Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-26 / 204. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. augusztus 26., péntek Zene az erdélyi magyarokért „Epévé változzék a víz, mit lenyelek... »9 Nem kellett belépődíjat fizetni. Mindenki annyi pénzt halászott elő, és dobott be az asztalon levő kiskosárkába, amennyit pénztárcája engedett. Ki többet, ki kevesebbet. Ám valamennyit mindenki ... Hisz, ha segíteni kell, még talán EMBEREK tudunk maradni (?) És ki ne érezne együtt a most új otthont kereső és építő, magyarságukban megsértett, a további megaláztatások, kegyetlenségek ellen az anyaországba, (hozzánk) „menekülő” erdélyiekkel! Sokan, sokféleképpen segítik őket. A minap a miskolc-tapolcai Sziklakápolnában éneklő Hassler Kamarakórus is az ő javukra ajánlotta fel a bevételt. És mindenki annyit dobott a kasszába, amennyit akart... * Hűvös volt az este. Az eső is nekikezdett cseperegni, s ebben a lucskos időben, csak kevesen bandukoltak a Most valahogy nem segített nyugalomhoz a zene. Vagy a Dsida-vers gyakorta eszembe jutó sorainak hallgatása kavart fel? Talán igen. De inkább az elmúlt hétvége. Az ünnep. Augusztus 20-a. A még Erdélyben élő magyarok vajon hogyan emlékeztek meg első királyunkról? Valószínűleg, ha eszükbe jutott, még önmaguk elől is próbálták gondolataikat rejtegetni ... Ám Csehszlovákiában is él 600 ezer magyar. (És persze Burgenlandban és Kárpátalján és ...) Szerencsére jobb körülmények között. Az ünnepet a terebesi járásban tölSziklakápolna felé. Időben nem tartott túl soká, míg felértem, ám az út mégis hosszúnak tűnt. A kocsik sem álltak tömött sorban, így a kápolnába is csak néhány lézengő emberre számítottam. Ám tévedésem most nem keserített el.., Nemcsak hogy nem lézengtek, de már állóhely sem sok akadt. Kicsit elkéstem. A templomban már szólt Dufay himnusza, mégpedig nem szokványosán. A kórus egyik fele állt csak az oltár környékén, míg a többiek -hátul, a közönség soraiból zengték a dalt. Eleinte kü- lön-külön, majd közösen. így a hangok a hosszúkás főhajó közepén találkoztak, s innen egymásba ütközve szóródtak tovább minden égtáj felé. Már ameddig a a fal engedte. A kiteljesedett összhangzat még a néhány másodperces szünetre is kitartott, a lélek még továbbélte, majd sikoltva ráhangolódott a váltásra ... töttük. Egy kis faluban betévedtünk egy magyar misére. Mert azt, hogy egy faluban él-e még magyar, és mennyien vannak, azt hol másutt lehet jobban lemérni, mint a templomban. Vasárnap ' volt. Jócskán túl voltunk a szertartás félidején, a pap -már elmondta a beszédét, s nekünk csak — sokakkal együtt — a templomajtón kívül jutott hely! Aztán az énekek. Egytől egyig, amelyeket a tévében Paskai bíboros miséjén hallhattunk. Szent István dicsérete. Majd egy másik, szinte himnikus ének: „Magyar- országról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról!” Megkönnyeztük ... Ezt ők énekelték. Akik mai hazájukban is ragaszkodnak őseik nyelvéhez, történelméhez, és érzelmeikben, gondolataikban erősen kötődnek az anyanemzethez is. Csehszlovák állampolgárként, de magyarságukat megőrizve kívánnak élni őseik földjén. S ezt a szlovák nemzetiségi politika igyekszik "honorálni, néhol kétnyelvű feliratokkal, óvodákkal, iskolákkal... Hát ez pergett végig bennem, ahogy hallgattam Dufay, Victoria, Bárdos, Rah- manyinov műveit. És ezért nem adott nyugalmat a zene. „Jajt hallottam, és nem tudom feledni.” Még bennünk élnek századunk történelmi sorscsapásai, és aggódásunkat feledtetni — legalábbis enyhíteni — csak a szomszédos országok megnyugtató nemzetiségi politikája tudja. Erdélyben viszont ... „Fáj a földnek és fáj a napnak, s a minden- ségnek fáj dalom, de aki nem volt még magyar, nem tudja, mi a fájdalom!” (Dsida) * Miért a Sziklakápolnában? — Meri elsősorban egyházi zenét játszunk, s