Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 164. szám 1988. július 11. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az ^^^£. ^Qrsoc^'^^aúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Kaszára érett a borsó is Megtelt ci kombájn Megyénk északi részén akár július közepén is tarthatnák aratási gépszemiéi- két a mezőgazdasági üzemek. Zöld még az őszi búza, mint a ruta. Az viszont e vidéken is nyugtalanítja a szakembereket, hogy a kalászosok — árpa, búza — nagy része a íöldün fekszik. Még ez sem volna olyan nagy baj, hiszen a gondos, lelkiismeretes kombájnos ezt szépen felszedi a vágóasztallal, legfeljebb egy kicsit lassabban jár, vagy csak egy irányban — szemből — megy a ledőlt állománynak. Nagyobb baj az, hogy a gyom felveri az ilyen táblát, mivel az eddigi árnyékban sínylődp galaj. vagy a szulák könnyebben átnövi a földön fekvő szalmát. Az idő egyébként segít az aratásban, úgy. hogy az őszi árpának közel 80 százalékát levágták megyénkben. A B.-A.-Z. Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője, clr. Herczeg László tájékoztatta lapunkat Aratási helyzetkép a/, eddig bejelentett területekről, melyeket már maguk mögött hagylak a kembájno- sok. Mezőkövesd 215 hektár őszi árpa területéről takarította be a termést, Ernőd 86, Prügy 170, Tiszaladány 80 hektárt jelentett. Mire e sorok megjelennek, talán éppen a felsorolt üzemek méltatlankodnak a legjobban, hisz némelyikük hétfőre be is fejezi az aratást. A csoportvezető szerint Edelénv csütörtökre jelezte, hogy megkezdi e fontos takarmánynövény aratását, Göncön pedig a hét végén kezdtek. Az őszi árpa mellett másik jelentős növényünket — a borsót — már szintén aratják. Taktaharkányban a Petőfi Tsz 182 hektáros étkezési szárazborsója éreti be, csütörtökön próbaaratást tartottak, péntektől pedig már „élesben" megy az egy- menetes betakarítás. Ottjár- tunkkor már csak a bábolnai szemestermén v-szárító néhány részét renoválták, itt egy hullámpala, ott egy lapátnyi beton hiányzott. A hatezerül száz hektáros gazdaság határát egyébként szépen kicsinosították az aratásra, gréderrel egyengették a földutakat, kaszálták a táblaszéleket, zúzott kővel töltötték fel a kátyúkat. A borsót nem vegyszerez- ték le semmilyen lombtaln- nítóval, hogy a költség ne növekedjen. Megérik az magától is. ha eljön az ideje. A kombájnoknak nem lesz megállás e pár napos borsóaratás után sem, mert nyolcszáztíz hektár tavaszi árpa és ezerötszáznyolc hektár őszi búza betakarítása ezután a feladat. De addig még meg kell tisztítani a (Folytatás a 2. oldalon) Új Tisza-híd a régi mellett A Leninvárosban lévő régi Tisza-hídon — amely -Ki éven át szolgálta a közúti forgalmat — elvégzett statikai vizsgálatok bebizonyították. hogy elmúlt: felette az idő, s a híd. a mai állapotában nem felel meg a megnövekedőit. forgalom állal támasztott igényeknek. Ennek következményeként lorgal- mi korlátozásokat kellett bevezetni, ugyanakkor döntés született arról, hogy új hidat kell építeni a íyígi mellett. Erről számol be a 3. oldalon közölt képriport. Vasutasnapi ünnepség Hatvanban A korszerűsített hatvani pályaudvaron tartották meg a MÁV Miskolci Igazgatóság dolgozói, vezetői a 33 vasutasnapi központi ünnepséget. Pofik Artdíásné, a Vasutasok Szakszervezetének területi titkára köszöntötte a mintegy félezer résztvevőt, köztük a vezérigazgatóság, s három megye párt-, állami és mozgalmi szervezeteinek képviselőit, a szállíttató vállalatok vezetőit, a megjelent külföldi vendégeket. Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetője a 750 éves Hatvan történetét vázolva elmondva, hogy a város igazi fejlődését a vasút megjelenése alapozta meg. 1887-ben gördült , be ide a fővárosból az első szerelvény, azt követte a Hatvan-Salgóíarján közötti szárnyvonal avatása, a Miskolc leié nyúló vaspálya építése. Az igazgató beszélt szorongató gondjaikról, a nehéz körülményekről, a kényszerű intézkedésekről. — A vasúttal hazánk műiden fia kapcsolatban van. ezért a MÁV munkája mindenkinek szívügye. Mindenkinek személyes tapasztalata van munkánkról, s eszerint dicsér, vagy mostanában mind gyakrabban elmarasztal. Azt azonban senki nem vonja kétségbe, hogy eddig még mindig megoldottuk a legnehezebb feladatokat is. — Napjainkban a MÁV történetében először áll fenn a veszélye annak, hogy a követelményeknek nem tudunk maradéktalanul megfelelni. A vasút fejlesztése mindinkább elmarad a .szállítási követelményektől. A lemaradás most már több évtizedes. Márpedig, ha a vonóerő, a kocsipark, a pályák, állomások. rendező pályaudvarok, a biztosi tobe rendezés, a hírhálózat elavult, valahol szűk keresztmetszet keletkezik, a leggyengébb láncszem teherbíró képessége határozza meg az egész rendszer teljesítő- képességét. — A termelés és a szolgáltatásunk közötti határok egyre jobban elmosódnak, a rossz szolgáltatás visszahat a termelési folyamatokra. Az elhanyagolt vasúti infrastruktúra rontja az állampolgárok közérzetét: nem megfelelő a vonatsűrűség, késnek a vonatok, piszkosak a kocsik, a pontos tájékoztatás helyett olykor az utast zűrzavar fogadja. — A vasút, a járműpark elöregedése, a technika avu-lt- sága mindjobban igénybe veszi a hatalmas szállító szervezet legfontosabb elemét: az embert. Még mindig magas a túlóra, a rendszeres pihenőnapon dolgozni kell. a személyi jövedelemadó-rendszer se használt igazán ügyünknek. Egyre csökkenő összeggel tudjuk a dolgozók lakásépítését kamatmentes formában támogatni, a munkahelyi. szociális igények kielégítésében is sok a kívánnivaló. — A vasutasok méltán várják a nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést, hiszen a (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap megrv Országos amatőr képzőművészeti tábor Éltesen Tizenkettedszer hívta az ország amatőr képzőművészeit az encsi városi művelődési ház alkotótáborozásra. A korábbi évek munkájáért a tábor több szakmai elismerésben részesült és az Országos Közművelődési Tanács nívódiját is elnyerte, munkájáról fővárosi kiállításon is számot adhatott. Az idén is négy szekcióban — festő, keramikus, grafikus, fotós — hirdették meg a részvételi lehetőségeket és ismét olyan nagy volt az érdeklődés, hogy nem tudtak mindenkit fogadni. Mint Tarczy Gyula, az encsi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ igazgatója tájékoztatott, most 76 jelentkezőt (Folytatás a 2. oldalon) Barlanghangverseny Aggteleken „Kutya-tár! Kutya-tár! Kutyafülű Aladár!" — Bár a kiejtéssel még voltak aprócska problémák, ám Weöres Sándor versével, (no és persze a többi produkcióval! nagy sikert aratott a San Frnnciseó- ból érkezett leánykar szombaton az aggteleki barlang hangversenytermében. A rangos amerikai együttes énekelt még nehány spirituálét, és egy Bartók-művel is, mosolyogva. kedvesen és lelkesen, mindezzel elnyerve a közönség szimpátiáját, kiérdemelve az óriási tapsot. A III. Aggteleki Nemzetközi Kórustalálkozóit Sándor Dezső, az Edelényi Városi Tanács elnöke nyitotta meg. miután a házigazda edelényi férfikórus bevezetésként elénekelte, szinte biztatva az emberi hangot: „áradj zene" . . . S a még nagyobb csodál az biztosította, hogy a dallam minduntalan beleütközött a párás terem apró és nagyobb cseppköveit éppen elhagyni készülő vizcsep- pekbe. melynek egésze igv valamiféle viz- csepp-orgonaként funkcionált; — hát ettől az egyedülálló akusztika. S így történt, hogy a zene itt, c kissé hűvös környezetben, a természet által szebbnél-s/cbb cseppkövekkel díszített, hangulatos teremben visszhangozva áradt, különleges találkozást biztosítva a művészettel, dallal, szépséggel. (dobos)
