Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. július 11., hétfő Aratási helyzetkép Repcearatás Megyaszó határában (Folytatás az 1. oldalról) borsótermést, és ha szük­séges, bizony szárítani is muszáj, hogy minél hama­rabb elszállíthassák a le­szerződött mennyiséget. Jó termés ígérkezik megyénk­ben a borsóból, talán túl sok is volt a termelő, de reméljük, hogy azok a gaz­daságok is értékesíteni tud­ják a termést, amelyek nem szerződtek. A kombájnok nyomában ott vannak a szalmabetaka­rító gépek is. Ezek mun­kája kissé nyűgösebb, mint az arató-cséplő gépeké, nem is olyan látványos. Szeren­csen az őszi búza hét yégi próbaaratásáról informálta lapunkat dr. Osvay György, az állami gazdaság igazga­tója, és örömmel újságolta, hogy a zöldborsó egymene- tes betakarítása már be is fejeződött. A borsótermesz- tés egyetlen szépséghibája, hogy a Miskolci Hűtőházba szállított konzervnekvaló- ért igen keveset fizet az át­vevő, az ár tehát eléggé nyomott. A borsótarlót már befeketítette a tárcsa és a gyűrűshenger, a szemre is szép tarlóhántás mór a jö­vő évi kenyérgabona őszi vetését segíti, hogy jól be­érett talajba kerüljön a mag. Megyaszón alig férnek a kombájnok az őszi káposzta- repce táblán. Aratási nagy­üzem van tehát a megye déli és középső részén. Az aratás csak az utolsó kom­bájn levonulásakor ér majd véget, valahol lent északon. Bekecsi Szabó László Vasutasnapi ünnepség Hatvanban (Folytatás az I. oldalról) sok gondot, gyötrelmet oko­zó körülmények között is hi- valásszeretettel végzik mun­kájúikat — mondván: a vonat­nak mennie keli. Ezt a fele­lős munkaerkölcsöt vették át elődeiktől, s ezt öröklik az utódok. Az igazgatósáig sok­ezres vasutasgárdája a tech­nikai hiányt, az elmaradt fejlesztést nagy erőfeszítés­sel helyettesítve igyekszik to­vábbra is eleget tenni hiva­tásának. Tóth László, MÁV vezér­igazgató-helyettes a hatvani rek ons t ru k c i ó meg va 1 ós í t á ­sában részt vevő vállalatok, főnökségek szakembereinek, a legjobb teljesítményt elérő vasutas dolgozóknak, veze­tőknek miniszteri, vezérigaz­gatói kitüntetéseket adott át. Az ünnepséget követően Tóth László vezérigazgató­helyettes átadta rendelteté­sének a hatvani csomópont korszerűsített létesítményeit. Elmondotta, hogy a több mint fél milliárd költséggel meg­valósult beruházás meggyor­sítja a személy- és teherfor­galmat. nőtt a pályaudvar átbocsátó-képessége. Csorba Barnabás Nemzetközi kulturális szimpózium Ausztriában A Duna menti országok kulturális együttműködésének fej­lesztéséről háromnapos nemzetközi .szimpóziumot tartottak Ausztriában, Melk város híres apátsági épületében. A pén­tek este végei ért elméleti tanácskozás az Al.só-Ausztrin tar­tomány állal idén először rendezett nemzetközi Duna-fcsz- tivái másfél hónapos eseménysorozata keretében zajlott le,,A Duna-táj. mint modell — nemzeti sajátosságok és új együtt­működés" címmel. A szimpóziumra hét Duna menti és hat más államból — közöttük Magyarországról — összesen ötven meghívott, ne­ves kulturális személyiség érkezett. Rajtuk kívül rendszere­sen körülbelül ugyanannyi más — elsősorban osztrák — ér­deklődő szakember vett részt a megbeszéléseken. A tanácskozáson négy vitaindító ciciadás, több mint negy­ven rövidebb referátum és nagyszámú felszólalás hangzott el a dunai térség népeinek múltjáról, kultúrájuk közös és rokon vonásairól, egymásra gyakorolt szellemi hatásáról, kul­turális együttműködésük egyre növekvő lehetőségeiről és ten­nivalóiról. Az előadók és a vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a dunai térség népeinek kapcsolatai modellként szolgálhatnak a sokféle nemzeti sajátossággal rendelkező, eltérő társadal­mi rendszerű államok lakóinak termékeny együttműködésé­hez. Fontosnak ítélték, hogy e kapcsolatokat közös erővel, céltudatosan továbbfejlesszék, építve a jószomszédság ha­gyományaira, és kihasználva a kedvező nemzetközi légkör, a helsinki folyamat kínálta új feltételeket is. Hangoztat­ták: a Duna-táj országainak kulturális együttműködése