Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

1988. július 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mindennapi italunk Törekvések a tejminöség javítására Az áremelés óta csökkent a fogyasztás A kenyér mellett a tej az az élelmiszer, amelynek minősége leginkább felkorbácsolja az indulatokat. Kisgyermekeket nevelő csa­ládoknál létfontosságú a tej. megelőzve minden egyéb élelmiszert. Sajnos, az utób­bi időben ismét sok a panasz a tej eltart­hatóságára: forraláskor összemegy és a felforrlan hűtőszekrényben tárolt tej is kél nap alatt megromlik. Többen tapasztalták, hogy a ma vásárolt tejeszacskón holnapi dátum van feltüntetve. Bereznay Ferenchez, a Borsod Megyei Tejipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhe­lyetteséhez továbbítottuk az észrevételeket. — Ami a kérdések kereskedelmi vonat­kozásai! illeti, azt tudom mondani, hogy a rendelések intézését, a szállítások módját korszerűsítette vállalatunk. Számítógép se-, gítségével tartjuk nyilván a kiskereskedel­mi rendeléseket és igen rugalmasan kezel­jük a módosításokat. Kőt kiskocsit állítot­tunk be, hogy a pótrendeléseknek is gyor­san eleget tudjunk tenni. Ha a boltvezető kevesebbre módosítja megrendelését, elfo­gadjuk. Miskolcon és a városokban napon­ta kétszer szállítunk tejet a boltokba, a fa­lusi boltokba, ahol nincs, vagy kevés a hű­tő kapacitás, éjszaka és a hajnali órákban termoszkocsikban visszük a tejet. Mindeze­ket azért sorolom, mert a tej a szállítás, il­letve a bolti tárolás idején károsodhat el­sősorban. Hogy másnapi dátummal kerül forgalomba a tej? Télen két napra szava­toljuk a tejet, olyankor ez természetes. Hogy Miskolcon ez a nyári napokban is előfordul, annak az az oka, hogy az Állat­egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­mással, valamint a Köjállal és a kereske­delemmel közösen azon munkálkodunk, hogy a miskolci üzemünkben csomagolt tej ilyenkor is kél napra legyen szavatolható. Ennek szigorúak a feltételei, de a kísérle­teink sikeresek. Hogy mindezek ellenére előfordulnak panaszok, vitathatatlan. Bőven van még tennivalónk, és nemcsak nekünk, hanem a termelőknek és a kereskedelem­nek is. — Hogyan alakul az ellátási körzet fo­gyasztása a január 2-i áremelés után? — Vállalatunk 1,1 millió ember számá­ra gyárt és forgalmaz tejet, tejterméket. Az idei árbevételi tervünk 2,5 milliárd, a ter­melési értékterv 1.7 milliárd forint. Ilyen nagy számok mellett a fogyasztás változá­sa nagy összegű eltéréseket produkál. Az elmúlt 17 évben kétszer volt áremelés, de egyik sem befolyásolta a fogyasztás dina­mikus növelését. A mostani radikális eme­lés már igen. Folyadék- és zsíralapon szá­molva is kevesebbel értékesítünk. — A magyar fogyasztás, főként tejtermé­kekből meg sem közelíti az európai átla­gol. Vajból egyötöde, sajtból még ennél is kevesebb fogy. Ilyen áremelkedés után még kevésbé tudunk lépést tartani a korszerű táplálkozási követelményekkel. — Sajnos így van. Azt remélhetően min­denki tudja, hogy az áremelésből a tejipar­nak semmi haszna sincs. Ám, hogy szüksé­ge volt rá a népgazdaságnak, azt azzal tu­dom igazolni, hogy még ma is jelentős az árkiegészítés, a tejen 23, a sajtok egy ré­szén 14, a vajon pedig 35 százalék. — Mit tudnak