Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
1988. szeptember 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Erős iram és hűvös, esős idő Legtöbbször a dobogón voltak „Kell a versenyláz" Neve: Verébné: Fazekas Erika. Születési ideje: 1963. október 23., Miskolc. Foglalkozása: üzemtechnikus. Munkahelye: Lenin Kohászati Müvek. Sportegyesülete: DVTK. Első edzője: Farkas Ferenc. Jelenlegi edzője: Kocsis László. Sportága: atlétika. Legjobb nemzetközi eredménye: Európa-bajnoki 10. helyezés, 1986-ban. Legjobb hazai eredménye: hétszeres magyar bajnok, 1500, 3000, 5000 és 10 000 méteren. Legjobb időeredménye: 32:14.50.88 perc, 10 000 méteren (ezen indul Szöulban). — Tavaly egy tüdőgyulladás miatt sokat ki kellett hagynia. Most volt-e valamilyen sérülés, betegség, ami hátráltatta ? — Sietek lekopogni, de semmi komolyabb. Csak 1—2 nap esett ki, mert van egy visszatérő csonthártyagyulladásom. — Az olimpiai felkészülés utolsó szakaszában Francia- országban járt. Milyen célt szolgált a Fount Rameau-i edzőtáborozás? — Magaslaton készülhettem. Három hetet töltöttem edzőmmel 11100 méteres magasságban, s a gyakorlás során gyakran 2000 méter fölé kerültem. Ez azért hasznos, mert a múltban már beigazolódott: három héttel a magaslati edzések után kerülök csúcsformába. A ritkább levegőben jóval nehezebb az edzés. Franciaországban sokszor köves, gyökerekkel tarkított talajon kellett futni, s ez roppant módra igénybe vett. A magaslati táborozás „fegyverével" egyébként nagyon sók sportoló él. a lengyel aka- dálytutó, Malinowski nem véletlenül töltött egy évből hat hónapot távol a/, otthonától. Franciaországban rajtam és a gyalogló Urbanikon kívül csehszlovákok, spanyolok és hazaiak gyakorollak. — Hol helyezkedik el a jelenlegi ranglistán? — Amikor megfutottam Oslóban a legjobb időmet, az a íl. helyet jelentette számomra, azóta vjszont már többen is jobbat értek el. Ennek ellenére a legjobb 15 között állok. — Milyen elképzeléssel áll rajthoz Szöulban? — A 16 közé kerülés a célom, de természetesen szeretném ezt alaposan túlszárnyalni. — Konkrétan mire gondol? — Nem szeretek jósolni, de vágyam, hogy az első nyolc között érjek célba. — Milyen verseny lenne az ön számára a legkedvezőbb? — Az erős iram és a hűvös idő — ez a vágyam. A meleg nem szerencsés. S az is fontos lenne, ha csak egy futásra kerülne sor. Ez az indulók számától függ. Ha 25—30 jelentkező jön össze, biztosan csak egy mezőnyt rajtoltatnak. Ha több, lesznek előfutamok is, s akkor mindenkinek kevesebb ideje jut a regenerálódásra. — A szám abszolút esélyese a svéd Kristiansen. Véleménye szerint ö nyer? — Attól függ. melyik számot választja . . Lehet, hogy a maratonii, s akkor minden előfordulhat. Szovjet és kínai futónök jelentik a legnagyobb konkurenciát, de akad brit sportolónő is, akire figyelni kell. — Adott már fel versenyt? — Ilyesmi csak egyszer fordult elő velem, mégpedig az idén augusztusban, a Budapest Nagydijon. Igaz, akkor sok zavaró körülmény játszott közre, fájt a fogam és hányinger gyötört. — Izgul a fellépés előtt? — Azt hiszem, mindenki gyomra összerándul, amikor fontos feladat előtt áll. De ez így van rendjén, kell a versenyláz. Amikor eldördül a rajtpisztoly, úgyis megszűnik a külvilág, csak a körökre figyel az ember. — Edzője nem utazik. Hátrányos ez? — Feltétlenül. Megnyugtat. ha ö is jelen van a stadionban, ahol futnom kell. Kocsis Lászlónak nagyon sokat köszönhetek. Francia- országban például arra is vállalkozott, hogy naponta velem futott. Keményen dolgoztunk, s pszichésen is jó hatással van rám. Bízok a módszereiben, nem kételkedem benne, nem vagyok amolyan lázadós típus. Majd megkérek valakit, hogy figyelje körönként az időmet, mert nem biztos, hogy lesz erőm és energiám a nagy órát figyelni, meg a nagy izgalomban képtelenség ellenőrizni, jó ritmusban tartom-e a lépést a többiekkel. Egy sportoló életében rendkívüli jelentőségű az ■olimpiai részvétel, s még inkább meghatározó élmény annak, aki az ötkarikás játékok megnyitóján hazája nemzeti lobogóját viheti. A magyart eddig tizenhat alkalommal vonultatták fel a nyári olimpián. 