Észak-Magyarország, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1988. szeptember 17., szombat Egy gyúró, két sportág Nyitány 5700 dollárért? Az uszodában rendezik. Beszélgetés Száraz Lászlóval Évekkel ezelőtt javában emelgette az irdatlan vastárcsákat. Szerették és tisztelték Leninvárosban, hosz- szú időn keresztül biztos pontja volt az Olefin SC súlyemelő szakosztályának. Pályafutását 1983-ban fejezte be, aztán eltűnt az érdeklődő szemek elől. Most bukkant elő, mint a Szöulba utazó magyar csapat egyik gyúrója. Száraz László éppen csomagolt, amikor rátaláltunk. — Hogyan lett súlyemelőből gyúró? — Amikor leléptem a dobogóról, elhatároztam, hogy nem szakadok el a sporttól. A TVK-ban dolgoztam, másodállásban pedig gyúrtam a leninvárosi súlyemelőket. Később megszereztem a képesítést is, a Sportkórházba kellett érte feljárni hetente 2 napot. Kacérkodtam azzal a gondolattal is, hogy edzőként dolgozok, de lemaradtam a tanfolyamról, így kerültem jelenlegi státuszomba. — A súlyemelőkön kívül más sportág képviselőit is gondozza majd az olimpián? — Igen, a sportlövőket is én gyúrom. — A súlyemelés és a lövészet kicsit messze esnek egymástól... Hogyan került kapcsolatba a Ham- merl-tanítvány okkal ? — Tavaly novemberben Mátraházán edzőtáboroztak, s elkérték kölcsönbe. Akikor éppen nem volt közös gyakorlás a súlyemelőknek, ráértem, elmentem. Gyorsan összebarátkoztunk, s a három hét közel hozott bennünket egymáshoz. Egyébként az eredeti tervek szerint a cselgáncsozóknál segítettem volna, de másképpen alakult. — Melyik sportág képviselői adnak több munkát a gyúrónak? — A sportlövők. A súlyemelők elég ritkán jönnek, hetente 1 alkalommal. — Súlyemelésben ki adja önnek a legkevesebb munkát? — Csengeri Kálmánnak van a leglazább izomzafca. — És ki jelenti az ellenpólust? — A diósgyőri Jacsó Jóskának rendkívül kötött az izomzatú. Keresgélni kell, amíg az ember megtalálja az izomcsomókat. — És milyen izomzattal rendelkezik a leninvárosi Szanyi Andor? — Neki igen kemények az izmai. Ez jó, mert köny- nyen meg lehet fogni, élvezet vele dolgozni. — Elárulná, hogyan jutott ki az olimpiára Lenin- városból? — Tisztázzunk valamit: jelenleg „csak” leninvárosi lakos vagyok, de az ÁISH alkalmazottjaként dolgozom. Nekem nagyon fontos volt, hogy ott lehessek egy olimpián, ezért mentem a fővárosba. Ha továbbra is Leninvárosban dolgozom, anyagilag jobban járok, így viszont jóval több a szabad időm. Igaz, sok a táborozás, de 2—3 hónapos szünet minden évben adódik. — Túl a gyúrói feladatokon, miben segíthet Szöulban? — Elsősorban a fogyasztásban lesznek feladataim. Főleg a „kicsiknek” kell leadniuk néhány kilót, a legtöbbet Oláh Bélának, aki 4 kiló pluszt vitt magával. De Kereknek, Csengerinek, Borsinak és Messzinek is fel kell keresnie a szaunát. Mit tehetek még? Az elmúlt évben megszereztem az edzői képesítést is, így talán szakmailag is „súghatok”, vagy számolom például a fogásokat. — Melyik magyar súlyemelőtől számit a legfényesebb éremre? — Megítélésem szerint az aranyra kizárólag Szanyi- nak van esélye. Andor óriási formában van, ráadásul nyugodt, kiegyensúlyozott versenyző, öt nem zavarja a tét, kihozza magából, ami benne van. Megítélésem szerint képes lehet szakításban 192,5, lökésben pedig 235 kilós teljesítményre. Ha ezt megcsinálja, főhet az ellenfelek feje! Bile: csak nézőként Immár végleges, hogy nem indulhat az olimpián Abdi Bile, az 1500 méteres síkfutás világbajnoka. A 25 esztendős szomáli középtávfutó ott lesz ugyan Szöulban, de csak nézőként, mivel a bal lábán csontrepedést szenvedett. Kérdésessé vált a burmai- ak részvétele az ötkarikás játékokon. Az ország két maratoni futót szeretne indítani. A burmai zavargások miatt azonban jelenleg szünetel a légi összeköttetés a