Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 212. szám 1988. szeptember 5. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja S3“ Tanévnyitók felsőoktatás* intézményeinkben Az egyetemnek is részt kell vennie társadalmi-gazdasági feladataink megoldásában Elsőévesek. Az angol nyelvű önköltséges képzésben résztvevőkkel együtt összesen 845-en kezdik tanulmányaikat az NME-n Gyémánt- és aranydiplomások az ünnepségen számítástechnikai ismeretek alkalmazását a szakismereti tárgyakban, a szakmérnökképzésben pedig az ipari szerkezetváltást segítő profilbővítést hajtanak végre. Fontos feladat a leendő társadalomtudományi kar indítási feltételeinek megteremtése, s ezen belül a közgazdászképzés egyetemi szintűvé fejlesztése. Ugyancsak fontos feladatként' jelölte meg a rektor az ipari kapcsolatok keretében való kutató-fejlesztő munkát, amely nemcsak az oktatás színvonalának tartása miatt elengedhetetlen, hanem a létezés és a fejlesztés anyagi forrásainak megteremtése miatt is. Szép hagyomány, hogy az elsőévesekkel együtt köszöntik azokat az idős mérnököket, akik 50, illetve 60 év munkájának elismeréseként veszik át arany- vagy gyémántdiplomájukat. A bányamérnöki kar és a kohómérnöki kar dékánjának előterjesztése alapján egy gyémánt és hét arany oklevelet adományozott az egyetem tanácsa. A díszoklevelesek nevében Selmeczi Béla arany okleveles fémkohómér- nök mondott köszönetét. A tanévnyitó krónikájához tartozik, hogy kitüntetések, illetve kinevezések átadására is sor került. Czi- bere Tibor művelődési miniszter adta át a Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatát dr. Takács Ernő tanszékvezető egyetemi tanárnak. A Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát vehette át dr. Somfai Attila tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Szepesi József egyetemi docens. A művelődési miniszter két címzetes egyetemi tanári, öt címzetes egyetemi docensi és egy címzetes főiskolai docensi kinevezést is átadott. (Folytatás a 2. oldalon) A bányamérnöki karon 94, a kohó- mérnöki karon 43, a gépészmérnöki karon 266, az állam- és jog- tudományi kar nappali tagozatán 124, levelező tagozatán 91, a Közgazdaságtudományi Intézet nappali tagozatán 70, levelező tagozatán pedig 53 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az alma mater történetének 254., a Nehézipari Műszaki Egyetem 40. tanévét szombaton nyitotta meg — a Művelődési és az Ipari Minisztérium, a megye és Miskolc város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, valamint ipari üzemeinek képviselői jelenlétében Kovács Ferenc, az egyetem rektora, aki többek között hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási intézményekre napjainkban különösen fontos szerep hárul. Ma már nem elegendő, ha az egyetem csupán az ismeretek átadásának, illetve megszerzésének színtere, ha csupán a szakmai tananyag továbbításával hat. Az egyetemnek, mint oktató-nevelő intézménynek és mint tudományos kutató bázisnak is részt kell venni az új társadalmi—gazdasági feladatok megoldásában, a közvetlenül előttünk álló és a távlati fejlesztési célok megvalósításában. Ennek szellemében folytatódik az oktatás belső tartalmi fejlesztése és a szervezeti átalakítás is. Így például a műszaki karokon új szakirányok, profilok integrálását tervezik, szélesítik a A dunai duzzasztóművekr rc‘l rendezett nemzetközi környezetvédelmi konferencia szombaton, a tanácskozás második napján az MTESZ székházéban folytatta munkáját. Ezen a napon 17 magyar és külföldi előadó, valamint hét felkért hozzászóló beszélt a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti kockázatairól, a várható káros hatásokról. Egyebek között felvetették, hogy. a környezeti változások miatt szegényesebbé válik a Szigetköz állat- és növényvilága egyes fajok kipusztulása miatt. A Duna vizének megváltozott áramlási viszonyai miatt véleményük szerint a halak nem, vagy csak alig találnának ívóhelyet a duzzasztómű alatti szakaszon, következésképpen a halászok és a horgászok is kevesebb zsákmányt ejthetnek. Külön előadás foglalkozott a Duna vízminőségének változásaival. Az ismertetett ökológiai prognózis szerint a duinakiliti tározóban erőteljes algásodás várható, s számítani kell a vízben kialakuló oxigénhiánnyal, a vas- és mangántartalom növekedésével, ami helyenként a víztisztítási technológia megváltoztatását