy átszervezéshez kezd. Éspedig az ésszerűsítést, az átszervezést nem kívül­ről, nem felülről várták, hanem szétnéztek „házon belül”, és ahogyan érkez­nek, mindjárt a portánál kezdték ezt a munkát. Itt meg is kell állnunk, hogy az igazgató, Lehóczki Ta­más elmondja az átszerve­zés legelső fázisát: — A munkabér kiáram­lását szerettük volna csök­kenteni úgy, hogy az im­produktív létszámot csök­kentjük, ezért úgy hatá­roztunk, hogy a nyugdíjas portások állását megszün­tetjük. Bár a sorompó ke­zelésére továbbra is szük­ség van, ezt a munkát a munkafelvevők is el tudják látni. Az átszervezés vál­lalatunknak éves szinten 600 ezer forint munkabér- megtakarítást eredményez. Való igaz: a munkakör bővítésével plusz pénzt nem kaptak egy fillért sem, rhért úgy ítéltük meg, hogy munkaidejükbe bele­fér. Egyébként itt: konkré­tan két-két fő munkafelve­vőt és garanciális ügyinté­zőt érintett az intézkedés, és ebbe a. munkába még a művezetők is besegítenek. Csakhogy ez olyan, mint­ha azt a feladatot adnák mondjuk az igazgatónak, hogy ellenőrizze már he­tente kétszer a benzinkút munkáját, hiszen úgyis arra megy, és különben is, a munkaidejébe belefér. Ezt a képtelen példát már csak azért is említem Le­hóczki Tamásnak, mert gyanítom, ha ő sem kapna érte semmiféle bért, az a munkája minőségére is ki­hatna. — Az érintett dolgozók munkaköri leírását módo­sítottuk — mondja az igazgató. — Abban valóban nem szerepel, hogy vala­miféle ellenszolgáltatást kapnának ezért a plusz­munkáért. Én bízom ben­ne, hogy majd megtaláljuk a módját. Az átszervezésről Csőri Gyula szb-titkár, aki hosz- szú betegsége után jött vissza dolgozni, a követke­zőket mondja: — Ezzel kapcsolatos mun­kaügyi vita kapcsán szak- szervezeti bizottságunknak volt egy állásfoglalása, me­lyet a vállalati munkaügyi döntőbizottság kért — majd hozzáteszi, hogy a szak- szervezet ebben a kérdésben nem élt vétójogával, hiszen a munkaköri leírás módo­sításához a dolgozók és a vállalat közös megegyezése szükséges, és a szerződés- módosítást a dolgozók elfo­gadták. Legalábbis nem szóltak ellene. •Csőri Gyula nem szíve­sen beszél az átszervezés­ről, hiszen őt nemcsak mint szakszervezeti titkárt, hanem mint dolgozót is érint egy személyben. Meg-, érti, hogy szükséges az át­szervezés, sőt még további radikális intézkedések kel­lenek. Lehóczki Tamás elfogad­ja a javaslatot, hogy el­mondhassa véleményét má­sik két érintett dolgozó is, így Farkas László munka­felvevő és Bodnár Béla művezető bekapcsolódik a beszélgetésbe. Bodnár Béla véleménye: — A létszámcsökkentés­ből adódó bérmegtakarítás­sal már eleve számoltunk az éves tervben. Elvégez­zük ezt a munkát is, hisz’ ki akarunk lábalni mi is a bajból. De mivel elég nagy a bérmegtakarítás, és en­nek nagy részét a mi munkánk árán érjük el, szívesebben venném én is, a kollégák is, ha csak egy kis részét is megkapnánk. Bár tudom, hogy most nem a legmegfelelőbb időben „jövünk” ezzel a kéréssel. Farkas László éppen szemben ül az igazgatóval. Ö is a legilletékesebbek előtt mondja el, mit gon­dol a hallottakról: — Én optimista vagyok — mondja a fiatal szak­ember. — Bízom abban, hogy az igazgató elvtárs megtalálja a módját, hogy valamiképpen honorálja a vállalatvezetés számunkra anyagilag is ezt a plusz­munkát! Az igazgató tudja, hogy ezek a dolgozók hosszabb távon is sokat tettek a vállalatnak ezzel a többlet- munkával, és ezt el kell ismerni. Ugyanakkor a drága műszerek, az alkat­részellátás, a fűtés, a be­rendezések rengeteg pénz­be kerülnek, a bérek le­terheltek, csak a társada­lombiztosításra elmegy 50 százalék. A szakszervezeti titkár szerint, ha a köz­ponti szabályozás nem változik, nem lesz bérfej­lesztésre pénzük, s még az addigi bért sem tudják a későbbiekben biztosítani. Az idén nulla százalék volt a bérfejlesztés, akkor pe­dig felesleges a béralku, hisz’ miben alkudjon az igazgató az szb-titkárral? Mindnyájan aggódunk a jövőt illetően. Azért ez az aggodalom hozott már egy kis eredményt — igaz, ál­dozatok árán. De ha az áldozatvállalás előrébb tol­ja a kocsit, akkor ilyen apró lépés más munkate­rületeken is beépülhet az átszervezésbe, és ebben a kisvállalat dolgozói nincse­nek egyedül. Szabó László zés hatékonysága az idén a közelmúltban keletkezett lisztharmat ellen. Ez egy évtized óta most okozta a legkomolyabb fertőzést, s így a kárt is. Mert a koráb­bi években nem fenyegetett ilyen mértékben, a védeke­zés is kisebb mértékű volt, s ez most „visszaütött”. A fertőzés egyik okaként a növényvédelmi szakembe­rek az időjárást tették fe­lelőssé. Emiatt főként Mád és Tolcsva környékén káro­sodtak az ültetvények. De a szőlősgazdák megítélése sze­rint az utóbbi napok zivata­ros-esős időjárása sem tett jót a szőlőnek. Felpattant a bogyók héja, s kisebb mér­vű rothadás helyenként már tapasztalható. Ez - azonban szerencsére még nem álta­lános, így a jelenlegi érési állapot szerint szeptember végére, október elejére te­szi most a szüret kezdetét. Az elkövetkező napokban viszont napfényes időjárás­ra lenne szükség, hogy a bo­gyók cukortartalma növeked­jék. Mert például a sárga muskotály fajtáé — amely ugyan jellegzetesen hegyal­jai fajta, de nem nagy te­rületet foglal el — még csak 13 cukorfokos a próbaszü­reten mért must. A jelleg­zetes és nagy területen ter­mesztett furmint és hársle­velű, amely a karakteres hegyaljai borok zömét adja, az időjárási változásokat is jól bírja, s ha nem is nagy, de azért közepes termést várnak ezeken az ültetvé­nyeken a kis- és nagyüze­mekben egyaránt. Hegyalja Szüret előtti gondok Gondterheltek a sző- • lősgazdák Tokaj-Hegy- alján. A világhírű bor­vidéken most, szüret előtt is még gondot okoz a szőlő. Mert a peronoszpóra ellen ugyan sikeresen vették fel, a küzdelmet, az nem okozott komoly károkat, hála az évek óta rendszeresen vég­zett permetezésnek. Nem volt ilyen egyértelmű a védeke­Elmúltak a bányász­# napi ünnepségek, ki­fizették a jó mun­ka után járó hűségjutal­mat. Visszatértek a munkás hétköznapok — s ezzel együtt az a követelmény, hogy a nyári termelés után fokozott szükség lesz a szénre, a téli hónapokban. Mert bár igen sokan beszerezték a tüzelőt az elmúlt időben — sokan lesznek, akiknek még csak később viszik házhoz a sze­net, vagy éppen pótlásként vásárolják azt meg, ha az idő zordabbra fordul. Köztudott, hogy a borsodi bányák nemcsak megyénket, de az ország tekintélyes ré­szét is ellátják háztartási szénnel. A Borsodi Szénbá­nyák üzemeiből kerül a la­kosság kályháiba a fűteniva- Ió mintegy 40 százaléka. Így hát megyénk határain innen és túl érdeklődéssel figyelik: hogyan termelnek a borso­di bányászok? Vajon hogyan termelnek, s hogyan készültek fel a téli hónapokban végzett munká­ra — kérdeztük Kovács Ló­rántot, a Borsodi Szénbá­nyák termelési főmérnökét. 1 termelésre készülnek a — Jól indulunk a téli hóna­poknak — válaszolta a fő­mérnök —, mert bányásza­ink eddig mintegy 180 ezer tonnával több szenet küld­tek' a felszínre, mint amennyi az előírás volt. Számba vé­ve a különböző üzemekben levő termelőhelyeket, azok előkészítettségét, az év végé­ig további 120 ezer tonnával több szenet akarunk termel­ni, mint amennyi a tervben szerepel. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság részére a tervezettnél mintegy 180 ezer tonnával nagyobb mennyisé­gű szenet tudunk adni. A mennyiség mellett gon­dot fordítunk a minőségre is. A közvetlenül a bányá­ból eladott szénen felül ter­meltet, mintegy millió ton­nányit, a Központi Szénosz­tályozónál levő mosóműben „kezeljük” s növeljük ez­által fűtőértékét. A Közpon­ti Szénosztályozóban is fel­készültek arra, hogy a téli hónapokban is zavartalanul tudják fogadni a vagon­ban érkező szenet. Er­re a célra szolgál a vagon­ürítő berendezés, amelyet szükség esetén üzembe állí­tanak. A meglevő munkahelyek kapacitása megfelel az el­képzelt termelésnek, beszá­mítva azt is, hogy a terme­lés folyamatához tartozó frontátszereléseket is idő­ben és késedelem nélkül, termeléskiesés nélkül