1908-ban. Londonban — itt volt először zászlós felvonulás — Mudin Imre dobó atlétának adatott meg a dicsőség, hogy a kezében tarthatta. A „zászlósok" között voltak ismétlők is: a gerelyha- jító Kulcsár Gergely például három egymást követő olimpián is a magyar válogatott élén haladhatott, és kél alkalommal tehette ugyanezt a tizpróbázó Bácsalmási Péter és a kalapácsvetc Németh Imre. A listát végigböngészve feltűnő, hogy eddig kizárólag férfi sportoló vitte a magyar zászlót. Hogy e megtisztelő feladattal Szöulban kit bíznak meg még nem tudni. Egyelőre csak az biztos, hogy több jelölt neve is szerepel a listán. A nyári olimpiai játékok megnyitóján a magyar zászlót a következők vitték: 1908. London: Mudin Imre, atléta; 1912. Stockholm: Rittich Jenő, tornász; 1924. Párizs: Toldi Sándor, atléta: 1928. Amszterdam: Egri Kálmán, atléta; 1932. Los Angeles: Bácsalmási Péter, atléta: 1936. Berlin: Bácsalmási Péter, atléta; 1948. London: Németh Imre. atléta; 1952. Helsinki: Németh Imre, atléta; 1956. Melbourne: Csermák József, atléta; 1960. Róma: Simon János, kosárlabdázó; 1964. Tokió: Kulcsár Gergely, atléta; 1968. Mexikóváros: Kulcsár Gergely, atléta; 1972. München: Kulcsár Gergely, atléta; 1976. Montreal: Kamuti Jenő, vivő; 1980. Moszkva: ifj Szívós István, vízilabdázó. Rádió: éjjel-nappal Beszédes számok Szerte a világon tevékenykednek olyan szakemberek, akik elsősorban az olimpiai játékok történetével foglalkoznak. Az ő munkásságuknak is köszönhető, hogy az elmúlt 92 esztendőről pontos adatok állnak rendelkezésünkre. Ezekből közlünk egy csokorra valót. Minden tekintetben óriási a fejlődés: akár a nyári ötkarikás játékok sportágait, versenyszámait, akár a részt vevő országok és a versenyzők .számát tekintjük. Egyértelműen erről tanúskodnak az alábbi számok: Az olimpia sorszáma helye ideje I. Athén 1896 II. Párizs 1900 III. St. Louis 1904 IV. London 1908 V. Stockholm 1912 VI. Berlin 1916 VII. Antwerpen 1920 VIII. Párizs 1924 IX. Amszterdam 1928 X. Los Angeles 1932 XI. Berlin 1936 XII. Tokió Helsinki 1940 XIII. London 1944 XIV. London 1948 XV. Helsinki 1952 XVI. Melbourne 1956 Stockholm XVII. Róma 1960 XVIII. Tokió 1964 XIX. Mexikóváros 1968 XX. München 1972 XXI. Montreal 1976 XXII. Moszkva 1980 XXIII. Los Angeles 1984 XXIV. Szöul 1988 A szöuli ötkarikás játékok után befejezi sportpályafutását a kínai tornászok két olimpiai bajnoka, Li Ning és Lu Jun. Li Ning egyik nyilatkozatában elmondta, hogy a jövőben színészi karrierre vágyik. * Harminckét ország 652 versenyzője jelentkezett a hétfőn kezdődő* evezős ververseny sport- verseny- Orszá- zök áKai i számai gok száma 8 43 13 285 9 56 21 1077 9 73 21 554 22 109 22 2034 15 107 28 2504 Az I. világháború miatt cím. 21 158 29 2591 19 131 44 3075 16 122 46 2971 17 126 38 1331 21 144 49 3980 A II. világháború miatt cím. A II. világháború miatt cím. 19 150 58 4062 18 149 69 5867 17 145 67 3178 1 6 29 164 18 150 84 5396 20 163 94 5586 19 172 113 6626 22 195 123 7894 22 198 88 6189 22 203 81 5923 22 221 140 7055 senyekre. A döntőket ebben a sportágban szeptember 24- én és 25-én tartják. * Ronald Reagan amerikai „elnöki küldöttséget" meneszt Szöulba. A delegáció, amelyet Vernon