szá­mottevő' tényező az európai népek kulturális összetartozásá­nak erősítésében. Számos felszólaló elítélte a romáin vezetés falufelszámolási programját, amelynek végrehajtása — mint kifejtették — nemcsak a nemzeti kisebbségek tömegeit fosz­taná meg hagyományos települési helyeitől és szülőföldjétől, hanem egész Európát is igen számottevő történelmi és kul­turális értéktől. A mellei szimpózium résztvevői elhatározták, hogy a Du­na-táj népei közötti kulturális kapcsolatok ápolására és a tudományos együttműködés előmozdítására Duna-társaságot alapítanak, amely elsősorban a térség nemzeti irodalmainak más nyelveken való hozzáférhetővé tételével, a közös célo­kat szolgáló kiállítások és tudományos tanácskozások szer­vezésével foglalkozik majd. Az új szervezet elsőként német nyelvű antológiát ad ki a dunai országoknak a folyamhoz kötődő irodalmi alkotásaiból. Országos amatőr képzőművészeti tábor Encseo Ceausescu nem fogadta az NSZK parlamenti küldöttségét Az eredeti tervektől eltérő­en Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető nem fogadta azt a nyugatnémet parlamenti küldöttséget, amely néhány nappal ezelőtt az emberi jogok problémájá­nak és a nemzeti kisebbsé­gek helyzetének tanulmányo­zására látogatást tett Romá­niában. A szövetségi gyűlés (Bun­destag) öt tagjának a mün­cheni Süddeutsche Zeitung és és a bonni General-Anzeiger című újságokban megjelent beszámolója szerint Bukares­tet nyilvánvalóan sérti a Bundestag legutóbbi határo­zata. Ebben az NSZK párt­jai pellengérre állították a román kormányt az emberi és a nemzetiségi jogok meg­sértése, továbbá ezzel össze­függésben a falusi lakosság tömegeit esetleg otthonuk el­hagyására kényszerítő úgy­nevezett településrendezési terv végrehajtásának erőlte­tése miatt. A megbeszélések légköre ezért — mint a kép­viselők jelezték — végig fe­szült volt. A nyugatnémet törvény­hozók mindenekelőtt ez utóbbi terv kérdését, nem­különben a hatóságoknak a romániai német és a magyar népesség beolvasztására irá­nyuló politikáját feszegették, amire a házigazdák részéről a nyugati sajtó tudósításai­nak a visszautasítása, elítélé­se volt a válasz. Hiábava­lónak bizonyult a képvise­lőknek az az óhaja is, hogy a helyszínen többet tudja­nak meg a Magyarországgal támadt feszültség hátteréről. Az ilyen jellegű tudaíkozó- dás tilalmasnak számított. Az NSZK napilapjai e kül­döttség látogatásától függet­lenül is ébren tartják a ro­mániai politikai-gazdasági viszonyok kérdését, elsősor­ban a német kisebbséget is fenyegető „településfejlesz­tés" miatti aggodalmakat. A második világháború után Kelet-Európából kitelepített vagy áttelepült németek egyiik központja, Baden- Württemberg tartomány ve­zető napilapja, a Stuttgarter Zeitung terjedelmes riport­ban tárja fel, hogy az évek alatt miként alakult át az említett terv — eredetileg városszéli viskók lebontásá­nak és új. lakótelepek építé­sének hasznos munkájából — minden józan megfontolást nélkülöző kényszerképzetté: először senki nem akarta el­hinni, hogy igaz lehet évszá­zadok alatt szervesen fejlő­dött romániai települések, az erdélyi szászok, a bánáti svábok, a magyarok és a szerbek falvainak előirány­zott lebontása. . A riport tanúsága szerint aggodalom, félelem és létbi­zonytalanság terjed a romá­niai falusi lakosság körében. A tudósító úgy véli, hogy a „területrendezési'’ terv leg­inkább magát a román pa­rasztságot sújtja. A riport szerint Románia korábban humánus és nyílt nemzetisé­gi politikát folytatott, ám később elkezdődtek a túlka­pások, és a gazdasági nehéz­ségek szaporodásával párhu­zamosan oda lett a türelem. Magyarország most kiáll a ro­mániai magyarokért, és a vi­lágközvélemény elé tárta az ügyet. A lap azonban aggód­va kérdezi, hogy a román— magyar vita éleződése segí­ti-e a magyar települések megtartását. A tekintélyes újság vezér­cikkben is foglalkozik a magyar—román feszültséggel. A lap úgy értékeli a ma­gyar—román vita kiéleződé­sét, hogy ma már a nem­zeti érzelmeket a korábbiak­tól eltérően nem