Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-10 / 190. szám
1988. augusztus 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei agrárkoncepció és vitái (6.) agrárkereskedelem, támogatáspolitika, káderhelyzet Az elmúlt évek mezőgazdasági termelésének növekedése elősegítette a jó színvonalú belföldi ellátást, s hozzájárult az exportcélkitűzések teljesítéséhez. A nagy-' üzemek szervezetében várható mostani változások azonban a kézimunka-igényes ágazatok további átrendeződését eredményezik. A nagyüzemek, a kistermelők és a különböző vállalkozások bővülése, az előállított termékek sokszínűsége tehát új piaci magatartást és alkalmazkodást igényel mind a termelőktől, mind a felvásárló és feldolgozó vállalatoktól. Az élőmunka-igényesebb termelés szélesedésével az előállított többlettermék piaci lehetőségeit a kereskedelmi vállalatoknak, felvásárló, feldolgozó és forgalmazó szervezeteknek kell közvetíteni. Ezért cél, hogy a felvásárló és feldolgozó vállalatok váljanak a termelés részeseivé és serkentőivé. Mindezek érdekében tartalmában és formájában bővíteni szükséges a termelési kapcsolatokat, tovább kell fejleszteni a vertikális integrációt, a lakossági, nagyüzemi és banki pénzeszközök fokozottabb termelésbe vonását. Fontos feladat tehát, hogy az agrárkereskedelem a várható többlettermék piaci közvetítését tekintse tevékenysége bővülésének, természetes feladatának! A piackutatás és a marketing tevékenység szélesebb körű bevezetésével ugyanakkor jobban kihasználhatók a kis- határmenti forgalom adta közvetlen exportlehetőségek, az ebből származó előnyök. A megyei támogatáspolitika alapvető célkitűzése, hogy széles körű forrásintegráció figyelembevételével elősegítse a mezőgazdasági nagyüzemek kibontakozását szolgáló termelési struktúra kialakítását, meghatározva az ágazati célkitűzésekből és a megye ellátása szempontjából adódó fejlesztési prioritásokat. A pályázati rendszerek biztosítják, hogy a célkitűzéseknek legjobban megfelelő fejlesztések megvalósuljanak. A megyei és ágazati szempontok alapján a támogatásnál előnyt élveznek azok a célkitűzések, amelyeket a mikrokörzeti kooperációban dolgoznak ki, s amelyek a termelés horizontális és vertikális integrációjának kialakítását, szélesítését, a helyi természeti vagyon ésszerű és gazdaságos kitermelését, feldolgozását szolgálják. Azok, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a lakossági ellátás fejlesztéséhez, amelyek a meglévő kapacitások termelésbe állítását, illetve jobb kihasználását eredményezik, a termelés hagyományait élénkítik. S végül, előnyt élveznek a leggazdaságosabb exportalapot bővítő fejlesztések. Az új helyzet és új feladat a káderpolitikában is korszerűsítést igényel. Az információs rendszert bővíteni kell és bizalom alapján bátrabban kell a fiatalabb, korszerű gondolkodású szakemberek tenni akarására alapozni. Mindemellett erősíteni kell a szövetkezetek testületéinek felelősségérzetét abban, hogy a vezetők kiválasztása elsősorban az ő feladatuk. A vállalásait nem teljesítő szakember támogatását ugyanakkor meg kell szüntetni, s a felszabaduló támogatási lehetőségeket pedig célfeladatok premizálására, nagy összegű jutalmak kitűzésére célszerű felhasználni. Az átmeneti vezetői, irányítói és szakembergondok feloldását, az üzemi reagáló képesség felgyorsítását jelentheti egy komplex szak- tanácsadó testület kialakítása és működtetése. A testület célja lehet a nehézségekkel küzdő üzemek gondjainak és a kibontakozás alternatíváinak feltárása, komplex vagy részfeladatok megoldásának menedzselése. A termelés kiscsoportos jellegének fokozódása miatt megoldásra váró feladat a háztáji és kisegítő gazdaságok dolgozóinak tanfolyamszerű továbbképzése. Az információáramlás erősítése és meggyorsítása szempontjából feltétlenül szükség van az egymástól való tanulásra. A tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben elért eredményeket, a gyakorlatban jól hasznosítható — elsősorban állami gazdaságoknál alkalmazott — technológiákat, módszereket és eljárásokat szervezett keretek között kell megismertetni és felgyorsítva terjeszteni. A feladatok közé tartozik a kutatási eredmények gyakorlati bevezetését elősegítő tanácskozások, szakmai bemutatók, tapasztalatcserék és kiállítások szervezése, a kutatási eredmények próbaüzemi bevezetésének kezdeményezése. összességében a kialakított agrárkoncepció jól kapcsolódik mind a népgazdaság, mind az agrárágazat stabilizációs törekvéseihez. A megvalósítás folyamata időigényes, így az eredmények sem jelentkezhetnek látványosan. A megfogalmazott gondolatok alternatív jelle-' ge feltételezi minden szinten a továbbformálás szükségességét és megköveteli a gondolkodás szabadságát. Az agrárkoncepció ugyanakkor politikai vonatkozásaiban, progresszív szemlélettel, a termelési viszonyok formaváltása kapcsán olyan alapvető kérdéseket érint, mint az értékrendszer módosítása, az érdekviszonyok reformjának szükségessége. Mindezek a kérdések a jövedelemszerzés differenciálódásában, térségileg és helyileg eltérő életszínvonal alakulásában, a jövedelemszemléletű foglalkoztatásban, valamint a munkavállalás és vállalkozás eltérő tartalmában jutnak kifejezésre. A politikának és a társadalomnak nagy szerep jut tehát ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában. A várható feszültségek miatt fel kell készülni az ütközésekre, vitákra. Meg kell értetni valamennyi gazdálkodó egység vezetőivel és dolgozóival, hogy az állam anyagi garanciái jelentősen mérséklődtek, a gazdasági egyensúly helyreállításához az elmúlt idők módszerei ma már nem alkalmazhatók, az üzemen belüli lehetőségekre kell hagyatkozni. Az elgondolásokat csak úgy lehet a célkitűzések megvalósításában hasznosítani, ha teljes odaadással cselekszik valamennyi üzemi vezető, párt- és társadalmi szerv. * A megyei agrárkoncepciót megvitatta a megyei párt- bizottság és a megyei tanács is, s azt jónak, elfogadásra méltónak találta. De hogy, minderről mi az üzemek véleménye, ők miként reagálnak a tervezetre? Nos, az agrárkoncepció vitáiban a továbbiakban ők kapnak szót. Több műtrágya a BVK-ból Felgyorsult a MAS-üzemi rekonstrukció Látványos és fontos szakaszához érkezett ezekben a napokban a Borsodi Vegyi Kombinátban a műtrágya- gyár MAS-üzemének rekonstrukciója. A gyárba ugyanis megérkezett az a körülbelül 100 tonnás és szerelvényeivel együtt 26 méter hosszúságú és 4,5 méter átmérőjű hűtődob, ami lényegében a feltétele volt annak, hogy a gépészeti szerelések megkezdődhessenek. Ugyanis ennek a tekintélyes nagyságú berendezésnek az elhelyezésétől függ, hogyun alakíthatják a szerelés fázisait. Az 1987 júniusában megkötött szerződés alapján a löbb miint 35 éve dolgozó gyárban a rekonstrukció tényleges munkálatai ez év februárjában kezdődtek el, és most Harmati Márta gyárvezető, valamint Ádám István technológiai vezető számolt be a munkálatok állásáról. A rekonstrukcióhoz szükséges berendezések szállítását a különféle gyártócégek májusban kezdték meg. mondja a gyárvezető, és mára az építészeti munkákat végző Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat már befejezte mindazokat a munkákat, amelyek feltételei voltak a szerelés megkezdésének. Így most a tervezett határidőre hozzáfoghatnak a gépek beállításához. Ezt a feladatot a tervek szerint októberig végzik el, majd a munkák utolsó szakaszában bekapcsolódhatnak a munkavégzésbe a villamos és műszerész szerelők is. A szerződésekben a befejezési határidő 1989 január vége, és azt követően a próbaüzem májusban esedékes. — Ügy tudjuk, jelentős összegű prémiumot helyeztek kilátásba, hogy a szerelést az építők hamarabb befejezzék, hiszen az itt készülő többletműtrágyát szinte teljes egészében exportra