tenni, hogy a legszegé­nyebb réteg is hozzájusson azért a tejhez? — Egyre több, csökkentett zsírtartalmú tejet, tejfölt forgalmazunk. Ezek olcsób­bak. És egészségesebbek is. Egyre többen vásárolják. — Miért nein lehet rendszeresen kapni tarlós, féltartós tejet? — Meri! egyedüli gyártója a Budapesti Tejipari Vállalat nem jut elég nyugati im­port csomagolóanyaghoz. Emiatt kihaszná­latlan kapacitással dolgozik. — Visszatérve az alapkérdéshez: mi minden szükséges ahhoz, hogy a tej kel­lemes ízű és néhány napig eltartható le­gyen? — Kibővítem" a kérdési azzal, hogy a tej a maga biológiai eredetiségében, összes enzimjeivel és vitaminjaival kerüljön a fogyasztó asztalára. Mert hiszen ez a cé­lunk — mondja Vass Péter, a vállalat ter­melési és műszaki igazgatóhelyettese. — Én mindenekelőtt az akaratot, a szakmai tudást, az emberi tevékenységet említem és csak másodsorban a technikát, az anya­giakat. A tej minősége függ a tehén fajtá­jától, takarmányozásától, aztán a tej ke­zelésétől és végül a tárolásától. 1984 óta a nagyüzemektől felvásárolt tejet bakterio­lógiáikig osztályozzuk, az első osztályúért 10 fillér felárat fizetünk. A nagyüzemi lej 40 százaléka első osztályú, ami azt jelenti, hogy 1 milliliter lejben 500 ezer a csíra­szám. Hogy ezt az arányt fokozni lehessen, növelni kellene a felárat. Nagy tartalékok vannak még a mezőgazdaságban, de ná­lunk is. Lemezpasztőreink 93—99 százalék­ban elpusztítják a mikroorganizmusokat, de a megmaradó 1—2 százalék elég ahhoz, hogy a tejsavbaktériumok elszaporodjanak, megsavanyítsák a tejet. Ennek lassításához kell a folyamatos hűtés. Ezek a baktériu­mok 15 perc alatt megduplázódnak. Ha nincs t—10 fok ala hűtve a Ic'j. egv óra múlva már savanvodni kezd, mert a csira­mennyiség eléri a 320 ezret, kél-három órán belül pedig tönkremegy ennek a csodálatos anyagnak a szerkezete. — Tehát a higiénián és a hűtésen áll vagy bukik minden. — Tizennyolc éves a miskolci tejüzem. A berendezések egy része elavult. A tá­rolóedények cseréjével megkezdődött a re­konstrukciós folyamat. Korszerű tárolósiló­kat, pasztőrözőket. fölözőkel helyezünk üzembe, automatizáljuk a feldolgozó vona­lakat. És hogy a miskolci tejüzem gyártó­kapacitása növekedjék, a szállítási Idő és költség csökkenjen, termelőszövetkezetek­kel közösen létesítünk üzemeket. Encsen és Tiszalúcon készül el elsőként az üzem, ké­sőbb pedig Putnok térségében valahol. Korszerűsítjük a mezőkövesdi üzemet is. ahol juhsajt és trappista sajt készül. Ja­vítjuk a technológiát a sátoraljaújhelyi üzemünkben is. A rekonstrukciós folyamat végén, négy-öt év múlva — hütőlánc biz­tosítása mellett — garantálni tudjuk a tej négynapos eltarthatóságát. — Említette, hogy a vidéki üzemek te­hermentesítik majd a miskolci tejüzemet. Mire használják a felszabaduló kapacitást? — Igényes termékek gyártására. 