lehet visz- szatartani, s ezzel a szocialis­ta országokban számolnak a pártok vezetőségei. Ezen túl­menően a Kelet-Európábán megkezdődött demokratizá­lási folyamat — még ha részleges is — lehetővé te­szi, hogy nyíltabban bemu­tassák a romániai viszonyo­kat. Véget ért az Eurocon-kongresszus Vasárnap a Budapest Kong­resszusi Központban befejez­te munkáját az Európai Sci­ence Fiction Társaság kon. ferenciája. amellyel egy idő­ben került sor a szocialista országok klubjainak nemzet­közi találkozójára, az I. Szoc- ccnra, valamint a magyar sci-fi-sek hivatalos rendez­vényére. a IX. Hungarocon­ra. A több mint tíz ország­ból érkezett külföldi vendé­gek és a hazai résztvevők — a science fiction kedvelői, tudósok. írók. művészek, a hazai klubok képviselői — előadásokat hallgattak, film- és videofelvételeket néztek meg. és megtekintették az e témával kapcsolatos nemzet­közi képzőművészeti és könyvkiállítást. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésen Pascal Ducommun. az Európai Sci-Fi Társaság vezetőségi tagja. John Brun­ner angol író. a konferencia díszelnöke, valamint Hor­váth Sándor, az Európai Sci- Fi Társaság magyar tagoza­túnak vezetőségi tagja, a ren­dező Vega 'magyar sci-fi egyesület elnöke adta át a díjakat. (Folytatás az 1. oldalról) tudtak fogadni és elhelyezni a helyi általános iskolai di­ákotthonban, és munkahe­lyet biztosítani számukra a Váci Mihály Gimnázium épületében, a tábor állandó helyein. Tarczy Gyula arról is tá­jékoztatott, hogy a jelentke­zők többsége — 52 százalé­ka —, 15 és 18 év közötti fiatal, 24 százalék a 19 és 30 év között van, 15 száza­lék a 31 és 50 év között és 9 százalék az ötven éven felüli. Ez utóbbiak évek óta visszatérő, résztvevők. Most hat külföldi is van a tábo­rozok között, akik négy or­szágból — Csehszlovákia, NDK, Svájc, Amerikai Egye­sült Államok — jöttek. A táborban a munkafeltételek biztosítottak, az Eötvös Alapítvány, valamint a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács, a KISZ Központi Bizottsága és EncS Város Tanácsa támo­gatása nagy segítséget je­lent, de köszönet jár a to­vábbi segítőknek, a helyi és környékbeli üzemeknek, szö­vetkezeteknek is. A résztvevők vasárnap megérkeztek Encsre, elfog­lalták helyeiket a szálláson és a munkatermekben egy­aránt, s — noha dr. Meny­hért Béla, az Encs Városi Ta­nács elnökének hivatalos megnyitója csak ma, hétfőn reggel hangzik el — gyakor­latilag megkezdődött a XII. országos amatőr képzőmű­vészeti alkotótábor július 24-ig tartó munkás élete. (bm) Magyar-görög idegenforgalom Elutazott hazánkból va­sárnap a Nikosz Szkulasz görög idegenforgalmi minisz­terhelyettes vezette delegá­ció, amely július 7-től 10-ig tartózkodott Magyarorszá­gon. Nikosz Szkulasz tárgya­lásokat folytatott Andrikó Miklós kereskedelmi állam­titkárral. A tárgyalásokra az 1987-ben aláírt magyar—gö­rög kormányszintű idegen- forgalmi együttműködési egyezmény alapján -került sor. A tárgyaló felek áttekin­tették a két ország közötti idegenforgalom helyzetét és javaslatokat tettek az ide­genforgalmi kapcsolatok to­vábbfejlesztésére, különösen a szervezett turizmus növe­lésére, az idegenforgalmi pro­paganda-együttműködés fej­lesztésére, idegenforgalmi szakemberek és információk cseréjére, gasztronómiai he­tek kölcsönös megrendezésé­re. Nikosz Szkulaszt fogadta Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke. (MTI) SZÁMALK Oktatási Iroda miskolci kihelyezett csoportja 1988/89. ÉVBEN SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI SZAKEMBERKÉPZŐ TANFOLYAMOKAT INDÍT MEGFELELŐ SZÁMÚ JELENTKEZŐ ESETÉN MISKOLCON-f- rendszerszervező tanfolyam 4- folyamatszervező tanfolyam + számítógép-programozó tanfolyam Az oktatás 3 éves (6 szemeszter), heti két alkalommal összesen 9 órai tanulmányi elfoglaltságot jelent Jelentkezni lehet: 1988. július 31-ig ÉRDEKLŐDNI: KSH SZÜV MISKOLCI SZÁMÍTÓKÖZPONTJA, Miskolc-Egyetemváros, Verébné Novák Sarolta tanfolyam-diszpécsernél Telefon: 46/69-002 f i S3 SZflmflLK

Next

/
Thumbnails
Contents