igényli. A gondok között említették az előadók a talajvíz szintjének megváltozását, lesüllyedését, ami szerintük a dunaíkiliti duzzasztás alatti szakaszon ártéri erdők kipusztulását, a Duna-part elsivatagosodását idézné elő. Ezért véleményük szerint szükség fenne arra, hogy a dunakiliti duzzasztómű a jelenleg tervezettnél jóval több vizet engedjen be az öreg Duna medrébe. Indokoltnak tartják megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az értékes halfajok ívása idején a vízlép. csőkbe épített turbinák folyamatosan és ne szakaszosan üzemeljenek. A napi áramfogyasztási csúcs idejére koncentrált turbinajáratás miatt ugyanis — jelzéseik szerint — a bősi vízi erőmű áradásszerüen nagy víztömeget enged le a folyón, s az ilyen gyakori víz- szintváltozás rongálja és a halak ívására alkalmatlanná teszi a partmenti medret. Ezért fontos rendeltetése a nagymarosi vízlépcsőnek, hogy mérsékelje ezt az ár- apályszerű v ízszintvá hozást. Az előadások kitértek folyószabályozási, hajózási kérdésekre, gazdaságossági számításokra és a folyó menti régészeti értékek megőrzésére is. A kétnapos előadássorozat és a vita alapján a konferencia résztvevői vasárnap záródokumentumot fogadtak el, a szervezők pedig nemzetközi sajtókonferencián ismertették a tanácskozás állásfoglalását. (MTI) Befejeződött az országos ifjúságkutató konferencia Erősíteni a KISZ tömegbefolyását Az országos ifjúságkutató konferencia szombaton befejezte háromnapos munkáját Pécsett. A Janus Pannonius Tudományegyetemen megtartott tanácskozást azzal a céllal szervezte meg a KISZ Központi és Baranya Megyei Bizottsága, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, hogy fórumot adjon az ifjúság helyzetével foglalkozó tudományos kutatások és a gyakorlati ifjúság- politika tapasztalatainak elemzésére, a kutatók és az ifjúságpolitikusok eszmecseréjére. A konferencia zárónapján Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára az ifjúság és a KISZ reformesélyeiről tartott előadásában többek között elmondotta, hogy megkezdték a Kommunista Ifjúsági Szövetség új platformjának kidolgozását. Hangsúlyozta, hogy a politikai programnak az ifjúság körében jelentkező valamennyi probléma megoldására keresnie kell a választ, mert ha ezt elmulasztja, az ifjúság más szervezetek programja mögé sorakozik fel. A több mint három évtizedes történetének eddigi leggyökeresebb fordulata előtt álló ifjúsági szövetség szervezeti korszerűsítéséről szólva Nagy Imre beszélt az eddigitől lényegesen eltérő KISZ-reformhálózat ugyancsak ősszel kezdődő kiépítéséről, amelynek során főleg a vidéki kis- és közepes méretű városokban kívánja megerősíteni és bővíteni a fiatalokra gyakorolt befolyását az ifjúsági szövetség. Az ifjúság körében végbemenő változások időszerű politikai tanulságait elemző előadásában Stumpf István, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének munkatársa rámutatott a fiatalok egyes rétegeinek politikai névtelenekké válásával járó veszélyre, amely feszült helyzetekben könnyen a demagógia eszközévé teheti a politikailag rendkívül alacsony kulturáltságú ifjak növekvő tömegét. Azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Ifjúság Országos Tanácsán kívül — amely korporativ, érdekalapú szervezet lesz — a jövőben a társadalmi értékek elfogadására alapozott, politikai jellegű ifjúsági fórumokra is szükség lesz. Nyomdászmérnökök, -technikusok találkozója A sajtópolitika és sajtóigazgatás kérdései Szombaton Lillafüreden befejeződött az a kétnapos tanácskozás, melyet a nyomdászmérnökök és -technikusok köre szervezett a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület kebelén belül. A második napon különösen két előadás iránt volt nagy érdeklődés. Csikós József, az MSZMP KB alosztályvezetője A sajtópolitika és sajtóirányítás kérdései címmel, Veress Miklós, az írószövetség főtitkára pedig a Hogyan látják a szerzők az irodalmi alkotások megjelentetésének lehetőségeit ma ... témájáról fejtette ki gondolatait. — Valódi nyilvánosság csak valódi demokráciában képzelhető el, mint ugyanannak a dolognak két oldala — mondta Csikós József, miután röviden visszatekintett a sajtóirányítás történetére, a sztálini időkig. (Folytatás a 2. oldalon) Csikós József, az MSZMP KB alosztályvezetője a sajtóirányitás kérdéseiről tartott előadást. Fotó: Fojtán László SísmwMeeafc* mss iMssmmasi