fővárossal, Rangunnal, ezért nem biztos, hogy időben megérkezik Dél-Koreába a két versenyző. Anatolij Bisovec, a szovjet labdarúgócsapat edzője érmet vár gárdájától a szöuli olimpián — annak ellenére, hogy a Japán ellen tartott keddi előkészületi mérkőzésen csak 2-2-es döntetlent sikerült elérni. Bisovec szerint az ötkarikás tornán az NSZK, Brazília, Argentína, Svédország, Olaszország és Dél-Korea pályázhat még dobogós helyre. Az olimpia kezdete előtt, már 5700 dollárnál tart a nyitóünnepségre szóló, legdrágább belépők feketepiaci árfolyama. A legjobb helyekre hivatalos áron kétszáz dollárért (140 ezer vonért) keltek el a jegyek, s ezeket most huszonnyolcszoros felárral árulják a jegyüzérek. ... a vízilabda-mérkőzéseket, valamint a műugrást. Hatezer néző befogadására alkalmas. Sportdiplomaták és -tudósok Esélytelenként indult, ezüstérmes lett Emlékidézés Szűcs Lajossal A szeptember 17-én kezdődő nyári olimpiához ikap- csolódva az ötkarikás játékok városában nyolc sportág nemzetközi szövetsége tart kongresszust. Az evezés kivételével valamennyi ve- zetőségválasztó-tisztújító fórumban van egy, vagy több magyar érdekelt, akiket vagy megerősítenek pozíciójukban, vagy új sportvezetők kerülnek a helyükbe más országból. A magyar sportdiplomácia is vizsgázik tehát, nem csupán a sportolók, és az előbbi versengés nem kevésbé fontos, hiszen a hazai érdekek érvényesítése szempontjából korántsem mindegy, hogy milyen a képviselet a nemzetközi sportszövetségek vezérkarában, döntéshozó szerveiben, a különböző szakbizottságokban. Éppen ezért igencsak megnyugtató, hogy Bonn Ottónak, a Nemzetközi Kajakkenu Szövetség első alelnö- kének nincsen ellenjelöltje, Bíró Mihályt, a Nemzetközi Birkózószövetség alelnökét pedig annyiban nem is érinti a kongresszus, hogy ezúttal csak az elnökségi tagok egyharmadát újítják meg, más tisztségekről most nem döntenek. Jók az esélyei az újból jelölt Nagy Imrének, a Nemzetközi öttusa és Biatlon Szövetség öttusatitkárának, s további négy évre kaphat bizalmat elnökségi tagként Madarász István, a kézilabda- és Holvay Endre, a röplabdaszervezetben. A vezető tisztségek mellett további nyolc magyar sportdiplomata, szakember élvez ismét támogatást a legkülönbözőbb — orvosi, bírói, technikai, edzői, szervezési, propaganda — bizottságok tagságára birkózásban, kajakkenuban, öttusában, tornában, vízilabdában, és öt új ■magyar jelölt is van: ők kézilabdában, öttusában, tornában, és úszásban tehetik még hatásosabbá a magyar jelenlétet. (Sajnos, ílrvári Sándort, a Nemzetközi Tornaszövetség technikai bizottságába nem választották újjá.) A szöuli játékoknak ugyancsak fontos vendégei a sporttudósok. Ök az Olimpiai. Tudományos Kongresszuson vettek részt. A Sport Világtanács nyugatnémet elnökének. August Kirschnek a javaslatára, Juan Antonio Samaranch, NOB-elnök egyetértő támogatásával, a hagyományos tudományos kongresszus most Szöulban először vált szerves részévé az ötkarikás programnak, de közvetlenül az olimpia előtt (szeptember 9. és 15.) rendezték meg. A magyar sporttudomány jelentős elismeréseként kell értékelni, hogy a tudósfórumra hét magyar szakember is meghívást kapott. Dr. Nádori Lászlót, a Testnevelési Fii- iskola egyetemi tanárát, és Földesiné dr. Szabó Gyöngyit, a főiskola rektorhelyettesét az Olimpiai Tudományos Kongresszus rendezőbizottsága kérte fel a szereplésre. A további öt magyar szakember — dr. Mó- nus András, az ÁISH tudományos főosztályvezetője, dr. Frenkl Róbert, a Testnevelési Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Guba Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem biokémiai intézetének egyetemi tanára, dr. Pucsok József, az OTSI kutatóosztályának vezetője, és dr. Tigyi József akadémikus, a pécsi orvostudományi egyetem