Walters, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete vezet, hivatalos megfigyelőként lesz jelen az olimpiai játékokon. A francia Pierre de Cou- bertin báró kezdeményezésére 1896-tól minden ország számára nyitva áll a lehetőség, hogy részt vegyen az immár világméretűvé nőtt versenyen. Természetes, hogy az öt földrész érdeklődése a jeles napokban — hála a tömegtájékoztatásnak — az olimpiák mindenkori helyszínére irányul. A Magyar Rádió első ízben az emlékezetes 1936-os berlini olimpiára „nevezett be". Színeinket Pluhár István, a neves tudósító képviselte. Azóta nagyot fordult a világ, a rádió kénytelen volt megosztani egyeduralmát más modern médiákkal, de a mindenkori jelenlét igényéről nem mondhat le. Sőt, néha éppen helyzeti hátrányát tudja előnyre váltani ... Mint például a szöuli olimpiai közvetítések esetében is. A földrészek közti időeltolódás miatt ugyanis az olimpia helyszínén zajló események élő sugárzása Európában főleg az éjszakai órákra esik. Ebben a napszakban pedig köztudottan a rádió a „nyerő". A nagy ve- télytárs, a tévé „alszik", s a népes éjszakai hallgatótábornak szinte kínálkozik a háttérrádiózás. A rádiósok ezt a tényt figyelembe véve alakították ki a közvetítési rendjüket, melynek lényege, hogy a Petőfin és a Magyar Rádió éjszakai műsorában bőségesen sugároznak élő. egyidejű tudósításokat, a Kossuth rádióban pedig napközben, meghatározott ritmusban összefoglalók hangzanak el. íme, egy „átlagos" olimpiai nap „órarendje”, Petőfi: 0.15—4.20: Halló, itt Szöul! (Közvetítések, tudósítások.) P.: 4.30—7.57: Halló, itt Szöul! (Közvetítések, tudósítások.) Kossuth: 5.12—5.20: Olimpiai híradó. K.: 6.12— 6.20: Olimpiai híradó. K.: 7.12—7.20: Olimpiai híradó. P.: 9.05—12.00 (a Napközben műsorában): Olimpiai közvetítések. P.: 12.10— 15.30: Halló, itt Szöul! (Közben óránként információk). K.: 17.30—17.50: Szöul '88. összefoglaló. K.: 19.15— 19.25: Szöul '88. összefoglaló. K.. 22.00—22.30 (a Hírvilág műsorában): Olimpiai hírek. A 23 sportágból 11-nek az eseményeit ideális körülmények között tudják majd adni tudósítóik, mert ennyi kommentátorhelyre futotta pénzükből. E sportágak kiválasztásánál több szempont döntött: feltétlenül ott lesznek azokon a versenyeken, ahol reményeink szerint megcsillanhat „magyar arany". így a vívás, öttusa, kajak-kenu, úszás és birkózás erőpróbáin, személyesen közvetítenek a magyar résztvevős csapatjátékokról, mint a férfi kézilabda és a vízilabda, és egyáltalán a számításba jöhető „éremgyanús” versenyeinkről: lövészetről, tornáról, súlyemelésről. Céljuk, hogy a rádió a 6 „beszélő emberrel", s a mögöttük álló teljes szerkesztői és technikai legénységgel a szöuli olimpiának mind a 237 döntőjén „rajta legyen". Esélyeik? A háború óta a magyar sport 78 olimpiai aranyat szerzett. Ebből 76-ot közvetíteni tudtak! A múltban minden olimpián — nyilván így lesz ez Szöulban is — voltak olyan sportolók, akik valóságos éremgyű j lemé n n y e 1 t é r.h ct t e k haza a versenyekről. Ebben a „versengésben" rendre az úszók és a tornászok jártak az élen, hiszen ezékben a sportágakban nyílik leginkább lehetőség a medálok halmozására. A rekordok könyvének, a Guinness Booknak olimpiai különkiadása tartalmazza azon sportemberek névsorát, akik egy olimpián a legtöbb aranyat, illetve a legtöbb érmet nyerték. íme, a legjobbak (csak a nyári játékokat figyelembe véve): Férfiak: A legtöbb aranyérmet nyerte: az amerikai úszó, Mark Spitz, az 1972-es müncheni olimpia legragyogóbb csillaga volt. Hét számban — 100 és 200 m-es gyors, 100 és 200 m-es pillangó, valamint a három váltó — állt rajthoz, s nemcsak bajnoki címet nyert valamennyiben, de