szánják. — Valóban így van — válaszolja a gyárvezető. — Ha januárban megkezdődne a próbaüzem, akkor minden tonna műtrágya után 200 forint, ha később, februárban, márciusban, vagy áprilisban, akkor tonnánként 80 forintot kapnak az építők. Mindez valószínűleg arra sarkallja a kivitelezőket, hogy jobban igyekezzenek a felújítással. — Már szó esett az exportról, — kapcsolódik be a beszélgetésbe Ádám István. — A MAS-gyérban a rekonstrukció előtt évente 200 Ne blicceljen!.. ...avagy az ellenőröket is ellenőrzik Amikor Zimmermann Ferenc igazgatót kerestem a Miskolci Közlekedési Vállalatnál, csalóka meleg volt, de erről és az egyéb időjárási viszonyokról a vállalat kapujában öles betűk tájékoztatják a gépjárművezetőket. Mert nem egyformán reagálunk az időjárás szeszélyeire, ami döntően hat vezetési stílusra, közérzetre egyaránt. Nem is az időjárásról szeretnék beszélgetni, hanem a vállalat mindennapjáról, eredményeiről, gondjairól. Meg is kérdeztem az igazgatót, bevezetőként mit mond el szívesen az itt dolgozó kollektíva munkájáról. — Tavalyi munkánk számokban is hűen kifejezi aá eredményeket. De nem a számszerűség a döntő. Az eredmények arra köteleznek minket, hogy ez évben is fokozottan figyeljünk az energiatakarékosságra, a menetrendszerűségre, a szocialista brigádok munkájára, de még a szolgálati beosztásra is, mivel itt általában kilencórás a szolgálat, és a dolgozók nagy része az osztott műszakot szereti. Közben pihenhet, családja körében lehet, és még több is a pénz. Figyelnünk kellett Miskolcon a pályarekonst- ruk lóra, amelynél a Széchenyi úton gyorsabban és költségtakarékosabban haladt a munka a tervezettnél. Az utasok joggal várnak tőlünk jó színvonalú szolgáltatást: hét- és tizenkét percenként kell indítani a járműveket, ennek ellenére a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban általában harmincezer ember utazik zsúfoltan. Ugyanakkor megvan a magunk problémája is. Kinőttük ezt a helyet itt a Szondi úton, a 26-os számú főút mellett lenne is egy tízhektáros telepünk, ami egyelőre még nem épült ki. Aztán itt vannak a járművek. Selejtpót- lásra csak egy példa: ha négy darab busz amortizálódott, csak hármat tudunk pótolni. — Hogyan informálódnak arról, hogy hol kielégítő, vagy rossz a közlekedés a városban? — kérdezem az ezer tonna mészammon-sa- létrom készült, a felújítás után pedig az új berendezések 280 ezer tonna termék készítésére lesznek alkalmasak. Ugyanakkor emellett lehetővé válik még további, évente 32 ezer tonnányi másutt készített hatóanyag további feldolgozása is. De a rekonstrukció tovább javítja majd az általunk készített termék megjelenési formáját, tudunk majd különböző szemesen agyságú terméket gyártani, ami javítja a műtrágya kiszórhatóságát. összegezve, a rekonstrukció lehetővé teszi, hogy 1989- ben mintegy 60 ezer tonnával, az utána következő években pedig több mint 100 ezer tonnával növelhesse majd a BVK az exportra szánt műtrágya gyártását, és ezzel mintegy 8 millió dollár értékű termékkel többet szállíthat az exportpiacra. A rekonstrukció így megközelítően 3 év alatt teljes egészében megtérül, és a hazai mezőgazdaság is az eddigieknél jobb minőségben kapja majd a Borsodi Vegyi Kombinátból a nitrogénműtrágyát. Hajdú Gábor igazgatót, — hiszen, kételkedem abban, hogy a buszok végállomásán elhelyezett, pa- naszkönyvérf nemigen megy ki olyan ember, aki a belvárosban egy-két megállót utazik. A szakember arról győz meg, hogy sokkal biztosabb jele az elégedetlenségnek az, hogy inkább leveleket írnak, melyeket aTor- galmi főosztályon összegyűjtenek és igyekszenek kivizsgálni, orvosolni, a panaszokat. De hát, ha egy gyorsjárat megállóját valahol kijelölik, az biztos, hogy már másnap kérik mások, hogy miért ezen vagy azon az útkereszteződéshez közeli' részen állították fel a megállót. Az utazók kérései, panaszai eljutnak a