Észak-Magyarország, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

1988. augusztus 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Alacsony jövedelmű rétegek Borsodban I. A fiatalok esélyei A január elsejével bevezetett adóreform, a kétszám­jegyű infláció a magyar társadalom valamennyi rétegé­nek vállára egyre nehezebb terheket helyezett. A megél­hetési költségek növekedését ma már képtelenek va­gyunk túlmunkával, másod-, harmadállások vállalásával ellensúlyozni. Nemcsak az állami költségvetés deficites, hanem a családi gazdálkodás is mindinkább azzá válik. Az ésszerű takarékosságot fölváltotta a kényszerű spó­rolás. Mit tehetnek ott, ahol már korábban is szinte az elviselhetetlenség határáig húzták a nadrágszijat? Ho­gyan boldogulnak a legalacsonyabb jövedelmű rétegek? Milyen helyzetbe kerültek az elmúlt hónapokban a pá­lyakezdő és a dolgozó fiatalok, a nők és a nyugdíjasok? Takarékos technológia A körmendi fakombinátban toldott, ragasztott, rétegelt faszerkez 2tek készülnek Aratás után másodvetés A Szakszervezetek Megyei Tanácsának megbízásából egy munkacsoport a közel­múltban felmérte a kisjö­vedelmű rétegek életkörül­ményeit. A tapasztalatokról 1G oldalas összegzés készült. Ez a tájékoztató nem szív­derítő olvasmány. Konkrét adatokkal bizonyltja, hogy az alacsony jövedelmű ré­tegek Borsod-Abaú.i-Zemp­lénben az országosnál is rosszabb körülmények kö­zött élnek. Életszínvonaluk az átlagosnál nagyobb mér­tékben csökkent, hiszen te­rületünkön — olvasható a tájékoztatóban — az árak emelkedése az év első há­rom hónapjában 18,5 száza­lékos volt. Cikksorozatunkban a szak- szervezeti vizsgálódás ta­pasztalataira alapozva szá­molunk be a fiatalok, a nők és a nyugdíjasok jelenlegi gondjairól. A félreértések elkerülésére már itt, az első sorokban megjegyezzük, hogy a kép megrajzolásával, az életkörülmények elemzé­sével nem áll szándékunk­ban kétségbe vonni ,a re­formot. Éppen ellenkező a véleményünk: a reformok elodázása, a bizonytalan gazdaságpolitika vezetett oda, hogy az alacsony jö­vedelmű rétegek helyzeté­nek gyors, radikális, átfogó javítására jelenleg nincs le­hetőségünk. Az iskolából szárnyra bo­csátott fiataloknak három, egyre nehezebben megoldha- tó-- feladattal kell megbir­kózniuk. Az elhelyezkedés ma már korántsem olyan egyszerű, mint korábban, a megélhetés mind nagyobb erőfeszítéseket kíván, az ön­álló otthon megteremtése pe­dig gyakran csak a szép álmok kategóriájába tarto­zik. A, januári adatok szerint a végzős nyolcadikosok kö­zül szakközépiskolába és gimnáziumba jelentkezettek száma 646'-tal magasabb volt a felvételi keretnél. A szak­munkásképző iskolákban vi­szont 323-mal kevesebben akartak tovább tanulni, mint amennyi hely volt. Egyszerű kivonással megál­lapítható tehát, hogy 323 végzős diák számára bezá­rultak a kapuk — már ami a középiskolai tanulmányo­kat illeti. Ezek a fiatalok megpróbálnak munkába áll­ni, de mostanában kevés üzem, intézmény fogadja A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a' Pénzügy m iin i szté rium, az Ipari Minlisztérium és az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság ősszel negyedik al­kalommal rendezi meg a fő­városban az értékelemzési konferenciát. Az előkészüle­tek már javában tartanak. — A tanácskozás az „Ér­tékelemzés a fejlesztésben" címet kapta, s kiállítással is egybekötjük — hallottuk a szervezőktől. — Legfőbb cé- - lünk, hogy népszerűsítsük, terjesszük az országban az elmúlt fél. évtized hazai ér­tékelemzési tevékenységét. Különösen fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk a termék- szerkezet-, a