biofizika professzora — pedig sikeres pályázat útján nyerte el több száz jelentkező közül a házigazdák meghívását. Valamennyien saját kutatási területük eredményeiről számoltak be. Megyénkből már jó néhány sportoló szerepelt olimpián. Jóval kevesebb .azoknak a száma, akik elmondhatják magukról: éremmel tértek haza. Az eddigi legnemesebb veretűt Szűcs Lajos szerezte. aki az ,1972-es müncheni játékon az 52 kilós súlycsoportban végzett a második helyen. Szűcs birkózóként kezdte pályafutását. Papp Gábor edző figyelt fel rá, amikor erősítette magát a tárcsák birodalmában. Két éven keresztül párhuzamosan űzte a sportágakat (birkózó pályafutása alatt egyszer sem szenvedett vereséget'.), végül maradt a vasak mellett. Nem bánta meg, jó választásnak bizonyult. Pedig vidékről mindig nehezebb bekerülni a válogatottba, abban az időben meg különösen az volt, hiszen Holczreiter személyében abszolút biztos utazója volt a keretnek Szűcs súlycsoportjában, Szűcs szerint utazásához jelentősen hozzájárult az 1972-es constanzai Európa- bajnokság. A „sztárokat” nem jelölték, a peremembereket indították. A diósgyőriek apró termetű, de annál céltudatosabb sportolója első világversenyén lökésben aranyérmes lett! Orvos Andráséit ezek után bizalmat szavaztak a számára, gondolták, Münchenben, az olimpián is jó lehet a 4—6. helyek valamelyikére, tehát pontot hozhat az együttes konyhájára. Természetesen Holczreitertől várták a kiugró nagy eredményt, az olimpiai aranyérem megszerzését. De hallgassuk Szűcs Lajost: — Társamat megviselte az erőteljes és túlzott fogyasztás, ezért ő elmaradl a várakozástól. A lengyel fiú 10 kilóval emelt többet nála ... Számomra az ezüstérem jelentette pályafutásom csúcsát. Igaz, voltak EB-ara- nyaim, de az olimpiát tekinti mindenki a legrangosabb vetélkedőnek, s valójában az is. Nem panaszképpen mondom, de ha akkor a bírók egyetlen apró másodperccel korábban adják meg számomra a le jelzést, Smalczerzet is sikerült volna megelőznöm. Hiába csináltam meg a gyakorlatot, bizonyára igazuk volt. hogy kivártak, de közben leesett a súly ... Miért más, miben különbözik egy olimpia egy szimpla VB-től, vagy EB- töl? Nos, sokkal nagyobb a „felhajtás", tetszetősebb a körítés, mindenki felfokozott izgalommal, érdeklődéssel várja a nyitányát. Az egész világ sportszerető közvéleménye másképpen viszonyul az olimpiához. A 18 esztendős sportmúlt emlékei ma is kedvesek. Hogyne lennének azok, amikor 4 EB-aranyérem és 4 VB-ezüstérem mellett ott az olimpiai ezüst is a vitrinben. Van mire visszapillantani, van mirc'l mesélni az utódoknak. Szűcs Lajos ugyanis időközben edző lett Diósgyőrött, s féltő gonddal neveli a fiatalokat a súlyemelés szeretetére. Tökéletesen ismeri a jelenlegi erőviszonyokat, véleményére érdemes odafigyelni. — Szerintem a mieink közül Barsi juthat a legtovább. Laci képes lehet a 182,5, illetve a 217,5 kilóra, ez pedig kereken 400 kiló. Az sem kizárt, hogy 395-tel is első lehet valaki. n ni var az oliiialol CSUKA SÁNDOR, a MALÉV miskolci irodájának vezetője: — Mindenevő vagyok, már ami a sportot illeti. Természetesen nagyon várom a küzdelmeket. Ez a bő két hét igazi megpróbál^ tatás lesz számomra. Nerri akarok ugyanis lemaradni semmiről, ha tehetem ott ülök majd, a televízió előtt, éjszaka pedig a rádiókészülék mellett. Szorítok a magyarokért, a borsodiakért és a nagy eredményekért, a minél több örökké emlékezetes pillanatért. Az előkészületek részben zavartalanul, részben pedig gondokkal haladtak, ennek ellenére megismétel- hetőnek tartom a tavalyi világbajnokságokon nyújtott kiemelkedő eredményeinket. Ami a konkrét tippeimet illeti : öttusa-csapatunktól aranyat remélek, és az az érzésem, hogy úszásban, vívásban és lövészetben is jut nekünk a legfényesebb éremből. Hiszem, jaogy