1978-tól gyártjuk francia—NSZK íicenc alapjan a Gervais és Damme túrókrémeket, habokat. Szállítunk Budapestre és a Dunántúlra is. Sikeres termék, több fogyna belőle. Nem­sokára megjelenünk az egres ízesítésű lu- rókrémmel, később pedig tormásat is gyár­tunk és más zöldségeken is gondolkodunk. Végezetül megkérdeztük a miskolci Pát­ria ABC-áruház vezetőjét, hozzájuk érke­zik-e savanyú tej? Elmondta, hogy elenxe- sző a reklamációk száma. Tapasztalatból tudja, hogy nagyon sok múlik a boltok hű­tőinek hatásfokán, az ö hűtőik most kifo­gástalanok. de. ha romlani kezd a szerke­zet és nem hideg, csak hűvös a hűtők le­vegője, hiába a napi kétszeri szállítás, a tej megsavanyodik. Lévay Györgyi Uj Tisza-híd a régi mellett A régi pillérekre helyezik a hid acélszerkezetét Az ágazat egyik legjelentősebb célcsoportos beruházása A Közlekedési Minisztéri­um rendelkezésére álló fej­lesztési célú pénzből létesül az új Tisza-híd Leninváros- ban, amely az épülő autó­pályák után a legjelentő­sebb ágazati beruházás az országban. Az elmúlt év- szeptemberében kezdődött állami beruházás megvalósí­tása összességében a tervek szerint halad, így minden remény megvan rá, hogy az új hidat 1989. szeptemberé­ben megnyitják a forgalom számára. Tehát az első ka­pavágástól számítva lénye­gében két év alatt készül el a létesítmény. De csak an­nak köszönhetően, hogy az új közúti híd közvetlenül a régi Tisza-híd mellett épül, ugyanis annak idején, az 1940-es évek elején a terve­zők előrelálóak voltak és olyan széles pillért épít­tettek, hogy később egy vas­úti híd is elférjen rajta, így. most új alaplétesít­ményre nincs szükség, ami­vel egyrészről időt, más­részről pénzt takarítanak meg. A fővállalkozó Ganz Acél- szerkezeti Leányvállalat mellett több alvállalkozó — mint például a KÉV-Metró Miskolci Igazgatósága, a Miskolci Közúti Építő Vál­lalat, a Hídépítő Vállalat is közreműködik a beruházás­ban. Az új len invárosi közúti híd kocsipálya-szélessége nyolc és fél méter lesz, ami azt jelenti, hogy mindkét irányban " biztonságosan köz­lekedhetnek a gépjárművek. Tudatosan írtunk gépjár­műveket, ugyanis a gyalo­gosok és a kerékpárosok ki­zárólag a régi hidat vehetik majd igénybe. Felvetődhet a kérdés: a beruházási munkák milyen mértékben zavarják a for­galmat. A válasz: a régi hí­don tulajdonképpen az évek óta érvényben lévő korláto­zásokkal (közúti jelzőlám­pa — szerk.) kell csupán számolni, és a jövőben sem kell tartani újabb szigorítá­soktól. (lovas—fekete) Az Uvaterv által készített tervek alapján a fővállalkozó Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat mátraterenyei gyáregységében gyárt­ják a meder hid acélszerkezetét. Az első három szerkezeti egy­séget már a helyére emelték a kivitelezők. Kommunális szolgáltató vállalatok Lázbércen tartotta soron következő ösz- szcjövetelét a borsodi kommunális szolgál­tató vállalatok igazgatói képviseleti taná­csa. Az igazgatók megbeszélésén részt vett Molnár János, a HVDSZ megyei titkára, valamint Pál Ernő. a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese, és Jirkovszky Imre. a miskolci tanács szakágazati osztályveze­tője. Az igazgatói tanácsot Fekete Gyula, a HVDSZ megyei titkárságának munkatársa tájékoztatta az ágazati szakszervezet köz­ponti vezetőségének legutóbbi ülésén el­hangzottakról. Egyebek között arról, hogy miként foglalt állást a Helyiipari és Vá­rosgazdasági Dolgozók Szakszervezete a társasági törvény és az egységes vállalko­zói adórendszer-tervezetek társadalmi vitá­jában. Már most tudott, hogy a vállalko­zási adó igen kedvezőtlen hatással lesz a közszolgáltatásokat végző vállalatok gaz­dálkodására. A magas