Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-03 / 184. szám
1988. augusztus 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Alacsony jövedelmű rétegek Borsodban I. A fiatalok esélyei A január elsejével bevezetett adóreform, a kétszámjegyű infláció a magyar társadalom valamennyi rétegének vállára egyre nehezebb terheket helyezett. A megélhetési költségek növekedését ma már képtelenek vagyunk túlmunkával, másod-, harmadállások vállalásával ellensúlyozni. Nemcsak az állami költségvetés deficites, hanem a családi gazdálkodás is mindinkább azzá válik. Az ésszerű takarékosságot fölváltotta a kényszerű spórolás. Mit tehetnek ott, ahol már korábban is szinte az elviselhetetlenség határáig húzták a nadrágszijat? Hogyan boldogulnak a legalacsonyabb jövedelmű rétegek? Milyen helyzetbe kerültek az elmúlt hónapokban a pályakezdő és a dolgozó fiatalok, a nők és a nyugdíjasok? Takarékos technológia A körmendi fakombinátban toldott, ragasztott, rétegelt faszerkez 2tek készülnek Aratás után másodvetés A Szakszervezetek Megyei Tanácsának megbízásából egy munkacsoport a közelmúltban felmérte a kisjövedelmű rétegek életkörülményeit. A tapasztalatokról 1G oldalas összegzés készült. Ez a tájékoztató nem szívderítő olvasmány. Konkrét adatokkal bizonyltja, hogy az alacsony jövedelmű rétegek Borsod-Abaú.i-Zemplénben az országosnál is rosszabb körülmények között élnek. Életszínvonaluk az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent, hiszen területünkön — olvasható a tájékoztatóban — az árak emelkedése az év első három hónapjában 18,5 százalékos volt. Cikksorozatunkban a szak- szervezeti vizsgálódás tapasztalataira alapozva számolunk be a fiatalok, a nők és a nyugdíjasok jelenlegi gondjairól. A félreértések elkerülésére már itt, az első sorokban megjegyezzük, hogy a kép megrajzolásával, az életkörülmények elemzésével nem áll szándékunkban kétségbe vonni ,a reformot. Éppen ellenkező a véleményünk: a reformok elodázása, a bizonytalan gazdaságpolitika vezetett oda, hogy az alacsony jövedelmű rétegek helyzetének gyors, radikális, átfogó javítására jelenleg nincs lehetőségünk. Az iskolából szárnyra bocsátott fiataloknak három, egyre nehezebben megoldha- tó-- feladattal kell megbirkózniuk. Az elhelyezkedés ma már korántsem olyan egyszerű, mint korábban, a megélhetés mind nagyobb erőfeszítéseket kíván, az önálló otthon megteremtése pedig gyakran csak a szép álmok kategóriájába tartozik. A, januári adatok szerint a végzős nyolcadikosok közül szakközépiskolába és gimnáziumba jelentkezettek száma 646'-tal magasabb volt a felvételi keretnél. A szakmunkásképző iskolákban viszont 323-mal kevesebben akartak tovább tanulni, mint amennyi hely volt. Egyszerű kivonással megállapítható tehát, hogy 323 végzős diák számára bezárultak a kapuk — már ami a középiskolai tanulmányokat illeti. Ezek a fiatalok megpróbálnak munkába állni, de mostanában kevés üzem, intézmény fogadja A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a' Pénzügy m iin i szté rium, az Ipari Minlisztérium és az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság ősszel negyedik alkalommal rendezi meg a fővárosban az értékelemzési konferenciát. Az előkészületek már javában tartanak. — A tanácskozás az „Értékelemzés a fejlesztésben" címet kapta, s kiállítással is egybekötjük — hallottuk a szervezőktől. — Legfőbb cé- - lünk, hogy népszerűsítsük, terjesszük az országban az elmúlt fél. évtized hazai értékelemzési tevékenységét. Különösen fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk a termék- szerkezet-, a technológia-, a szolgáltatás- és a szervezetkorszerűsítés terén elért őket tárt karokkal. A szakképzetlen munkaerő iránt radikálisan csökkennek az igények. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben, a középiskolások sem. A középiskolát végzett pályakezdők számára egyre kevesebb munkahelyet ajánlanak fel. Köztudottan az érettségizett lányok vannak a leghátrányosabb helyzetben. Tavaly az első ízben munkát vállalók száma körülbelül kétezerrel haladta meg az álláshelyek számát. Az otthonmaradásra kényszerült, téngő-lengő fiatalok nemcsak anyagi problémát jelentenek a családok számara. Elfoglaltság híján, a tizenévesek nyilván könnyebben sodródnak veszélyes társaságba, vagy ellenkezőleg: bezárkóznak, esetleg reményvesztetté válnak. A prognózisok szerint a következő esztendőben lépnek, vagy lépnének munkába a nagyobb létszámú korosztályok, a demográfiai csúcs gyermekei. Mai szemmel vizsgálva a holnapot, elkerülhetetlennek látszik egy bizonyos nagyságú ifjúsági munkanélküliség. A probléma kézben tartására már most fel kell készülni, konkrét intézkedéseket kell tenni. Különben magas létszámú réteg életkörülményei válhatnak elviselhetetlenné, szinte kilátástalanná. A személyi jövedelemadó rendszerének bevezetése óta csupán hat hónap telt el. A fél esztendő még nem elegendő arra, hogy annak összes kedvező és kedvezőtlen hatásáról kiérlelt véleményt alkossunk. Annyi viszont már most bizonyos; a progresszíven növekedő elvonás a már munkába állt fiataloknál teljesítményvisz- szatartáshoz vezet. A túlmunka korábban általános volt a fiatalok körében, hiszen sokuk csak a második, vagy a harmadik gazdaság segítségével építhetett lakást, alapozhatta meg egzisztenciáját. A szakszervezeti felmérés szerint a túlórákért és pluszban teljesített műszakokért kifizetett bért olyannyira megterheli a jövedelemadó, hogy sokan már nem vállalják a többletmunkát. A korábbinál jóval kisebb vonzereje van a másodállásoknak, a gazdasági munkaközösségeknek. Ugyanakkor egyértelműen a kedértékelemzési eredményeket. Ezek ugyanis igazolják, hogy a szakszerűen alkalmazott értékelemzés, mint a meglevő szellemi tőke célszerű kihasználásának * eszköze, hathatósan segítheti a vállalatokat a kormány intenzív fejlesztési politikájának m egva 1 ósitásáb an. Aligha kelll bizonygatni, milyen nagy jelentősége van mindennek éppen napjainkban, amikor a népgazdaság, a gazdálkodó szervezetek a s z er keze t á t alakítás megany- nyi gondjával küzdenek, s amikor minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy a kibontakozás, a stabilizáció e területén előbbre léphessen ék. — Nagy az érdeklődés. Már eddig mintegy háromvezményes adózás következménye, hogy az idén az előző évekénél lényegesen több fiatal kezdett mezőgazdasági kistermelésbe. Közülük kevesen számítottak viszont a nyomott árakra, egyes zöldségfélék és gyümölcsök idei dömpingjére. A tapasztalatok szerint a fiatalok, de az idősebbek körében is sokan törekednek az adózatlan jövedelmek megszerzésére. Már létezik az úgynevezett „feketegazdaság”, amelyben ellenőrizhetetlen a pénzmozgás és a jövedelem. Mindemellett az áremelkedés, az infláció sok fiatal házaspár anyagi helyzetét ingatta és ingatja meg napjainkban. Életszínvonaluk a minimálisra csökken, s természetesen mérséklődik a gyermekvállalási készség. 