technológia-, a szolgáltatás- és a szerve­zetkorszerűsítés terén elért őket tárt karokkal. A szak­képzetlen munkaerő iránt radikálisan csökkennek az igények. Nincsenek irigylés­re méltó helyzetben, a kö­zépiskolások sem. A közép­iskolát végzett pályakezdők számára egyre kevesebb munkahelyet ajánlanak fel. Köztudottan az érettségizett lányok vannak a leghátrá­nyosabb helyzetben. Tavaly az első ízben munkát vál­lalók száma körülbelül két­ezerrel haladta meg az ál­láshelyek számát. Az ott­honmaradásra kényszerült, téngő-lengő fiatalok nem­csak anyagi problémát je­lentenek a családok száma­ra. Elfoglaltság híján, a ti­zenévesek nyilván könnyeb­ben sodródnak veszélyes társaságba, vagy ellenkező­leg: bezárkóznak, esetleg reményvesztetté válnak. A prognózisok szerint a kö­vetkező esztendőben lépnek, vagy lépnének munkába a nagyobb létszámú korosztá­lyok, a demográfiai csúcs gyermekei. Mai szemmel vizsgálva a holnapot, elke­rülhetetlennek látszik egy bizonyos nagyságú ifjúsági munkanélküliség. A problé­ma kézben tartására már most fel kell készülni, konk­rét intézkedéseket kell ten­ni. Különben magas létszá­mú réteg életkörülményei válhatnak elviselhetetlenné, szinte kilátástalanná. A személyi jövedelemadó rendszerének bevezetése óta csupán hat hónap telt el. A fél esztendő még nem elegendő arra, hogy annak összes kedvező és kedvezőt­len hatásáról kiérlelt véle­ményt alkossunk. Annyi vi­szont már most bizonyos; a progresszíven növekedő el­vonás a már munkába állt fiataloknál teljesítményvisz- szatartáshoz vezet. A túl­munka korábban általános volt a fiatalok körében, hi­szen sokuk csak a második, vagy a harmadik gazdaság segítségével építhetett lakást, alapozhatta meg egziszten­ciáját. A szakszervezeti felmérés szerint a túlórákért és pluszban teljesített műsza­kokért kifizetett bért oly­annyira megterheli a jöve­delemadó, hogy sokan már nem vállalják a többlet­munkát. A korábbinál jóval kisebb vonzereje van a má­sodállásoknak, a gazdasági munkaközösségeknek. Ugyan­akkor egyértelműen a ked­értékelemzési eredményeket. Ezek ugyanis igazolják, hogy a szakszerűen alkalmazott értékelemzés, mint a megle­vő szellemi tőke célszerű kihasználásának * eszköze, hathatósan segítheti a vál­lalatokat a kormány inten­zív fejlesztési politikájának m egva 1 ósitásáb an. Aligha kelll bizonygatni, milyen nagy jelentősége van mindennek éppen napjaink­ban, amikor a népgazdaság, a gazdálkodó szervezetek a s z er keze t á t alakítás megany- nyi gondjával küzdenek, s amikor minden lehetőséget meg kell ragadniuk, hogy a kibontakozás, a stabilizáció e területén előbbre léphes­sen ék. — Nagy az érdeklődés. Már eddig mintegy három­vezményes adózás következ­ménye, hogy az idén az elő­ző évekénél lényegesen több fiatal kezdett mezőgazdasá­gi kistermelésbe. Közülük kevesen számítottak viszont a nyomott árakra, egyes zöldségfélék és gyümölcsök idei dömpingjére. A tapasz­talatok szerint a fiatalok, de az idősebbek körében is sokan törekednek az adózat­lan jövedelmek megszerzé­sére. Már létezik az úgyne­vezett „feketegazdaság”, amelyben ellenőrizhetetlen a pénzmozgás és a jövedelem. Mindemellett az áremel­kedés, az infláció sok fia­tal házaspár anyagi helyze­tét ingatta és ingatja meg napjainkban. Életszínvona­luk a minimálisra csökken, s természetesen mérséklő­dik a gyermekvállalási kész­ség. 1981 és 1985 között az egy lakásra jutó nettó építési költség Borsodban 53,6 szá­zalékkal nőtt, szemben az országos átlaggal, amely 48,4 százalék volt. Ha fi­gyelembe vesszük az 1986- os, valamint a tavalyi épí­tőanyag-, szállítási és