nyereségadó és a magas társadalombiztosítási járulék meg­bénítaná a kommunális szolgáltató vállala­tok munkáját, olyan kötelező szolgáltatások biztosítása kerülne veszélybe, mint példá­ul a kéményseprés, ám ugyanígy lehetet­lenné válna a temetkezők, a vízművállala­tok, a távhőszolgáltatók, az ingatlankezelők, szervezetek sokféle tevékenysége is. Ezt látja a kormányzat is. s már most bizo­nyos, hogy ezek a vállalatok bizonyos ked­vezményekben kell, hogy részesüljenek. A borsodi kommunális szolgáltató válla­latok igazgatói képviseleti tanácsa egyön­tetűen úgy foglalt állást, hogy támogatják a HVDSZ KV javaslatát, miszerint a szol­gáltató vállalatok továbbra is végezzék a különböző szolgáltatási kötelezettségeket, ám ezekért ne esetenkénti, visszatérítéses támogatásban, hanem az iparvállalatoktól eltérő szabályozásban részesüljenek. A fel­szólaló igazgatók elmondották, igen sok múlik azon, hogy a HVDSZ-nek ez a ja­vaslata utat talál-e a kormányzat felé a vállalkozási adótörvény elfogadása előtt. Csak megyénkben több tízezer embert érint, olyan, másokra át nem ruházható szolgáltatásokat végző vállalatokat, mint a vízművállalatok, a temetkezésiek, a ké­ményseprők, a városgazdálkodási vállala­tok, a miskolci IKV és így tovább. A HVDSZ is keresi a szakszervezeti moz­galom új útjait, lehetőségeit. Ennek során folyamatban van országosan egy új. elkü­lönített szakmai tagozat, a vállalati igaz­gatók képviseleti tagozata szerveződése. Igaz, ez elsősorban azokban a megyékben jelent majd teljesen újat, ahol nem mű­ködik igazgatók tanácsa. A borsodi igaz­gatói tanács ennek ellenére úgy foglalt ál­lást, hogy magáévá teszi a HVDSZ kez­deményezését. s megyei tagozatként csat­lakozik a HVDSZ-en belül országosan lét­rejövő vállalati igazgatók képviseleti ta­gozatához. Végül az igazgatói tanács véleményezte a HVDSZ és az ágazati minisztériumok programtervezetét, miszerint ez. év október 3—9. között az egész országban kommuná­lis napokat rendeznek. Ennek célja az, hogy a kommunális szolgáltatásokat végző vállalatok és a szolgáltatásaikat igénybe vevő lakosság közelebb kerüljön egymás­hoz, megismerjék egymás igényeit, gond­jait. elképzeléseit. Az országos program keretében például a Magyar Rádióban kerekásztal-beszélge- tést szerveznek a HVDSZ és az ágazati minisztériumok vezetőivel, a televízióban kívánságműsort rendeznek a kommunális vállalatok dolgozói részére, országos tóm-' bolajegyet adnak ki. amelynek bevételéből a nagycsaládosokat és nyugdíjasokat segí­tik majd. Az igazgatói tanács lázbérci ülé­sén döntöttek arról, hogy a HVDSZ Bor­sod megyei titkársága, valamint az irányí­tása alá tartozó borsodi vállalatok képvi­selőiből Sóvári Csaba, a HVDSZ megyei munkatársa vezetésével operatív bizottsá­got alakítanak az októberi kommunális na- - pok borsodi rendezvényeinek előkészítésé.*, re, a tennivalók összehangolására. Már most bizonyos például, hogy megyénkben is megrendezik a helyi vitafórumokat, a me­gyeszékhelyen, Leninvárosban. Özdon, Sá­toraljaújhelyen. Kazincbarcikán, Mezőkö­vesden bemutatkoznak a lakosságnak a1 szolgáltató vállalatok, vagy például meg* rendezik a megyében működő öt. vízműd vállalat dolgozóinak szakmai vetélkedőjét. Ny. I.

Next

/
Thumbnails
Contents