1981 és 1985 között az egy lakásra jutó nettó építési költség Borsodban 53,6 százalékkal nőtt, szemben az országos átlaggal, amely 48,4 százalék volt. Ha figyelembe vesszük az 1986- os, valamint a tavalyi építőanyag-, szállítási és egyéb költségeket, nem nehéz megállapítanunk, az építkezők erőn felüli terheket vállalnak magukra. Mégis, viszonylag sokan szánják el magukat az építkezésre, mert az állami lakásépítés évről évre visszaszorul. Az elmúlt esztendőkben, évtizedekben számtalan program, elképzelés született a fiatalok lakásgondjainak megoldására. Van, amelyiket sikerült teljesíteni, van, amelyik a papíron maradt, s a lakáshiány újratermelődik. A szociális bérlakásra várók száma alig-alig csökken, s több családnak még a használatbavételi díj kifizetése is gondot okoz. Nem beszélve arról, hogy az igénybe vehető kölcsönök, kedvezmények reálértéke folyamatosan csökken. Az OTP-kölcsönkamatok legutóbbi emelése, az újabb korlátozások bevezetése további romláshoz vezetett. Számtalan helyszínen, fórumon elhangzott, elhangzik: a fiataloknak csak akkor van esélyük az önálló otthon megteremtésére, megszerzésére, ha jó családi háttérrel rendelkeznek. Az elvált szülők gyermekei, á rendezetlen életű családokban felnövekvő fiatalok számára ma egyszerűen reménytelen lakást vásárolni, vagy otthont építeni. Egy tavalyi szociológiai vizsgálat szerint Miskolc cigánylakosságának negyven százaléka (majdnem a fele!) 15 éven aluli, ami jelzi, milyen sok gyermek eltartásáról kell, vagy kellene a cigánycsaládokban gondoskodni. A munkanélküliség veszélye elsősorban őket fenyegeti. Udvardy József Következik: Ismét divat a befőzés. százan jelentkeztek az ország minden részéből, természetesen borsodi,ák is. Azon leszünk, hogy miinél több ismeretanyagot kapjanak a konferencia kát napján. Ezért meghívtunk neves külföldi előadókat is, akik biztosan szolgálnak majd számos hasznosítható újdonsággal. A plenáris ülésen kiemelt szerepet kap majd a népgazdasági feladatokat segítő fejlesztési tevékenység. Az előadásolkaíb gyakorlati példákkal támasztja majd ailá a kiállítási, anyag, amely bemutatja a ráfordításcsökkentő, az anyag- és energiatakarékossági, valamint a technoló^iakorsze- rűsitési, a kormányprogramokhoz kapcsolódó lehetőségeket. —ny—s— Az öntözésre, tarlóhántásra. másodvetésre összpontosíthatták az erőket a mező- gazdasági nagyüzemekben vasárnap, hiszen az országban lényegileg befejeződött a búza aratása. Teljes kapacitással üzemeltek az öntözőberendezések Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. Például a kunszentmártoni Körös menti Tsz-ben nappal és éjszaka hét berendezés adaElsőként a PVC-gyártás során, a korábbi acetilénbázist váltották ki, helyette a vi- nil'kloridot teljes egészében etilénbázison állítják élő. Ugyancsak jelentős energiamegtakarítást tett lehetővé a hulladékhidrogén ammóniagyártásra történő felihasználása is. Az energiaracionalizálási program részeként megoldották a sósavüzemi grafit-anódok cseréjét is, fém-anódokra, és ez a változtatás is igen jelentős mennyiségű energia megtakarítását eredményezte. — A gyárban végrehajtott racionalizálási program összhangban van a központi igényekkel. — mondja Bordás Zoltán, energiaellátási főosztályvezető. — Az energia felhasználásának mérséklését ugyanis úgy hajtottuk végre, hogy közben a gyár termelési értéke 8,5 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra növekedett. A program végrehajtása érdekében valamennyi technológiát felülvizsgáltunk, és ezekből a vizsgálatokból nem maradt ki az 1978-ban üzembe helyezett, akkor világszínvonalúnak tartott PVC—III. gyár technológiai rendszere sem — folytatta a főosztályvezető. golta a vizet a kukoricára, szójára. Huszonnégy óránként 43 