Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

1988. augusztus 27., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7

Vita a gyülekezési és egyesülési jog törvénytervezetéről

A

z MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács ajánlása alapján a Hazafias Népfront keretein belül az év hátralevő részében több nagy jelentőségű törvény- tervezet vitájára kerül sor. Ezúttal a gyülekezési és az egyesülési jog törvénytervezetét közöljük teljes terjedelemben. A Hazafias Népfront Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága, a helyi népfrontbizottságok a társadalmi vitákat szeptember 1-jétől 30-ig szervezik. A megye valamennyi városában és több más településen is biztosítják a megfelelő fórumokat, ahol mindenki véleményt nyilváníthat. (A fórumok időpontjait az Észak-Magyarország- ban később közöljük.) A fórumok, a

vélemények nyilvánosságát lapunk hasábjain is biztosítjuk.

A népfrontbizottságok kérik az állampolgárokat, hogy minél többen vegyenek részt a vitában. Akinek erre nincs lehetősége, a tervezettel kapcsolatos véleményét, javaslatát a jelzett időpontig írásban is eljuttathatja a HNF megyei bizottságának (Miskolc, Széchenyi út 70—72.) Várják, hogy a megye társadalmának valamennyi rétege kifejti álláspontját a tervezetekről. A vitákban való részvételre felkérik a népfrontba tömörülő és a népfront keretében működő szervezeteket is, hogy mozgósítsák tagjaikat a vitafórumokon való részvételre és belátásuk szerint maguk is szervezzenek vitafórumokat.

Tervezet'

1988. évi....törvény

a gyülekezési jogról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gyülekezési jog, mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az Alkotmány 54. §-ának (3) bekezdésében és 64. §-ában foglaltak alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezésével — a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a gyülekezés szabadságát.

(2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével.

2. §

(1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezhetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják és közös álláspontot alakíthatnak ki.

(2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

3. §

A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség' és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek.

4. §

A törvény hatálya nem terjed ki:

a) az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendezvényekre;

b) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre;

c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre;

d) a kulturális rendezvényekre és a sporteseményekre;

e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.

II. fejezet

A rendezvény szervezése és megtartása A rcntlczvény szervezése

5. §

Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyektől.

Tervezef

1988. évi törvény az egyesülési jogról

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az egyesülési jog, mint alapvető szabadság- jog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az Alkotmány 65. §-a alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéséivel — a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát.

(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével.

6. 8

A) változat

(1) A közterületen v’agy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett, időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.

B) változat

(1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a továbbiakban; végrehajtó bizottság titkára) öt nappal a rendezvén)* megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.

(2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságának titkáránál (rendőrségnél) megtehető.

7. 8

(1) Nem kell előzetesen bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg.

(2) Nem mentesül az előzetes bejelentés kötelezettsége alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik.

8. 8

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett rendezvény időpontját; helyszínét, illetőleg útvonalát;

b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;

c) a rendezvényen részt vevők várható létszámát;

d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.

2. §

(•1) Az egyesülési jog alapján az állampolgárok' társadalmi szervezetet hozhatnak létre.

(2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, tömegmozgalom és egyesület formájában működhet.

(3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehozhatnak.

(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget nyilvántartásba vételével szerzi meg.

3. 8

(1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre.

A) változat

(2) A politikai párt alapítására, szervezetére és működésére e törvény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az Alkotmány rendelkezései szerint, e törvény figyelembevételével fejti ki tevékenységét.

A rendezvény megtartása

9. 8

(1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá, ha a bejelentés a 8. §-ban meghatározottakat nem tartalmazza.

(2) A 6. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett.

(3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel.

10. 8

(1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közlésétől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható. A keresetlevélhez csatolni kell az állam- igazgatási szerv határozatát.

(2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell.

11. 8

A hatóság a rendezvén)' megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatározhatja a rendezők számát.

12. 8

(1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti.

(2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt, annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.

(3) A rendezvényen részt vevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen.

B) változat

(2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Népköztársaság Alkotmányának rendelkezései az irányadóak.

C) változat

(2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántartásba vételére nem vonatkoznak; a politikai pártnak a társadalmi rendszerben elfoglalt helyére és szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak.

4. 8

Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olyan alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, illetőleg tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki vagy működése nem rendszeres.

A társadalmi szervezet

5. 8

(1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létrehozott olyan önkormányzattal rendelkező szervezete, amely a

13. §

(1) A rendezvény résztvevőinek magatartásával okozott kárért, a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.

14. 8

(1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja.

(2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia.

(3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie.

(4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható.

15. 8

A helyi tanács, a helyi körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedés- biztonsági, tűzrendészeti és honvédelmi érdekből kivételesen — rendeletben — korlátozhatja egyes ’ közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét.

III. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések Értelmező rendelkezések

IS. 8

E törvény alkalmazásában

a) az állöm biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely:

1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra;

2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen;

3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul;

4. háborús uszításnak minősül, vagy

5. bűncselekmény elkövetésére hív fel.

b) közterület: a mindenki számára igénybe vehető magántulajdonban nem lévő terület, útvonal, út, utca, tér;

c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybe vehető épület.

Záró rendelkezések

47. 8

(1) Ez a törvény 198

................................1-jén

l

ép hatályba.

(2) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a 103. § után a következő címmel és 103/A. §-sal egészül ki:

„Gyülekezési joggal visszaélés”

103. § (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a teivezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül, vágj' a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a megtartását irányítja, illetőleg a hatóság álltai meghatározott feltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

szervezeti és működési szabályzatában meghatározott célra alakul, — a tömegmozgalom kivételével — nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

(2) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt.

6. 8

(1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hogy tömegszervezet és tömeg- mozgalom esetén legalább ezer, egyesület esetén legalább tíz alapító tag a szervezet megalakításának szándékát kimondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.

A) változat

(2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye.

B) változat

(2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat

(Folytatás a S. oldalon)