tudjuk majd elvégezni. Az elképze­lések valóra váltásánál bí­zunk valamennyi bánya­üzemünkben, a miskolciban csakúgy, mint a bükkaljai- ban, a mákvölgyiben, s nem utolsósorban a putnokiban, ahol a borsodi szénmeden­cében levő leghosszabb, 140 méteres frontfejtés egymaga naponta 10 ezer tonna sági net ad. Teljes felújítás A tervek szerint tíz hóna­pig lesz zárva az aggteleki Cseppkő Szálló. A turisták és kirándulók által kedvelt pihenőhelyen Szabó Ferenc üzletvezető adott tájékozta­tást a tatarozást követő vál­tozásokról : — Szeptember negyedikén, vasárnap fogadtuk ebben az évben utoljára vendégein­ket, ezt követően már a Bor­sodi Építőipari Vállalat szakemberei végzik a tíz hó­napig tartó felújítási mun­kát. Mind a szállodai, mind az éttermi rész rászorul a rendbehozatalra, és kívülről is megújul az épület. Tíz A Jászberényi Hűtőgép­gyár a növekvő piaci igé­nyeknek megfelelően, foko­zatos termékváltást, korsze­rűsítést hajt végre, újabb és újafab típusú, energiataka­rékos, esztétikus hűtő- és fagyasztószekrényekkel, ke­reskedelmi bútorokkal, ra­diátorokkal, légkondicionáló készülékekkel, szifonokkal jelenik meg a hazai és a külföldi kereskedelemben. A minőségileg jobb, szebb kivitelű, tartósabb termékek előállításához műszaki és technológiai fejlesztésekkel teremti meg a feltételeket. A Hűtő- és Klíftiatechnikai Gyáriban korszerű, porszórá- sos festési teéhnológiát ve­zettek be, új vákuumszívó gépet helyeztek üzembe. Megépült a vállalat mű­szobával csökken majd a _fé- rőhelyünk, ám így komforto­sabbá, igényesebbé válnak helyiségeink. Fürdőszobával ellátott, kétágyas szobákat alakítanak majd ki az épí­tők, kisebb alapterületűvé válik éttermünk, az alsó ét­terembe vezető lépcső beépí­tése miatt. Ez utóbbi ven­déglátórészlegünk a változó létszámú csoportoknak is kellemes helyet nyújt ezen­túl, ugyanis mozgatható bokszokkal rendezzük be ezt a helyiséget. Ezentúl is szolgáltatásaink közé tartozik majd a tenisz, a pingpong, a szauna. A anyagüzeme, termelésbe állt az új galvanizáló- és hor­ganyzóüzem, a hűtőszek­rénygyár lakkozója. A középtávú program to­vábbi részében újabb szere­lőgép-rendszereket állítanak a termelésbe. A Hűtő- és Klímatechnikai Gyárban a nehéz fizikai munka csök­kentésére számítógép-vezér­lésű lemezfeldolgozó kezdi meg működését. A hűtőszek­rénygyártás modernizálását segíti az új ajtó- és oldal­panel-gyártósor üzembe he­lyezése. Automatizálják az autóbusz-radiátor lamella­gyártását. A hatékonyság nö­velésére a gyár műszaki gár­dája és fejlesztőintézete új célgépeket is kifejleszt. (MTI) mostani hall egy részéből drinkbárt alakítunk ki. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal összefogva, a lovasturizmus beindítását tervezzük, mely egyelőre a park látnivalóit érintő lovaskocsikázást je­lenti majd. — A felújítást követően mennyiben változnak meg a szobaárak, lesz-e megkülön­böztetés a külföldi és bel­földi vendégeik között? — A kétcsillagossá minő­sülő szállóban a külföldiek 1002, a belföldi vendégek 960 forintért vehetnek ki ágya­kat. Négy apartmanunk pe­dig 1600 és 2002 forintos áron bérelhető majd. A nem­zeti park, a környéken ta­lálható barlangok iránt egy­re nő az érdeklődés. Nem­csak turisták, szakemberek is szívesen keresik fel a vi­déket. Számukra is javul­nak a körülmények, hiszen a kényelmesebb, komforto­sabb szálláshelyek mellett addigra bekapcsolják szál­lónkat nemzetközi crossbar­vonalba, s munkájukat se­gíti az a konferenciaterem is, melyben többféle segéd­eszközt helyezünk el szá­mukra. Ha a felújítók tud­ják tartani a szerződésben vállalt határidőt, akkor ta­lán a már rendszeresen ná­lunk tartott aggteleki kör­nyezetvédelmi szeminárium hallgatói augusztusban már élvezhetik ezeknek a beren­dezéseknek a segítségét. Egyelőre azonban csak re­ménykedni tudunk, hogy a húsz- és negyvenmillió forint között meghatározható re­noválást követően, minél ha­marabb tudjuk fogadni ven­dégeinket. N. Zs. Új hűtőgépek

Next

/
Thumbnails
Contents