és fél ezer köbméter vízzel enyhítették a növények szomjúságát. A mesterséges csapadékpótlás megtérülő befektetésnek ígérkezik: a tartós szárazság ellenére jól fejlődnek a kukoricacsövek. Borsod megyében megkezdték a lucerna idei harmadik kaszálását. TokajAz üzemelés technológiai tapasztalatait felhasználva, a hőhasznosítás lehetőségeit is figyelembe vettük. A vizsgálódás eredményei alapján úgy találtuk, hogy a vinil- klorid gyártásánál komplex energiaracionalizálás végezhető a gyártási technológia megváltoztatásával. Ez külföldi fél bevonásával, két lépcsőben, 1987-ben 450 millió forintos költséggel meg is kezdődött. Az első lépcsőben a diklóretán-bontó berendezést hőhasznosító rendszerrel láttuk el, amelynek során a bontokemence 550 °C (hőjét gőztermelésre használjuk fel. Á második lépcső megvalósítása során — amely az idén fejeződött be — egy olyan új technológiát alakítottunk ki a diklóretán gyártásánál, amelynél a reakció gőzfázisban játszódik le. Ennek során olyan tisztaságú, vízmentes termék keletkezik, aminél nincs szükség víztelenítő, illetve desztilláló kolonnára. Ezekkel a változtatásokkal évente 256 ezer tonna gőz termelhető, illetve 4600 MWó elektromos energia takarítható meg. Mindezek értéke egy esztendő alatt 160 millió forintot tesz ki, azaz a beHegyalja és a Bükk-vidék egyes szőlőtábláin pedig porzással. permetezéssel védekeztek a lisztharmat ellen. A Duna—Tisza közén a zab. és a rozs aratása ad még munkát a kombájnoknak. Szintén jól halad a szalma bálázása és a tarlóhántás. Sok gazdaságban megkezdték, néhol már befejezték a zöldbab, az uborka, a rozs másodvetését. ruházás 2,5 év alatt teljes egészében megtérül. A Borsodi Vegyi Kombinát számára rendkívül fontos veit ez a program — mondja a főosztályvezető. — Ugyanis korábban a Borsodi Hőerőműtől naponta 35—36 tonna gőzt igényeltünk, most pedig ezt a gőzmeny- nyiséget az új üzemeinkben hasznosíthatjuk. És itt térünk rá arra, hogy ez szinte' feltétele volt annak, hogy az MDI üzem megépülhessen. Az előbb említett energiaracionalizálási program eredményeként termelt gőz teljes egészében kielégíti az új MDI üzem gőzszükségletét. azaz az új üzem belépésével sem jelentkezik a vállalat újabb igényekkel. A vállalatnál az energiafogyasztás csökkentése érdekében meghirdetett program ezzel nem fejeződött be. A BVK egy újabb kölcsönigényt nyújtott be a Világbankhoz, az oxigénüzemi nitrogénelőállitás korszerűsítésére. Ezzel a változtatással évente 40 ezer MW óra villamos energia takarítható meg. Ugyancsak foglalkoznak az ammóniagyártás korszerűsítésének gondolatával is, amit a 90-es években szeretnének valóra váltani. Hajdú Gábor Értékélemzési konferencia és kiállítás Több száz milliós megtakarítás Az energiaracionalizálás sikeres programja a BVK-ban 1980-ban a Borsodi Vegyi Kombinát energiafogyasztása 21,5 petajoule volt, ami nagyjából megegyezett a magyar könnyűipar teljes energiaszükségletével. A második olajárrobbanással összefüggésben az energiaárak emelkedése válaszút elé állította a vállalat vezetőit, meddig képes elviselni a gyár a magas energiaárakat, ezzel összefüggésben a termelési költségeket, illetve mit lehet tenni a költségek csökkentése érdekében. A felismerést követően a gyár vezetése hosszabb távra szóló energiaracionalizálási programot fogadott el, amelyben célul tűzték ki a felhasznált energia jelentős mérséklését. Ennek a programnak az eddigi megvalósítása során az energiaszükségletet jelentősen sikerült csökkenteni, és ma a vállalat csupán 18 petajoule energiát fogyaszt.