ehhez ez a hely kitűnően megfelel — tájékoztatott Sándor Zoltán, a Hassler Kamarakórus vezetője. — Sedon iLászló plébános pedig már régen szeretett volna egy „segélykoncertet” adni, mi többször zenéltünk itt, kért, szívesen jöttünk. (Az együttes egyébként 19S5-ben alakult. Egyesületként működnek. Nemrég jöttek haza egy lengyel- országi kórusversenyről, ahol második helyezést értek el.) „Adjon Isten jó éjszakát!” Lassan a Kodály-dal is elhalkul, s elindul mindenki a maga útján. A zenei élmény még él egy darabig, együtt azzal a jó érzéssel, hogy van még nemzettudat, s valahol mégis csak fellelhető a segítőszándék ... Dobos Klára „Epévé változzék a vu, mit lenyelek, ha léged elfelejtelek! Nyelvemen izzó va$«eget üssenek át, mikor nem téged emlegeti Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint, népem, te szent, te kárhozott, te drága!" Amerikai feleség «■■r C Ha egy férfi az oltár előtt jön rá, hogy nem a mellette álló arát kellene feleségül vennie, hanem annak barátnőjét, de már késő ezen változtatni, abból sokféle bonyodalom származhat. Különösen, ha a férfi olasz és tanárként vendégalkalmazott Amerikában, a feleség meg amerikai és a férjnek is kellene az amerikai állam- polgárság. Ezzel az alaphelyzettel kezdődik a most látható, Giovanni Soldati rendezte olasz film, az Amerikai feleség, amelyből tájékoztatásként egy képet adunk közre. Iskolabővítés emeletráépítéssel millió forintot kellene a közBogácson, a falu' különböző pontjain található épületekben működik az általános iskola. A falu vezetése most azon munkálkodik, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot, ezért tovább bőv-ítik az évtized elején átadott új iskolaépületet. Szajlai Sándor, a helyi tanács elnöke elmondta, hogy a megyei tanács pályázatán nyert pénzből kezdtek bele a bővítésbe. Az 1980-ban átadott iskolát eleve úgy alapozták, hogy a későbbiekben emeletet lehessen építeni rá. Akkor a Mezőkövesdi Építőipari Ktsz kivitelezésében épült a hattantermes iskola, amire 11 millió forintot biztosítottak, azonban a falu lakossága is kivette részét a munkálatokból, 9 millió forintból sikerült befejezni. A megmaradt 2 millióból korszerű berendezéseket, oktatási eszközöket tudtak vásárolni. 1980-ban tehát 11 millióból kompletten meg tudtak valósítani egy kétszintes épületet. Most az egy szint rá- húzása, és egy 300 adagos konyha, valamint egy 100 férőhelyes ebédlő — mert ezek megvalósítását tervezik — 25 millió forintba kerül. — A megyei tanácstól most is sok támogatást kaptunk — sorolja az elnök, — Átvállalták az általános forgalmi adót, valamint 16 millió forint céltámogatást biztosítottak. A fennmaradó 9 .ségnek előteremtenie. Persze konyha és étkező nélkül olcsóbban megúsznánk, de mi szeretnénk a diákok étkezési helyzetén is javítani. Sőt ez a konyha megoldaná a szociális étkeztetés gondját is. Ha nem kapunk külön céltámogatást a konyha létrehozására, akkor el kell adnunk a régi iskolaépületeket, pedig azokra is nagy szükségünk lenne, ugyanis egy rehabilitációs foglalkoztatót, idősek otthonát és egy úttörő vándortábort szeretnénk kialakítani bennük. Az iskolabővítéssel jövő nyáron végzünk. A konyhát a tervek szerint 1989 decemberében kell átadni, de mi szeretnénk, ha ezt' is használatba vehetnék a gyerekek és az idősek már a jövő év szeptemberében. M. K. Cs. Fotó: K. M. A titokzatos 1954-ben egy meleg, de kicsit felhős nyári délutánon a tiszta konyhában hűsölő" családunk különös látogatót kapott. A behajtott, de kilincs-; re nem csukott felső ablakot belökve érkezett. Sárgásvöröses szép gömb formája, volt. önmaga és a plafon körül méltósággal körbe keringőzte kétszer a konyhát, majd a tűzhely csövén át távozott. A felejthetetlen emlék újra íelrémlett, amikor két, évvel ezelőtt a napilapokban olvastam Egely György felhívását. A tudós