kajak-kenuban többször is elsőként haladnak majd át a célvonalon a mieink, örülni fogok a helyezéseknek is. pontokat várok birkózóinktól, súlyemelőinktől, férfi kézilabdázóinktól, vízilabdázóinktól és tornában is „labdába” rúghatunk. Mivel miskolci vagyok, külön szorítani fogok a diósgyőri versenyzőkért Verébnéért, Barsiért, Jacsó- ért, és Repkáért. Egy szó mint száz: érdeklődésem középpontjába Szöul kerül az elkövetkezendő napokban! KUPECZ LÁSZLÓ, a Miskolc Városi Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályának vezetője: — Békés, nyugodt olimpiát várok, remélem, hogy semmi sem zavarja majd meg a sportolók nemes küzdelmét. A mieinktől minél több érmet szeretnék „kapni”, azon túl pedig valamennyi olimpikontól tisztes helytállást. A sportvilágban felértékelődtek a helyezések, óriási dolog bekerülni az első tíz közé, Szöulban tehát minden apró pontocskának nagy lesz az értéke. Rendkívül látványos viadalokra, tévéközvetítésekre számítok, és az csak természetes, hogy a készülékek előtt a helyem. Biztosan lesz sok olyan dolog ami majd ámulatba ejti a világot. Valahogy úgy érzem, hogy úszóink is bekerülnek ebbe a kategóriába. Aranyakat nyerhetünk öttusában, kajak-kenuban, úszásban, lövészetben, tornában, vívásban, csapatainkat — a férfi kézilabdázókat és vízilabdázókat — az első hat közé várom. A borsodiak sok mindent elérhetnek, jóslásra nem vállalkozom, mert elég egy elrontott gyakorlat, egy rossz mozdulat ... 1987-ben ragyogóan szerepeltek a magyar versenyzők, a világbajnokságokon, miért ne ismétlődhetne a múlt? Repka a nagy nemzetközi viadalokon sorra kitett magáért, Szöulban is erre számítok. Verébné biztosan túljut a középdöntőn, s a fináléban bármi lehet. Isasze- gi és Szőke tudása alapján sokáig versenyben maradhat mindkettő dobogóra kerülhet. Három súlyemelőnk, a diósgyőri Barsi és Jacsó, valamint" a leninvárosi Szanyi biztosan mindent megtesz, miként Rakusz Éva is. Az a véleményem, hogy akik kijutottak, már elértek, teljesítettek egy szintet és most bizonyítani fogják: nem véletlenül szerepelnek az olimpián. DR. SZÁDECZKI ZOLTÁN, a Borsod Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályának vezetője: — Óriási dolognak tartom, hogy nyolc évi szünet után 160 ország sportolói adnak egymásnak randevút, és ismét képviselteti magát a játékokon a magyar sport. Az olimpia minden túlzás nélkül mérföldkőnek tekinthető! Jómagam sem érmekben, sem pedig pontokban nem számolok, mert ezekben és a statisztikákban nem hiszek. Vallom, hogy a becsületes és tisztességes helytállás ugyanolyan értékű! Ha egy sportoló saját teljesítőképességének csúcsára jut, s ezt éppen az olimpián teszi, már azt hozza, amit elvárnak tőle. Remélem, hogy szöuli fellépésünk hozzájárul a magyar sport további morális tisztulásához is. Helyeslem a jutalmazás rendjét, a különböző kedvezményeket. Végre nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezésre jut egy alapelv: kiemelkedő teljesítményért kiemelkedő juttatás. Ez az út követendő, minden területen, ajánlom az egyesületek, szakosztályok, sportvezetők figyelmébe. Vagyis ne díjazzák a közepest, a gyengét, de ismerjék el az állagon felülit. Remélem, hogy a nyolc borsodi sportoló és a három kísérő szakember jelentős mértékben hozzájárul majd küldöttségünk eredményességéhez, az olimpia nívódíjának emeléséhez. Azt talán felesleges hangsúlyoznom. hogy az elkövetkezendő időszakban megszűnik számomra a külvilág, a televízión és a rádión keresztül mindent megnézek és meghallgatok. Azokra a sportágakra is kíváncsi vagyok, amelyekhez nem kötnek minket, magyarokat különösebb hagyományok, érzelmek. Egy szó mint száz: örömünnep következik, olyan, amilyenre mil- liárdok kíváncsiak! összeállította: Doros László, Kolodzey Tamás