egyéb költségeket, nem nehéz megállapítanunk, az építke­zők erőn felüli terheket vállalnak magukra. Mégis, viszonylag sokan szánják el magukat az építkezésre, mert az állami lakásépítés évről évre visszaszorul. Az elmúlt esztendőkben, évti­zedekben számtalan prog­ram, elképzelés született a fiatalok lakásgondjainak megoldására. Van, amelyi­ket sikerült teljesíteni, van, amelyik a papíron maradt, s a lakáshiány újratermelő­dik. A szociális bérlakásra várók száma alig-alig csök­ken, s több családnak még a használatbavételi díj ki­fizetése is gondot okoz. Nem beszélve arról, hogy az igénybe vehető kölcsönök, kedvezmények reálértéke folyamatosan csökken. Az OTP-kölcsönkamatok leg­utóbbi emelése, az újabb korlátozások bevezetése to­vábbi romláshoz vezetett. Számtalan helyszínen, fóru­mon elhangzott, elhangzik: a fiataloknak csak akkor van esélyük az önálló otthon megteremtésére, megszerzé­sére, ha jó családi háttér­rel rendelkeznek. Az elvált szülők gyermekei, á rende­zetlen életű családokban felnövekvő fiatalok számá­ra ma egyszerűen remény­telen lakást vásárolni, vagy otthont építeni. Egy tavalyi szociológiai vizsgálat szerint Miskolc cigánylakosságának negy­ven százaléka (majdnem a fele!) 15 éven aluli, ami jelzi, milyen sok gyermek eltartásáról kell, vagy kel­lene a cigánycsaládokban gondoskodni. A munkanél­küliség veszélye elsősorban őket fenyegeti. Udvardy József Következik: Ismét divat a befőzés. százan jelentkeztek az or­szág minden részéből, ter­mészetesen borsodi,ák is. Azon leszünk, hogy miinél több ismeretanyagot kapja­nak a konferencia kát nap­ján. Ezért meghívtunk ne­ves külföldi előadókat is, akik biztosan szolgálnak majd számos hasznosítható újdonsággal. A plenáris ülé­sen kiemelt szerepet kap majd a népgazdasági felada­tokat segítő fejlesztési tevé­kenység. Az előadásolkaíb gya­korlati példákkal támasztja majd ailá a kiállítási, anyag, amely bemutatja a ráfordí­táscsökkentő, az anyag- és energiatakarékossági, vala­mint a technoló^iakorsze- rűsitési, a kormányprogra­mokhoz kapcsolódó lehetősé­geket. —ny—s— Az öntözésre, tarlóhántás­ra. másodvetésre összponto­síthatták az erőket a mező- gazdasági nagyüzemekben vasárnap, hiszen az ország­ban lényegileg befejeződött a búza aratása. Teljes kapacitással üze­meltek az öntözőberendezé­sek Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. Pél­dául a kunszentmártoni Kö­rös menti Tsz-ben nappal és éjszaka hét berendezés ada­Elsőként a PVC-gyártás so­rán, a korábbi acetilénbázist váltották ki, helyette a vi- nil'kloridot teljes egészében etilénbázison állítják élő. Ugyancsak jelentős energia­megtakarítást tett lehetővé a hulladékhidrogén ammó­niagyártásra történő felihasz­nálása is. Az energiaracio­nalizálási program részeként megoldották a sósavüzemi grafit-anódok cseréjét is, fém-anódokra, és ez a vál­toztatás is igen jelentős mennyiségű energia megta­karítását eredményezte. — A gyárban végrehajtott racionalizálási program össz­hangban van a központi igényekkel. — mondja Bor­dás Zoltán, energiaellátási főosztályvezető. — Az ener­gia felhasználásának mér­séklését ugyanis úgy hajtot­tuk végre, hogy közben a gyár termelési értéke 8,5 milliárd forintról 14,5 milli­árd forintra növekedett. A program végrehajtása érde­kében valamennyi technoló­giát felülvizsgáltunk, és ezekből a vizsgálatokból nem maradt ki az 1978-ban üzembe helyezett, akkor vi­lágszínvonalúnak tartott PVC—III. gyár technológiai rendszere sem — folytatta a főosztályvezető. golta a vizet a kukoricára, szójára. Huszonnégy órán­ként 43 és fél ezer köbmé­ter vízzel enyhítették