párt-, szak- szervezet, vagy tanácstagi beszámolók, jelentések útján is, ezeket elbírálják, és ha valóban ésszerű egy-egy javaslat, akkor azt meg is valósítják. De a költség, a dolgozói létszám, az utaslétszám mindennek határt szab. Fajlagosan a mi állami támogatásunkba legkisebb, — mondja az igazgató — amelyből a fenntartási költségekből a fedezeti részt a tanácstól kapjuk, az üzemeltetést fedező hányadot pedig a Pénzügyminisztérium adja bevé- telarányosan. Ez a „bevétel'’ rész 1986 óta csökkent az utasok száma szerint, de ez évben a csökkenés megállt. Az igazgató így fogalmaz a gazdálkodást illetően: — A költségekkel borotvaélen táncolunk. 1988-ban sokféle adótól mentesített minket az állam, ugyanakkor kevesebb árkiegészítést kaptunk. Hatszázmilliós termelési érték, ugyanakkor tízmilliós nyereség. Tavaly például a 16 millió forint nyereséget szigorú, havonta ellenőrzött költségelszámolással értük el. Az idén talán ezt még nehezebb lesz elérni, pedig 254 millió utas elszállítása a tervünk. Férőhely-kilométerünk pedig 26 milliárd 262 millió kilométer. Javítjuk a férőhely- kihasználtságot, autóbusznál egy napra vetítve például 55,7 százalékról 55,5-re csökkentjük. Villamosnál ez a szám negyven százalék körüli. A busznál szeretnénk elérni azt, hogy a csúcsvo- nal-férőhelykihasználás 61,5 százalék legyen. Idén a kényelmesebb utazáshoz 21 db szóló Ikarus-260 típusú, és hét darab csuklós buszt vásárolunk. Igaz, hogy gond ez, hogy legalább ennyit le is kell selejtezni, hiszen tavaly 113 db nullára „kifutott” busszal is közlekedtünk. Pedig még a reklámokkal is szeretnénk pénzhez jutni. — A sok gond, megoldásra váró feladat, probléma mellett milyen a vállalat élete? — A létszámmal kezdem: 1776 teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónk van. Visszajönnek nyugdíjasok is, de általában ők már nem vezetnek. Igyekszünk az itt dolgozóknak is javítani a munkakörülményeit. A csörömpölő villamos helyett, amely összesen most 49 darab, és majdnem mind húszéves, könnyűszerkezetes, ti- risztoros vezérlésű, légrugós lesz már jövőre egy-kettő. Ezek nyolctengelyesek lesznek, és több, mint húszmillió az áruk. Biztos, hogy az egész állomány lecserélését nem tudjuk megoldani. A gondok ellenére nincs különösebb létszámhiányunk. A buszvezetők jönnek, és főleg fiatalok. Erősödött a munkahelyek becsülete, bár nehezményezik dolgozóink: az évi 25 ezer forint forgalmi juttatásból (amit a pestiek megkapnak) itt Miskolcon nem kapnak. A fizetés évente például a buszvezetőknek 120 ezer forint, az ellenőröké 56—58 ezer forint. Ez nemigen vonzó, hiszen az ő munkájukat is ellenőrizzük, ki mennyi kocsit ellenőrzött, tehát nem a bliccelők büntetése után kapják a pénzt. Az MKV mindennapos gondjairól, az előrelépésről annyit: az avasi lakótelepen nincs kiépített végállomás, így a vállalat egy bérelt területen saját erőből épít most egy forgalmi épületet, amelyben lesz hely a forgalomirányítóknak, a pihenőknek, a bérletpénztárosnak, ha már egyszer utazni. utaztatni kell. Bekecsi Szabó László Stracciatella... Sajnos alacsony szintű olosx{?) nyelvismeretem nem tette lehetővé a megfejtést. S ott sem tudom, melyik színű gombócokat takarta e fedőnév, A lilát? A pirosat, esetleg a nőidet? Hist volt vólcsiték bőven. A színesebbnél stinesebb fagylaltdarabok fel lehettek tüntetve ananászként, tutti-frutti, kitvi,... vagy stracciatella- ként. Az eset megyénk kis falujának cukrászdájában történt, itt találkoztom te| \\N ' |§ \ ■?_ |M '■''V ''" v '■ hat e vitfestékszin-gom- böckákkal, ezek stracciatella nevű képviselőjével. S hogy a falu lakói közül hányon ismerik a jelentését? £gy biztos. Az eladó, aki tölcsérbe mérte nekünk, nem. Hisz kérdésünkre a következő választ kaptuk: „Hogy is mondjam, olyan- nem is tudom.” Ha nem, hát nem. A jól bevált kókuszban és vaníliában szerencsére nem csalódtam . .. (dk)