fizikus, az MTA Fizikai Kutatóintézetének munkatársa kérte a magyar közönséget, hogy írja meg a gömbvillámmal kapcsolatos élményeit. A szép számmal érkezett adatokból és a világirodalom kezdeteitől összegyűlt gömb- villám-emlékekből vezette le Egely a gömbvillámok természetrajzát, ezért kizárólag tapasztalati anyag a könyv tartalma. A tapasztalatokat csoportosította természetük, megjelenési módjuk szerint. Kü-> lön figyelmet szentelt a hatásuknak és a távozásuk módjának. A különböző tárgyakkal való egymásrahatás vizsgálatakor megállapította, hogy ilyenkor térfogati energiaátadás történik. Hogy ez mit jelent, egy példán mutatjuk be. 1978 nyarán a szibériai Habarovszk városában egy fizikus látta, amint egy pocsolyába csapódó gömbvillám egy tizedmásodperc alatt. 20—25 cm vastagságban üvegsalakká olvasztotta a vizes talajt. Szétdurranása, után a környék elektromos vezetékei eléglek. A gömbvillám szívesen tartózkodik rózsafakarók végére tűzött villanykörték között, szereti a tűzhely környékét, megjelent már a telefonból kilépve, műszerfalon és UFO-ként a skót rengetegben. Egyik legemlékezetesebb fellépése a XVI. században volt, mikor egy angol templomban fekete színben jeleni meg. Körbejárt a szószék oldalán, majd szétdurrant óriási hangerővel. A híveket a földre dobálta, sok-sok villám tört belőle elő és a toronyórában levő huzalokat megolvasztotta. Mondanom sem kell, hogy mindenki szentül hitte, hogy az ördög látogatott el hozzájuk, s igyekeztek ezentúl istennek tetszőbb életet élni. Elmeséljük még a skó‘* erdész esetét, aki UFO-naki vélte a gömbvillámot. 1979. november 9-én délelőtt 10 óra körül az erdész szokott kőrútján egy erdei tisztáshoz ért, ahol egy hat méteq átmérőjű szürkésfehér gömböt látott, mely lassú mozgást végzett, teljesen hangtalanul. A gömböt gyűrű vette körül, melynek felső részéből nyúlványok álltak, ki. Ekkor az erdész észrevette, hogy két. kisebb, mintegy fél méter átmérőjű gömb közeledik felé. Ezek is szürkésfehér színűek voltak és nyúlványszerű csápokon gurultak Megálltak az erdész előtt, majd a két oldalára „lépkedtek” és a földhöz érve sziszegő hangot hallattak. Az erdészt ekkor valami nagy erővel a gömb feló vonzotta. A kis gömbök fura, az égő fék szagára emlékeztető szagot árasztottak, az erdész alig kapott levegőt. Utolsó erejével a földre vetette magát, majd elvesztette az eszméletét. Húsz perc múlva tért magához, a kutyája lökdöste az orrát. Kilencven métert kúszott, míg lábra tudott állni és elérte a távolabb parkoló autóját. Később kollégáival visszament a tisztáshoz. Itt 10 cm-es átmérőjű és ugyanilyen mélységű lyukak voltak, felszínük szabálytalan, mely nem emlékeztetett semmiféle szerszám által hagyott nyomra. A lyukakban a föld nem volt összenyomva. A fű alatt a talaj nem volt lenyomva, hanem mintha megifésülték volna a füvet. Egely György az esethez szakszerű magyarázatot fűz, ezt majd az olvasó a könyvben tanulmányozhatja. A gömbvillám legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy a „semmiből” jelenik meg. Egely György nem vonja kétségbe az energiamegmaradás törvényét a gömbvillámok kedvéért, de lehetőségként felveti azt a modellt, „amelyben az ismert három dimenzión kívül egy újabb térdimenziót vezetünk be... Ebben a modellben a gömbvillám egy négy térdimenziós elektrongyűrű, mely két helyen üti át a három- dimenziós teret. Töltését és energiáját keletkezéskor egy villámtól kapja.” Egely György: A titokzatos gömibvillám. Műszaki K. Bp. 1988. Prizma-sorozat. Gyárfás Agnes ORSODf» elmi VAU-ALAT VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK, FIGYELEM! \ AZ IPARCIKK ÁRUHÁZBA MOST ÉRKEZETT TŰZBIZTOS IRATSZEKRÉNY, PÁNCÉLSZEKRÉNY, valamint ROBOTRON ELEKTRONIKUS TÁSKA- ÉS ASZTALI ÍRÓGÉPEK Várja Vásárlóit az Eszperantó téri IPARCIKK ÁRUHÁZ (a Borsod Domus mellett)