a nö­vények szomjúságát. A mes­terséges csapadékpótlás meg­térülő befektetésnek ígérke­zik: a tartós szárazság elle­nére jól fejlődnek a kukori­cacsövek. Borsod megyében meg­kezdték a lucerna idei har­madik kaszálását. Tokaj­Az üzemelés technológiai tapasztalatait felhasználva, a hőhasznosítás lehetőségeit is figyelembe vettük. A vizs­gálódás eredményei alapján úgy találtuk, hogy a vinil- klorid gyártásánál komplex energiaracionalizálás végez­hető a gyártási technológia megváltoztatásával. Ez kül­földi fél bevonásával, két lépcsőben, 1987-ben 450 mil­lió forintos költséggel meg is kezdődött. Az első lépcső­ben a diklóretán-bontó be­rendezést hőhasznosító rend­szerrel láttuk el, amelynek során a bontokemence 550 °C (hőjét gőztermelésre hasz­náljuk fel. Á második lépcső megva­lósítása során — amely az idén fejeződött be — egy olyan új technológiát alakí­tottunk ki a diklóretán gyártásánál, amelynél a re­akció gőzfázisban játszódik le. Ennek során olyan tisz­taságú, vízmentes termék keletkezik, aminél nincs szükség víztelenítő, illetve desztilláló kolonnára. Ezek­kel a változtatásokkal éven­te 256 ezer tonna gőz ter­melhető, illetve 4600 MWó elektromos energia takarít­ható meg. Mindezek értéke egy esztendő alatt 160 millió forintot tesz ki, azaz a be­Hegyalja és a Bükk-vidék egyes szőlőtábláin pedig por­zással. permetezéssel véde­keztek a lisztharmat ellen. A Duna—Tisza közén a zab. és a rozs aratása ad még munkát a kombájnok­nak. Szintén jól halad a szalma bálázása és a tarló­hántás. Sok gazdaságban megkezdték, néhol már be­fejezték a zöldbab, az ubor­ka, a rozs másodvetését. ruházás 2,5 év alatt teljes egészében megtérül. A Borsodi Vegyi Kombi­nát számára rendkívül fon­tos veit ez a program — mondja a főosztályvezető. — Ugyanis korábban a Borsodi Hőerőműtől naponta 35—36 tonna gőzt igényeltünk, most pedig ezt a gőzmeny- nyiséget az új üzemeinkben hasznosíthatjuk. És itt té­rünk rá arra, hogy ez szinte' feltétele volt annak, hogy az MDI üzem megépülhessen. Az előbb említett energia­racionalizálási program eredményeként termelt gőz teljes egészében kielégíti az új MDI üzem gőzszükségle­tét. azaz az új üzem belépé­sével sem jelentkezik a vál­lalat újabb igényekkel. A vállalatnál az energia­fogyasztás csökkentése érde­kében meghirdetett program ezzel nem fejeződött be. A BVK egy újabb kölcsön­igényt nyújtott be a Világ­bankhoz, az oxigénüzemi nitrogénelőállitás korszerűsí­tésére. Ezzel a változtatással évente 40 ezer MW óra vil­lamos energia takarítható meg. Ugyancsak foglalkoz­nak az ammóniagyártás kor­szerűsítésének gondolatával is, amit a 90-es években szeretnének valóra váltani. Hajdú Gábor Értékélemzési konferencia és kiállítás Több száz milliós megtakarítás Az energiaracionalizálás sikeres programja a BVK-ban 1980-ban a Borsodi Vegyi Kombinát energiafogyasztása 21,5 petajoule volt, ami nagyjából megegyezett a magyar könnyű­ipar teljes energiaszükségletével. A máso­dik olajárrobbanással összefüggésben az energiaárak emelkedése válaszút elé állí­totta a vállalat vezetőit, meddig képes el­viselni a gyár a magas energiaárakat, ezzel összefüggésben a termelési költségeket, il­letve mit lehet tenni a költségek csökken­tése érdekében. A felismerést követően a gyár vezetése hosszabb távra szóló energia­racionalizálási programot fogadott el, amelyben célul tűzték ki a felhasznált energia jelentős mérséklését. Ennek a prog­ramnak az eddigi megvalósítása során az energiaszükségletet jelentősen sikerült csökkenteni, és ma a vállalat csupán 18 petajoule energiát fogyaszt.

Next

/
Thumbnails
Contents