valamennyi célbaérése után még világcsúcsnak is örülhetett. A legtöbb érmet nyerte a szovjet Alekszandr Gyitya- tyin az 1980. évi moszkvai olimpia férfi tornaversenyén minden eredményhirdetésnél — nyolcszor — a dobogóra állhatott. Csapatban, egyéni összetettben és gyűrűn a legfelső fokra léphetett, korláton, lólengésben, ugrásban és nyújtón ezüstérmet vehetett át, míg talajon a harmadik helyen végzett. Nők. A legtöbb aranyérmet nyerte: ötös holtverseny van az élen, ennyien szereztek ugyanis egy olimpián 4 bajnoki címet. A holland atlétanő. Fanny Blankers- Koen (1948, London — 100 és 200 m, 80 m gát, 4x100 m), a szovjet tornásznö, Larisza Latinyina (1956, Melbourne — csapat, egyéni összetett, talaj, ugrás) a magyar tornásznő. Keleti Ágnes (1956, Melbourne — felemás korlát, gerenda, talaj. kéziszer csapat), a csehszlovák tornásznő, Vera Caslavska (1968, Mexikóváros — egyéni összetett, talaj, ugrás, felemás korlát) és az NDK-beli úszónő, Kornélia Ender (1976, Montreal — 100 és 200 m gyors, 100 m pillangó, valamint a 4x100 m vegyes). A legtöbb érmet nyerte a szovjet tornásznő. Marija Gorohovszkaja, az 1952-es helsinki nyári játékokon 7 alkalommal állhatott fel a dobogóra. Tagja volt a győztes szovjet válogatottnak, s megnyerte az egyéni összetettet is. Ezüstérmet szerzett felemás korláton, gerendán, talajon, ugrásban és a kézi- szercsapat tagjaként. Eddigi aranyérmeseink 1896. Athén — Hajós Alfréd, kétszer. 1900. Párizs — Bauer Rudolf. 1904, St. Louis — Halmay Zoltán, kétszer. 1908, London — Weisz Ri- chárd, Fuchs Jenő dr. és a kardcsapat. 1912, Stockholm — Pro- kopp Sándor, Fuchs Jenő dr. és a kardcsapat. 1924. Párizs — Halasy Gyula dr.. Posta Sándor dr. 1928, Amszterdam — Keresztes Lajos, Mező Ferenc dr.. Kocsis Antal, Ters- tyánszky Ödön és a kardcsapat. 1932, Los Angeles — Énekes István, Pelle István kétszer, J ekel fa lussy-Pi 1 ler György, kardcsapat, vízilabdacsapat. 1936, Berlin — Csák Ibolya, Zombori Ödön, Kárpáti Károly, Lőrincz Márton, Harangi Imre, Csík Ferenc, Kabos Endre, kardcsapat, Elek Ilona, vízilabdacsapat. 1948, London — Németh Imre. Gyarmati Olga, Bóbis Gyula, Csík Tibor, Papp László, Takács Károly. Pa- llaki Ferenc, Gerevich Aladár, kardcsapat. Elek Ilona. 1952, Helsinki — Csermák József, Hódos ' Imre, Szilvá- sy Miklós, labdarúgócsapat, Papp László, öttusacsapat, Takács Károly. Köröndi Margit, Keleti Agnes, Szőke Katalin, Gyenge Valéria, Székely Éva, a 4x100 méteres női gyorsváltó, Kovács Pál, kardcsapat, vízilabda- csapat. 1956, Melbourne — Lírányi János, Fábián László (kajak—2, 10 000 me), Papp t,ászló, Keleti Agnes háromszor, női kéziszer-gyakorlat válogatott. Kárpáti Rudolf, kardcsapat, vízilabdacsapat. 1960, Róma — Parti János, Török Gyula, Németh Ferenc, öttusacsapat, Kárpáti Rudolf, kardcsapat. 1964, Tokió — Pólyák Imre, Kozma István, labdarúgócsapat, Török Ferenc dr.. Hammeri László, Pézsa Tibor, kardcsapat, Rejtő Ildikó, női tőrcsapat, vízilabda-válogatott. 1968, Mexikóváros — Zsi- vótz-ky Gyula, Németh Angéla, Varga János, Kozma István, Hesz Mihály, Tatai Tibor, labdarúgócsapat, öttusacsapat, Kulcsár Győző, párbajtőrcsapat. 1972, München — Hegedűs Csaba, Gedó György, Balczó András, Földi Imre, Fenyvesi Csaba dr., párbajtőrcsapat. 1976, Montreal — Németh Miklós, Magyar Zoltán, Tor- dasi Ildikó, vízilabdacsapat. 1980, Moszkva — Kocsis Ferenc, Növényi Norbert, Foltán László, Vaskúti István (kajak—2, 500 .m). Varga Károly, Báczakó Péter, Magyar Zoltán, Wladár Sándor. Mindig telt ház? A kosárlabda-mérkőzések helyszíne, a 20 ezer nézőt befogadó fedett stadion. Egyébként itt játsszák majd a röpiabdadöntőt is, várhatóan telt ház előtt
